Kelet-Magyarország, 1992. március (52. évfolyam, 52-77. szám)

1992-03-11 / 60. szám

1992. március 11., szerda jK,fletrMagyarország 3 [ól sikerüli o Start Zsákként munkaképesség, csillapíthatatlan munkakedv ankó Mihály Nyíregyháza (KM) — Ala- itásának negyedik évfordu- >ját ünnepelte a napokban yíregyházán a START Re- abilitációs Vállalat — A megye tizenkét tele­ülésén összesen hétszáz —, iztük ötszáz csökkent mun- iképességű — dolgozót fog- .lkoztatunk — kezdi a be- utatást Balogh Zoltán igaz­ító. — Tevékenységünk igen »les körű, a varrodai, a fa- i műanyagipari, a kereske- elmi és a szolgáltatóága- itig minden megtalálható. nálunk alkalmazásban lé­ik sokkal több figyelmet és iaadást kívánnak, mint egy tlag cégnél. igy körút apasztalatai Mérföldkő volt a vállalat etében, amikor megkapták Bujtos utcai, volt városi munkásőr-parancsnokság pületét. Ide került a köz­önt és kezdetét vette egy agyszabású terv megvalósí­tsa. — Az ötlet még tavaly diletett, — folytatja az igaz- ató. — Az Európai Tanács zociális Bizottsága szerve­sében részit vettem egy yugat-európai körúton. Ott ittam ilyen speciális okta- isi központokat, amit mi wst építünk. Az 1600 négy- ítméter alapterületű léte­imén y elsősorban a csők­ént és megváltozott mun- aképességűek, fogyatékosok zakmai képzésére és átkép- ásére szolgál majd. A be- aházás költségei központi s saját fedezetből adottak. Az épülő oktatási központ gondot jelent a felszerelések és a berendezési tárgyak be­szerzése. Ennek megoldására segítséget kértünk a városi önkormányzattól. A tervek szerint az elméleti képzést a 107-es Szakmunkásképző In­tézet végezné, míg a gyakor­lati oktatás itt lenne. 1992- ben már 80 munkanélküli képzését, átképzését szeret­nénk megvalósítani, akiknek a foglalkoztatását is megol­danánk. Új cégér A vállalat egyébként szer­ződést kötött a DOTE nyír­egyházi Egészségügyi Főis­kolával, mely szerint a hall­gatók itt végzik majd a te­repgyakorlatukat. Az intéz­mény nyílt rendszerben mű­ködne, később regionális jel­leggel. Megoldanák a kör­nyező megyékből is a beis­kolázást, s a távolabb élők kollégiumi elhelyezését. — Elképzeléseinkben sze­repel a mezőgazdaságba (a farmergazdaságba) betörni — vált témát a szakember. — S foglalkozunk egy olyan rehabilitációs központ létre­hozásával, ahol a súlyosan fogyatékos munkavállalók elhelyezése és ellátása is megoldható lenne. A konkrét terv megvalósítása a megyei közgyűlés döntésétől függ. A szélesedő profil, a bővü­lő létesímények indokolttá teszik, hogy hamarosan új, a „START” Vállalat és Intéz­ményei néven találkozha­tunk a céggel, amely rövid időn belül maga után vonja az irányítás átszervezését, k orszerűsítését. — Munkánkra felfigyeltek mások is. Két éve beválasz­tottak a Célszervezetek és BALÁZS ATTILA FELVÉTELE Szociális Foglalkoztatók Or­szágos Egyesületének elnök­ségi tagjai sorába. 