Kelet-Magyarország, 1992. március (52. évfolyam, 52-77. szám)
1992-03-18 / 66. szám
1992. március i8., szepda •HÁTTÉR Kelet-Magyarórszag 3 Gyógynövény Új állatgyógyászati eszközök túrák Túristvándi (KM) — A természetgyógyászat korát éljük. Ma már seregnyi szaküzletben hozzá lehet ezekhez jutni, ám az áruk meglehetősen borsos. Nagyapáink, nagyanyáink természetesen nem e helyeken szerezték be a macskagyökeret, a fekete nadálytövet, a csipkebogyót, a galagonyát. Ám ma a városi ember, de a falun élők jó része sem ismeri e növényeket. Nekik próbál segíteni a Túristvándiban élő szakíró, Makay Béla, aki ezen a nyáron két-három napos gyógynövénytúrákat szervez. Az érdeklődők csekély díjazás ellenében, a szakértő közreműködésével ismerkedhetnek majd meg a legfontosabb, vadon termő gyógynövényekkel, azok felhasználási módozataival, hogy aztán később már önállóan, a megfelelő alapismeretek birtokában gyűjt- hessék a csodára ugyan nem képes, de igen sok bajon segítő növényeket. . A nyíregyházi Gyógyszertári Központban a gyógyszerkészítö laboratórium profilját állatgyógyászatban használatos injekciók és infúziók előállításával bővítették. Képünkön a készítményeket sterilizáláshoz készítik elő BALÁZS ATTILA FELVÉTELE Fogadóközpont állásvadászoknak Hogyan tudjuk „eladni” magunkat? Harasztosi Éva A munkanélküliség problémájával tartósan együtt él társadalmunk már hosszú hónapok óta. Lassan kezd eloszlani az a tévhit, amely szerint a munkanélküliség deviáns magatartásforma következménye, avagy pillanatnyi állapot. Emberek, családok saját bőrükön tapasztalják, hogy milyen súlyos gondokat idézhet elő az eddig stabilnak ítélt munkahely elvesztése — vagy annak előrevetülő árnyéka — a munkanélküli státus kialakulása, a sorozatos kudarccal végződő álláskeresési próbálkozások. Azonkívül, hogy a munkanélküliség, mint hosszan tartó létforma, önmagában is megemészthetetlen állapot, nagyon sok olyan következménye van, amely kihat az egyénre, az őt körülvevő szűkebb vagy tágabb környezetre (család, baráti kör, társadalom stb.). Az anyagi, egzisztenciális gondok jelentik az egyik legnagyobb problémát, de ezen túl jelentkezhetnek olyan pszichés tünetek, amelyeket a munkanélküli állapot idéz elő vagy súlyosbít: gondolok itt elsősorban az elszigeteltség, a ,.felesleges vagyok” érzések által gerjesztett mind gyakoribb indulatkitörésekre vagy ellenkezőleg — személyiségtől függően —, a még mélyebb bizonytalanságba, elkeseredettségbe való belesüly- lyedésre. Emiatt megromolhatnak a házastársi, a szülő—gyerek, a baráti kapcsolatok, eltorzulhat az egyén önmagáról alkotott képe, károsulhat személyisége. Olyan emberekről van szó, akik többsége önhibáján kívül került krízishelyzetbe, és az abból való kilábalást külső segítőktől várja el. A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Munkaügyi Központ által létrehozott pszichológiai szak- szolgálat a munkanélküliek humán ellátásának ezt a segítő, tanácsadó részét vállalta fel. A munkaügyi szolgáltató szervezetben dolgozó pszichológus állandó készenléti állapotban, egyrészt a „lelki elsősegélynyújtásban” vállal szerepet, másrészt az elbizonytalanodott, tanácstalan emberek aktív közreműködésével keresi a megoldási lehetőségeket. Előfordul, hogy a pszichológust felkeresőből ömlik a szó, a panasz: nagyon sokszor már az a