Kelet-Magyarország, 1992. március (52. évfolyam, 52-77. szám)
1992-03-19 / 67. szám
1992. március 19., csütörtök Bombaüzlet helyett üres zsebek Négymilliárdos beruházás forog kockán Máthé Csaba Apagy (KM) — Az évtized megyei bombaüzletének nevezhetnénk az apagyi sertés- feldolgozót, amelynek egy éve már üzemelnie kellene. Óvatos becslések alapján többezei környékbeli portán helyrerázódhatna a családi költségvetés az állattartás jövedelméből. Az üzem vonzáskörzetében olyan infrastrukturális fejlesztés kezdődne el, amely talán csak a következő évezredben gyümölcsözne. Az ólak, így a zsebek is, üresek, a tervezésből a szabolcsi sertéstenyésztők nem tudnak megélni. Az apagyi sertésfeldolgozó az összes lehetséges fórumon zöld u/aíkapott. ennek ellenére a tervezett május eleji első kapavágás ismételten elmarad. A beruházás finanszírozását olasz kormányhitelből végeznék, amely előírja, az összeg 85 százalékából kizárólag olasz technológiát hozhatnak be, míg a maradó 15 százalékból vásárolhatnak magyar hozzávalókat. A beruházás összege miatt nem túlzás a bombaüzlet jelző, hiszen közel 50 millió USA-dollárról, kb 4 milliárd forintról van szó. Az üzem nagysága miatt valóban kiemelt szerep illeti a sertésfeldolgozót. Ennek ellenére már a tervezés is akadozik. Eredetileg Tatabányán kívánták az olaszok felépíteni az üzemet, onnan megyei közvetítőknek sikerült ,,átcsempészni" Szabolcs-Szatmár-Beregbe. Egyetlen kikötés volt, Nyíregyházától legalább 15 km-re épüljön fel a feldolgozó. Elég volt egy körzőt elővenni és megrajzolni a kört. A legideálisabb helynek Apagyot ítélték meg az olaszok, akik azóta is ragaszkodnak ehhez a helyhez, bár más ajánlatot is kaptak. A helyszín kijelölése után mintha leállt volna az egész szervezés, kezdődtek a bonyodalmak. Hallgassuk meg az ebben érintetteket. — Nekünk az olaszokkal egy előszerződésünk van arról, hogy a beruházást mi végezzük — nyilatkozta Sajben Pál, a Nyírzenit Kft. ügyvezető igazgatója. — Hasonló okirattal rendelkezünk arról, hogy az apagyi téesz 800 ezer forintért eladja azt a földterületet, ahol a húsüzem épülne, és mi ezzel apportként lépnénk a feldolgozót üzemlő kft-be, így 10 százalék tulajdonosi rész jutna nekünk. A téesz nem akarja elismerni, 15 millióért akarja eladni a földet az olaszoknak. Ha ezt a pénzt bekaszírozzák, tovább őket nem érdekli az egész beruházás. — Az apagyi téesz közgyűlése úgy határozott,, hogy 9,1 hektár földet átad a KÉK Kft-nek, amely csak a húsüzem tulajdonosainak adhatja tovább, és a teljes vételárat be kell fizetnie a téesz pénztárába — mondta Sipos Bertalan, aki a téesz elnöke és egyben a kft. ügyvezető igazgatója. — Semmilyen manipulálás nincs ebben, hiszen senki másnak nem lehet eladni a földet, és' éb-' bői a kft-nek egy fillér haszna nincs. Nincs semmilyen előszerződése a Nyírzenit Kft-nek, csak a szándéknyilatkozatig jutottak el, azóta pedig az olasz fél teljesen elzárkózik attól, hogy bármilyen kapcsolatban legyen a Nyírzenittel. — Most azt hiszik Apagyon, hogy a téeszelnök és a polgármester közös szervezésében össze tudják hozni a beruházás elindítását — magyarázta Sajben Pál. — Képtelenek rá, mert nincs bankgaranciájuk. Szerintünk jogos a követelésünk, és ezt bírósági úton fogjuk érvényesíteni. Három céget tettek tönkre azzal, hogy semmisnek veszik a szerződést: a Nyírzenit Kft-t, az Uniterv Kft-t, amely a beruházást bonyolítaná le, és Szokol Pál vállalkozót, aki a szállítást végezné. Mindhárman hitelt vettünk fel. Ennek ellenére mi még mindig el tudnánk végezni a teljes beruházást, és ami rendkívül fontos, a szükséges bankgaranciát is megszereztük. Nekünk nem az a célunk, hogy kisajátítsuk az egészet, hanem az, hogy létrejöjjön a beruházás, de végre jó lenne megismerni azt a teamet, amely az egészet szervezi. És vajon ki lesz az új igazgató? — Nincs semmilyen elmaradt