Kelet-Magyarország, 1992. február (52. évfolyam, 27-51. szám)
1992-02-05 / 30. szám
1992. február 5., szerda CSUPA ÉRDEKES Kelet-Magyarország 11 Ez a kábeldob hetek óta díszeleg a nyíregyházi Kossuth tér parkjában. Lehet, hogy valamelyik cég elfeledkezett róla? balAzs attila felvétele Féléves dijak? Lapjuk 1992. január 21-i számának 11. oldalán a „Ne feledjék: kötelező!” című cikkben meglepődve olvastam a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás ott közölt, egy évre esedékes díjtételeit. A cikk szerint az én ezer- háromszáz köbcentiméteres autómra négyezer-egyszáz- nyolcvankét forint az éves díj. Ezzel ellentétben a Hungária Biztosító az elmúlt évben egy fél évre kért ennyit, és már az ez évi, első negyedévre kiküldött csekkjükön is kétezer-tizenkilenc forint szerepel. Kérem önöket, tájékoztassanak, a cikkben szereplő összegek tévesek, vagy a Hungária Biztosító által közölteké. P. Jánosné (Pontos név és cím) (Bizonyára elkerülte olvasónk figyelmét, hogy másnap reagáltunk a hibánkra. Az biztos, n cikkből kimaradt, hogy a közölt biztosítási díjak fél évre vonatkoznak, azaz tévesen úgy jelent meg, hogy ennyi az éves biztosítási díj. A biztosító által olvasóinknak küldött befizetési csekken tehát a jogos díjak szerepelnek.) Vannak jók is Gyakran olvasni, hogy az emberek az utóbbi időkben mennyire nem segítenek egymáson. Szerencsére nekem kedvező tapasztalataim is vannak, az egyiket szeretném megosztani önökkel. Még tavaly karácsony előtt a nyolcéves kisfiam igen súlyos állapotban feküdt a debreceni egyetem orthopé- diáján. Négy hónapon belül másodszor műtötték meg, ez hétköznap volt, akkor a látogatókat tizenkettő, egy óra között engedik be. Időben elindultunk a feleségemmel, de autónk a négyes főúton elromlott. A híd felüljárója előtt voltam, megpróbáltam megjavítani, de nem ment. Érdeklődtem a házaknál, egyszer csak megláttam az autóklub ügyeletes kocsiját. Ők azt közölték, hogy az autómat csak délután tudják megjavítani. Elindultam tovább és becsengettem az akkori ügyeletes gépjármű-villamossági szerelőhöz, ő a Jegenye úton lakik. Azonnal jött és rövid időn belül megcsinálta az autót, és egy fillért sem fogadott el érte, azt mondta, van magának elég baja, gyorsan induljon a beteg gyermekéhez. Azt hiszem, a történet magáért beszél. Rakoncza József Kisvárda, Halasy Gy. u. Kikapcsolták a villanyt Anyósom tavaly május elején meghalt, júniusban kifizettük a 48 forintos villanyszámláját. Még utána is jártak ott az áramszolgáltató emberei, de nem hagytak értesítést, hogy még mindig fizetni kell, hanem augusztusban kikapcsolták az áramot — tizennyolc forint ötven fillér tartozás miatt! Akármelyik szomszéd kifizette volna az egy liter tej árától is kevesebb adósságot, ha már a legalapvetőbb feladatukat nem teljesítették, hogy tájékoztassanak engem elhunyt anyósom tartozásáról. Felhívtam a baktalóránt- házi TITÁSZ-kirendeltséget, mert eladnánk a házat, fontos lenne az áram visszakapcsolása, de ott azt a felvilágosítást adták, hogy ha kérjük, akkor a kikötésért is, és a visszakötésért is ötszázötszáz forintot kell fizetni. Hol van ettől a nem is húsz- forintos tartozás, ami miatt siettek oly’ gyorsan kikapcsolni az áramot? Gyújtsd a papírt, pajtás! Igen felháborító élményünket szeretnénk a közvélemény elé tárni. Iskolánk gyermekei négy mázsa hetven kilogramm vegyes papírt gyűjtöttek össze. Könyvek