lehetőség is segít, hogy az illető elmondhatja gondját, baját egy értő, ráfigyelő embernek. A szolgáltatás újszerűségéből fakadóan óhatatlanul felmerül a kérdés: konkrétan mit és miben tud segíteni a pszichológus. De még mielőtt ezt a kérdést megválaszolnám, szeretnék kitérni egy nagyon fontos dologra. Nem igazán elterjedt még az a szokás, hogy pszichológus segítségével próbáljuk megoldani gondjainkat, vagy ha fel is merül valakiben ez a gondolat, általában fenntartásaik vannak ezzel a le- ' hetőséggel szemben. Létezik egy olyan előítélet, amely szerint az ilyen jellegű szakemberhez csak a súlyos, lelkisérültek fordulhatnak. Jó volna eloszlatni ezt a tévhitet, hiszen a pszichológiai tanácsadás egy olyan lehetőség, amely sok esetben a konrét problémák részletes át- beszélésével megoldási módozatokat tud felvázolni, nem „receptszinten”, hanem a segítség- kérő belső tartalékainak a felkutatásával, energiaforrásainak a mozgósításával. A megyei munkaügyi központon belül működő pszichológiai szakszolgálat (Nyíregyháza, Egyház u. 15., I. emelet 124. szoba, telefon: 14-111/321) három nagy területen ajánlja fel segítségét a munkanélküliek számára: az első ilyen a tanácsadási tevékenység. Egyéni és csoportos beszélgetések során életvezetési tanácsadást (egyéni, házastársi, szülő—gyerek stb. konfliktusokkal kapcsolatban), valamint pályaorientációs és pályamódosítási tanácsadást tud nyújtani. Nagyon jók és eredményesek voltak a kiscsoportos beszélgetéseink, ahol a jelenlévők el tudták mondani gondjaiTárca Kraszna-parti tavasz Nábrádi Lajos O ldott hangulatban, gondűzés közben azon meditálunk: vajon ha átugornánk a keskeny Krasznát, kirepedne-e a nadrág az ülepünkön. A beszélgetőpartner, a középkorú gazda, hosszú kertjének vége majdnem idáig, a töltésig ér. A falu felől égő limlom füstjét hozza a szél, elviselhető füstszag és tavaszillat kavarodik körülöttünk. Halk még a tavaszi zsongás, traktorok dübörgését sem tapasztaljuk. A gazda hosszú, csontos arca borostás. Félig szítt cigaretta mellől mondja ki a szavakat. Gumicsizmája minden lépésnél ad egy furcsa, fortyogó hangot. Ahogy lépkedünk a kerten át a porta felé, ez az ember egyre közelebb kerül a szívemhez. Nem lógatja az orrát, nem zúdít rám panaszáradatot. Valami ősi életkedv, föld- és természetszeretet sugárzik belőle. Megáll, megnézi az egyik almafa alvó rügyeit, s ezt mondja: ,,Ha áprilisban nem jön fagy, lesz rajta egy mázsa ". Azt mondja, a kert mellé visz- szaigényel még egy hektárnyi földecskét. S azt a japán kerti traktorjával meg tudja művelni. A családi szükségleten felül eladásra is termelni akar. Hangsúlyozza: nem mindegy, hogy mit. Uborkát például nem. Inkább azt, amire piac van. Állítja: a földből is meg lehet élni, ha az embernek van szorgalma, egy kis szerencséje, no meg a kereskedőknél egy kis összeköttetése. Az utóbbi félmondat elhangzása közben ujjai közé veszi a cigarettacsikket és úgy mosolyog, hogy fülig ér a szája. Úgy tesz, mintha nem politizálna. Mégis azt teszi, amikor ezeket mondja: „Megfér itt a szatmári síkon egymás mellett az olyan kis parcella, mint az enyém, megfér a farmergazdaság és a tsz, vagy a szövetkezet valamilyen formája is. Csak nagybirtok ne legyen cselédekkel. ” —g kertkapu közelében ^/\ tollát borzoló kotló , terelgeti a csibéit. Almanagyságú csibék