haszna a Nyírzenitnek, kapcsolatunk sincs velük — mondta Kiss István apagyi polgármester. — Az előszerződést Tamás Imre, a húsipari vállalat igazgatója írta alá, aki azóta kilépett az egész üzletből, ezt bejelentette, a költségeit is elszámolták az olaszok. Most nem a perlekedés lenne szerintem az elsődleges, hiszen ez a feldolgozó megépítése nemcsak apagyi, hanem megyei érdek is. Az a legnagyobb gondunk, hogy kevés az információ. Annyit tudunk, hogy az olaszok megbíztak egy nyíregyházi teamet amely a magyar banki szabályoknak megfelelően nyújtja be a hitelkérelmet. Ezt kérte az OKHB, ahová a beruházás szervezőit Botos Katalin irányította, így hallottuk. Az üzem igazgatói posztjára is megtalálták az olaszok az emberüket. Már megalakult a MITA Kft., a sertésfeldolgozó beruházására és működtetésére. Egy olasz gyáros, Geminiano Fiandri hajlandó jelentős készpénzt is letenni, hogy a megfelelő részarányú saját tőkerész is rendelkezésre álljon, illetve ő átveszi a termelés 60—70 százalékát. Kézzel-lábbal várja mindenki ezt a beruházást, amelyhez valóban kellene egy olyan menedzser, aki az egészet átfogná. Az Országos Kereskedelmi és Hitelbank fiókjához hitelkérelem még nem érkezett, informált bennünket Deme Géza, a nyíregyházi fiók igazgatóhelyettese. A leendő beruházók azonban személyesen tájékozódtak a bankban a hitelhez jutás feltételeiről, amihez a bank különböző ajánlásokat tett. Mindenki szeretné ezt a beruházást, fel lehet pörgetni a szervező munkát. így talán azok az ólak sem ürülnének ki Nyíregyházitól Bakíalő- rántházáig, amelyekben még tartanak sertést. ♦ Vita a pénzről ♦ Ellentmondó vélemények fjiMegyei érdek, is Morfin a laborban Vonósok Nyíregyháza (KM — N. I. A.) — Megyei vonóstalálkozó lesz Nyíregyházán, március 20-án a zeneiskola Kürt utcai épületében. A hegedűs és gordonkás növendékekkel szakközépiskolai tanárok foglalkoznak majd, a pedagógusok pedig előadást hallgatnak meg a Szuzuki-mód- szerről. Azok a növendékek, akik odahaza — létszámgondok miatt — nem ismerhetik meg a zenekari játék örömeit, ezen a napon ebből is részesülhetnek. A vonóstalálkozó délelőtt kilenckor kezdődik. Új gyógyszerspecialitá- sok kutatása a fő cél Ti- szavasváriban az Alkaloida Vegyészeti Gyár Rt. kémiai kutatólaboratóriumában, ahol morfinszármazékok biológiai vizsgálatával foglalkoznak HARASZTOSI PÁL FELVÉTELE Humor Seres Ernő (T/“ opognak. — Bújj bei — kiáltom, A de amint meglátom a jó szom- V> széd, Stohanek úr, mások szerint szimpatikus ábrázatát, kibuggyan a számon: — Szomszéd úr, kívül tágasabb! Momentán nem vagyok itthon. — Hát hol van? — Magamon kívül. Éppen újságot olvasok, és magamon kívül vagyok a hírtől, hogy szegény kis hazánk miközben nyugatra tartunk, vadkeletté válik. Ez engem letör, kiakaszt, kiborít. Annyira magamon kívül vagyok, hogy nem találom rá a megfelelő jelzőt. — Értem. De miért lennénk mi vadkelet? Vadkelet — Mert volt egyszer egy vadnyugat. — No és?l Ha volt vadnyugat, akkor most miért ne lehetne vadkelet? Elnézém ezt a naív embert, megosztom vele a hajlékom, a kávém, konyakom és tömören ismertetem a vadnyugat történetét. Örökké lőttek. Szitává lőtték egymást az emberek ott a vadnyugaton. — Ne mondja! Es minek kellett ott a vadnyugaton annyi szita? Főleg emberből? Vagyis hogy... Hogy én milyen hülye vagyok. Azt akarja mondani, hogy azért lettünk vadkeletek, mert itt is megkezdődött a szitagyártás. Örülünk, végre valami munka ebben a nagy munkanélküliségben. — Most mit hülyéskedik?! Azért lettünk vadkeletek, mert naponta lelőnek valakit, sőt napjában két-három valakit is lelőnek. — A rendőrök vagy a katonák? — Egy frászt! A civilek, a bűnözők.