Kelet-Magyarország, 1992. március (52. évfolyam, 52-77. szám)

1992-03-20 / 68. szám

1992. március 20., péntek HÁTTÉR Kelet-Magyarország 3 Egymillió a zsebből Hová guruitok a képviselők forintjai? Cservenyák Katalin Nyíregyháza (KM) — Nyír­egyháza tavalyi költségvetésé­ben egy-egy millió forint ön­álló képviselői keretet kaptak a közgyűlésnek azon tagjai, akik az úgynevezett külterületek la­kosságának érdekeit képvise­lik a testületben. Ezt az össze­get a képviselők az év folya­mán körzetükben használhat­ták fel fejlesztésre. Ki mire for­dította a pénzt? — erről kér­deztük őket. Turcsik László (Nyírszőlős): — A nyírszőlősiek régi vágya volt már, hogy betonút vezessen a temetőhöz és az élelmiszer- bolthoz. Falugyűlésen a megje­lentekkel egyeztettem, s mivel senkinek nem volt ellenvetése, az egész egymilliós keretet erre fordítottam. Az út tavaly el is készült. Idén, sajnos, már csak félmillió lesz a képviselői keret, amit azért fájlalok, mert körze­temben nagyon sok idős, nyug­díjas él, akik pénz híján nem tud­nak társulásokban részt venni. . Szűcs István (Oros): — A Deák Ferenc utca egyik szaka­szának megépítésére 650 ezer forintot fordítottam a keretből, százezret a sportalap támogatá­Nyíregyháza (KM — B. E.) — Megint meglepetéssel érkezett haza Nyíregyházára az innen elszármazott Puskás László Angliában élő fotóművész. Je­lenleg a fotózás mellett keres­kedelemmel, védelmi eszkö­zök, riasztóberendezések piaci elhelyezésével is foglalkozik, van köztük olyan, amelyiknek még nincs reklámja a világsaj­tóban, s elsőként a Kelet-Ma­gyarország olvasóinak szeret­né bemutatni, és van olyan, amelyiknek Magyarországon és Kelet-Európábán ő a kizáró lagos forgalmazója. Sajnos, elég gyakoriak ma­napság az utcai támadások, az erőszakos cselekmények. Van­nak, akik gázos permetszerrel védekeznek, ami esetleg kompli­kált lehet. Helyette két angliai cég két új riasztót dob piacra a közeljövőben, előnyük az eddig smert hangos riasztókkal szem- cen az, hogy kicsik, könnyen sára, százezret pedig telefonfej­lesztésre tartalékoltam. Szeret­ném, ha legalább az orosi pol­gármesteri hivatalban városi vo­nal lenne, de tavaly nem sikerült elérni. Az idén a tavalyi megta­karítással együtt két buszváró építését tervezzük, sporttámoga­tásra legalább kétszázezret. Vereb László (Borbánya, Nyír- jes, Nagyszállás): — Négy busz­váró épült körzetemben, össze­sen félmillióba kerültek, három- százezer forintba pedig a borbá­nyai kirendeltség vízbevezetése, a fűtés korszerűsítése. Nagy­szálláson és Borbányán a rava­talozókra kétszázezer forintot költöttünk, ebből ötvenezret End- reffy Ildikó alpolgármester bo­csátott rendelkezésünkre saját keretéből. Jaczkó Pál (a város déli ré­szén fekvő tanyabokrok lakossá­gát képviseli): — Az én körze­temben minden pénz kevés vol­na, hisz szétszórt kis tanyákról van szó, nincs kövesút, telefon, de még segélyhívó sem. Nincs egyetlen buszváró, a gyerekek, a felnőttek télen is a szabad ég alatt várakoznak a sokszor 15— 20 perces késéssel érkező jára­tokra. Nem nagy összeg volt az egymillió forint, mégis nagyon jól jött. Tavaly az óvodák és az álta­lános iskolák kaptak támogatást kezelhetők, praktikusak, köny- nyűek. Két új autóvédő berendezés is megjelenik hamarosan a kínálat­ban. Van