Kelet-Magyarország, 1992. február (52. évfolyam, 27-51. szám)
1992-02-10 / 34. szám
4 Kelet-Magyarország TÚL A MEGYEN 1992. február 10., hétfő MOSZKVA: A Manézs téren mintegy harmincezer ember gyűlt össze február 9-én, hogy a kormány elleni tüntetésen részt vegyen. MTI — TEL.EFOTÖ Harcok Eszéken Szeged/Zágráb (MTI) — Az utóbbi 24 órában szinte minden horvátországi frontszakaszon megsértették a tűzszünetet. A szövetségi hadsereg az elmúlt éjszaka erős támadást intézett a Vinkovci körül levő horvát állások ellen. Eszék déli városrészét a szomszédos Te- nyéből és Szarvasból aknavetőkkel lőtték. Petninjéből többször is tüzet nyitottak a sziszeki védőállásokra. Zágráb főterén tiltakozó gyűlést tartottak az elüldözött vukováriak. Túl lassúnak tartják a még mindig fogva tartott polgártársaik szabadon bocsátásának folyamatát. Szerintük több száz vukovárit még mindig olyan szerbiai fogolytáborban tartanak, ahova az „európai” megfigyelőknek és a Vöröskereszt képviselőinek sem sikerült bejutniuk. Filmszemle, nagy érdeklődés moilDtf ^'v UHmann és Michaal York lilullwll magyar—izraeli filmben Budapest (ISB — D. Á.) A harmincesztendős Böszörményi Zsuzsa Egyszer volt, hol nem volt című Oscar-dí- jas dokumentumfilmjével pénteken este a budapesti Metro moziban megkezdődött a 23. Magyar Filmszemle. A magyarországi filmszemlék történetét vizsgálva vidéki városok nevei bukkannak elő. Huszonhét esztendővel ezelőtt Pécs rendezte az első Magyar Játékfilm Szemlét, 1964-ben Miskolc kapta a rövidfilm-szemle rendezésének jogát, Debrecen pedig a szinkronszemlének adhatott otthont. A játékfilmek a „mediterrán” Pécsnek jutottak, s egyes újságcikkek már mint a magyar Cannes-t üdvözölték a dél-dunántúli várost. 1971-ben azonban a szemle kifulladt, s fokozatosan Budapest vette át a kezdeményezést. A tavalyi szünet után 1992-ben a rendezők lemondtak a versenyszerűségről, és az az elképzelés alakult ki, hogy a Magyar Filmszemle ne ítéljen, hanem bízza azt rá a nézőkre, a szakmára. Szerepe csak annyi legyen, hogy felsorakoztatja az elkészült produkciókat. Lényeges a változás abban a tekintetben is, hogy a külsőségek ezMuciapesl (A v asarnapi Hírek nyomán) — Alig egy hete kelt szárnyra a hír, hogy az ukrán kormány döntése nyomán újra megnyitják a Beregsuránynál, Tiszabecsnéi, Barabásnál és Lényén még a ..szovjet időben'' hirtelen bezárt határ- átkelőhelyeket, mi több, ezúttal már a távolsági, nemzetközi forgalmat is fogadják. A döntés érthető, mert az új politikát jelzi, mármint, hogy az ukránok általában is nyitni akarnák, ráadásul csakhamar Le kell zárni a megroggyant záhonyi Tisza-hídat. A magyar fél örül is meg nem is. Politikai szempontúéi nyilván örvendetes az ilyesmi, nagyszerű lesz, hogy a Kárpátalján élő magyarok úttal a korábbiaknál jóval puritánabbak lesznek. A magyar filmtörténet egyik legnagyobb szabású rendezvénysorozatán ■ 23 játékfilm és 20 dokumentumfilm ősbemutatóját tartják meg egyetlen hét alatt. Három körúti moziban (Metro, Szinbád, Művész) összesen nyolcvan előadást tartanak. „Rendhagyó a fesztivál, mert még soha nem került a közönség elé ilyen hatalmas termés. A tartalmi sokszínűség, a műfaji gazdagság figyelemre méltó. A rendezői generációk teljes köre felvonul. Soha nem jelentkeztek még ilyen súllyal a fiatalok” — mondta Új helyi Szilárd, a Magyar Mozgókép Alapítvány Nemzeti Kuratóriumának elnöke A filmek többsége állami támogatással jött létre, de a vállalkozói szemlélet már ott van a magyar filmgyártás kapujában. Ilyen vállalkozói film Zsigmond Vilmos Tékozló apája, mely magyar— izraeli koprodukcióban készült, olyan