- — De hát a fegyvereket le kellett adni. A fegyvereket begyűjtötték. — Sajnos, félmunkát végeztek... Stohanek felemeli a kávéscsészét, és a keze remeg. Azt mondja: alaposan ráijesztettem, és már kezd félni. Megnyugtatom, én is félek. Ez hatott, kettesben könnyebb félni. Néző Tudáspróba Nábrádi Lajos fi/1 ét amerikai profesz- A szór az elmúlt napok- ban Nyíregyházán megyénk vállalkozóinak, üzletembereinek előadás-sorozatot tartott a nyugati pénzvilágról. (Külön érdekessége a dolognak, hogy a rendezvényt a nemrég átalakított, volt szovjet laktanyában tartották.) Pár hónappal ezelőtt japán és dél-koreai gazdasági szakemberek ismertették Nyíregyházán a távol-keleti fejlődés „titkát". Kicsi a világ. Illetve most már valóban kitárult előttünk. Záhonyban moszkvai, Bak- talóránházán német gazdasági szakember magas szintű előadását hallgattuk végig. Az amerikai professzorok a sza- bolcs-szatmár-beregi üzletembereket egy kicsit diákokká tették, gazdasági számítási feladatokat, kalkulációs feladatokat adtak nekik. Az egyik mátészalkai üzemet angol szervező cég közreműködésével alakítják át. S még folytathatnánk a sort. A világ minden tájáról szűkebb hazánkba jönnek a gazdasági szakemberek. Információik mellett magukkal hozzák a hazájukban kialakult gondolkodásmódot is. Örülhetünk, hogy átvehetjük tőlük a náluk már kialakult jó tapasztalatokat. Átvehetjük, ha azok a tapasztalatok a mi körülményeink közé átültethetők. Sajnos, üzletembereink sok megszerzett, jó információt nem tudnak alkalmazni, mert nálunk koránt sincsenek meg a kellő feltételek. Mégis üdvözölhetjük az előadásokat, esetleg későbbi időkre elraktározhatjuk a megszerzett gazdasági, kereskedelmi információkat. S biztathatjuk a Magyar Gazdasági Kamara megyei szervezetét, meg a Primom Alapítványt, hogy a jövőben is hívjanak megyénkbe amerikai, vagy más égtájbeli közgazdász professzorokat. Az is jó volna, ha néhány év múlva a megyénkbe érkező előadókkal, üzletemberekkel minél több vállalkozó és üzletember, tolmács nélkül is tudna szót érteni. Falatnyi tavasz HARASZTOSI PÁL FELVÉTELE Kommentár Jó gazdaként Seres Ernő jf ég nincs pontos * Jyj adat. Amit a Mező- -z ' F gazdasági Szövetkezetek és Termelők Országos Szövetsége a termelőszövetkezetek várható mérlegeredményéről közöl, egyrészt azért pontatlan, mert 70 nagyüzem adatait (országosan) még nem dolgozták fel, másrészt a mérlegek időközben is változtak és változhatnak. Mindenesetre a MOSZ az ország 1252 termelőszövetkezetének összesített veszteségét 19 milliárd forintra becsüli, ezzel szemben a nyereség nem éri el az 5 milliárd forintot. Szükebb hazánkban. Sza- bolcs-Szatmár-Bereg megyében 138 termelőszövetkezetben az előzetes mérlegadatok 250 millió forint nyereség helyett 960 millió forint a veszteség. A közel egymilliárdos veszteségen 60 termelőszövetkezet osztozik. A nem veszteséges 70 termelőszövetkezet nyeresége átlagban 3 millió 570 ezer forint, egy valamire való traktor ára. De ez az átlagnyereség is úgy oszlik meg, hogy inkább több azoknak a száma, ahol 100 ezer forinttól félmillióig terjed a nyereség és alig akad tsz, ahol 10 millió forinton felüli eredményről beszélhetünk. Az adatok ismerői a mező- gazdasági nagyüzemek általános válságáról beszélnek Ez igaz és helytálló vélemény. A válság okait ismerjük. Túltermelés, agrárolló, az állami támogatások megvonása, hiteleknél a magas kamatterhek: és még sorolhatnánk. Tény, hogy a termelőszövetkezetek a régi struktúrában 1992. december 31-ig idén gazdálkodnak utoljára. Ezt mindenütt tudják. Teherviselést, kockázatot senki sem vállal. Az, hogy kevesebb a bevetett terület — FM-akaratra és -óhajra — érthető. Tehertétel volt a búzaeladás. De hogy mennyi a szántatlan terület, mennyi marad a műveletlen, a parlag föld, számban ki nem fejezhető, csak szóban. Sok. Nem az ördögöt festem a falra. Ott van az már. De jobb lenne ezt az ördögöt lemeszelni és minden talpalatnyi földet így vagy úgy megművelni. Jó gazda módjára, ha tehetjük, ne hagyjuk elveszni értékeinket. HÁTTÉR Kelet-Magyarorszag 3
