Kelet-Magyarország, 1992. február (52. évfolyam, 27-51. szám)
1992-02-29 / 51. szám
8: Ä Xdet-Magyarország hétvégi JyeCßföete__, j Meg kell keresni a nézőt Színház a szervezők szemszögéből Bodnár István Nyíregyháza (KM) — Rossz előadás nincs, csak rossz szervezés — vallják a Móricz Zsigmond Színház szervező- irodájában. Persze ez nem egészen így van, hisz a rossz előadásra előbb-utóbb kötéllel sem lehet befogni a nézőket. Mindenesetre az iroda dolgozóinak a felfogását jellemzi ez a gondolkodásmód, mely szerint nagyon is tudatában vannak munkájuk fontosságának. Kilencven százalékban bérletek formájában, elővételben fogynak el a jegyek — tudtuk meg Tompa Andortól, az iroda vezetőjétől. Ezt az arányt tartani is kell, ami nem könnyű dolog, hisz a színházlátogatási szokások alaposan változnak. Hol van már az a régi szép idő, amikor az üzem vagy a szakszervezet kifizette a dolgozók helyett a jegy árát, és szinte ajándékba kaptak egy-egy előadást. Sok nagyobb vállalatnál teljesen megszüntették a színházi produkciók látogatásának a szervezését és támogatását, hisz a vállalatokat egészen más gondok foglalkoztatják manapság. Persze azért továbbra is akad olyan üzem, amely hozzájárul a bérletvásárláshoz. Mindenesetre sokat mondó tény, hogy egy év alatt közel kétezernél csökken,( á felnőtt és ifjúsági bérletesek száma. A színház, a jegyiroda igyekezett változtatni a stratégiáján, új bérleteket vezetett be, a legkisebbeket, illetve szüleiket igyekezett megnyerni, és az idei évadtól kilencezer apróság örülhet a bérletének. A Maxi-bérlet a felső tagozatosoké, a Hüvelyk Matyi-bérlet az alsósoké. Az ötlet igen jól bevált, nemcsak nyíregyházi iskolákból és óvodákból járnak a gyerekek színházba, hanem Tokajtól Gáva- vencsellőig, Vasmegyertől Csen- gerig indítanak olykor útnak színházi buszt a kicsinyek örömére. Kölcsönösen jó dolog ez, hisz van néző, talán egy jövenA pályázatra érkezett dő felnőtt színházkedvelő réteg alakul; másrészt a gyerekeket is magával ragadja a színház fantáziát röptető varázsa. (Nemrég gyermekrajzpályázatot is hirdettek a számukra). így aztán mintegy 17 ezer bérletes nézője van az idén a Móricz Zsigmond Színháznak (a vidéki színházak sorában valószínűleg listavezető e tekintetben Nyíregyháza). Örülnek a gyerekek, szülők, hisz egy előadásért 30—40 forintot kell fizetni, ami még a mozijegy árához viszonyítva is alacsony. Egyébként a szabolcsi intézmény a legolcsóbbak közé tartozik, hisz a bemutató legdrágább jegye is csak 150 forintba kerül. Egy jegy egyébként -4- mindent beleszámítva — 450 forintba kerülne, de az állami támogatásból fedezik a jegy árának nagyobbik részét. Említettük a jó és rossz előadást. A nézettséget tekintve a Diákszerelem, az Úri muri és a Liliomfi vezet. Nyíregyházán a harminc produkcióból álló széria már jónak számít; ez a három darab viszont meghaladta az ötven bemutatót. (A Liliomfi az ötvenedikkel márciusban jubilál). Említsük meg a legsikertelenebbeket is. A Cziffra-nap és a KERESZTES AGNES RAJZA Gyöngyélet mintegy tízszer került csak színre. Illik megemlíteni a közönség- szervezőket, akiknek a lelkes munkája nélkül lélegzeni sem tud a színház. Megszámolták, hogy nyolcszáz vállalattal, hivatallal, iskolával és más intézménnyel tartja a kapcsolatot a színház, részint a közönségszervezők által. Szívesen kel útra a társulat más városokba, településekre is. Ám, sajnos, csak a mátészalkai és a kisvárdai művelődési házban vannak megtelelő feltételek. S ha már tájolásról van szó, gyakran kerekedik fel a gárda megyén kívüli pódiumra, sőt miszsziónak tekinti a határon túli magyarság színházi élményben való részesítését. Ezek mind plusz munkát adnak. Ősszel például hét alkalommal jártak Csehszlovákiában, Erdélyben és Ungváron. S ha már a tájolás szóba került, a nyíregyházi közönség is örül annak, ha olykorolykor más társulat produkciójában gyönyörködhet. Legközelebb márciusban a budapesti Radnóti Színház Könnyű erkölcsök című színművével látogat el Nyíregyházára (Haumann Péter és Schütz Ha főszereplésével). Bérlet nélkül Mátészalka (KM — B. I.) — Mátészalkán is nagy a színházlátogatási kedv, bizonyítéka ennek a gyakori