Kelet-Magyarország, 1992. március (52. évfolyam, 52-77. szám)
1992-03-12 / 61. szám
1992. március 12., csütörtök i-HATTER Kelet-Magyarorszag 3 Nagy halászás a zavarosban Eladó a zsákgyár Máthé Csaba Nagyhalász (KM) — Gondolhatják mit .érzett az a 420 nagyhalászi és környékbeli, amikor minden előzetes tájékoztatás nélkül egyszer- csak olvasták a központi lapokban a hirdetést: a Kender Juta és Politextil eladja nagyhalászi gyáregységét. Ráadásul a hirdetményt elég furán fogalmazták meg, a gépek és berendezések nem szerepelnek benne, csakúgy, mint a termelési kapacitás. Mintha a budapestiek a termelőberendezések nélkül akarnák eladni a nagyhalászi gyárat. A budapesti gyár legutóbbi vállalati tanácsülésén a következő határozatot hozott: mivel a január 27-én bejelentett öncsőd után a veszteség tovább nőtt, a nagyobb hitelezőkkel nem tudtak megegyezni, ezért felszámolást kér a vállalat önmaga ellen. Mint kiderült a veszteségek csökkentése miatt hirdették meg a nagyhalászi gyár eladását, amelyről érdemes lett volna előbb tájékoztatni a halásziakat. A hirdetés megjelenése után ugyanis elindult a szóbeszéd : a pestiek megállítják a gyárat és szélnek eresztik a munkásokat. Létrejött egy kft. — Ilyenről szó sem volt — cáfolja a híreszteléseket Németh Béla, a gyár vezetője, pontosabban fogalmazva a tavaly szeptemberben alakult Nyírpolipack Kft. ügyvezető igazgatója. A korábbi hosszas tárgyalások eredményeként, mely szerint a nagyhalászi gyár le akart válni az anyavállalatról, annyit sikerült elérni, hogy 2,35 millió forinttal létrehoztak egy kft.-t. A 420 dolgozóból 110-en adták be 10, 20, illetve 50 ezer forintot, így ők kapták 57,5 százaléknyi (tulajdon- részt, a többi az anyavállalaté. Abban is megegyeztek a budapesti gyárral, hogy a halászi 300 milliós vagyon apportként bekerül a kft. tulajdonába. Állítólag ÁVÜ- engedély hiányában ez nem történt meg, így viszont ennek az alacsony tőkéjű kft.- nek egy fillér hitelt sem adtak a bankok. Hitel nélkül — Ennek ellenére az év utolsó három hónapját 86,2 milliós árbevétel mellett 3,766 milliós nyereséggel zártuk — mondta Németh Béla. — Az alakulás óta eltelt 6 hónap alatt hitel nélkül üzemeltünk, ami úgy hiszem elég kuriózum. A forgótőke hiánya miatt kényszerültünk arra, hogy az exportszerződéseket visszautasítsuk, 60— 90 napig nem tudunk várni a pénzünkre, helyette csak belföldre értékesítünk főleg egy debreceni társaságon keresztül. Havonta 1 millió zsákot adunk él és egyre keresettebbek a lágy falú konténereink is. Két-három külföldi vevő érdeklődik, akik ha fizetnének és megvennék a nagyhalászi gyárat, megmenekülne az anyavállalat. Viszont számunkra nem mindegy, hogy ki a vásárló. aki meg akarja hagyni ezt a profilt, vagy mást Tar Béláné a zsákgyártó csévélön a késztermékhez alapanyagot készít. A SZERZÓ FELVÉTELE akar gyártatni — eddig Németh Béla álláspontja. Egyéni haszonszerzés Az elmúlt évek hullámai viszont még mindig nem csendesedtek el a gyárban. Korábban a munkásokat tömegesen bocsátották el, és a vállalatnál létrehozott kft.-k nem az előrelépés, hanem az egyéni haszonszerzés miatt jöttek létre. Ebből egy, a már megszűnt Tiszatex Kft. érintette a nagyhalé szi gyár működését, amiről már korábban írtunk. Egy példa: első osztályú zsákokat minősítettek le, vásárolták meg kilónként, majd jóval magasabb árért adták el. Németh Béla szerint semmilyen kapcsolat nincs már a Nyírpoli- paok és a Tiszatex között, az APEH-vizsgálat is lezárult. Kinek az érdeke? Jakab Ferenc országgyűlési képviselő kért újabb APEH-vizsgálatot, mert a korábbival nem elégedett meg. Ebben elsősorban a vállalat által alapított kft.