Kelet-Magyarország, 1992. március (52. évfolyam, 52-77. szám)
1992-03-02 / 52. szám
1992. március 2., hétfő PÉNZVILÁG Kelet-Magyarország 11 ITT (fl mm BESZÉL állatorvos kél keréken Lélegzetvételnyi csőd Csalárdan is csinálhatják Nyíregyháza (KM) — Manapság, ha valaki egy cégről azt hallja, csődöt jelentett, bizalma megrendül és igyekszik messze elkerülni őket. A magyar szóhasználatban a csőd egyet jelent a cég totális szétesésével. A csődtörvény viszont helyesen értelmezve nem elsősorban a cég megsemmisüléséhez vezető utat jelenti, inkább egy lehetőséget kínál a cég talpra állásához, összezsugorodott formában való megmentéséhez, a fenyegető felszámolás elkerüléséhez. A csődeljárás menetét elemeztük Erőss Ká- rolyné dr.-ral, a gazdasági bíróság megbízott vezetőjével. Gyakorlatilag a szanálást váltotta fel a csődeljárás, amelyre akkor kerülhet sor, ha egy gazdálkodó szervezet (magánszemély és pénzintézet nem tartozik a csődtörvény hatálya alá), saját tevékenysége vagy a gazdasági környezete miatt súlyos gazdasági helyzetbe kerül, illetve gazdálkodása veszteségessé válik, ezáltal pedig fizetésképtelen lesz. A fizetésképtelenségnek nincs maximálva az értékhatára, hiszen a cégek különböző nagyságúak. A csődeljárás lefolytatását kizárólag az adós kérheti. Ha úgy ítélik meg, hogy nincs esélyük a megújulásra, akkor eleve felszámolást célszerű kérni. A hitelező, amennyiben nem tudnak megegyezni az adóssal követeléseikről, csak felszámolást és nem csődeljárást kérhet az adós ellen. A csőd: a fizetésképtelen gazdálkodó szervezeteknek a csődeljárás lehetőség az újjászervezéséhez. Ha ezzel nem tud élni a gazdálkodó szervezet, akkor a felszámolás következik. Gyakran tapasztaljuk, egyes cégek tartozásaikat úgy kívánják rendezni, hogy a gazdasági bíróságtól végelszámolást kérnek. A csődtörvény azonban kimondja, végelszámolást csak fizetőképes, de tevékenységét, megszüntetni szándékozó gazdálkodó szervezet kérhet, amely azonban nem a gazdasági bírósághoz, hanem a cégbírósághoz tartozik. A csődtörvény három eljárása: az önkéntes, és a kötelező csőd, illetve a felszámolási eljárás. Az önkéntes és kötelező bírósági csődeljárás lényegében azonos, csupán megindításának oka. körülményei és feltételei különbözőek. önkéntes csődöt az a gazdálkodó szervezet kezdeményezhet, amely tartozását (tartozásait) az esedékességkor nem tudta, vagy — az -egy éven belül esedékessé váló tartozásait — előre láthatólag nem tudja kiegyenlíteni. Mindezt legalább két példányban a törvényben meghatározott mellékletekkel együtt a gazdálkodó szerv vezetőjének keil benyújtani a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Gazdasági Bírósághoz (Nyíregyháza, Toldi u. 1. II. e.). A megyei székhelyű cégek csődeljárás iránti kérelmeiket csak ide nyújthatják be. A kérelemmel egyidejűleg csatolni kell az érintett gazdálkodó szerv legfőbb fórumának, vagy a létesítőnek, alapítónak, illetve a tulajdonosnak az előzetes egyetértését, továbbá azt az okiratot, amelyben előzetesen értesítették a cégnél működő munkavállalói érdekképviseleti szervezetet. Akár önkéntes, akár kötelező a csőd, az erről szóló bejelentést a kérelmezőnek a bankszámláit vezető valamennyi pénzintézetnek is meg kell küldeni és azt a bíróságon igazolni kell. A bankok ezek után zárolják a csődeljárást kezdeményező számláját, arról semmilyen átutalást nem teljesíthetnek, és lényeges tudni, hogy a számláról a saját követeléseiket sem emelhetik le az értesítést követően. Erre ugyanis az utóbbi napokban már volt két példa a megyében. Ezzel ugyanis előnyös helyzetüket kihasználva kijátszanék a többi hitelezőt. Természetesen az eljárás alatt álló cég számlájára átutalások érkezhetnek, kifizetés azonban csak az adós és az összes hitelezővel kötött egyezség alapján történhet. A moratórium tartama alatt az adós bankszámláiról csak bérjellegű juttatások emelhetők le. Amit Erőss Ká- rolyné dr. igencsak hiányol a törvényből, az az, hogy a moratórium ideje alatt kötelezően fizetendő tartozások felsorolása között a társadalombiztosítási járulék nem szerepel, emiatt veszélybe kerülhet a társadalombiztosítás működőképessége, különösen az áprilistól tömegesen várható kötelező csődeljárások miatt, gondot okozhat a nyugdíjasok és az egészségügyi szolgáltatások finanszírozása. A csődeljárást a bíróság végzéssel indítja meg, amelyet a Cégközlönyben tesznek közzé. Ezzel kezdődik meg az úgynevezett „moratórium” időszaka, amely 90 nap, kivételesen ezt a bíróság 30 nappal meghosszabbíthatja. A moratórium azzal veszi kezdetét, hogy a csődeljárás alá vont gazdálkodó szervezet köteles a fizetőképessége helyreállítására alkalmas programot és egyezségi javaslatot készíteni, amelyet valamennyi hitelezőjéhez el kell juttatnia. A kötelező csőd az olyan gazdálkodó szervezetekre vonatkozik, amelyek bármely tartozásukat 90 napon belül nem tudták kifizetni. A csődtörvény hatályba lépése január 1., innen számítják a 90 napot. A kötelező csődöt legkorábban április 1-től 8-ig lehet bejelenteni. A jogszabály ugyanis a vezető bejelentési kötelezettségét a 90 nap lejárta után 8 napban határozza meg. Ha 8 napon belül a kötelező csődöt a vezető nem jelenti be, az ebből eredő kárért a polgári jog általános szabálya szerint kártérítési felelősséggel tartozik, amely akár a teljes vagyonáig terjedhet. Kötelező csődbejelentés esetén a vezetőnek nem kell senkitől, és semmilyen szervtől előzetes egyetértést, hozzájárulást kérni, viszont a csőd bejelentésével egyidejűleg értesíteni kell a gazdálkodó szervezet legfőbb fórumát vagy alapítóját, tulajdonosát. Részvénytársaságnál vagy kft.-nél a közgyűlést vagy taggyűlést egyidejűleg ösz- sze kell hívnia, továbbá egyidejűleg értesítenie kell a munkavállalói érdekképviseleti szervezetet is, ha ilyen a cégnél működik. Kötelező csőd esetén is értesíteni kell a cég számláit vezető pénzintézeteket. A gazdasági bíróság eddigi tapasztalata szerint gyakoriak a rossz csődeljárás iránti kérelmek, amikor a gazdasági bíróság megtagadja az eljárás megindítását, pl. a kérelem nem a jogosulttól érkezett vagy hiányos volt, és a kérelmező a hiányt a bíróság felhívására sem pótolta. Ilyenkor az újabb csődeljárás iránti kérelmet a megtagadás után bármikor ismét be lehet nyújtani. Abban az esetben, Tia a csődeljárás a moratórium lejárta után egyezséggel zárul, tehát az adós és a hitelezők megegyezésre jutnak, a bíróság az eljárást eredményesen befejezi. Üjabb csődeljárást csak 3 év eltelte után lehet ugyanannak a cégnek kezdeményeznie. Lényeges tudni, hogy a csődeljárás alá vont gazdálkodó szervezet vagyonának értékesítésére vonatkozó szerződések ÁFA- és illetékmentesek. Ezek visszaélésekhez vezethetnek és a „színlelt vagy csalárd” csőd megállapításához szolgáltathatnak alapot. Jelenleg még nincs ilyen büntetőjogi törvényi tényállás, azonban rövidesen várható e tárgyban a büntető törvénykönyv módosítása. Remélhetőleg e jogszabály mielőbb megszületik és visszaszorítja a spekulációs szándékokat. A csődeljárásban a gazdasági bíróság szerepe meglehetősen passzív, ugyanis a cégek által benyújtott adatok valódiságát a bíróság nem köteles vizsgálni a moratórium tartama alatt. A spekulációs törekvésektől éppen ez időszakban lehet tartani. A megyei bíróság jó megoldásnak tartaná, ha a hitelezők a saját költségükre ugyan, de a moratórium eseményeinek szakszerű lefolytatása és a spekulációs szándékok visszaszorítása miatt vagyonfelügyelő kirendelését kérnék a bíróságtól. Ha a moratórium — maximum 120 nap — letelte után az adós és a hitelezők nem tudtak megegyezni, akkor a bíróság hivatalból megindítja a fel- számolási eljárást. Ha az egyezség nem jött létre, ezt a csődeljárás alá vont gazdálkodó szervezet 3 napon belül köteles az ok megjelölésével bejelenteni a gazdasági bírósághoz, ha ezt elmulasztja, 50 000 forint pénzbírsággal sújtható. A felszámolás hivatalból történő megindításakor a bíróság kötelezően kijelöli a felszámolót. A megyénkben 1992. január 1-jétől február 24-ig 27 csődeljárás és 71 felszámolási eljárás indult, míg az előző évről 110 felszámolási eljárás maradt folyamatban. Megyénkben jelenleg nem működnek felszámoló irodák, viszont az információk szerint négy-öt ilyen iroda benyújtotta pályázatát 1992. január 31-ig, amelyről az igazság- és a pénzügyminiszter február 28-ig határozott. A gazdasági bíróság óriási munkaterheit jelentősen könnyithetné, ha a megyében is működhetnének felszámoló irodák, mert a fővárosi székhelyű irodákkal az együttműködés nehézkes. Mi történik akkor, ha egyidejűleg történik a csöd- és a felszámolási eljárás bejelentése, melyik eljárás élvez elsőbbséget? A törvény szerint a csődeljárásé az elsőbbség, kivéve ha a bíró már értesítette az adóst a felszámolási kérelem benyújtásáról, ekkor viszont már a csődeljárást meg kell tagadni. A végére marad az a szomorú adat, amely egyelőre még csak egy óvatos becslés: eddig már több mint 200 cég jelezte, hogy kötelező csődöt szándékozik bejelenteni és e körbe a megye néhány egykori reprezentáns gazdálkodó szervezete is beletartozik. Nyíregyháza (KM) — Szerencsés véletlen, nagyszerű időpont és rés a piacon. Azért nem ártott némi banik- kapcsolat és hitelképesség sem. Mindez ahhoz kellett, hogy Tárnái Gábor magánállatorvos két év óta kerékpárokkal foglalkozó vállalkozó legyen. Lányának vett egy biciklit, amelynek ismertetőjén szerepelt a Schwimm-Csepel gyár címe. Mivel felesége butikjában váltani szerettek volna, felhívta a magyar— amerikai közös vállalatot, tudnának-e kerékpárt szállítani Nyíregyházára. Abban az időben kezdett összeom- lani az állami nagykereskedelem, a budapestiek saját kiskereskedői hálózatot kezdték kialakítani, így igent mondtak. Tárnái Gábort ráadásul akkor engedték el az állásából és mint állástalan állatorvos újrakezdési kölcsönből alakította ki a kerékpárboltot. A sikerhez még egy tényező hozzájárult, a Mountain Bike-őrület. A hegyikerékpárok hozzátartoznak napjaink divatjához. Ráadásul a 15—25 éves korosztály kedvencei ezek a kétkerekűek és mint Tárnái Gábor mondja, ezeknek a fiatalokNyíregyháza (KM) — Az SZJA törvény szerint január 1-től jövedelemként kell figyelembe venni annak a magánszemélynek a hivatali gépkocsi személyes célú használatát, aki bármely kifizetőtől részben vagy egészben ellenérték nélkül ilyen juttatásban részesül. Ilyen esetben a személygépkocsi új beszerzési árának 20 százalékát hozzá kell számítani az adóévben elért más forrásból származó adóköteles jövedelméhez. nak a szülei megveszik csemetéjüknek a biciklit. Az idősebb, 30—40 éves korosztály inkább az 5—10 sebes- séges biciklit választja, de már nem a divat, hanem az egészséges életmód miatt. — Sajnos, ezeket a kerékpárokat nem lehet bárhol otthagyni, mert ellopják — mondja Taraiai Gábor. — A nagy értékű biciklik zömét Nyugaton ellopják és itthon értékesítik. Egy hidraulikus vágó bármelyik lakatot elvágja. Ezért tervezünk Nyíregyházán és a Sóstón áprilistól kerékpármegőrzőket. Tavaly még a hagyományos kerékpárból fogyott a legtöbb, idén már a hegyikerékpár a sláger. Négy fióküzlet is megnyílt a családi vállalkozás keretében Kisvárdán, Nyírbátorban, Mátészalkán és Vásárosna- ményban, ahol hasonlóan a nyíregyházi bolttal, a szervizelést és az alkatrészutánpótlást is vállalják. A kerékpárokat egyedileg választják ki a gyárból. — Ahogy elkészül a magánrendelőm, az állatorvosi pályát folytatom — mondja —, de megmaradok a biciklizésnél. Ha kerékpárversenyt szerveznek a városban, elindulok és cégünk szponzorálja is a viadalt. Az adóelőleg kiszámításánál a jövedelemként figyelembe vett érték 1/12-ed részét kell havonta a magán- személy adóköteles jövedelmének tekinteni. Adóelőleget természetesen csak a pénzben i kifizetésből lehet levonni. Ha az adott hónapban a magánszemély részére ilyen kifizetés nem történik, a gépkocsi használata miatti előleget a következő havi kifizetés alkalmával kell levonni. A játszani vágyók kényelmesebb kiszolgálása érdekében Tiszavasváriban, a Kossuth u. 12. alatt ma megnyitjuk új TOTÖ-LOTTÖ KIRENDELTSÉGÜNKET! Ez alkalomból egy hónapos tombolaakciót rendezünk. Lcgp a játszottak! '^íy SZERENCSEJÁTÉK RT. A SZERENCSE KOVÁCSA. A vállalkozói központban és inkubátorházban (Nyíregyházán, a volt szovjet laktanyában) olyan számítógépes programot mutattak be, amely a digitalizált képek feldolgozására alkalmas. Képünk egy naplementét ábrázol. BALÄZS ATTILA FELVÉTELE Adótanácsadó Gópkocsihasználat ♦ BETÉT ♦ HITEL ♦ KAMAT ♦ ÁRFOLYAM ♦ Az oldalt összeállította: MÁTHÉ CSABA Tizük, lottózók ügyeiéin!