1991 őszé­től pedig a kormány mellett működő Szociális Tanács ügyvivői testületében, mint szakértő képviselem a térsé­günket. Tanácsok a kormánynak A tanácsnak fontos szerepe van a jogszabályok előkészítésében, például a társadalombiztosítási anya­gok. a lakásgazdálkodás főbb elemeinek, vagy a szociális otthonok térítési díjainak ki­dolgozásában, de megvitat­tuk az új szociális törvénv- javaslatot is. Bízunk benne, hogy az ügyvivő testület vé­leménye is megjelenik a ren­deletben — fejezi be Balogh Zoltán. A KEMÉV nyíregyházi Tünde utcai gépjavító mű­helyében különböző gép­kocsikat, földmunkagépe­ket és más eszközöket ja­vítanak. Bczdán Tamás és Kiss Tibor egy Fiat-dózer motor felújításán tevé­kenykedik. IARASZTOSI i*Al, FELVÉTELE Alapítványból — múzeumügyre Vaja (KM — BE) — Bár szerény az összeg, mindösz- sze húszezer forint, amit a vajai Vay Ádám múzeum al­kotóotthonának nevében igényeltek és pályázat útján a lakiteleki alapítványtól el­nyertek, Molnár Sándornak, a múzeum szakalkalmazott­jának az a véleménye, örül­ni kell most minden fillér­nek, ami segítheti a kulturá­lis munka szervezését. Ebből a pénzből rendez­hetnek egy hat részből álló művelődési programsoroza­tot elsősorban az általános iskola tanulóinak, de mind­azoknak, akik e programok iránt érdeklődnek. A sorozat első előadását a napokban tartotta meg Farkas József ismert néprajzkutató a tör­ténelmi Szatmár megye nép­rajzáról, az itt élt népcso­portok szokásairól, hagyo­mányairól. Áprilisban két­szer látják vendégül a Bár­di/ Margit vezette Mese- kert bábszínházát, hogy egy- egy mesejátékot mutassanak be Vaján és egy környékbeli településen. Azután egy fafaragóművész meghívása következik, mert szeretnék a vajaiakkal meg­ismertetni. milyen motívum­kincset alkalmaztak és mi­lyen technikát műveltek a fa mesterei Szatmárban és Beregben. A továbbiakban lesz egy irodalmi és egy ze­nei előadás megyénk iro­dalmi életéről, az itt élt, al­kotott írók—költők életmű­véről, illetve a térség nép­zenei hagyományairól, nép­dalkultúrájáról. E sorozat megrendezéséhez nagy segít­séget nyújt a helyi önkor­mányzat is a rendelkezésre álló eszközökkel. Történelmi környezetben, a várkastély déli részén, el­mélyült kutató- és feldolgo- zómunkára ideális helyen ta­lálható a múzeum alkotó­otthona. amelyet most fel­újítanak. Ehhez külön kere­tet kaptak a megvei mú/o- umigazgatóságtól. Létrehoz­zák az alkotóház működteté­séhez szolgáló intéző bizott­ságot és június elejétől már ismét tudják fogadni ven­dégeiket.» A tervek szerint főként képzőművészeket, irodalmárokat fogadna az alkotóotthon, azonkívül szí­vesen látják majd a tudomá­nyos és a művészeti élet más képviselőit is. illetve a határokon kívül élő mágvar alkotókat. Az alkotóotthon terveinek készítése közben egy kissé rámosolygott a szerencse a vajaiakra: a Szerencsejáték Rt.-tői ugyanis erre a célra 50 ezer forintos, szabadon felhasználható támogatást kaptak. Ez sem nagy összeg, de amint mondják, minden fillérnek örülni kell.. fáira WJT osztolányi mindennél fC különb emberi talál- ■“ mánynak hitte a tele­ont, mert őt közelebb vitte zokhoz, akiket szeretett, és kik öt szerették. S való­an, csak tárcsáznunk kell és mint felhangzik a kagyló- an a hivott személy hang­et, megélértkül bennünk a óla való kép, ami homályos olt belső látásunkban. A elefonon érkező szavak, wndatok, a hangsúly, a angszín elárulja, milyen hö- okúak kedvesünk, roko­nuk, ismerősünk érzései rántunk. A telefon