-k kerülnének ismét terítékre. A bérleti szerződésben, amit a budapesti gyár a nagyha- lásziakikal kötött az is szerepel például, hogy az anya- vállalat bármikor felmondhatja a szerződést, értékesítheti a gyárat, másnak adhatja bérbe. Bár az üzleti tevékenységbe a budapestiek nem szólnak bele, eszközértékesítés csak az anyavállalat hozzájárulásával történhet. A bérleti díj havi 2,8 millió forint. A kérdések önkéntelenül adódnak: egy nyereséges gyárat így kell padlóra küldeni? Kinek érdeke az, hogy bezárják a nagyhalászi gyárat? Ki fogja a gépeket leszerelni. hiszen erre a legalkalmasabbak a halászi szakemberek? Egységes gyári érdekképviselet és ezt a profilt meghagyó vevő áldásos lenne a halásziak számára. Ezt is megértük... Ilyen sor áll a megyei munkaügyi központ nyíregyházi kirendeltsége előtt a fogadónapok reggelein. De ha már ilyen helyzetbe kerültünk, talán a körülményeken kellene változtatni... BALÁZS ATTILA FELVÉTELÉ Primaveza-gála A klasszikus balettól a diszkótáncig Nyíregyháza (KM — 31 ) — Jubileumi koncertre várja a kecses mozgás kedvelőit a Primavera balettcsoport. A Primavera 15 évvel ezelőtt alakult, s azóta megye- szerle ismertté vált. Rendszeresen fellépnek különböző ünnepségeken, rendezvényeken, s önálló koncerteken. A csoport főleg klasszikus balettet ad elő, de táncolnak modern dzsessz, diszkó- és musicaltáncokat is. Az elmúlt 15 év alatt a Primavera tagjaiból 16-an kerültek hivatásos táncképző intézményekbe, többen a Táncművészeti Főiskolába. Külföldön is sikert arattak. Az Amatőr Balettiskolák debreceni fesztiválján tavaly több első. második és harmadik helyet szereztek a nyíregyházi táncosok, és a nagydíjat is ők hozták el. Vezetőjük, balettmesterük Feketéné Kun Ildikó. A jubileumi gálaműsort Nyíregyházán a Váci Mihály művelődési központ hangversenytermében rendezik március 14-én 18 órától. Tárca N em volt az igazi hajózás, de a komp, a nagytestű vízi lomhaság mégiscsak a tengeren siklott! Az óriási, part javesztett, északi vízen! A távolság alig egy órányi, a belefeledkezéshez, a megpillantás és a rá- csodálkozás kirobbanó öröméhez azonban éppen elég. A kora őszi szelek hideglelősen fújtak, az utasok zöme összezsúfolódott a komp gyomor melegében, onnan tekingetve kifelé a feketés- zöld hullámcsapásokra. A fiúcska szinte észrevétlenül tűnt el közülük. Átpréselte vékonyka testét a feljáratnál tömörülőkön, felment a txtslépcsön, hátát nekivetette a kormányosállás lemezfalának, és szinte elkábult az arcába fröccsenő, sós csöppek áradatától, a kemény harapású szél csípős ütéseitől. Bámult előre, ahonnan a mind harsányabban és tarajosabban feltornyosuló vízhegyek rohantak, suhogtatva a morajlás ijesztő hangbombáil. Hát ez a tenger! — szűrte wok, a távoli, fekete pont- csoport, a fókafejek, s még messzebb talán egy felszikrázó jéghegy körvonalai. Kállai János Tenger"magány le tizenkétévnyi létezése filozofikus nyugalmával. Ez hát a szabadság oly sokszor megidézett birodalma! A határtalan mozgásoké, a si- rálypanaszú elvágyódásoké, az álmodozásé. Minden olyan volt, mint ahogyan oly sokszor elképzelte otthon, Európa medencefenék- nyi, kicsiny országában. Aztán kattogtatni kezdte a fényképezőgépét. Kocka kocka után... Hamar kifutott a film. A viz, a hulláÉs a határtalan, millió- arcú víz eltelhetetlen varázslata. Kikötöttek. Kiszállt a fiú is. Végigbóklászta az ódon halászfalut, a kikötőt. bekukkantott mindenhová, de a gépet többször nem vette elő. Két hét múlva, már hazatérve, elkészültek a felvételek. Sikerült mind, és neki mindegyik egyformán kedves volt. Otthon kirakta az apja elé a konyhaasztalra, nem titkolt várakozással — számítva a dicséretre. — Na, mit csináltál, nagyokos!? — kérdezte a férfi. — Ezt a rengeteg egyforma képet, hogy tudtad összehozni? Mi a francot, akartál ezzel a temérdek vízzel? Meg vagy te húzatva! A drága film ... Látszik, hogy nem volt, aki szóljon, mit érdemes lekapni — mondta oktató-leereszkedő hangon. A fiúcska összesöpörte a széttúrt fotókat, berakta a borítékba, és egy szót sem szólva visszahúzódott parányi szobájába. Az esti csendesedés után aztán újra kiteregette maga elé a kincseket. És maga sem értette: mitől zúg-morajlik körülötte tengermódra a világ, mitől sós ízű a panelek közé szorult, lassan ráhűlő levegő ... Fehéren feketén Seres Ernő A miniszter derűlátó. A helyettesek az államtitkárok is. Helyrerázódik a mezőgazdaság, csak túl kell lenni azokon a szakmai, jogi követelményeken, amelyeket a három törvény (kárpótlási, szövetkezeti, átmeneti törvény) előírt. Mindezt határidőre és gyorsan kell megoldani. Többek között már működniük