futkároz- nak szerteszét, nem hallgatnak a rikácsoló kotlóra. Búcsúzás után a gazda gereblyét fog, s száraz faleveleket gyűjt kupacokba. Az elhúzott falevelek helyén halványzöld füvecs- kék nyújtózkodnak. Napfényre várnak. kát, kicserélték tapasztalataikat, egymásnak adtak ötleteket akár álláskeresési, akár személyes ügyben. A másik tevékenységi területünk az előbbiekhez szorosan kapcsolódó képesség és pszichológiai alkalmasság vizsgálata, a megfelelő pszic- hodiagnosztikai eszközökkel. Van még egy olyan terület, ahol tevékenységünkkel a munkára kész, állást kereső munka- nélkülieknek szeretnénk segíteni Nagyon fontos, hogyan képvi- seljük saját érdekeinket azon a munkaerőpiacon, amit eddig csak szófordulattal neveztünk piacnak, de ami napjainkban és a jövőben is mindinkább piaccá kezd válni. Ha az „állásvadászat” kemény harcot jelent, nem mindegy, hogy ennek a harcnak a taktikai fogásait ki milyen szinten tudja hasznosítani önmaga számára. A céltudatos álláskeresési technikák (megjelenés, önéletrajzírás, tárgyalás és viselkedés az elbeszélgetéseken, önbizalomerősítés stb.) elsajátításában és begyakorlásában tudunk segíteni. Várjuk azokat, akiket érdekel ez a közös munka, jelezze szándékát akár személyesen, akár levélben a szakszolgálat címén, vidéken lakó munkanélküliek levélben vagy a helyi kirendeltségen jelentkezhetnek. írógép, könyv Kazahsztánban élő magyarok szövetségének tagjai és vezetője Leskó László találkozott a közelmúltban az MTV Külpolitikai Főosztályának egyik forgatócsoportjával. A szövetség vezetője velük küldött dr. Kiszely István professzornak, az MTV Külpolitikai Főosztálya főmunkatársának egy levelet, amelyből megismerhetjük a többnyire az első és második világháború után ottrekédt, magyarságukhoz ragaszkodó honfitársaink és utódaik gondjait. Kérik azokat a gazdasági társulásokat, vállalatokat, intézményeket vagy magánszemélyeket, akik a magyar nyelv tanulásához, gyakorlásához alkalmazható használt latin betűs írógépet, számítógépet, videót vagy egyéb eszközt, valamint bármilyen témájú, magyar nyelven írt könyvet szívesen ajándékoznának kazahsztáni testvéreiknek, jelentkezzenek az 1-1413-708-as telefonszámon. Néző Közbiztonságunk Hajnal Béla —I z ismertté vált bűn- cselekmények száma *- egy év alatt mintegy 100 ezerrel nőtt, ami 29 százalékos növekedésnek felel meg. A bűnelkövetők egyre hatékonyabban, szervezettebben követik el betöréseiket, lopásaikat, rablásaikat, amit jól jellemez az a tény, hogy a vagyon elleni bűncselekményekkel okozott kár egy év alatt megkétszereződött és országosan meghaladta a 21 milliárd forintot. A bűnözők elleni, csaknem kilátástalan harcot mi sem mutatja jobban, mint az, hogy ebből összesen alig több mint 1 milliárd forint térült meg. A felderítetlen bűncselekmények aránya az összes ismertté vált bűncselekményen belül az 1990. évi 51 százalékról 57 százalékra emelkedett. A fentiek összevetéséből következik, hogy a kisstílű, egyedül elkövető bűnözőket jó eséllyel fogja el a rendőrség, míg a profikkal, a legújabb technika minden eszközével felszerelt, bűncselekményeiket csoportosan elkövető bűnbandákkal szemben csaknem tehetetlen. Napjainkban a gazdasági és politikai vezetők teljes erővel küzdenek a gazdaság egyik legnagyobb rákfenéjével, az infláció mérséklésével, és egyelőre csaknem