világsztárokat vonultat fel, mint Liv UIlmáim és Michael York. A szemle zárónapjára, február 12-re is marad még csemege: ekkor mutatják be Szabó István új filmjét, az Édes Emma, drága Böbe címűt. újból szabadon járhatnak át vagy haza hozzánk, s az eddigi nyilatkozatok szerint a kivándorlási hullám erősödésétől vagy a szabolcs- szatmár-beregi terület „kifosztásától” sem tartanak a szakemberek emiatt. A dolognak azonban van egy szépséghibája: miként a kapuzárást, a nyitást sem egyeztették a magyarokkal, s odaát ugyan két helyen is elkészültek az új határállomás-épületek, nálunk azonban nem történt semmi, mert „hozómra”, bizonytalanra nem költjük a pénzt. Ha pedig á túloldali épületekben kapnának helyet a magyar vámosok, határőrök, azért fizetni kellene, mégpedig kemény valutával. A Kárpátok— Kettős szerepben Tisza régióban a képviselő Budapest (A Vasárnapi Hírek nyomán) — Ha egy alapítványnál maga a pénzügyminiszter vállalja el a társelnöki tisztséget, ez a gesztus alighanem eleve sikerre ítéli a nemes vállalkozást. Remélhetően így lesz ez a Kárpátok—Tisza-alapítvány esetében is, melynek kuratóriumában Kupa Mihály nemrég fogadta el a felkínált bársonyszéket. Az Alpok-Adria Alapítvány leendő keleti testvér- szervezetének létrejöttét két budapesti szakember — dr. Hatvani Szabó János és Se- pigel Gábor — kezdeményezte még 1989 őszén az ország északkeleti régiójában. Végül is 1990 szeptemberében jött létre az alapítvány, amely nyilvános működésű, politikamentes. — A Kárpátok—Tisza Regionális Munkaközösség — az utóbbi időben mind gyakrabban így nevezik alapítványunkat — figyelembe veszi a több mint egy évtizede működő Alpok—Adria Munkaközösség szervezeti felépítését, megoldásait tevékenységi körét, mégpedig a helyi sajátosságokból kiindulva — mondotta dr. Vincze István, a kuratórium alelnöke. — Fontosabb együttműködési területünk lehetne a gazdaság, a kultúra, az oktatás, a tudomány, az idegenforgalom, az információ. A közelmúltban szándék- nyilatkozatot adtak Kárpátalja, a lengyelországi Prze- mysl vajdaság, a romániai Szatmár megye, Hajdú-Bi- har, Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye megbízott képviselői. Szakértői tárgyalást is szerveztek, ahol az érintettek elkészítették a munkaközösség alapokmány-tervezetét. Ennek aláírása a tervek szerint egy hónapon belül megtörténik. — Időközben, a múlt év júliusában Nyíregyházán megalakult a Magyarországi Kárpátok—Tisza Vállalkozói Klub azoknak a vállalkozóknak és menedzsereknek, akik korrekt üzleteket szeretnének kötni a Kárpátok—Ti- sza-régióban — közli Szegedi Andrea alapítványmenedzser. — Az alapítóülésnek ungvári résztvevői is voltak, akik megszervezték a Kárpátaljai Kárpátok Vállalkozói Klubot. Megkezdődött a közös számítógépes információs rendszer kiépítése is. Megkerülnek az „elveszett” kincsek Budapest (ISB — D. A.) — Az elterjedt hírekkel ellentétben nincs szó arról, hogy a Művelődési és Közoktatási Minisztérium bevonná a közelmúltban megjelent negyedikes középiskolai történelemkönyvet — jelentette be Havasi János szóvivő. Az azönban tény, hogy a lektori figyelmeztetések ellenére számos szakmai pontatlanság maradt a könyvben. Mivel a minisztérium — s ez a könyv alacsony árán is látszik — komoly támogatást nyújtott a megjelenéséhez, most ragaszkodik ahhoz, hogy a tanárok korrekciós információt kapjanak. A konkrét hibák közül a szóvivő Miindszenty hercegprímás politikai tevékenységének értelmezését, illetve a Lakitelefckel kapcsolatos szövegrészt említette. A sajtókonferencia fő témájaként Bodó Sándor főosztályvezető a II. világháború során a volt Szovjetunióba került műkincsekkel kapcsolatos kultúrdip- lomáciai lépésekről adott tájékoztatót. A tárevalások nyomán, az országok közti alapszerződések értelmében reményét fejezte ki abban, hogy a magyar eredetű műkincsek visszakerülnek hazánkba. Becslések szerint a megmaradt műtárgyak száma a 30—40 ezret is eléri. Ebben porceláneszközöktől, aranytárgyakon, antik kisbútorokon át ötvösgyűjteményig. Courbet-, Renoir-, Greco-, Monet-festmények is vannak. A szovjet (orpsz) kéjesnek megfelelően már .elkészült a háborúban elhurcolt magyar • nemzeti kincsek katalógusának első része. Ez több mint háromezer műtárgy, hadtörténeti emlék és 1200-nál több XVI—XVIII. századi, sárospataki könyvtár anyagából való nyomtatvány, könyv részletes leírással ellátott adatait tartalmazza. Szakértő delegációk és levéltári kutatók kiküldetését tervezik az adatok pontosítására. A Művészeti Alap átszervezéséről, a Magyar Alkotó- művészeti Alapítvány létrehozásáról számolt be Fekete György helyettes államtitkár. Az érintett szervezetek között létrejött a konszenzus, már csak a társadalombiztosítás megoldásában maradtak problémák. Az alapítványt kormányzó kuratórium 21 tagjából 19-et a választmány, kettőt pedig a minisztérium bíz meg három esztendőre. Budapest (KM — Kovács Éva) — Visszatért a gyógyításhoz, már nemcsak országos ügyekkel, hanem a betegek kisebb-nagyobb gondjaival is foglalkozik dr. Móré László, megyénk MDF-es országgyűlési képviselője. Mi a magyarázat? — tettük fel neki a kérdést az Országházban. — A hőskorban, amikor szinte pezsgett a politikai élet, fennen hangoztattam, hogy főállású politikusként kezdem képviselői ciklusomat. Naivan azt képzeltem, maximum egy évig tartó erőltetett parlamenti munka után sinre kerülnek a legfontosabb dolgok. Másfél év elteltével számomra nyilvánvalóvá vált, hogy az ország jogrendszere legalább annyira zilált, mint erkölcsi állapota, vagy éppen gazdasági rendszere. Most már látszik, hogy a megfeszített törvényhozási munka mellett is kevés lehet az egy ciklus ahhoz, hogy az általam elképzelt ideális állapotot elérjük. □ ön körzeti orvosként nem a lassú szemlélődéshez, hanem a gyors, precíz munkához szokott. Lehet, hogy emiatt is türelmetlenebb az átlagnál? — Elképzelhető. Választott hivatásom jellege nem engedi meg, hogy négy évet büntetlenül kihagyjak. Annál is I iasziii a fite élén Pécs (MTI) — Egyházpolitikai állásfoglalást dolgozott ki Pécsett tartott IV. kongresszusán a Fidesz. Áz állás- foglalás leszögezi, hogy a párt szerint egyházak nélkül nincs modem Magyarország, mert szükség van olyan közösségekre, amelyek tükröt tartanak a társadalmi változásoknak, jelzik a feszültségeket, és felemelik szavukat a kárvallottakért, a faji és vallási ellenségképek megszüntetéseiért. Üj pártvezetőséget választott vasárnap a Fidesz. A tizenhárom tagú Országos Választmány újjáválasztott korábbi tagjai a kapott szavazatok számának sorrendje ben. Fodor Gábor, Orbán Viktor, Tirts Tamás, Med- gyesi Balázs, Német Zsolt és Módos Márton. Az új választmányi tagok: Ader János, Kövér László, Rocken- bauer Zoltán, Selmeczi Gabriella, Glattfelder Béla, Nagy Gábor Tamás és Baráth Gergely. A testület póttagja lett Trombitás Zoltán és Vas József. inkább, mert hál’ istennek nemcsak a politika és a gazdaság, hanem az egészségügy is mélyreható változások előtt áll. Olyan változások előtt, amelyeknek nemsokára a betegek is hasznát vehetik. Ebben a folyamatban pedig nemcsak politikusként, hanem orvosként is aktívan részt kívánok venni. □ Mintha az orvoslásban nagyobb örömét lelné, mint a politizálásban __ — Nem erről van szó, bár őszintén megvallva az elmúlt időszakban hiányzott a sikerélmény is. Márpedig a gyógyítással kapcsolatos sikereim sokkal kézzelfoghatóbbak, mint a változó politika folytán bekövetkező, majdani életszínvonal-javulás. Két panasz közül egyelőre a betegekét könnyebben tudom gyógyítani, noha tudom, a kormány és a parlament odaadó és legjobb szándékú munkája előbb- utóbb eredményes lesz. Nekem személy szerint a gyógyítás egzisztenciális biztonságot is jelent az olykor bizonytalannak látszó, s nem is mindig népszerű politikai pálya mellett. Nem titok az sem, hogy régi politikai ellenfeleim közül sokan szeretnének távol tudni a környéktől. Ezért is örömteli a tudat, hogy orvosként ma is érzem a szimpatizáns tömegek erejét magam, illetve a kormány és az MDF mögött. A Fidesz IV. konresszu- sán beszédet mondott Dr. Otto Graf von Lambsdorff a Liberális Internacionálé és az F. D. P. elnöke. MTI — FOTO úiubb HOZZÁSZÓLÁS Nyíregyháza (KM — K. É.) — A HAFE és a munkásérdek címmel közöltük lapunk 7-i számában dr. Szilassy Géza MDF-es parlamenti képviselő véleményét, aki a HAFE nyíregyházi gyárának problémáival foglalkozott, s több kényes kérdésre is felhívta a figyelmet. Miért neveznek ki új osztályvezetőket egy felszámolás alatt álló vállalatnál, s miért van az elsőként elbocsátottak között a mások érdekeiért szót emelő munkástanács elnöke? A képviselő elgon- dolkoztatónak tartotta azt is, hogy az egyik újonnan kinevezett vezető egyben a Vasas-szakszervezet képviselője is, így igencsak kétséges, hogy munkaadóként a dolgozók érdekeit képviselni tudja. Ki képviseli a dolgozók érdekeit? A HAFE igazgatója, Csur- ka Miklós reagált a vádakra. Az általa elmondottakkal most Fesztóry András, a gyár munkástanácsának elnöke, az ügy egyik érintettje vitatkozik: — Csurka úr nyilatkozata nem a tényeket, hanem az ő szándékát tükrözik, mondandója számos helyen hamis. Közlésének mindössze annyi alapja van, hogy megkaptam azt az előzetes értesítést, amelyet az elbocsátani készülő dolgozónak meg kell kapnia. Ebben számos jogszerűtlenség is felfedezhető. Legsúlyosabb közülük, hogy a levél azt állítja, az esetemben szükséges jóváhagyást, amelyet a felsőbb szintű érdekvédelmi szervnek kell aláírnia — megkapták. Holott erről szó sincs, ez nem igaz. Az értesítés 30-i keltezésű, miközben kiderült, hogy elsejéig ilyen jellegű levél az Állami Fejlesztési Intézethez nem is érkezett! Az elbocsátásomról szóló igazgatói nyilatkozat tehát nem valós. Mint ahogy az a 420 milliós megrendelésről szóló állítás is. Tárgyalások ugyan valóban folynak, de eddig mindössze öt millió forintos munkára van garancia. Az igazgató hivatkozik arra, hogy elbocsátásomat — amely teljesen törvénysértő — közvetlen főnököm is javasolta. Pont a fordítottja igaz: az osztályvezetőm megkereste az igazgatót, mondván, szüksége van a munkámra. Csurka úr ezt teljesén figyelmen kívül hagyta, s kijelentette, nem kíván együtt dolgozni azokkal, akik a rossz oldalon állnak! Saját sorsomnál is jobban foglalkoztat azonban a többi dolgozó ügye. A HA- FÉ-nál nincs dolgozói érdek- képviselet, az e célra létrehozott bizottságban négy vezető ember van! Az szb-titkár egyben az igazgatási osztály vezetője, nem látom be, hogyan tudja méltóképpen képviselni — a munkakörénél fogva kötelező vállalati érdek mellett — a dolgozók érdekeit! A munkahelyen tapasztalható légkörről pedig csak annyit: 150-en írták alá azt a nyilatkozatot, amelyben közük, a jelen helyzetben és hangulatban nem. kívánnak a HAFÉ-nél dolgozni, inkább választják a bizonytalan munkanélküliséget! Kiskapuk a határon