és nyomtatványok is voltak benne, hat gyermek és a sofőrünk két óra hosz- szig pakolták fel az autóra. A kerítést kell festeni, így szerettünk volna hozzápótolni a pénzhez, de még mi fizettünk rá, mert a benzinköltség sem térült vissza. Nyíregyházán a Kállai úti MÉH-telepen a majdnem öt mázsa papírért mindösszesen egyszáznyolcvannyolc forintot kaptunk! A továbbiakban nem csodálkozunk már azon, hogy nem lesz az országban olyan gyerek, aki hajlandó végigjárni a házakat újságpapírért és becipelni - MÉH-be. 21. sz. Általános Iskola Nyíregyháza, Örökösföld Hús helyett bőr Nyíregyházán, a rendelő- intézet mellett (Bocskai utca) a volt Hatósági Bolt helyén megnyílt az Olcsó Húsbolt. Nagyon megörültünk neki, mert sajnos rossz körülmények között élünk, elszegényedtünk. Én a múlt héten nyugdíjfizetéskor betértem, kértem három kilogramm húst, fizettem érte négyszázötven forintot. Otthon lemértem, a három kilóból egy kiló negyven deka volt csak a hús. Hát ez aztán olcsó hús volt! A hatósági boltban bőr és csont nélkül 112 forintért lehetett húst venni, ez itt 208 forint, csontos húst 157 forintért árulták, ennek kilóját olcsón, 150 forintért mérik most, a boltban. Igazuk van azoknak, akik azt mondják, hogy mindig a szegények járnak a legrosszabbul. R. J.-né Nyíregyháza Az oldalt összeállította: Tóth M. Ildikó Lóvá tett önsegélyezők A klubtagok csalás áldozatai? Nyíregyháza (KM — T. M. I.) — A nagy vállalkozások némelykor cselfogásból születnek. Porkoláb László pápai vállalkozó elhíresedett önsegélyező Klubja jótékony, ügyes ötletnek tetszett, mégis országszerte ezrek átkozzák a percet, amikor oda beléptek. A vállalkozó ellen csalás vétségének alapos gyanúja miatt indított nyomozást a pápai rendőrkapitányság bűnügyi osztálya. Kis pénzért nagy hasznot Ígért Porkoláb úr hirdetéseiben kevés tőkebefektetéssel nagy hasznot ígért az embereknek, ha részt vesznek az önsegélyező játékban. Egy lapban tavaly ősszel ezt nyilatkozta a klubról: „Aki belép, segélyezi a régieket, őt pedig az utána jövők segélyezik majd. Mivel a klubtagok száma egyre nő, ötszáz forint befektetésével elvileg bárki nyolcvanezer forint feletti összeghez juthat...” A szakmai hozzáértést és különösebb utánajárást nem kívánó pénzszerzési lehetőségre rengetegen felfigyeltek a megyében is. Egy nyíregyházi asszony eladta ebédlőbútorát és szőnyegét, beszervezte ismerőseit, rokonait, kifizetett húszezer forintot hatvannégyezer forint haszon reményében, s most a pénzét siratja. Lóvá tették, mint annyi más önsegélyezőt szerte az országban. Köztük gyeses édesanyát, paprikáskrumplin élő nyugdíjast, munkanélkülit, lakásra gyűjtő fiatalt. Igaz, mindenki önszántából lépett be á cégbíróságon hivatalosan bejegyzett klubba, és ahogy szokott lenni, az emberek egymást beszélték rá a jelentkezésre. Elmaradt a segély A belépő segélyezési lapot kapott a pápai klubtól, ezen sorrendben három régebbi tag neve és címe szerepelt. Az elsőnek ezer forint „segélyt”, a klubnak a költségekre ötszáz forintot kellett feladnia. Ha a befizetéseket igazolta, postafordultával még négy lapot küldtek neki, ezeken az ő nevét már a harmadik helyre írták be. Mivel minden egyes új tag belépésével a régebbi egyet lép előre a sorban, és aki legelöl van, az kap segélyt, érdeke, hogy minél több embert vonjon be a láncba. Így a lapokat ötszáz forintért eladta (ötszáz forint haszna máris volt); az új emberek ugyanígy küldték a segélyt, kérték és eladták a maguk négy lapját. Akik tőlük megvásárolták, azok elvileg már a mi példabeli klubtagunkat segélyezték egyenként ezer forinttal. Elvileg, mert a nyíregyházi asszony hiába szervezett be húsz embert, fizette majd’ mindegyikőjüknek az ezerötszáz forintot, s továbbította rajtuk kívül még tíznek a segélyezési lapot, segélyt sem ő, sem más nem kapott. Ravasz, bonyolult játék Az asszony vádló hangú levélben kérdezte meg Porkoláb Lászlótól, hogy hol a harminchat segélyezési lap, amiken az ő neve legelöl szerepel, hol a harminchatezer forintja? Tömör választ kapott: „Lehet bizonyítani és majd utána reklamáljon.” E ravasz játék titka épp abban rejlik, hogy végtelenül bonyolult, csak az látja át, aki a lánc elejét és végét a kezében tartja és sejthetően irányítja. A pápai vállalkozó állítólag adót is fizetett a tagok után, kérdéses persze, hogy a megszédített emberek pénzéből még mennyi hasznot tett zsebre. Ennek a kiderítése a nyomozókra vár. Remélhetőleg soha egyetlen önkormányzat nem ad engedélyt ilyen „jótékony” vállalkozásra. Az önsegélyezési Klub ügyes szemfényvesztés, amelyből csak a mágus és a segédei gazdagodnak meg. Az illúzióból másoknak keserű az ébredés ... * * * JOGÁSZSZEMMEL Á kiszolgáltatott építtető Dr. Kovács Mihály K. JÓZSEF tiszavasvári olvasónk 1990. év végén családi ház építésébe fogott, majd tavaly februárban megegyezett egy kőműves vállalkozóval, hogy októberre szerkezetkészen átadja a lakást. Ennek ellenében odaadott 600 ezer forintot a vállalkozónak, aki elkezdte az építést, de ahogy felhúzta a főfalakait, abba is hagyta. Többszöri felszólítás után még felrakta a tetőszerkezetet, ám a további munkákat nem végezte el. Olvasónk ment az ipartestülethez, OTP-hez, polgár- mesteri hivatalhoz, de sehol nem tudtak neki érdemben segíteni, pedig csak azt szerette volna elérni, hogy a vállalkozó készítse el a számlát az eddig elvégzett munkákról és a pénzből megmaradt összeget adja át. Milyen lehetőségei vannak a végső elszámoltatás kikényszerítésére? — kérdezte olvasónk. Sajnos, az új, a vállalkozásokat elősegítő jogszabályi rendelkezések megszüntették a korábbi hatósági engedélyezési és szankcionálási korlátokat, amik megkönnyítették a tisztességtelen vállalkozók kiszűrését. A vállalkozókkal szerződést kötő állampolgárok a gyakorlatban kiszolgáltatott helyzetbe kerülnek akkor, ha a vállalkozó nem, vagy nem megfelelő minőségben, illetve nem határidőre teljesít, mert vita esetén a megbízók csak a bírósági utat választhatják. Ez tudvalevőleg további pénz- és időveszteséggel jár. A későbbi viták elkerüléséhez általános receptet adni nem lehet, de alapfeltétel egy mindenre kiterjedő részletesen kimunkált vállalkozási szerződés megkötése. Az olvasói panaszok alapján arra szeretném felhívni az építtetők figyelmét, ne menjenek bele abba. hogy a teljes hitelt előre átadják a vállalkozónak. Először csak előleget adjanak, és csak a munka elvégzése, szakemberrel (felelős műszaki vezető) történő átvétele után fizessék ki a teljes számlát. Ezzel rengeteg idegességtől és jelentős anyagi veszteségtől mentesülnek. CS. M.