egy riasztásra szolgáló eszköz, amely jelzi az erőszakos belépést, betörést, kulccsal mű­ködik, ezáltal lakásajtóra is használható, a hangjelzés 3-tól 10 másodpercig beállítható és van egy nagy előnye az eddi­giekkel szemben. Most ha a riasztó támadást észlel, mondjuk egy pénzintézetnél, vagy egy au­tónál, a sziréna szólhat akár reg­gelig is, amíg a hivatal dolgozói meg nem érkeznek, vagy a kocsi tulajdonosa elő nem kerül — a környék lakóinak addig oda a nyugalma. Ahogy Puskás László mondja, ennek a „nagybátyja” az az új, amerikai autóvédő, ami szerinte jelenleg a legjobb, lehetetlennek tartja, hogy ezt alkalmazva az autót a betörő elvihetné, sőt, meg se tudja mozdítani. A dupla a keretből, kövesutat és járdát építettünk. Béres József (Kistelekiszőlő): — A képviselői keret ugyan nem oldja meg azt, hogy a külterüle­teken élők körülményei közelít­senek a városihoz, de a közér­zetüket mindenképpen javítja. A Kistelekiszőlőben például végre van már vezetékes viz. Az isko­lához földút vezet, ezért a tavalyi keretet a kövesút meghosszab­bítására (mintegy négyszáz mé­ter) fordítjuk, ez átmenő beruhá­zás lesz erre az évre, a polgár- mesteri keretből kaptunk még hozzá kétszázezer forintot. Lencsés Sándor (Sóstó, Sós­tóhegy): — A Sóstóhegyi 11-es Számú Általános Iskola előtti utca rendbetételére, a sóstói Anyás-csecsemő Intézet előtt járdaépítésre, illetve a híd korlát­jának felújítására fordítottam a képviselői keretet, valamint a Sóstóhegyen épülő ökumenikus templom járdaépítéséhez és par­kosításához járultam hozzá. Ta­valy azzal a céllal hoztuk létre a képviselői keretet, hogy ezeknek az elhanyagoltabb területeknek lehetőségük legyen a felzárkó­zásra. Tatár András (Örökösföld, Buj- tos, Kőlapos, llonatanya): — Tel­jes egészében a Fazekas János tér parkosítására fordítottam a tavalyi egymilliót. Idén a másik három körzetben szeretnék fej­lesztéseket. Zilahi József (Guszev, Kertvá­ros): — Tavaly az egymilliót át­falú acélrúdból álló szerkezet másodpercek alatt a volánra szerelhető, különféle fény és hangjelzésekkel ijeszti el az ille­tékteleneket, működése több­szörösen is bebiztosított, elvágni nem lehet. Ez az a bizonyos szerkezet, amire ő kapta az egyedüli forgalmazási jogot, ah­hoz pedig egy speciális tanfolya­mot kellett elvégeznie és az amerikai cégnél vizsgát tenni. A két autós berendezést most tesztelik az Autó-Motornál és az ígéret szerint áprilisban közük a vizsgálat eredményét. És még egy meglepetés Pus­kás Lászlótól, aki korábban részt vett abban a közvetítőmunká­ban, amelynek révén a budapesti Pethő-intézet komoly angol tá­mogatásban részesült: most be­jelentette, hogy az eladott védő­riasztóberendezések őt megillető profitjának egy bizonyos száza­lékát a Záhonyban létesítendő kihelyezett Pethő-intézet javára fogja felajánlani. menetileg a postaépület megvé­telére előlegként a posta rendel­kezésére bocsátottam (az épület 2 millió 50 ezer forintba kerül), ugyanis soronkívüli vételre volt lehetőség. Novemberre tisztázódott, hogy a posta saját pénzéből megoldot­ta a vásárlást, így a Guszev köz- tisztasági állapotának javítására 200 ezer forintot biztosítottam, s ugyanennyit a Kertváros szilárd borkolatú útjainak kátyúzására. A továbbiakban az Orgona utca és térségének