telt ház. Az idei évadban eddig öt bemutatót láthatott a nagyérdemű nyolc előadásban. A legnagyobb tetszést Szatmár fővárosában is egy könnyebb darab aratta, A kaktusz virága című produkcióra még pótszékeket is be kellett állítani. Pedig Szálkán nem divat a bérlet. Ami nyilvánvalóan nehezíti a közönség- szervezők munkáját. A társulatok megszerzése sem könnyű, nehezen található olyan színház, amelyik egy előadásért elutazna ide az ország szélére. S ha jönnek is, némelyik olyan horribilis pénzt kér, hogy egy, belépő 4—500 forintba i^kérül-v ne. Ez pedig megfizethetetlen. (Jelenleg a legdrágább jegy 150 forintba kerül.) Ámi a hátralévő műsorokat illeti: legközelebb március 3- án látható majd a következő színdarab, egy krimi, Az eszményi gyilkos, a békéscsabai Jókai Színház előadásában. A szervezők szeretnék még a Dürrenmatt Fizikusok című színművét, a Marica grófnő vagy a Nebáncsvirág ' című operettet megszerezni. Várhatóan a kisvárdai Nemzetiségi Fesztivál idején Mátészalkának is ,,jut” néhány kiváló produkció. Az oldalt összeállította: NAGY ISTVÁN ATTILA Szomszédolás Debrecenben Moliére, Coward és Kocsák-musical Réti János Debrecen (KM) — Mit játszanak a szomszédban? Ez a kérdés napjaink válságokkal teli színházi életében is jobban foglalkoztat nézőt, művészt, szakembert egyaránt, mint az, hogy mi jellemzi éppen, mondjuk a győri vagy veszprémi társulatok törekvéseit. Mit játszanak Debrecenben? Milyen elképzelések, örömök, sikerek születnek a Csokonai Színftáz falai köpött túl azon, h$gy ny&/|n ijptt^is'i %jrk mindenütt, maj*étl Wjlder#rltpjf gondokkal, a művészi munkát hátráltató vagy feszítő jelenségekkel. A naptári év első bemutatóját január 17-én tartották a közel 130 esztendős szép, romantikus épület színapdán. Moliére Nők iskolája című vígjátéka vendégrendezésben Dávid Zsuzsa főiskolai hallgató vizsgamunkájaként került közönség elé. Február 13-án — tájékoztatott bennünket Berényi Rozália művészeti főtitkár — a század egyik legsikeresebb angol színpadi szerzőjének a szó mindkét értelmében szellemes darabjának premierjét tartották. Noel Coward Vidám kísértet című Két kolozsvári vendégművész: Miske László és Földes Katica a Moliére-vígjátékban. MÁTHÉ ANDRÁS FELVÉTELE A segédrendező Nyíregyháza (KM — Bodnár) — A rendezőasszisztens: Fülöp Angéla, olvashatjuk a Hegedűs a háztetőn című plakátján. De mit is tevékenykedik egy asszisztens egy színházban? — kérdeztük meg a fiatal másodrendezőt. — Nos, az asszisztens — akikből négy is van a Móricz Zsigmond Színházban — a rendező jobb keze — véli Angéla. Neki kell úgy előkészíteni mindent, hogy a próba, majd később szalonvígjátéka méltán számíthat sikerre a Kölcsey Kamara színházban Tordy Géza Kos- ^söth-díjás rendezésében, aki vendégként állítja színpadra a produkciót. A nagyszínház ősbemutatónak ad otthont március 6-án. Ekkor kerül színre Robert Coo- ver—Kocsák Tibor A kid (kölyök) című zenés játéka, ami műfaját tekintve westernmusical. Az operatársulat Donizetti-mű, a Vivát Mama április 3-i bemutatójával szerepel a műsortervben. Újság még a társulat házatájá- ról, hogy február 3-án befejeződött az a vendégszereplés, amelyben összesen harminc Csárdáskirálynő-előadással, léptek közönség elé a debreceni művészek Németországban, Svájcban és Dániában. az előadás zökkenőmentesen történjék. Munkája már a próbák előtt elkezdődik, a színészek idejének egyeztetésével, a szereplők összeverbuválásával. Neki kell a szövegkönyvet mindenkihez eljuttatnia, kijelölni, majd rögzíteni a színpadon történő mozgásokat. Mindig ott kell állnia a rendező mellett, jegyzetelnie utasításait, közreműködik a próbákon, amelyből tucatnál is több van a bemutató előtt. A bemutató után, mivel minden előadáson nem lehet ott a rendező, ő foglalja el a helyét, gondoskodik arról, hogy ugyanolyan színvonalon játszódjék minden, mint a premieren. Bár együtt dobog a szíve a szereplőkkel, a sikerből neki kevés jut, hisz a vastaps csak a színészeknek szól. Őt nem is ismeri a nagyérdemű. Csupán a színlapon látható a neve, rendezőasszisztens: Fülöp Angéla. Színházi színes Nyíregyháza (KM — N. I. A.) — Újabb bemutató a Móricz Zsigmond Színházban. Egyúttal szerzőt is avat a társulat, mert Idmond Rostand még nem szólalt meg a színpadon. Cyrano de BergeracoX Földi László kelti életre, a többi szerepben Korcsmáros Gábort, Molnár Erikát, Csorba Ilonát, Thúróc- zy Szabolcsot, Bajzáth Pétert láthatjuk. A rendező Zsótér Sándor. Miért szeretem Rostand Cyrano de Bergerac c. drámáját? Kristályüvegbe töltött lágy ökörvelő. Mesterkélt történet szigorú formába öntve gyönyörű versformában. A darab sugallatára kiritkítottam,' átszabtam a történetet. Ily módon nem Cyrano egyszemélyes drámája, hanem szétosztódott a”tragikum három személyre. Posztromantikus sallangjaitól megfosztva jól áll neki a kis tér és a csekély számú szereplőgárda. Nem annyira történelmi revű, hanem három ember szerelmi tébolya. Nyíregyháza (KM — B. E.) — Estéről estére jól szórakozik a közönség a nyíregyházi színház Hegedűs a háztetőn című előadásai alatt, amit folyamatosan telt házak előtt játszanak. A sikerben bizonyára szerepet játszanak a látványos táncbetétek, a lányok költői, a férfiak sodró erejű táncai. Ennyire jól tudnak táncolni a színház művészei? — kérdezik egymást a szünetben az ismerősök. Igen, színészek is táncolnak, de ott látható a színpadon a Nyírség Táncegyüttes néhány tagja is. Az együttes amatőr csoport, diákokból, tanárokból, fiatal dolgozókból áll, közülük négy férfi, három lány és három fiú vesz részt a produkcióban. Milyen lenne nélkülük az előadás? Költői a kérdés, válaszolni nemigen lehet rá, nem is vállalkozik arra Demarcsek György, az együttes művészeti titkára, inkább azt jegyzi meg: nagyon szeretik ezt a feladatot. Kiválónak érezték a hangulatot már a próbák alatt is, jó érzés, hogy a színészekhez bármilyen problémával oda lehet menni, és nagyon jól érzik magukat az előadásokon is, amikor mint színpaórás és a havonként egyszeri, hétvégi intenzív próbákon olyan fizikai kondíciót szereznek, ami a megfelelő állóképességet lehetővé teszi, a táncolással nincs gond. Az 1974-ben alakult együttesnek néptáncból évi 30—50 fellépése van, repertoárjukon a történelmi magyar nyelvterület valamennyi tánca megtalálható, 14 országban mutatták már be műsorukat Spanyolországtól kezdve Izraelig. Többen kapták meg a Népművészet ifjú mestere, az Aranygyöngyös és az Aranysarkantyús címet, a minősítésük a legmagasabb, a legutóbbi Ki.mit tud? győztesei voltak 1988-ban. Néptáncoktató működési engedélyt kb. tizenöten szereztek. Legközelebbi terveik: részt vesznek egy koreográfiái versenyen Szászhalombattán — Demarcsek György megyei anyagával —, majd a tv koreográfiái versenyén Szilágyi Zsolt művészeti vezető érpataki táncaival. Nyárra egy belgiumi utat terveznek. A Nyírség nyjtott egyesületként működik, bárki tagja vagy pártolója lehet. Táncra készülődve di látványosságot hozzáférhetővé teszik a táncokat a közönség számára, s nagy boldogság, hogy nem csak a saját örömükre táncolnak. HARASZTOSI PÁL FELVÉTELE Hogyan kezdődött a kapcsolat a színházzal?. Eleinte szinte véletlenül, Demarcsek György és a Hegedűsben a tejesembert, a főszereplőt alakító Hetey László egy zsűri munkájában együtt vettek részt, akkor váltottak pár szót az amatőr táncosok színházi szerepléséről, majd egy kis szünet után Foltin Jolán, a néptáncos körökben jól ismert szakember jelentkezett. Az ő koreográfiája alapján készültek el a színpadi táncok a zsidó motívumokkal ékesített zenére, amit a Vízöntő zenekar dolgozott fel és hangszerelt. Kárpátaljai zsidó közösségekben gyűjtötték a zenei és a táncos anyagot. Más és új feladatot jelentenek a színházi előadások azoknak a táncosoknak, akik a néptáncban profi színvonalúak, és akik számára technikailag és fizikailag nem olyan megerőltető egy egész estén át színpadi néptáncot járni, mint itt a színházi produkcióban részt venni. Noha ez kevesebb jelenlétet igényel, a kis szakaszok eléggé intenzív munkát kívánnak, és amikor éppen nem táncolnak, részt kell venniük az előadásban, négy szólamban énekelnek, vannak színpadi mozgásaik, fontos az arcjáték a kocsmai jelenetnél vagy az esküvőn. Ez a nehezebb, hiszen az egészséges, fegyelmezett életmódjuk a heti kétszer három 1992.febmár 29. Nem csak a saját örömükre táncolnak
