Kelet-Magyarország, 1992. március (52. évfolyam, 52-77. szám)
1992-03-17 / 65. szám
1992. március 17., kedd HATTER Kekt-Magyarors/ág 3 Kötélhúzás Vasváriban v munkanélküliség sokarcú réme ankó Mihály Tiszavasvári (KM) — „Lenni így nem lenni” — nagyon >k magyar üzemben teszik fel anapság ezt a kérdést. Az idig megszokott szerkezet Iborult. Nem lehet arra várni, így jótékony tündérként „élni bácsi” a nagykalapból kikészíti a hiányt. A vegetálás ílyett lépni kell... így van ez a tiszavasvári volt iltségvetési üzemben is — ami lenleg településszolgáltató in- zményként működik. Az önkor- ányzat, mint hólabdát görgette aga előtt az üzem problémáit 3 szinte minden ülésen szóba arült a cég. Míg végül február 3-án döntés született, — mivel lenleg nincs az egység élén ső számú vezető —, három ónapra önkormányzati biztost eveznek ki. A legfontosabb fe- idatai közé tartozik majd a eszteségek felszámolására egy j gazdálkodási forma kialakítá- a és az üzem jövőjének íegalapozása. A testület ülésén elhangzottak izonytalanságot ébresztettek a olgozókban. Ezért és hogy vég- e tiszta vizet öntsenek abba a lizonyos pohárba, március 4-én nunkásgyülésen találkoztak a áros vezetői az emberekkel. — Már egy éve foglalkozunk a ■eszteséges üzem átalakításául — kezdte bevezetőjében Su- yok József polgármester a zsú- olásig megtelt tanácsteremben. — S hogy senki se kerüljön az jtcára, a képviselőtestület úgy íatározott: a kommunális ágaza- ot továbbra is működtetni kell, a szolgáltató tevékenységet pedig it keli szervezni. Kiss József gépkocsivezető elvetette: Az önkormányzat niért hagyta idáig süllyedni a ha- ót? Szinte évenként váltották egymást az igazgatók, akiket <orábban a tanács, s az utóbbi dobén a testület nevezett ki. A nelyzet romlásához hozzájárult a rossz vezetőkiválasztás is. A dolgozók semmit sem tudtak, az A sokat vitatott, három éve épült irodaház elmúlt időszakban nem volt egyetlen fórum sem, ahol kölcsönösen megbeszélhették volna a problémákat. Akkor most miért isszák meg ők az egésznek a levét? — Ugyan miből vállalkozzunk? — csattant fel Orosz Ferenc kőműves. — Abból a 8 ezer forintos havi fizetésünkből? Évek óta elmaradt a tisztességes béremelés, az üzem vezetése nem osztott nyereséget. Hol IFÁ-ra, majd székházra, de mindig kellett valamire a pénz. Követeljük, emeljék fel a fizetésünket, csak akkor lehet felelősséggel kérni a dolgozótól, mert eddig csak ígértek és becsaptak bennünket. Hat gyermeket nevelek, öt szakmában dolgozom. Hogy lehet ennyi pénzből megélni? Mindenkinek egyforma áron adják a kenyeret. A kft.-be csak akkor tudnánk belépni, .ha valamilyen vagyonjegyet kapunk végkielégítésként. Záporoztak az érvek, ellenérvek: Tavaly kétmillió hiánnyal zárt az üzem. Az idei költségvetésben 4 és fél millió forint veszteséget (!) terveztek, illetve eny- nyi kiadás mögött még nincs munkafedezet. Mi az oka, hogy hónapok óta nem tudnak elnyerni értékesebb munkát? Meg kell vizsgálni, hány munkás hány improduktív munkaerőt tart el. Miért csökkent az elmúlt időszakban felére a létszám? — Az üzem önállóan működő gazdálkodó szervezet volt december 31-ig — kapcsolódott be Szabó László, a pénzügyi bizottság elnöke. — Kívülről nem lehetett beleszólni. Az új struktúrában szeretnénk, ha a közösség maga választaná a vezetőit, akiket számonkérhet és felelősségre vonhat. A tevékenység is csak akkor válhat eredményessé, ha személyesen is érdekeltek lesznek a dolgozók. — Ez az utolsó pillanat, amikor még váltani lehet — erősítette meg az elhangzottakat Szabó Gábor, a város gazdasági bizottságának elnöke. — A véleményekből kiderül, önöket hosz- szú ideje félrevezetik, összezavarják, s az önkormányzat ellen hangolják, pedig mi épp a fennmaradás mellett kardoskodtunk. A jelenlegi törvények nem engedik meg a vagyon felosztását (nevesítését), de ennek ellenére nem kell félni a vállalkozástól. Tudjuk, lehetetlen a dolgozók zsebéből pénzt kivenni, de az is biztos, a meglévő eszközök jobb kihasználása komoly tőke lehet. Mi csak tanácsot adhatunk, a kezdeményezésnek innerv kell elindulni. Nagy Miklós önkormányzati biztosra vár az átalakulás „levezénylése”. Zárszavában arra kérte