tehást ál­lás. A telefon összeköt az élet­ei! — mondjuk. S valóban, 'ásárolunk, eladunk, alku­zunk, kereskedünk, meg- ízunk, tárgyalunk és paran- solunk telefonon. A nyerés, veszités, az igazság hirde- •sének, a hazugság terjesz- •sének és még sok-sok más­nak is eszköze. Ezek alapján a telefon életeszközünk. A telefon azonban külön­bözik más eszközeinktől, mert hallgatagon is ..beszédes”. Némaságával is elárulja, hogy akinek a hangját hal­lani vágyunk, megfeledkezett rólunk, elfelejtett minket, már nem kíváncsi ránk, el­lenszenvet vagy haragot táp­lál irántunk. De tudtunkra adja azt is, ha ígérgető, ha szószegő, hazug, megcsal, be­csap, rászed, azaz visszaél várakozó hajlandóságunk­kal. S azzal, hogy ezt fogad­juk — felháborodunk, szo- morkodunk, dühöngünk, mérgelődünk, szelíden bele­nyugszunk, csendesen tudo­másul vészük stb. — alkal­mat ad önmagunk megis­merésére is. A telefon tehát erkölcsmérő is. Miközben e sorokat írom, asztalomon felcseng a tele­fon. Felveszem, bemutatko­zom. Szünetet sem hagyva belemordul egy mély hangú kutya, aztán csahol kettöt- hármat, majd felcsendül egy cserfes kislány hangja: — Az én anyukámnak van szép, új bundája — közli. — Ne mondd! — játszom a csodálkozót. — De! Az apukám harag­szik, mert nagyon drága volt... — meg azt mondja, hogy nem is az ö pénzéből van... — hallom tovább a tájékoztatót, aztán ajtó nyi- kordul, léptek koppannak, a kislány mögött egy magas csengésű női hang szemre­hányóan inti a kis cserfes beszélőt: — Már megint a telefonnal játszol... Kinek beszéltél, tudod? ... Bocsá­nat! — hallom, és leteszik a kagylót. A telefon szórakoztat is. Afféle unaloműző, “ * mint némely korok­ban a pipa volt. Gondűzö- nek is felfoghatom, mert sokféle módon lehet figye­lemelterelő. Mindent össze­vetve nem tudom, hogy iri­gyeljem-e Kosztolányit, mert a telefon embereket összekö­tő föladatát ismerte legfőbb­nek, vagy magunkat szán­jam, hogy telefonhívások­nak, nemhívásoknak va­gyunk kitéve? Nézőpont! Balogh József T ökéletesen találó volt a goriziai kereskedel­mi kamara egyik ve­zetőjének az a megfogal­mazása, hogy mi magyarok pubertáskorban vagyunk. Amire pedig építette, az naponta jellemző tünet Magyarországon: az olaszok jönnének kiforrott elképze­lésekkel, begyakorolt moz­dulatokkal, építenének, szerveznének, kereskedné­nek, aztán valahol mindig fennakadnak. Döcög a tör­vényalkotás, ha éppen arra a témára érvényes jogszabály van, akkor nem tudjuk al­kalmazni, ha tudjuk, akkor mindjárt az a kívánságunk, hogy rögtön busás nyeresé­get hozzon. Ha pillanatig ls kétsége támadna valakinek, hogy jól itélte-e meg az olasz kereskedő a helyzetünket, talán meggyőző érv, hogy 142 éves a goriziai kereske­delmi kamara, így megle­hetősen sok tapasztalatot halmoztak fel arra: hogyan is kell kereskedni, közösen beruházni, közösen gazdál­kodni valakivel. Es a hoz­zánk hasonló helyzetben is feltalálták már évtizedek­kel ezelőtt magukat. Sziciliáról, Olaszország Szabolcs-SZatmár-Bereg megyéjéről mondták el, hogy ha valahol rászorul­tak a támogatásra, akkor Fnnsor testvéreik, rokonaik voltak azok lent délen, s észak se­gítségével sikerült őket olyan mértékben