Kelet-Magyarország, 1992. február (52. évfolyam, 27-51. szám)

1992-02-29 / 51. szám

1992. február 29., szombat HATTER Kelet-Magyarország 3 Rájár a rúd Botpaládra A munka tartást ad, nem csak forintot Botpalád (KM — Tóth Kor­nélia) — Két emter a két kezén megszámolhatná, há­nyán állnak munkaviszony­ban Botpaládon. Szinte az egész falu munkanélküli, örül, akit már rokkantosítot­tak, még inkább az, aki szol­gálati évei után emelt fővel várhatja a pénzespostást. Aki hiába kínálja munka­erejét, hetedhét határban nem hall hívó szót. Ments­várnak képzelik az önkor­mányzatot, mert joggal hi­szik: a falu gazdája már se­hová nem küldheti a megél­hetésért kuncsorgó polgárát. I térkép szélén Túi a Szamoson, a Túron, egy vargabetűvel jut az út Botpaládra. A szikrázó nap­sütésben odalátszanak a Kár­pátok nyúlványai A vakító napsütéssel szívósan dacol a mindent beborító hó. Jó, hogy ezt teszi, legalább sen­ki nem látja a nyomort, a ha­marosan mindent elborító sarat. Csak az itt élők lel­két üli meg a kétségbeesés. Komoran fűzik a szót: nincs ez így jól, ahová a falut messzi hatalmak juttatták ... — Napestig ülésezhetnénk, ha minden segélykérelmet ki akarnánk elégíteni. A ma­ga nemében valamennyi jo­gos, legfeljebb magunk szab­ta korlátokkal kénytelenek vagyunk szűkíteni az igény­lők körét. Nincs tán olyan család, amelyik ne állhatna sorba — dohog a megalázó helyzeten Ombódi József, a képviselő-testület legfonto­sabb, segélyosztó bizottságá­nak a tagja. — Tudom én jól, hogy nemcsak most megy rosszul a sorunk, hisz még elnökhelyettes is voltam a 70-es években a tanácsban. Mit összejárkáltak az akkori vezetőink, hogy biztos mun­kát szerezzenek a falunak? Minden azon bukott meg, hogy a térkép szélére nem A faluban persze nern marad titokban semmi. Tar­tanak a Lukácsné szájától, legfeljebb azért nem mond­ják neki, hogy a ház mellet­ti kertben ő is megtermel­hetné a családjának a krumplit, vagy a kocsmától visszatarthatná az urát. Mert az osztásnál nem azt nézik, hogy cigány vagy magyar kéri, hanem mennyire jogos az igénye? Zaklatott kSrayezet Buszra várnak a szomszédfaluból bejáró kispaládi gyere­kek. A SZERZŐ FELVÉTELE települ épeszű vállalkozó, még vasút sincs. A Jóisten lökhetett volna még rajtunk, akkor tán a világból is ki­szaladunk .. . Ombódi József 33 évig gépszerelőként kereste a csa­lád nem túl vastag, de meg­élhetést azért adó kenyerét. Két fiát hátára vette a for­gószél, az egyik Kisvárdán, a másik Kecskeméten telepe­dett meg. Mindenki kérhetne segélyt Két mesteri címet tudhat magáénak a kétgyerekes fi­atalasszony, Varga Bertalan- né. Ö a postamester és őt tették meg a választók pol­gármesternek is. A falusi kisposta a hírközpont: nem­csak levelet feladni, beszél­getni, de még a polgármes­terhez is beugranak néha. — Az a legborzasztóbb, hogy most az egyetlen mun­kahely, a termelőszövetkezet is szárnyára engedte az em­bereket. A vállalkozások ösztönzése mifelénk legfel­jebb szép szólam, hisz pénz nélkül milyen vállalkozást lehet indítani, de az is igaz, hogy a fizetőképes keresletet is reménytelenül várná a merész ötletgazda. Pedig a munka és a tisztes megélhe­tés nemcsak forintot, hanem tartást ad az embernek. Ér­telmes elfoglaltság híján egy­más torkának esnek és vé­get nem érően vitatkoznak azon a kevés forinton, amit az önkormányzat szétoszthat. Szavait támasztja alá az a levél, amelyet a háromgyer- mekes cigányasszony, Lukács Józsefné íratott egy falubeli­vel lapunknak. A 16 éves fi­ára, aki otthagyta a szak­munkásképzőt, nem kap csa­ládi pótlékot sem. Rendsze­res szociális segélyt kért az önkormányzattól, de öt ren­deletre hivatkozva elutasí­totta azt a bizottság. — Menne a fiam dolgozni, de nincs hová. Még én is be- állnék, Igaz, sosem voltam állásban. Ránk jár a rúd — elkeseredett, majd méregbe gurul Lukácsné. A legnagyobb — intéz­mény. üzem és szellemi köz­pont — az iskola, ahol Ró­zsa István igazgató és helyet­tese, Debreczeniné Adorján Ida arról beszél: — Nagyon meglátszik a gyerekeken, hogy zaklatott környezetből jönnek regge­lente. fegyelmezetlenebbek, szétszórtak. Az iskolánk úgy közepes átlagú. hogy csak nagyon jó és nagyon gyenge gyerekeink vannak. Hiányzik a szakmunkásréteg, amely kinevelné a mesterembere­ket — töpreng az igazgató. Ö és helyettese kivételként erősítik a szabályt, hogy csak magukra számíthatnak, ide nem jön idegen élni Még az önkényes lakásfogla­lókat is letelepítenék, mert már vagy ötven házból szó­lította el az út a gazdát és háza népét. Reménykednek a mostanában szorgalmazott falusi turizmusban . . . — Csak a remény éltet bennünket, hogy fordul még jobbra nálunk a világ — kö­szön el az iskolakapuban — karéjgyermekkel a nyomá­ban — Debreczeniné. — Ügy vannak itt a földdel az em­berek. mint anyósoméit: megművelni nincs mivel, el­adni nincs kinek. de hátha titkos kincset birtokolnak, ragaszkodnak ősi jussuk­hoz ... Nyíregyháza (KM — SE) — Tavaszodig és a jó gazda már készül a vetés­re. A talajelő­készítésen túl szükség van a jó minőségű, bő választékú vetőmagvakra is. A Kelet Ve­tőmagtermelő és Értékesítő KFT. ügyveze­tő igazgatója, Kiss László nyilatkozta: olyan vető­magkészlettel rendelkeznek, amely 200 ezer hektár bevetésére elegendő. A kínált vetőmagvak kö­zül talán legfontosabb most a kukorica, hiszen az erősen csökkentett öszikalászos-te- Tület miatt a földek tavaszi HARASZTOSI PÁL FELVÉTELE hasznosításában a kukorica­vetés nagy jelentőségű. A vetőmagosoknak 37 hibrid­kukorica-fajtából 100 ezer hektárra elegendő készletük van. A kínált hibridek a me­gyei lehetőségeknek a lehető legjobban megfelelnek, 89 százalékuk korai és közép­érésű fajták. A hibridek, gondolva a nagy- és kister­melőkre, nagy és kis tételek­ben Mátészalkán, Nyírbátor­ban, Nyíregyházán, az üze­mekben, a boltokban meg­vásárolhatók. A tavaszi földhasznosítás­ban nagy területű lehet még az árpa, a zab és a tavaszi búza. Árpából, zabból 300— 300 tonna a készilet, ötezer hektárra elegendő. Üj, hogy a kft. cseh importból 250 tonna tavaszi búzát vásárolt, ezzel mintegy 1200 hektárra növelhető a búza termőterü­lete. Megyénk a burgonya­termesztés őshazája. A húsz nagyüzem saját készletű burgonyáját ülteti, de a kis­gazdák, kisárutermelők sza­mára fontos információ, hogy 670 tonna burgonya­készlet várja a termelni Térca 5 zökőév. Aki most szökni akar, az megteheti. Nem muszáj elkap­kodni, van rá egy plusz napunk. Február 29. A fenébe is. Erről fut eszembe, hogy ez a szökőév nekem semmiképpen nem jó. Egy nappal többet kell dolgozni, egy nappal ké­sőbb lesz fizetés, és ami még rosszabb, Stohaneknek a szomszédomnak szüle­tésnapja lesz. Ez elől most tényleg megszöknék. Négyévesként a szüle­tésnapján ez a Stohanek tisztára be­csavarodik. Négy éve tökrészegen ki­jelentette: — Szomszéd úr én anya vagyok. — Stohanek úr — mondtam — ma­ga becsavarodott. — Akkor is anya vagyok. Anya csa­var. Most megelőzendő a bajt, közlöm Stohanekkel, hogy a szünnapján rám ne számítson. Szökni fogok. Február 29-én biztos, hogy szökésben leszek. — Felesleges. Idén nem tartok szü­letésnapot. Nem fussa a dáridóra. Legfeljebb egy kis grúz tea. Teázunk, mint a rendőrök. — Hogyan? — Teázunk mint a rendőrök. Maga nem tudja, hogyan teáznak a rend­őrök? Az őrszolgálatos bemegy a zu­hogó esőből és odaszól B. Tóth 12-nek, Lacikám mars ki most már teázol... Istenem ha most megcsiklandozna valaki. De szeretnék egy kiadós kaca­gást. Állítólag a mindennapi röhögés jót tesz az egészségnek. Többet ér mint a hús, vagy a kenyér. Mondom is a szomszédomnak. — A kacagás többet ér mint a hús, szinte megfizethetetlen. — A kacagás megfizethetetlen? Na ne röhögtessen, mert elbőgöm ma­gam. Maga szerint a hús megfizethe­tő? Pláne azok után, hogy megint emelik az árát. Egyébként miért ma­cerái ezzel a szökőévvel, meg a szü­letésnapommal? m m em beszélünk, hallgatunk mint a kuka. Mert bár unjuk, utál­juk a politikát, mégis ez az állan­dó téma. Istenem, de szeretjük unni utálni, szidni a politikát. Élvezzük is. Ez az élvezet most, idén egy nappal tovább tart. Elvégre szökőév van. N incs csődeljárás alatt a Zöldért Rt. A csőd­eljárási kérelmet ugyan Kovács István vezér­igazgató benyújtotta, de már útban van a gazdasá­gi bíróság elutasító végzé­se. Az ok: már korábban egy felszámolási kérelmet benyújtottak a Zöldért eb­ien, amiről az adóst, vagy­is a nyíregyházi céget érte­sítették. A legnagyobb meglepetés nem is ennek a tisztázá­sa, hanem az, hogy hiába szerepel mindenhol a rész­vénytársaság rövidítése, a Zöldért fél év óta nem tu­dott átalakulni társasággá. A cégbíróság mindannyi­szor megtagadta a bejegy­zést, hiánypótlásra hivat­kozva. Napjainkra olyan iratok hiányoznak, ame­lyek miatt teljesen kétsé­ges, hogy bejegyzik-e rész­vénytársaságnak az rt-t. Addig vállalatként szere­pel a Cégbíróságnál. A már említett felszá­molási eljárást még ki tud­ja védeni a cég, hiszen tíz­ezres tételről van szó, de már két újabb felszámolási Csődért kérelem beérkezett és a hi­telező bank is hasonló lé­pésre készül. Az utóbbi té­tel viszont már több tíz­millióit jelent. Csődöt ak­kor tudna jelenteni a Zöl­dért és ezzel 120 napos le­vegővételhez jutna, ha mint vállalat adná be a csődel­járási kérelmét. Ha viszont újabb felszámolási kérel- mék érkeznek be, a Zöldért minden reményét elveszti, hogy becsődöljön. A hite­lezők már annyira szoron­gatják, hogy nem hagynak ilyen négy hónapos lehető­séget számára. Még ha 1—2 hitelezővel a Zöldért meg is tudna egyezni, a többiek nem engednének. r úl késén próbált élni a