reménytelen kísérleteket tesznek a másik kór, a munkanélküliség megfékezésére. Talán közgazdaságilag merésznek tűnik a fentiekkel egy lapon említeni a bűnüldözés fontosságát, mégis úgy vélem, hasonló méretű feladatról van szó. Kevés olyan dolog van ma az országban, amely ilyen mértékű változást hozna a lakosság hangulatában, mint a bűnözés visszaszorítása. Alig vitatható, sem az idegenforgalom (gondoljunk csak az expóval kapcsolatos várakozásainkra), sem a tőkebefektetések nem növekednek olyan országokban, ahol nincs közbiztonság, ahol mindennaposak az élet és a vagyon elleni bűncselekmények. A kiterjedt bűnözés a munkateljesítményeket is visszafoghatja, mert könnyen kialakulhat olyan gondolkodás, hogy nem érdemes hajtani, egyre több pénzt keresni, mert a bűnözők ellen úgy sincs orvosság. Ha a tavalyi tendenciák nem változnának (nagyon remélem, hogy változni fognak), akkor az összes vagyon elleni kár értéke új 5 ajtós Lada Samarákban kifejezve Nyíregyházától éppen Tatabányáig érne. A közel tízezer részvényes a napokban mondhatta el a Fehér- gyarmat és Vidéke ÁFÉSZ részközgyűlésein véleményét a múlt evben bruttó másfél milliárdos bevételt hozó kereskedelmi munkáról. Képünkön: vásárlók a nagy ABC-ben MOLNÁR KÁROLY FELVÉTELE Kommentár Forintinjekció? Páll Géza s-t-y ár hogy an is nevez*n zük, ' tény, hogy március 16-ától ismét leértékelték a forintot a külföldi valutához képest. Ez a novemberi 5,8 százalékos leértékelés után egészen minimális, mindössze 1,9 százalékos. De, ha csak ilyen pici, miért volt rá szükség? — kér- aezi önmagától a pénz világában nemigen járatos ember. Ha pedig mégis szükség volt a leértékelésre, márpedig ennek megtörténte ezt igazolja, valami mégis van a dolog mögött. De mi? Akár forintinjekciózásnak is nevezhetjük az intézkedést, amelyet köztudottan saját hatáskörében a Magyar Nemzeti Bank rendelt el, s az átlag- fogyasztót, vélhetően kis mértékben érinti. De érinti, mert mindenki a piacról él, így a különböző cikkek árait, talán ha az illetékesek nem akarják is, egy kicsivel megint feljebb tu- pírozhatja. Azaz, a mi pénztárcánkra is megy a játék. De hallgassuk meg az MNB egészen megnyugtatónak tűnő érveit is. Azt mondják, a mostani forintleértékelésre nem azért kerítettek sort, mert rosz- szul áll az ország pénzügyi szénája. Sőt, teszik hozzá, januárban 100 millió dollárnyi külföldi tőke áramlott — inkább csordogált — az országba, s valamivel több mint 300 millió dolláros aktívum alakult ki a külkereskedelemben, s ez, ha kisebb mértékben is, de februárban is folytatódott. Ha ennyire javultak a pénzügyi viszonyaink, miért kellett mégis leértékelni, ha kis mértékben is, a forintot? A magyarázat szerint azért, mert — bár első hallásra furcsa — felértékelődött a forint a nemzetközi porondon. Az importkereskedelem számára olcsóbbá vált, s a külföldről behozott különböző termékek mindinkább kiszoríthatják a hazai piacról az itthon előállított cikkeket. S ez nem szülne jót. A sokarcú pénz ezúttal is csalóka arcát mutatja nekünk, amikor a leértékelés hírét vettük. így akár örülhetnénk is, az első hallásra az inflációt, a drágulást felidéző forintleértékelésnek. De az igazi az lenne, ha végre a forint megállna szilárdan a saját talpán és nem sokkolna bennünket, ártalmatlan és kiszolgáltatott állampolgárokat, fogyasztókat.
