Kelet-Magyarország, 1992. február (52. évfolyam, 27-51. szám)

1992-02-05 / 30. szám

1992. február 5., szerda CSUPA ÉRDEKES Kelet-Magyarország 11 Ez a kábeldob hetek óta díszeleg a nyíregyházi Kossuth tér parkjában. Lehet, hogy valamelyik cég elfeledkezett róla? balAzs attila felvétele Féléves dijak? Lapjuk 1992. január 21-i számának 11. oldalán a „Ne feledjék: kötelező!” című cikkben meglepődve olvas­tam a kötelező gépjármű-fe­lelősségbiztosítás ott közölt, egy évre esedékes díjtételeit. A cikk szerint az én ezer- háromszáz köbcentiméteres autómra négyezer-egyszáz- nyolcvankét forint az éves díj. Ezzel ellentétben a Hun­gária Biztosító az elmúlt év­ben egy fél évre kért ennyit, és már az ez évi, első ne­gyedévre kiküldött csekkjü­kön is kétezer-tizenkilenc fo­rint szerepel. Kérem önöket, tájékoztassanak, a cikkben szereplő összegek tévesek, vagy a Hungária Biztosító által közölteké. P. Jánosné (Pontos név és cím) (Bizonyára elkerülte olva­sónk figyelmét, hogy más­nap reagáltunk a hibánkra. Az biztos, n cikkből kima­radt, hogy a közölt biztosítá­si díjak fél évre vonatkoz­nak, azaz tévesen úgy jelent meg, hogy ennyi az éves biztosítási díj. A biztosító ál­tal olvasóinknak küldött be­fizetési csekken tehát a jo­gos díjak szerepelnek.) Vannak jók is Gyakran olvasni, hogy az emberek az utóbbi időkben mennyire nem segítenek egy­máson. Szerencsére nekem kedvező tapasztalataim is vannak, az egyiket szeret­ném megosztani önökkel. Még tavaly karácsony előtt a nyolcéves kisfiam igen súlyos állapotban feküdt a debreceni egyetem orthopé- diáján. Négy hónapon belül másodszor műtötték meg, ez hétköznap volt, akkor a lá­togatókat tizenkettő, egy óra között engedik be. Időben elindultunk a feleségemmel, de autónk a négyes főúton elromlott. A híd felüljárója előtt vol­tam, megpróbáltam megja­vítani, de nem ment. Ér­deklődtem a házaknál, egy­szer csak megláttam az au­tóklub ügyeletes kocsiját. Ők azt közölték, hogy az autó­mat csak délután tudják megjavítani. Elindultam to­vább és becsengettem az ak­kori ügyeletes gépjármű-vil­lamossági szerelőhöz, ő a Jegenye úton lakik. Azonnal jött és rövid időn belül meg­csinálta az autót, és egy fil­lért sem fogadott el érte, azt mondta, van magának elég baja, gyorsan induljon a be­teg gyermekéhez. Azt hi­szem, a történet magáért be­szél. Rakoncza József Kisvárda, Halasy Gy. u. Kikapcsolták a villanyt Anyósom tavaly május elején meghalt, júniusban kifizettük a 48 forintos vil­lanyszámláját. Még utána is jártak ott az áramszolgáltató emberei, de nem hagytak ér­tesítést, hogy még mindig fizetni kell, hanem augusz­tusban kikapcsolták az ára­mot — tizennyolc forint öt­ven fillér tartozás miatt! Akármelyik szomszéd kifi­zette volna az egy liter tej árától is kevesebb adósságot, ha már a legalapvetőbb fel­adatukat nem teljesítették, hogy tájékoztassanak engem elhunyt anyósom tartozásá­ról. Felhívtam a baktalóránt- házi TITÁSZ-kirendeltséget, mert eladnánk a házat, fon­tos lenne az áram vissza­kapcsolása, de ott azt a fel­világosítást adták, hogy ha kérjük, akkor a kikötésért is, és a visszakötésért is ötszáz­ötszáz forintot kell fizetni. Hol van ettől a nem is húsz- forintos tartozás, ami miatt siettek oly’ gyorsan kikap­csolni az áramot? Gyújtsd a papírt, pajtás! Igen felháborító élmé­nyünket szeretnénk a köz­vélemény elé tárni. Iskolánk gyermekei négy mázsa het­ven kilogramm vegyes pa­pírt gyűjtöttek össze. Köny­vek és nyomtatványok is voltak benne, hat gyermek és a sofőrünk két óra hosz- szig pakolták fel az autóra. A kerítést kell festeni, így szerettünk volna hozzápótol­ni a pénzhez, de még mi fi­zettünk rá, mert a benzin­költség sem térült vissza. Nyíregyházán a Kállai úti MÉH-telepen a majdnem öt mázsa papírért mindösszesen egyszáznyolcvannyolc forin­tot kaptunk! A továbbiak­ban nem csodálkozunk már azon, hogy nem lesz az or­szágban olyan gyerek, aki hajlandó végigjárni a háza­kat újságpapírért és becipel­ni - MÉH-be. 21. sz. Általános Iskola Nyíregyháza, Örökösföld Hús helyett bőr Nyíregyházán, a rendelő- intézet mellett (Bocskai ut­ca) a volt Hatósági Bolt he­lyén megnyílt az Olcsó Hús­bolt. Nagyon megörültünk neki, mert sajnos rossz kö­rülmények között élünk, el­szegényedtünk. Én a múlt héten nyugdíjfizetéskor be­tértem, kértem három kilo­gramm húst, fizettem érte négyszázötven forintot. Ott­hon lemértem, a három ki­lóból egy kiló negyven deka volt csak a hús. Hát ez az­tán olcsó hús volt! A ható­sági boltban bőr és csont nélkül 112 forintért lehetett húst venni, ez itt 208 fo­rint, csontos húst 157 forin­tért árulták, ennek kilóját olcsón, 150 forintért mérik most, a boltban. Igazuk van azoknak, akik azt mondják, hogy mindig a szegények járnak a legrosszabbul. R. J.-né Nyíregyháza Az oldalt összeállította: Tóth M. Ildikó Lóvá tett önsegélyezők A klubtagok csalás áldozatai? Nyíregyháza (KM — T. M. I.) — A nagy vállalkozások némelykor cselfogásból szü­letnek. Porkoláb László pá­pai vállalkozó elhíresedett önsegélyező Klubja jóté­kony, ügyes ötletnek tet­szett, mégis országszerte ez­rek átkozzák a percet, ami­kor oda beléptek. A vállal­kozó ellen csalás vétségének alapos gyanúja miatt indí­tott nyomozást a pápai rend­őrkapitányság bűnügyi osztá­lya. Kis pénzért nagy hasznot Ígért Porkoláb úr hirdetéseiben kevés tőkebefektetéssel nagy hasznot ígért az emberek­nek, ha részt vesznek az ön­segélyező játékban. Egy lap­ban tavaly ősszel ezt nyilat­kozta a klubról: „Aki belép, segélyezi a régieket, őt pe­dig az utána jövők segélye­zik majd. Mivel a klubta­gok száma egyre nő, ötszáz forint befektetésével elvileg bárki nyolcvanezer forint feletti összeghez juthat...” A szakmai hozzáértést és különösebb utánajárást nem kívánó pénzszerzési lehető­ségre rengetegen felfigyeltek a megyében is. Egy nyíregy­házi asszony eladta ebédlő­bútorát és szőnyegét, beszer­vezte ismerőseit, rokonait, kifizetett húszezer forintot hatvannégyezer forint ha­szon reményében, s most a pénzét siratja. Lóvá tették, mint annyi más önsegélyezőt szerte az országban. Köztük gyeses édesanyát, paprikás­krumplin élő nyugdíjast, munkanélkülit, lakásra gyűj­tő fiatalt. Igaz, mindenki önszántából lépett be á cég­bíróságon hivatalosan be­jegyzett klubba, és ahogy szokott lenni, az emberek egymást beszélték rá a je­lentkezésre. Elmaradt a segély A belépő segélyezési lapot kapott a pápai klubtól, ezen sorrendben három régebbi tag neve és címe szerepelt. Az elsőnek ezer forint „se­gélyt”, a klubnak a költsé­gekre ötszáz forintot kellett feladnia. Ha a befizetéseket igazolta, postafordultával még négy lapot küldtek ne­ki, ezeken az ő nevét már a harmadik helyre írták be. Mivel minden egyes új tag belépésével a régebbi egyet lép előre a sorban, és aki legelöl van, az kap segélyt, érdeke, hogy minél több em­bert vonjon be a láncba. Így a lapokat ötszáz forintért el­adta (ötszáz forint haszna máris volt); az új emberek ugyanígy küldték a segélyt, kérték és eladták a maguk négy lapját. Akik tőlük meg­vásárolták, azok elvileg már a mi példabeli klubtagunkat segélyezték egyenként ezer forinttal. Elvileg, mert a nyíregyházi asszony hiába szervezett be húsz embert, fizette majd’ mindegyikőjüknek az ezer­ötszáz forintot, s továbbítot­ta rajtuk kívül még tíznek a segélyezési lapot, segélyt sem ő, sem más nem kapott. Ravasz, bonyolult játék Az asszony vádló hangú levélben kérdezte meg Por­koláb Lászlótól, hogy hol a harminchat segélyezési lap, amiken az ő neve legelöl sze­repel, hol a harminchatezer forintja? Tömör választ ka­pott: „Lehet bizonyítani és majd utána reklamáljon.” E ravasz játék titka épp abban rejlik, hogy végtelenül bonyolult, csak az látja át, aki a lánc elejét és végét a kezében tartja és sejthetően irányítja. A pápai vállalkozó állítólag adót is fizetett a tagok után, kérdéses persze, hogy a megszédített embe­rek pénzéből még mennyi hasznot tett zsebre. Ennek a kiderítése a nyomozókra vár. Remélhetőleg soha egyet­len önkormányzat nem ad engedélyt ilyen „jótékony” vállalkozásra. Az önsegélye­zési Klub ügyes szemfény­vesztés, amelyből csak a mágus és a segédei gazda­godnak meg. Az illúzióból másoknak keserű az ébre­dés ... * * * JOGÁSZSZEMMEL Á kiszolgáltatott építtető Dr. Kovács Mihály K. JÓZSEF tiszavasvári ol­vasónk 1990. év végén csalá­di ház építésébe fogott, majd tavaly februárban megegye­zett egy kőműves vállalkozó­val, hogy októberre szerke­zetkészen átadja a lakást. Ennek ellenében odaadott 600 ezer forintot a vállalkozó­nak, aki elkezdte az építést, de ahogy felhúzta a főfala­kait, abba is hagyta. Többszö­ri felszólítás után még fel­rakta a tetőszerkezetet, ám a további munkákat nem vé­gezte el. Olvasónk ment az ipartes­tülethez, OTP-hez, polgár- mesteri hivatalhoz, de sehol nem tudtak neki érdemben segíteni, pedig csak azt sze­rette volna elérni, hogy a vállalkozó készítse el a szám­lát az eddig elvégzett mun­kákról és a pénzből megma­radt összeget adja át. Milyen lehetőségei vannak a végső elszámoltatás kikényszeríté­sére? — kérdezte olvasónk. Sajnos, az új, a vállalkozá­sokat elősegítő jogszabályi rendelkezések megszüntették a korábbi hatósági engedé­lyezési és szankcionálási korlátokat, amik megkönnyí­tették a tisztességtelen vál­lalkozók kiszűrését. A vállal­kozókkal szerződést kötő ál­lampolgárok a gyakorlatban kiszolgáltatott helyzetbe ke­rülnek akkor, ha a vállalkozó nem, vagy nem megfelelő minőségben, illetve nem ha­táridőre teljesít, mert vita esetén a megbízók csak a bí­rósági utat választhatják. Ez tudvalevőleg további pénz- és időveszteséggel jár. A későbbi viták elkerülésé­hez általános receptet adni nem lehet, de alapfeltétel egy mindenre kiterjedő részlete­sen kimunkált vállalkozási szerződés megkötése. Az ol­vasói panaszok alapján arra szeretném felhívni az építte­tők figyelmét, ne menjenek bele abba. hogy a teljes hitelt előre átadják a vállalkozó­nak. Először csak előleget adjanak, és csak a munka el­végzése, szakemberrel (fele­lős műszaki vezető) történő átvétele után fizessék ki a teljes számlát. Ezzel renge­teg idegességtől és jelentős anyagi veszteségtől mentesül­nek. CS. M.-né fehérgyarmati olvasónk lakásszövetkezeti lakásban lakik, itt a fűtési mód lakásonként változik. Az olvasónk lakása alatti lakás tulajdonosa évek óta nem la­kik ott, és ezért télen nem is fűt. A lakások rossz szigete­lése és a fűtetlen alsó lakás miatt a szobák fala a padló­tól egy méter magasságig penészedni kezdett, ám a La­kásszövetkezet olvasónkat el­utasította. Olvasónk azzal fordult hozzánk, tájékoztassuk róla, milyen lehetőségei vannak, hogy az alatta lévő lakás tu­lajdonosát rákényszerítsék a lakás temperáló — 10—15 fokos — fűtésére. Gondjának megoldása elsősorban a La­kásszövetkezet vezetőjének a kötelessége, me^t a lakásszö­vetkezetekről szójó 1977. évi 12. törvény 29. §-ának értel­mében a lakóházak fenntar­tásáról a lakásfenntartó szö­vetkezet gondoskodik, a tör­vény végrehajtására kiadott 20/1977. (V.. 12.) ÉVM—PM. együttes rendelet 30. §. ér­telmében a tagok lakóház­fenntartással, egyéb kezelési és üzemeltetési feladatainak megszervezésével és ellátásá­val ugyancsak. Ez azt jelenti, hogy a la­kást rendeltetésellenesen használó tulajdonostársat (ta­got) felszólítja annak meg­szüntetésére, ha pedig nem teljesíti a felhívást, akkor bírósághoz fordul és a bíró­ság kötelezi mgjd, a tagtársat a lakás temperáló fűtésére. Olvasónk is beléphet a perbe és kérheti, hogy fűtést el­mulasztó szomszédot kötelez­zék a penészesedéssel össze­függő károk megfizetésére. Nevetve, mint a nap Egy csendes téli reggel, mikor a nap szinte nevetve kél, elszomorodom. Eszembe jut a mi fiatalságunk. Resz­ketve kelünk, s ugyanúgy fekszünk, mert nem tudni, mit hoz a holnap. Hol kele­ten, hol délen folynak a har­cok. Ha nem a csatatereken, akkor a gyárakban, üzemek­ben folyik a munkanélküliség ellen. Bizonytalanok va­gyunk, nem bízunk senkiben és semmiben. Meg tudunk-e élni ma, holnap, el tudjuk-e tartani feleségeinket, gyer­mekeinket? Nagyon szeret­ném ha az utókor szülöttei is úgy kelnének föl, mint a nap! Nevetve, gondtalanul, bízva a holnapban, jövőben, az emberiségben. Mindehhez az kell, hogy ama európai kapun beférjünk és ott talán kinyújtózkodhatunk. Egy ki­csit. De mindez égyelőre a nap árnyékos oldala! Szemán Gábor Nyíregyháza Szerkesztői üzenetek NÉVTELEN, Cégénydá- nyád: Az egyszeri kiegészí­tést a gyermekgondozási se­gélyen lévők kapták. Önök bizonyára gyeden vannak, sajnos a gyeden lévőket nem illette meg a kétezer forint. KUPORTÁS GÉZA, Nagyikálló: A termelőszö­vetkezeti törvény végrehaj­tási rendelete úgy szól, hogy a tagot akkor is meg­illeti a háztáji juttatás, ha azért nem tudja teljesíteni a részére megállapított munkaórát, mert a mun­kaképessége megváltozott és nem rehabilitálható. To­vábbi feltétel, hogy a tag a leszázalékolását megelőző évben teljesítette a-háztáji- juttatáshoz szükséges mun­kaórát. V. SÁNDORNÉ, Keme- cse: Szívesen segítettünk, reméljük nem fog sokáig tartani a kényszerű mun­kanélküliség. PETIKA JÁNOS, Nyír­egyháza : Ha vállalkozói igazolványt vált, az erről szóló igazolást be kell kül­denie a Társadalombiztosí­tási Igazgatósághoz, ahol nyilvántartásba veszik, és törzsszámmal ellátott csek­ket küldenek önnek. A vál­lalkozó a feleségét kizáró­lag csak segítő családtag­ként jelentheti be jegyzék­nyomtatványon, a tárgyhó­napot követő hónap tizen­nyolcadik napjáig. A kezdő vállalkozó a vállalkozás évében önmaga és a kisegí­tő családtag után is havi ezerkétszáz forint összegű járulékot fizet külön, külön. ÖZVEGY NAGY AND- RÁSNÉ, Nyírmada: Sajnos édesapja életéért nincs, aki kárpótlást adjon önnek. Egy emberi élet semmivel sem kárpótolható, a világon sehol sincs olyan intéz­mény, amely ilyenekkel foglalkozna. Egyedüli meg­oldás a történtekben va! megnyugvás.

Next

/
Thumbnails
Contents