csödlehetőséggel a Zöldért, és ha a fel- számolási kérelmek előtt be is adják a csődeljárás iránti kérelmüket, mint részvénytársaság a gazda­sági bíróság helyből eluta­sítja, mivel a részvénytár­saság nincs bejegyezve. A felszámolás pedig egyet je­lent a cég megszűnésével. Lehet, hogy a Zöldért a be­jegyzéshez nem a legmeg­felelőbb partnert találta? Vetőmag 200 ezer hektárra szándékozókat. A legjobb, és jól bevált fajtákat, a Dezi- rét, Kleopátrát, a Kondort és a Romanovct kínálják. Egyébként a vetőmagvak ér­tékesítésével ma már több mint 380 üzlet és bolt foglal­kozik, ebből 100 a magánke­reskedő. A vetőmagvakat árusító boltokban a hazai ismert és jól bevált magvakon kívül holland, dán, olasz nemesí­tett fajtákat is forgalmaz­nak. A választékbőséget jel­zi, hogy 2 milliónál több a megvételre kínált zöldség­mag, 100 ezer csomag a bab- és borsófajía. Állattartó kis­gazdákra gondolva most elő­ször hoztak Dániából 200 fa­iak cukorrépargflgot. Az úgynevezett U tasakban 100 ezer mag, egy hektár répa termesztéséhez elegendő. Jó takarmány. Századfordulóbeli végállomás Nyíregyházán, illetve innen indulnak a kisvqnatok Balsa és Dombrád irányába. ELEK EMIL FELVÉTELE KOMMENTÁR Árnyékkormánytaiok Krecz Tibor A nagypolitika legutób­bi fejleménye után jó esélye van a követ­kező eseménynek: lankasz- tó nyárvégi délután Tor- gyán József magában üldö­gél a (vér)patakparti fűzfa árnyékában, s jobb híján egy árnyékkormány névso­rát eszkábálja össze. Min­den helyre magát - jelöli, csak ő maradt a Kisgazda- párt tagja, mindenkit ki­zárt már. A tavasznyitányon azért kevésbé idilli a hangulat. Kitapintható a feszültség: az erős torkú pártvezért sarokba szorították. Most már valóban alig van más választása, mint utcára hí­vott tömeggel fitogtatni erejét. Kétséges, hogy ké­pes tízezreket mozgósítani, mindenesetre e kényes helyzetben kívánatosabb az egyensúlyra, a kiszámítha­tóságra törekedni. Komoly politikai erő nem várhatja, hogy „Jóskánk” egyenes­kaszás paraszthada űzze el a kormányt. Tanácsosabb tehát a szájzár a koalíció kisgazda-szárnyával kap­csolatban, >ne -növeljük a feszültséget! Ez a mértéktartási pa­rancsolat nagy támasz. Egy tárca nélküli miniszternek, akitől nem ebben az év­szakban kérdezik meg: ugyan már, mitől is nincs még mindig európai nívójú kisebbségi törvényünk, ha egyszer uraságod felügyeli az etnikai kisebbségek kor­mányzati hivatalát? Egy munkaügyi miniszternek, aki puccstól már tart, fél­millió munkanélkülitől még nem. Egy agrármi- niszternek, aki továbbra is megbújhat két államtitká­ra amúgy nem is oly szé­les háta mögött. Egy ipari államtitkárnak, aki a Számvevőszék jelentése szerint másfél éve még alig talált olyan számviteli sza­bályt. amit ne tudott volna megsérteni. E gy közlekedési állam­titkárnak. aki lega­lább olyan rejtőzkö­dő, mint környezetvédelmi kolleginája. Egy belügyiál­lamtitkárnak. aki kiváló kertészmérnök lehet. ha otthon van a bűnüldözés, a közigazgatás terén. Kisgaz­dapártiak. Meghúzódnak '.a Torgyán-botrány árnyéká­ban. Tevékenységük kriti­kai elemzése azt jelenti, hogy viselni kellene a Tor- qyán-bérenc jelzőt. Jobb a békesség.

Next

/
Thumbnails
Contents