felzárkóz­tatni, hogy ha nem is milá­nói színvonalon élnek Messinában, már rég nem olyan a sorsuk, mint akár­csak két évtizeddel ezelőtt volt. Ezt a segítséget kínálták nekünk, magyaroknak és azt is hozzátették: nem csu­pán a két szép szemünkért akarnak segíteni, hanem az olasz kormány adókedvez­ménnyel segíti azokat a go­riziai vállalatokat, vállal­kozókat, akik Magyaror­szággal közös vállalatot lé­tesítenek. Es van másfajta segítségük is, ami legalább olyan fontos, mint az anya­gi, ez pedig épp törvényal­kotási hézagaink miatt vál­lalta fel a goriziai egye­tem. M ivel nálunk meglehe­tősen gyakran változ­nak a törvények, a nemzetközi kapcsolatokkal foglalkozó egyetemi kar egy adatbankot létesített, illetve a mai napon is léte­sít, és minden információt megad a helybeli vállalko­zóknak, cégeknek, akik ke­leti országokkal, főképp Magyarországgal akarnak kereskedni vagy közös val- lalkozástíkat létrehozni. És a legfontosabb: tudják, hogy Magyarország nem Budapestből áll. Sajnos természetessé vált. hogy a szatmári üzemekből sorra elbocsátják a dolgozókat; s ezzel párhuzamosan csökkentik vagy megszüntetik a szakmunkástanulók foglalkoztatását. A fehérgyarmati 142. sz. Ipari Szakmun­kásképző Intézetben felkészültek a vasasszakmák fia­taljainak ..fogadására”. molnAp. karoly felvételé KOMMENTÁR ______________ Lustul a szürke? Kállai János A számítógépek emlé­kezet biztonságán ne­velkedő generációk, ha az ennek következmé­nyeként felszabadítható szürkeállomány-kapaci­tásukat jól fogják haszno­sítani, nyilvánvalóan sok­kalta többre lesznek képe­sek, mint mi, biflázásokon, memoritereken kupálódott komputerizálatlanok. Mon­dom ezt én, aki — ha meg­szorítanak — még ma is, sokéves távolból, némi szö­veghibával tudom idézni — latinul — az Aeneis na­gyobb szakaszait, a Phaed- rus-mesék tucatját, a Tol­dit, János vitézt, Petőfit, Vörösmartyt, Adyt... Per­sze, magyar szakos tanár lévén, ezzel nincs mit di­csekednem. De az mégiscsak töpren­gésre késztet, hogy a nyol­cadik X-et idestova átlépő édesanyám második anya­nyelvén — németül — énekli szívesebben a refor­mátus evangélikus zsoltá­rokat, pedig lassacskán hét évtizede elkerült Burgen- landból. Az agy memória­celláinak rejtekén bizton­ságosan megőrződött az is­meretanyag. és közben azért maradt kapacitás másra is! Egy biztos meg- vakulásra itélt lelkész, amíg még látott, megtanul­ta a Bibliát! Most így szol­gálhat tovább! Miért mondtam el mind­ezt? A válasz egyszerű. A technikái civilizáció szuper fejlettségi szintje — a sok áldásos és hasznos köny- nyebbitéssel együtt — ma­gában hordozza az agy el­kényelmesedésének veszé­lyét is. Ugye valamennyien találkoztunk már a hétszer kilencet számológépen ki­pötyögtető kisdiákkal? P edig, és a dologgal összefüggésben más következtetésem nincs: a lustuló szürkére — az emberi agy legértéke­sebb állományára — to­vábbra is rá vagyunk utal­va, legyen birtokunkban akár a legtökéletesebb, mikroprocesszoros, milli- árdmüveletes masina. Mert ... hogyan is fogalmazta meg Pascal? ... „MirTien méltóságunk a gondolatban rejlik”. Erre sem árt emlé­kezni. . HÁTTÉR . :

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents