Kelet-Magyarország, 1992. március (52. évfolyam, 52-77. szám)

1992-03-11 / 60. szám

4 W VA^ v‘ 1992. március 11., szerda

.1 . «,*•# * >. • <* \ t> ^ V,< - < * *« Í -K L Vf l ‘ r

^ ■ ,v^ '» 4 4 * 4< 4 I 4 * . j ui w>i I • ' 1 (

OLVASÓINK LEVELEIBŐL

Kelet-Magyarország 1 1

Jogászszemmel

Vagyonnevesítés a téeszekben

Gázszámla

Tavaly december elején olvastam az újságban, hogy a decemberben szedett gázszámlák (ez az október és november havi fogyasztás) már a fűtőértéknek megfelelő 7,82 Ft/m3 gázdíjjal vannak kiszámítva. OTP-átuta- lási betétünk van, a június— július havi fogyasztás számláját a decemberi egyenleg- értesítéssel kaptuk kézhez, tehát mindig később jut hozzánk. Többször hallottam, hogy az emelt gáz- és fűtési díjat októbertől vezetik be, ennek ellenére a TIGÁZ már a júniusi fogyasztást is ezzel az árral számlázta.

P. Józsefné Nyíregyháza, Korányi u.

(A TIGÁZ illetékeseinek válasza: a háztartási célra

használt földgáz ára 1991. június 1-jétöl emelkedett. Az augusztus elseje után leolvasott fogyasztásokat tehát már emelt áron számlázták, és ez az októberi gázszámlán jelentkezett. A számlázási rendszer fontos változása, hogy október elsejétől a gáz fűtőértékének megfelelően készítik el a számlákat. Ilyet először tavaly decemberben kaptak a fogyasztók. A fűtőérték szerinti számlázás nem jelenti a gáz árának növekedését, csak a fűtőérték változásával arányos mozgását. A jelenleg érvényes fogyasztói díjszabás: 0,23 Ft/MJ, ez 34,2 m3-es fűtőérték esetén = 7,86 Ft/m3. A mindenkor érvényes fűtőértéket az újságban havonta közlik, ill. az a gázszámlán is fel van tüntetve.)

Postásfarsang

Farsangi bálra kaptak meghívót a postás dolgozók február 22-én a nyíregyházi Helyőrségi Klubba. A bált a Nyíregyháza 1. sz. Körzeti Postás Szakszervezeti Bizottság rendezte és kitűnően sikerült. A környezet kellemes volt, a vacsora bőséges, a kiszolgálás udvarias és a hangulat önfeledt, farsanghoz illő.

Paizs Lajosné szb-titkár

Az oldalt összeállította: TÖTH M. ILDIKÓ

Egyre többször repül erdőkre, mezőkre, házakra a „vörös kakas”. Tavasz van, a láng a takarítás legegyszerűbb módja, csak pernye és nehéz, mérges levegő marad utána. Tessenek elképzelni, mi volna ha a lakásainkban is gyufával nagytakarítanánk, hiszen ha a természetben szabad ... balAzs attila felvítele

A bajok eredete

Nagy felháborodással olvastam a két héttel ezelőtt megjelent „Közös költség” című észrevételt. A közös képviselő hivatalos válaszán kívül nekem is volna hozzáfűznivalóm. Szerintem a bajok eredete a régi lakástervezésben keresendő. Kinek volt az jó, hogy annyi családot költöztettek egyetlen lépcsőházba, amennyien fél falut megtöltenének? Az energia soha nem volt any- nyira olcsó, hogy olyan házakat tervezzenek és építsenek, amelyekben szinte éjjel-nappal minden szinten égnek a villanyok. Tessék kiszámolni, hogy a ház tíz emelet magas, plusz a földszint, és van körülbelül huszonkét folyosó, tizenegy év múlt el a beköltözésünk óta. Iszonyatos energiát elpazaroltunk, égni fog még néhány évtizedig a villany a lépcsőházban, ha egy-egy lakó hazatér a majd’ száz közül ... Akkor pedig ne csodálkozzunk, hogy az itt lakókat megnyomorítják a közös költségek...