kell — helyenként működnek is — az egyeztető fórumoknak. Közben tartanak a zár- számadási közgyűlések, és most nem azon van a hangsúly, hogy a mérleg mit mutat, hanem azon, hogy mi lesz a szövetkezetekkel. Ki válik ki, ki akar új típusú szövetkezetei és közben, mert tájékozatlan az egyszerű ember ilyen kérdést tesz fel: „Benyújtottam a kárpótlási igényemet, de ha én a szövetkezet tagja akarok maradni, maradhatok-e tag, kapok-e háztájit?” Az erre a kérdésre adott válasz „exhas”, se fehér, se fehlte. A kárpótlás az kárpótlás, de ha a bátyámnak saját jogán aranykorona-értékben kifejezhető földje van, benthagyhatja, kiveheti. Mindenki maga dönt. Háztáji, mint eddig, nem lesz. A kérdező termelőszövetkezeti tag semmit sem ért. Más sem. Csak egy a biztos, az a szövetkezeti forma, ami eddig volt, már nincs és nem létezik. Annak ellenére nem létezik, hogy a szövetkezeti átalakulást 1992. december 31-ig kell végrehajtani. Ha törik, ha szakad. A miniszter derűlátása is erre vonatkozik. 1993. január elsejével megalakulnak az új szövetkezetek, létrejönnek a farmergazdaságok, a kisgazdaságok. Az új tulajdonjog alapján aztán lendületbe jön minden. Ez a miniszter derűlátása, ez a szakminisztérium minden szintű álláspontja, eközben a közgyűléseken egyformán nagy a tagsági és a tsz-vezetői bizonytalanság. Mindezt a minisztériumban is tudják, vagy sejtik, mert nem véletlen, hogy szövetkezeti szakértői bizottság alakult. Az FM-ben megalakult bizottságnak feladata lesz a szövetkezeteket érintő jogi, közgazdasági, pénzügyi vállalkozásfejlesztési, privatizációs, földügyi agrárstruk- túra-politikai, szakkérdések megválaszolása. Ami a televízióműsorokban, a rádióban elhangzik, még ha érthető is, nem ad választ a helyi, a sajátos és egyéni problémák megoldásához. E zért már a törvények hatályba lépését követően legalább a tsz-vezetők részére össze kellett volna állítani egy érthető és világos kézikönyvet, útmutatót arról, hogy mit mondjanak, vagy mit mondhassanak az embereknek. Még most sem késő, bár az idő (a határidő) sürget. A jövő új telkei, valamint növekvő Nyíregyháza érdekében teljes közművesitési munkálatokat végeznek a Nyír- bau Kft. dolgozói a Legyező utca mögötti terület egy kilométeres szakaszán. Képünkön helyükre kerülnek a csatornahálózat csövei. parasztost pAl felvétele KOMMENTÁR Síkos talajon Tóth Kornélia mjm egindultan beszélt a fwm főosztályvezető arról, hogy saját családjában, nevelt gyermeke önállósodásával, a kamaszodó kislány egyik pillanatról a másikra kikerülhet a biztonságot nyújtó otthon falai közül. Ráadásul úgy, hogy a rendőrség körözi, a vér szerinti szülőnek elég volt két nap a láthatásból. A nevelőszülőnek pedig megkötik a szabályok a kezét és a gyermekvédő intézet, a rendőrség a maga hivatali apparátusával többet foglalkozik az léggyé dagadt esettel, mint amennyit az megérdemel. Bene Béla, a Népjóléti Minisztérium hosszú nevű család-, gyermek- és ifjúságvédelmi főosztályának vezetője a minap Nyíregyházán találkozott a témában illetékes szakemberekkel az önkormányzati hivatalban, a gyermekvédő intézetben szerzett fórumon és a megyei önkormányzati hivatal egyik vezetőjénél is vizitelt. Nem pusztán udvariassági látogatásra került sor, annál is inkább, mivel a megyei gyermekvédő intézet igazgatója, Együd János hívta meg a tárca felelős emberét erre a látogatásra. A meghívásnak az adott okot, hogy az utóbbi időben felerősödtek a hangok a gyermekvédő intézetek kritizá- lása körül, s emellett készül az első gyermekvédelmi törvény hazánkban.. Mi lesz a jövő útja? — erre vártak választ a hivatásukul a gyermekvédelmet választók. Ki-ki saját területéről sorol példákat. Nőtt a gyermek bűnelkövetők száma, a segélyeket — a szabályok kötöttségei miatt — nem azok kapják, akik erkölcsi ítéletünk szerint érdemesek lennének rá. sak egy csokor abból a problémahalmazból, amelynek a megoldása már társadalmi, de erkölcsi okokból sem görgethető tovább magunk előtt. S még nem szóltunk azokról a „normál" családban élő. de elhanyagolt, deviáns magatartá- sú fiatalokról, akik egyre türelmetlenebbül keresik a fogódzót. Nézőpont,