a hallgatóságot, keressék közösen a megoldást, a kilábalás lehetőségét. „Majd meglátjuk, annyi ígéretet kaptunk már, nem hisz semmiben az ember" — hallatszott innen-onnan kifelé menet. Talán mégis rövid időre elszállt az emberek feje felől a munkanélküliség réme, de a jövőbe vetett hitnél még erősebb a bizonytalanság. Úgy búcsúztam, három hónap múlva találkozunk, remélve, kevésbé feszült arcokat találok majd. Ébredne a föld JJS De ki műveli meg? koszton Mozaikok Abonyi István m z ősz hajú nénike majdf\ nem rosszul lett, amikor / 1 meglátta a gázszámlát. Mert az szentigaz, hogy jó dolog ez a gázfűtés, meg néha egy kicsit feljebb is tekerte a termosz- tátot, a lábai ugyanis igencsak hidegek esténként, de azt nem hitte volna, hogy mindez ennyibe fog kerülni. Egyáltalán, hogy fogja ő ezt bírni a nyugdíjából? Szegénykém! Még nem tudja, hogy még az idén ezen is emelni akarnak és hamarosan megkapja a vízszámlát is, persze már az emelt vízdíjjal. A fiatal pár sokat töprengett a dolgon. Mert mégiscsak „szégyen", hogy segélyre fanyalodnak. De akárhogy számolgattak, a két gyereket is bekalkulálva, sehogy sem jött össze fejenként négyezer forintnál több egy hónapban. És akkor ott az OTP, a fűtés, a víz, villany, napközi, hogy csak néhány kiadást említsünk. Szóval képtelenség ennyiből kijönni, így hát marad a „szégyen". A kukázó mérgesen csapta le turkálósbotjával a konténer tetejét: — Ki lehetett az, aki telepakolta a felső részt falevéllel? Pedig itt mindig akadt valami — mormogta, és koszos szütyőjét fogva az utca másik végébe indult. Legfeljebb annyi „vigasza" maradt, hogy néhány perc múlva a sarkon beforduló „motorizált" páros sem járt jobban... Nyíregyháza (KM — G. B.) — Az eltűnt hótakaró védelmét már nem élvező zsenge vetések ugyan még meglehetősen fáznak a hajnali fagyok közepette, azonban a természet, s benne a mezőgazdaság már a tavaszt érzi. A lecsökkent őszi vetésterület, az őszi kedvezőtlen időjárás és a nagyüzemek pénztelensége következtében a szokásosnál jóval több elvégezni való maradt az idei tavaszra. Néhány termelőszövetkezethez intéztük a kérdést: hogy állnak a tavaszi munkákkal? Mudri Barna, a nyírmadai Béke Tsz elnöke: — Az almásaink háromnegyedét megmetszettük, fóliázzuk a sátrakat, s előkészülünk a palántanevelésre. A héten indultunk a szántással, amely hatszáz hektáron vár ránk. A gondunk az, hogy hiába próbálunk hitelhez jutni a munkák finanszírozására, nem kapunk. így aztán, csak a lassan csordogáló kintlévőségeinket tudjuk erre a célra fordítani. Szerződést még senki nem kötött a termékeinkre. Bodzás Árpád, a kisvárdai Rákóczi Tsz elnöke: — Március 10-én tudtunk indulni a szántással. Igyekezni kell, mert az 1500 hektár vetni valónak a 80%-a szántatlan. Ha csak esős tavasz nem lesz, meg akarunk művelni minden földet a tagsággal. A vetések állapota megfelelő, a tőszám jó, inkább a fejlettség a gyengébb. Kevés a pénzünk, így csökkennek a műtrágyaadagok, s a terméskilátásaink is szerényebbek mint máskor. Megkezdtük a vetőburgonya kitárolását, s hála a farmergazdaságok részéről megmutatkozó érdeklődésnek, ez legalább bevételhez juttatja a szövetkezetét. Tukacs Sándor, a penyigei Zöldmező Tsz elnöke: — Nálunk még áprilisig rá sem lehet menni a földekre. Pedig most 700 hektár leforgatása előtt állunk. A vetésekkel nincs baj, a fejtrágyát repülővel kijuttatjuk. Áz alma metszésével most végzünk. Márton László vasmegyeri tszr elnök: — A gépek rendben, szántatlan terület alig van. Szinte az egyetlen nagy gondunk a hitelhiány. A régi tsz-eknek már nem adnak hitelt, új viszont még nincs. Éppen ezért igyekszünk előkészíteni, hogy május elején át tudjunk alakulni. Remélhetőleg az meghozza a megoldást. Jéke (KM — Kováts D.) — Kistelepülés Jéke, mindössze 750 lakosa van, nem véletlen tehát, hogy számos gonddal kell megküzdenie az ott élőknek. Különösen, ha figyelembe vesszük, hogy elöregedett falu, sok az idős ember, s a munkaképes korúak arányát tekintve nagy — ötvennégy — a munkanélküliek száma is. Korábban, az önállóvá válás előtt Tornyospálca volt a székhelyközség, ott bővítették az iskolát, s működik a felső tagozat, Jékén csupán az