Az, hogy mostanra sokan megélhetési nehézségekkel küszködnek, nem az itt élők hibája, és főleg nem azoké, akik netán jobban keresnek az átlagnál. A lakóközösség nem vállalhatja át senki nehézségeit, a világon tudomásom szerint sehol sincs olyan, hogy a közös költséget a kereseti viszonyok határoznák meg. És nem biztos, hogy aki sokat keres, de több gyermeket nevel, annak több az egy főre jutó keresete, mint a nyugdíjasnak. És ha már van az embernek fölös pénze, van hová költeni, mert az ö szülei is nyugdíjasok.

Hangsúlyozom. minden tiszteletem a nyugdíjasoké, de nem illő állandóan siránkozni ... Sajnos, odáig jutott az ország, hogy egy élet munkájával összeszedett anyagi javakat nehezen, vagy egyáltalán nem tudja az ember öregségére megtartani. Szinte mindenkinek vannak problémái, és időnként az hallgat róla a legmélyebben, akinek a legrosz- szabb a helyzete.

Egy lakó (pontos név) Nyíregyháza, Toldi u. 60.

Drágán

borzongtunk

Közeleg a jó idő, a távfűtés terhét szerencsére egy időre levesszük magunkról. De lesz még hideg és távfűtési időszak, a gondunk tehát amolyan örök probléma. A nyíregyházi Etel-köz 18-as számú házban lakunk. Február 20. táján, ahogy változékonyra fordult az idő, éppen hogy csak langyosak voltak a radiátorok. Mivel nem keveset, havonta kétezer- nyolcszáz forintot fizetünk a távfűtésért, bejelentettük, hogy borzongunk a hidegtől, fürödni sem merünk, mert az egyenlő volna a tüdőgyulladással. Kijöttek, megmérték a hőmérsékletet, 20 fok volt. Azt mondták, semmit sem tehetnek, 20 fok az engedélyezett hőmérséklet. A házunkban harminckét lakás van, az alsóbb emeleteken szinte mindenki didereg időközönként. Csak fizetünk mint a katonatiszt, és az ítélet megfellebbezhetetlen: megvan a húszfokos hőmérséklet, libabörösen is nyugodjunk bele.

J. M.-né (pontos név) Nyíregyháza, Etel-köz 18.

Dr. Kovács Mihály

Nyíregyháza (KM) — A vagyonnevesítésről szóló 1992. évi II. törvény 3—12. §- ai alapján a törvény hatályba lépésekor működő szövetkezeteknek az 1991. december 31.-1 mérleg szerinti részjegytőkével és a termőfölddel csökkentett vagyonát a törvény rendelkezései és a közgyűlés határozata szerint fel kel osztani (vagyonnevesítés), és erről az érdekelteket értesíteni kell. A vagyon nevesítését a mezőgazdasági és ipari szövetkezeteknél 1992. április 30-ig be kell fejezni.

Vagyonnevesítésben azt kell részesíteni:

— aki 1991. január 1. napján tagja volt, és a törvény hatályba lépésekor is tagja a szövetkezetnek,

— aki a törvény hatályba lépését megelőzően legalább 5 évig tagja volt a szövetkezetnek, illetőleg a volt tag örökösét,

— aki helyreállította a megszűnt tagsági viszonyát, illetőleg a helyreállításra jogosult örökösét,

— azt a tagot, akinek legalább 5 éves tagsági viszonya átlépéssel szűnt meg.

: A tagsági viszony helyre- állítása megilleti azokat:

— akik 1987. december 31. után szüntették meg a tagsági viszonyukat, vagy az közgyűlési határozattal szűnt meg, de a tsz-szel munkaviszonyban álltak a törvény hatályba lépésekor,

— akiknek a mezőgazda- sági szövetkezeti tagsági viszonya a Gazdasági Társaságokról szóló 1988. évi VI. tv. 332 §-a alapján szűnt meg (már 1988-ban gt tagjai voltak),

— akik a bevitt földjüket az 1987. évi I. tv. (földtörvény), és a termelőszövetkezetekről szóló 1967. évi III. tv. egyes rendelkezéseit módosító 1990. évi IX. tv. alapján visszaigényelték, és a tagsági viszonyuk ezzel ösz- szefüggésben szűnt meg.

A tagsági viszony helyre- állítását az előbb említettek alapján a téesz vezetőségéhez címzett Írásbeli bejelentéssel kérhetik a törvény hatályba lépésétől számított hatvan napon belül. Ez a 60 napos határidő 1992. március 20-án jár le, elmulasztása jogvesztést eredményez, azaz igazolási kérelemnek nincs helye. Akik tehát »ég nem tették meg, igényüket sürgősen juttassák el írásban az adott tsz-hez.

A közgyűlés a vagyonnevesítés keretében szövetkezeti üzletrészt juttathat (de ez nem törvényi kötelezettség, csak lehetőség):

— a szövetkezet alkalmazottainak,

— a szövetkezet volt tagjainak, azok örököseinek (ide azok tartoznak, akiknek nem kötelező adni),

— mezőgazdasági szövetkezetnél a rendszeresen munkát végző segítő családtagoknak is.

A nevezettek részére adható nevesített vagyon összessége nem haladhatja meg a szövetkezet nevesítésre kerülő teljes vagyonának a tíz százalékát. A termelőszövetkezet köteles elkülöníteni a közös használatban lévő földekből — többek között helyrajzi szám szerint — a tagok, a velük azonos jogállású személyek, és a kívülállók tulajdonában lévő földet úgy, hogy ezeknek a földeknek az aranykorona-értéke megfeleljen a tulajdonosokat az ingatlan-nyilvántartás szerint megillető, összesített aranykorona-értéknek.

A különböző földalapok kijélölése után, ha azzal a Kárpótlási Hivatal és a helyileg létrehozott érdekegyeztető fórum egyetért, a törvény előírásai szerint az érintettek tulajdonába adják vissza, vagy az é hozzájárulásukkal marad a termelőszövetkezet használatában.

Az átalakult (újonnan alakult) mezőgazdasági termelőszövetkezetek megállapod,- hatnak kívülállókkal, hogy a tulajdonukat képező földterületet bérleti vagy haszon- bérleti szerződés alapján használják. Az ezért fizetendő bérleti díj, vagy természetbeni juttatás mérbéke a két fél megállapodásán alapul.

A földek tulajdonba adásáig, illetve a szövetkezetek végső átalakulásáig (1993. I. 1-ig), ha a szövetkezet közgyűlése nem dönt másként, a többször módosított, mező- gazdasági termelőszövetkezetekről szóló 1967. évi III. törvény rendelkezései az irányadóak azokban a kérdésekben, amelyekről az 1992. évi I. törvény, illetve az 1992. évi II. törvény nem rendelkezik.

Hozzáteszem, ez egy OTP-s öröklakás, ahová azért nem a legszegényebb családok költöztek be annak idején.

Ha hiányzik a kompromisszum

Közállapot, anno 1992*..

Szerkesztői üzenetek

KOVÁCS PÉTERNÉ, ZÁHONY: A gyermekgondozási segély folyósítása mellett a gyermek másfél éves korának betöltése után, az éves törvényes munkaidő felében lehet munkát vállalni.

S. IMRE, NAGYHALÁSZ: örülünk, hogy közbenjárásunk hasznos volt, jókívánságait ezúton viszonozzuk.

FARKAS GÉZÁNÉ,

NYÍREGYHÁZA: Az önkormányzatok a tulajdonukban lévő területekért, helyiségekért annyi bérleti díjat kérhetnek, ameny- nyit akarnak. Édesapja a túlzottan magas bérleti díj mérséklése érdekében bírósághoz fordulhat.

„CSONTKOVÁCS” JELIGÉRE, FEHÉRGYARMAT:

Talán helyesebb volna ezzel a bajjal orvoshoz mén-’ ni. Divatos és hély'es alkalmazással igen jó hatású' á

természetgyógyászati keze-' • lés is, ám örökös fejfájásának okát előbb meg kell találni. Nem biztos, hogy amiatt van, amire ön gondol. Reméljük,- orvos segítségével hamar meggyógyul.

ZUPKOVICS LÁSZLÖ- NÉ, NYÍREGYHÁZA: A

gyermekgondozási szabadságról visszatérő dolgozók bérét a munkáltató nem köteles az időközben végrehajtott bérfejlesztés mértékével emelni. A jogszabály azt írja elő, hogy ha a munkába álló dolgozó teljesítménye eléri az azonos munkát végző dolgozóét, igyekezni kell a bérét hasonló szintre emelni. A munkáltató joga a végzett munka szerinti differenciált bérezés.

MOLNÁR ISTVÁN,

NAGYKÁLLÖ:. Kérjük, szíveskedjen megírni a nyugdíjtörzsszámot, mert a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság csak ennek ismeretében adhat Választ a kérdésére.

Nyíregyháza (KM — TMl) — Jósaváros. Betonszürke épületrengeteg, némi zöld pázsittal és pár lombos fával a házak között. Lakótelep, amelynek háztömbjeiben kényszerű összezártságban élnek az emberek.

Az eltérő érdekek és nézetek miatt gyakoriak a viták. Az Ószőlő utca egy tízemeletes házában kis élelmiszerbolt megnyitása borzolja néhány lakó kedélyét.

A magasra nyúló épület valaha a városé volt, most társa »ház, mert a bérlők több, mint fele megvette a lakását. Közös képviselőnek a Nyírgesztor Kfl.-t választották meg a tavaly novemberi alakuló gyűlésen.

ZSId át a halinak

A kft. munkatársa javasolta, hogy adják bérbe valamelyik nélkülözhető tárolóhelyiséget, így csökkent- hetik a közös költségét. A lakók választása a földszinti gyermekkocsi-tárolóra esett. Égy fiatal, vállalkozó

szellemű társuk közölte, bérbe venné boltocskának.

Ám az egykori házmesterasszony tiltakozott. Lakásának ajtaja alig öt lépésre, épp szemben van a tárolóval. Ha bolt nyílik benne, oda a nyugalma. Szívének koszorúere elmeszesedett, csontjai is nagyon elkoptak, csöndre, pihenésre van szüksége. Így is naponta száz ember lépteit hallja, és jó időben az ablaka alatt játszó gyermekek lármáját. S elég érzékeny, könnyen idegesedé ember . . .

Kinek az érdeke?

Negyvenkilenc család mégis úgy döntött, bérbe kell adni a tárolót, tizenöten nem adták áldásukat a leendő élelmiszerbolthoz. A kft. annak rendje-módja szerint meghirdette falragaszokon a bérbeadást; többen is érdeklődtek, az egyik rongyosboltot, a másik irodát akart nyitni. A licitnél a fiatal lakó győzött, s most már munkások alakítják át a tárolót.

— Ezen a soron nincs olyan

épület, ahol a lakók tűrnék, hogy átjáróház legyen belőle — bosszankodik az asz- szony fiatal lánya. Ók nem vásárolták meg a lakást, bérlők maradtak. — Ha üzemeltetik a boltot,, én beperelem őket — folytatja dühös aggódással — flieht anyukámat nem vihetem ki az erdőbe pihenni! A másik házban is felvetődött ilyen ötlet, de ott olyan jó a lakó- közösség. hogy hallani sem akarták róla ...

Az ajtó valóban olyan vékony, hogy hallatszik minden nesz a lépcsőházból. Ha a félelem túlzó is, s ez sötét képeket fest elébük részeg emberek, örökös ajtócsapkodás, zajos árupakolás formájában, a háborítatlanságra való igény érthető. Mindenkinek joga van a csendhez, ám kérdés, hogy van-e hozzá lehetőség is? A többség . (főként a lakástulajdo-' nosok) saját érdeke alapján választott: a havi majd’ tízezer, forint bevétel mégiscsak jótékonyan csökkenti a közös kiadást. A bolt azonban még nem nyílt meg, ki látja a jövőt, hogy csöndes, vagy zajos forgalmú lesz-e. Talán csak meg kell szokni a közelségét, mert a bérlő érdeke is, hogy üzletével ne háborgassa a lakókat.

Legfeljebb bíróságra mennek

Egyre több társasházi közösség kényszerül rá, hogy kiadjon pincehelyiségeket, tárolókat. Ügy mondják, közös lónak túrós, vagyis sebes a háta. A többség — a lakók kétharmadának — döntésé sértheti néhány társuk érdekét. Ha képtelenek megegyezni, a ház békéje érdekében kompromisszumot kötni egymással, a kisebbségben maradtak közös szószólót választhatnak, és bíróság előtt megtámadhatják a nekik sérelmes közgyűlési határozatot. Az ő javukra szóló jogerős bírói ítéletet viszont a többség köte-. les végrehajtani. Ez a lehetősége az asszonynak is megvan, ám reméljük, nem lesz rossz szava a boltra . . .