vezetékes gázhá­lózata kiépítését támogattam 400 ezer forinttal. A megmaradó összeget pedig a térség gyer­mekintézményei kapták meg (három óvoda és egy bölcsőde), hogy játékokat és oktatási esz­közöket vásárolhassanak, mert ezekből már nagyon mostohán álltak. ♦ ▼ ♦ Idén a város költségvetésében húszmilliós képviselői keret sze­repel, amelyből valamennyi köz­gyűlési tag (függetlenül attól, hogy egyéni választókerületből vagy pártlistán jutott be) 500— 500 ezer forintos kerettel rendel­kezik, amelyet a városban vagy a körzetükben jelentkező kisebb munkák elvégzésére használhat­nak fel. Bérlakások, törvényre várva Budapest (ISB — Krecz) — A kormány csütörtökön tárgyalta az önkormányzati tulajdonban lévő bérlakások és helyiségek bérletét, értékesítését szabá­lyozni hivatott törvénytervezetet. Á két legfontosabb probléma: mi­lyen szempontok szerint állapít­hatók meg a lakbérek; milyen fel­tételek mellett lehet majd megvá­sárolni a bérlakásokat? Munka­társunkat az MDF parlamenti képviselőcsoportjának a lakás- koncepció véleményezésére fel­kért tagja, Sóvágó László tájé­koztatta. A törvénytervezet a lakbér megállapításának feltételeit írja le, nem sértve az önkormányzati testületek bérmegállapító hatás­körét. A lakbérmegállapító ön- kormányzati rendeletek egyik fajtája a következő piaci feltéte­leken alapulna: a lakás komfort­ja, területe, fekvése, minősége. A másik rendelettípusnak figye­lembe kellene majd vennie, hogy sokan képtelenek a lakbér kifize­tésére, ezért rögzíteni kell, hogy milyen feltétellel lehet lakbértá­mogatáshoz jutni. A tervezet egyik része kitér a túlzott lakbéremelések korláto­zására. A képviselő elmondása szerint a szóba jöhető megoldás, hogy a lakbérek 1994 végéig nem haladhatják meg az 1992. év eleji lakbérek kétszeresét. Sóvágó László azt valószínű­síti, hogy a kormány alternatív javaslattal áll elő az önkormány­zati lakások és helyiségek eladá­sát illetően. Az egyik változat szerint törvényi előírás érvénye­sülne: a bérlők meghatározott kedvezménnyel vásárolhatnák meg bérleményüket, amelynek mértéke nem lenne kevesebb a forgalmi érték felénél, s jelentős részletfizetési kedvezmény is maradna. A másik változat az önkormányzatokra bízná minden feltétel megállapítását. A jövőben is lenne lehetőség a lakásbérletnek a bérlő halála utáni meghosszabbítására: a túl­élő házastárs, a szülő vagy a gyermek számára. A lakáscseré­ket az önkormányzatok szabá­lyozzák. Telefonkábel és kerékpárút A 41. sz. úton a Nyíregyházára érkezőknek a város határában útépítésre kell számítaniuk. Itt a Nyírbau Építő Kft. postai kábelek részére védőcsöveket fektet, amelyek majdan lehetővé teszik az orosi telefon- előfizetők közvetlen bekapcsolását a nyíregyházi központba SZEKERES TIBOR FELVÉTELE Pethő-intézet Záhonyban? Angliából érkező segítség Nézö^on^ Szegénység, gazdagság Szőke Judit yakorta megesik ve­\J lünk, hogy a személy, Zz akit megszólaltatunk, akiről írunk, mások számára — akik őt személyesen isme­rik — valamiért visszatetsző, szavai kifogásolhatók, vagy mondandója hiteltelen. Mi, ha életünkben először találkozunk valakivel, nem tudjuk (mert nem tudhatjuk) lefejteni sza vairól a hamisságot, általában a-tegjobb indulattal közeledünk az emberek felé. Különösen akkor, ha egy