alsósok maradtak. A nagyobb problémát a konyha „áthelyezése” okozta, hiszen a fiatalok és idősek élelmét így Pálcáról kell áthordani naponta kétszer. Tavaly, az „elszakadás” után csupán a működtetési költségekre, s a műemlék jellegű óvoda felújítására futotta a kis falu költségvetéséből, igaz, pályázaton nyertek két és fél millió forintot. Most szeretnének beruházást is elkezdeni, bekapcsolódva a térség gázprogramjába. El is különítettek e célra ötmilliót, de ez csak akkor lesz elég a megvalósításhoz, ha megkapják a remélt támogatási összegeket. Nézőjponí) Pénzsorompó Galambos Béla piaci körülmények hayj fására megindult egészséges (vetés)- szerkezetváltásnak minősíthető, a megyei Földművelésügyi Hivatal szerint az a tény, hogy a megyénk jelenlegi, őszi vetésterülete, mintegy 58 ezer hektár, a megelőző évinek csupán 63 százaléka. Inkább a tavaszra maradt mezőgazdasági munkák megnövekedett mennyisége az, ami kissé nyugtalanító lehet, ugyanis a szántásra váró terület most duplája a megszokottnak. Még akkor is jóval több a tennivaló, ha máris tudni lehet, hogy a megmunkálatlan szántóterület közel egynegyedét képező igen gyenge minőségű rozsföldeket nem érdemes, így be sem fogják vetni a szabolcsi gazdaságok. Akárhogy is van, körülbelül hetvenezer hektáron kell a megye mező- gazdasági termelőinek elvégezni a szántástól a vetésig minden munkát a most következő két, két és fél hónap folyamán. Ha rendkívüli időjárás nem köszönt ránk, elvileg ez az idő elég is lenne ahhoz, hogy földbe kerüljenek a zab, tavaszi árpa, kukorica, napraforgó, cukorrépa takarmánynövények és zöldségfélék vetőmagvai, s emellett megkapják az áhított fejtrágyájukat a telet egész tűrhetően átvészelt őszi vetések is. Ám a munkálatok elvégzésére rendelkezésre álló időt mégsem tudja a megye nagyüzemeinek jelentős része kihasználni, mert alapvető pénzügyi gondokkal küzd. Nincs forint üzemanyagra, értékes vetőmagra, műtrágyára. Kézenfekvő lenne, hogy mint korábban, most is a banktól vegyenek fel kölcsönt a termelés költségeinek finanszírozására, ám hitel nincs. A bankok óvatosak — főként a mezőgazdasággal — s a termelőszövetkezeteket nem hitelezik. Ennek következtében a nagyüzemek csak abban az ütemben tudják a munkákat végezni, ahogy saját anyagi erejük engedi, vagyis amikor valami „pénz áll a házhoz" — tartozások behajtása vagy valamilyen termék, netán állat eladása révén. A lemaradásokat bepótolni, az elfogadható termések érdekében minőségi munkát végezni pedig folyamatos, feszített munkára és már a tavasz elején jelentős mennyiségű pénzre van szüksége a mezőgazdaságnak. Amit ugyanis márciusban kell elvégezni a földeken, azt nem lehet júniusra halasztani Dalma otthona Dalma, a kis őzbak még csak pár napos volt, amikor tavaly rátalált a rakamazi határban Rudolf Károly. Kezdetben cumis- üvegböl szoptatták, majd ahogy nőtt, változott az étrendje. Bár szénát továbbra sem eszik, a nyúltápot és az udvar virágait azonban annál jobban szereti M. MAGYAR LÁSZLÓ FELVÉTELE Kommentár Kikeresztelkedés Abonyi István — kilencéves kisgyerfZJ mek tanítója hatására, bár otthon ez ügyben nem befolyásolták, nem is nevelték vallásos szellemben (lehet, hogy épp ezért), beiratkozott hittanoktatásra. Kezdetben csillogó szemmel hallgatta az érdekesebbnél érdekesebb történeteket. Igaz, a későbbiekben nehezen emésztette meg a Mózes kőtáblája körüli eseményeket. — És hol volt akkor Isten? — kérdezte, bár erre választ a mai napig nem kapott. A Tíz- parancsolat néhány pontja viszont már komoly nehézségeket okozott, mert a „Ne paráználkodj!" és a „Felebarátod feleségét ne kívánd!" sok hány- kolódós éjszakát okozott neki, mivel kérdéseire sem a hittantanártól, sem szüleitől, de még nagyanyjától sem kapott választ. Legfeljebb félbevágott, suta mondatokat, meg zavart válaszokat. Ezekkel meg nem tud mit kezdeni és a dolog továbbra is izgatja a fantáziáját. Mindennek ellenére, most (mivel nagyszülei, szülei után katolikusnak számít?) ki akar keresztelkedni és református szeretne lenni (bár a keresztet katolikus módra veti), de van egy nagy gondja. Nevezetesen, hogy annak idején meg sem keresztelték... A SZERZŐ FELVÉTELE