-né fehérgyarmati olvasónk lakásszövetkezeti lakásban lakik, itt a fűtési mód lakásonként változik. Az olvasónk lakása alatti lakás tulajdonosa évek óta nem lakik ott, és ezért télen nem is fűt. A lakások rossz szigetelése és a fűtetlen alsó lakás miatt a szobák fala a padlótól egy méter magasságig penészedni kezdett, ám a Lakásszövetkezet olvasónkat elutasította. Olvasónk azzal fordult hozzánk, tájékoztassuk róla, milyen lehetőségei vannak, hogy az alatta lévő lakás tulajdonosát rákényszerítsék a lakás temperáló — 10—15 fokos — fűtésére. Gondjának megoldása elsősorban a Lakásszövetkezet vezetőjének a kötelessége, me^t a lakásszövetkezetekről szójó 1977. évi 12. törvény 29. §-ának értelmében a lakóházak fenntartásáról a lakásfenntartó szövetkezet gondoskodik, a törvény végrehajtására kiadott 20/1977. (V.. 12.) ÉVM—PM. együttes rendelet 30. §. értelmében a tagok lakóházfenntartással, egyéb kezelési és üzemeltetési feladatainak megszervezésével és ellátásával ugyancsak. Ez azt jelenti, hogy a lakást rendeltetésellenesen használó tulajdonostársat (tagot) felszólítja annak megszüntetésére, ha pedig nem teljesíti a felhívást, akkor bírósághoz fordul és a bíróság kötelezi mgjd, a tagtársat a lakás temperáló fűtésére. Olvasónk is beléphet a perbe és kérheti, hogy fűtést elmulasztó szomszédot kötelezzék a penészesedéssel összefüggő károk megfizetésére. Nevetve, mint a nap Egy csendes téli reggel, mikor a nap szinte nevetve kél, elszomorodom. Eszembe jut a mi fiatalságunk. Reszketve kelünk, s ugyanúgy fekszünk, mert nem tudni, mit hoz a holnap. Hol keleten, hol délen folynak a harcok. Ha nem a csatatereken, akkor a gyárakban, üzemekben folyik a munkanélküliség ellen. Bizonytalanok vagyunk, nem bízunk senkiben és semmiben. Meg tudunk-e élni ma, holnap, el tudjuk-e tartani feleségeinket, gyermekeinket? Nagyon szeretném ha az utókor szülöttei is úgy kelnének föl, mint a nap! Nevetve, gondtalanul, bízva a holnapban, jövőben, az emberiségben. Mindehhez az kell, hogy ama európai kapun beférjünk és ott talán kinyújtózkodhatunk. Egy kicsit. De mindez égyelőre a nap árnyékos oldala! Szemán Gábor Nyíregyháza Szerkesztői üzenetek NÉVTELEN, Cégénydá- nyád: Az egyszeri kiegészítést a gyermekgondozási segélyen lévők kapták. Önök bizonyára gyeden vannak, sajnos a gyeden lévőket nem illette meg a kétezer forint. KUPORTÁS GÉZA, Nagyikálló: A termelőszövetkezeti törvény végrehajtási rendelete úgy szól, hogy a tagot akkor is megilleti a háztáji juttatás, ha azért nem tudja teljesíteni a részére megállapított munkaórát, mert a munkaképessége megváltozott és nem rehabilitálható. További feltétel, hogy a tag a leszázalékolását megelőző évben teljesítette a-háztáji- juttatáshoz szükséges munkaórát. V. SÁNDORNÉ, Keme- cse: Szívesen segítettünk, reméljük nem fog sokáig tartani a kényszerű munkanélküliség. PETIKA JÁNOS, Nyíregyháza : Ha vállalkozói igazolványt vált, az erről szóló igazolást be kell küldenie a Társadalombiztosítási Igazgatósághoz, ahol nyilvántartásba veszik, és törzsszámmal ellátott csekket küldenek önnek. A vállalkozó a feleségét kizárólag csak segítő családtagként jelentheti be jegyzéknyomtatványon, a tárgyhónapot követő hónap tizennyolcadik napjáig. A kezdő vállalkozó a vállalkozás évében önmaga és a kisegítő családtag után is havi ezerkétszáz forint összegű járulékot fizet külön, külön. ÖZVEGY NAGY AND- RÁSNÉ, Nyírmada: Sajnos édesapja életéért nincs, aki kárpótlást adjon önnek. Egy emberi élet semmivel sem kárpótolható, a világon sehol sincs olyan intézmény, amely ilyenekkel foglalkozna. Egyedüli megoldás a történtekben va! megnyugvás.