egyszerű, min­den hivatalos felelősségtől mentes társunkat kívánjuk va­lamilyen apropóból bemutatni. S hogy milyen érzékenyek erre az olvasók, mi sem bizonyítja jobban, mint leveleik, telefon­jaik, melyeket nagy számban kapunk. A minap egy, az Arckép ro­vatunkban helyet kapott élet- utat ért bírálat. Nem is olyan régen még senki háza elejét nem érte volna szó amiatt, mert több évtizeden át tisztes­ségesen végezte munkáját, akár portásként egy múzeum- I ban. Olvasónknak más életet I rendelt a sors. Keményebbel, több műszakba járósat, roboto lósat. Minderről persze a por­tás néni nem tehet. Érzékeny világban élünk, amikor a sérelmek nehezen gyógyuló sebet okoznak, túl könnyen sárgulunk mások — bár, sajnos, egyre ritkább — boldogsága láttán. A mi mai társadalmunk kifeszíttetett a szegénység, gazdagság, sza­badság (?) három pontjára. S mint ilyen, az emberi nyomorú­ság számtalan formáját dobja felszínre. A nyomasztó, sőt tragikus anyagi különbségek világát éljük, ennek a világnak a megítélése megrekedt a köz­helyes általánosságoknál. Olyan jelszavak vannak divat­ban, amelyeket hallván sze­génységét röstelli a szegény, mert ha szegény, akkor bizto­san buta és élhetetlen. Pedig nem. Kedves olvasónknak sem ezzel a mosolygós portás néni­vel van baja, hanem valami mással... A kereskedelmi szakmunkástanulók gyakorlati képzése a Tüzép Rt. nyíregyházi Fészek Áruházában történik. Matesz Károly áru­házvezető (középen) a műszaki eladókkal foglalkozik ELEK EMIL FELVÉTELE Kommentár Kis lépésekkel Kováts Dénes r e legyünk mindig *1\[ pesszimisták/ — hal- latszik időnként, ami­kor borúlátóan nyilatkozunk megyénk helyzetéről, a Sza- bolcs-Szatmár-Beregben élő emberek körülményeiről. Pe­dig hivatalos helyen, családi, baráti beszélgetések során in­kább a panaszszó hangzik fel, mint a felemelkedés, a jövő jobbra fordulásának reménye. A megyénk felzárkóztatását ígérő kormányprogram körül is megoszlanak a vélemények, hitétől és pártállásától függően mond véleményt a beszélgető- társ. Meg kell vallanom — bár általában optimistának neve­zem magam —, én is inkább csak reménykedem, mint bí­zom, hiszek létünk jobbra for­dulásában. S talán éppen ezért érzem pozitívnak azokat a je­leket, melyeket a napokban ta­pasztaltam: figyelnek ránk. A Népjóléti Minisztérium ál­tal életre hívott Gyorssegély Alapítvány két szakembere járt megyénkben személyes ta­pasztalatokat szerezni térsé­günk, megyénk helyzetéről. Én már ezt is előrelépésnek tar­tom: nem ,,fent”, az íróasztal mellett, statisztikákból akarnak dönteni, hanem személyes élményeik, tapasztalásaik alapján. Örvendetes volt, hogy számítanak az innen érkező javaslatokra, a hallottak alap­ján készek az együttműködés­re. így lehet ugyanis — a lehe­tőséghez képest — igazságos­sá tenni a segélycsomagok elosztását, eldönteni: mely te­rületeket kell megyén belül ki­emelten kezelni. Még az idén kél kistérségi válságkezelő intézkedési sort dolgoznak ki, kezdik el megva­lósítását. Az azonban tény: ehhez az érintett önkormány­zatok bizonyos saját anyagi erejére, áldozatvállalására is szükség van, mozgósítani kell nemcsak az erkölcsi, de anya­gi tartalékokat is, emellett szükséges a környező telepü­lések összefogása.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents