Kelet-Magyarország, 1992. február (52. évfolyam, 27-51. szám)

1992-02-26 / 48. szám

4 Kelet-Magyarország 1992. február 26., szerda II ínség védelmében Budapest (MTI) — Ma­gyarországnak senkivel szemben sincsenek területi követélései. Ugyanakkor a magyar kormány a nemzet­közi fórumokon következete­sen fellép valamennyi nem­zeti kisebbség — így a hatá­rokon túl élő magyarság — jogainak védelméért. Her­man János külügyi szóvivő annak kapcsán foglalkozott ismét a magyar külpolitika ezen két alapelemével, hogy a hivatalos Románia újabb durva vádakkal illette Buda­pestet állítólagos revizioniz- musa miatt. A szóvivő szokásos keddi nemzetközi sajtókonferenciá­ján elmondta, hogy a buda­pesti román nagykövet hét­főn emlékeztetőt adott át a Külügyminisztériumban, ha lehet még a korábbi nyilat­kozatoknál is erőteljesebb román vádakkal. Túl azon, hogy Magyarország nem tör szomszédai határára, a ro­mán vádaskodás annál is inkább furcsa és meglepő, mert éppen a román parla­ment volt az, amelyik az 1947-es békeszerződésben rögzített határokat megkér­dőjelező nyilatkozatot foga­dott el, amikor eleve sem­misnek nyilvánította az uk­rán függetlenségről tartott referendum eredményét. A magyar Külügyminisztéri­um Bosznia-Hercegovina ese­tében a béke megőrzését tartja az egyedül járható útnak a viták rendezésére. Ennek viszont előfeltétele, hogy helyreállítsák a köztár­saság gazdaságának normális működését, s biztosítsák az alapvető életfeltételeket. Magyarország' kész meg­vizsgálni, miként tud segít­séget nyújtani Bosznia-Her­cegovina nemzeteinek — mondta a szóvivő. Für Lajos Romániába utazik Budapest (MTI) — Für Lajos honvédelmi mi­niszter a tervek szerint feb­ruár 29-én, szombaton hiva­talos látogatásra Romániába utazik. Für Lajos román kollégájával már több alka­lommal tanácskozott, s most elmúlt évi budapesti látoga­tását viszonozza. Programja során megbeszéléseket foly­tat Nicolae Spiroiu altábor­naggyal, román nemzetvédel­mi miniszterrel a két ország hadseregeinek együttműkö­déséről. Budapest (MTI) — Éles napirend előtti vitákkal kezdte meg munkáját kedd délelőtt az Országgyűlés. E hozzászólások sorában kért szót Mádl Ferenc tárca nélkü­li miniszter, aki ismertette annak a kormányelőterjesz­tésnek a lényegét, amely az 1977-ben kötött magyar— csehszlovák vizlépcsőszerző- dés sorsával foglalkozik, s amelyet sürgősséggel tűz na­pirendjére a Ház. A tervezet szerint Magyar- ország csak akkor mondja fel a szerződést, ha a cseh­szlovák fél végképp nem hajlandó lemondani az egy­oldalú lépésekről. Első napirendi pontként a parlament megkezdte a Mun­kavállalói Résztulajdonosi Program törvényjavaslatá­nak általános vitáját. Szabó Tamás tárca nélküli minisz­ter kiemelte: a program legfontosabb célja, hogy a lakosság is részt ve­hessen a privatizáció­ban, amit a törvényjavas­lat kedvezményes tulajdon- vásárlással támogat. A Ház folytatta a közal­kalmazottakról szóló tör­vényjavaslat általános .vi­táját. Az ellenzék részéről számos bírálat hangzott él. Kifogásolták a többi között a közalkalmazottak függősé­gét, jogviszonyuk szabá­lyozásának kaotikus jellegét. Ugyancsak folytatódott az életüktől és szabadságuktól politikai okokból jogtalanul megfosztottak kárpótlásáról szóló törvényjavaslat álta­lános vitája. Jó néhány ja­vaslat hangzott el a kárpót- landók körének szélesítésére. A Ház ezután a második kárpótlási törvény általá­nos vitájával folytatta mun­káját. E törvényjavaslat az 1939-től 1949-ig terjedő idő­szak részleges kárpótlására vállalkozik. A vitában szót kérők az egyes társadalmi csoportokat ért sérelmek or­voslására terjesztettek elő indítványokat. A szokásosnak megfelelően délután 2 és 4 óra között in­terpellációkat és kérdéseket tárgyalt a Ház, majd folytat­ták az üzemanyagok kör nyezetvédelmi termékdíjá­val kapcsolatos törvényja­vaslat általános vitáját. A tervezetet — csakúgy mint az úgynevezett második kár­pótlásra vonatkozó törvény- javaslatot — részletes vitára bocsátotta a Ház. Ezekután a képviselők ha­tályon kívül helyezték a ki­sajátítással összefüggő jog­szabályok egyes rendelkezé­seit. Ennek értelmében a jövőben kizárólag közérde­kű cél érdekében, és akkor is csak teljes kártalanítás mel­lett lehet magántulajdonú ingatlant kisajátítani. Folyamatosan a határo­zatképesség határán inga­dozva a Háznak még sikerült elfogadnia a magyar és ro­mán, illetve a magyar és bol­gár kettős állampolgárság kérdéseit rendező törvény- javaslatokat. Áfa-visszaigénylés az APEH megyei igazgatóságon A határidő február 2&-a Nyíregyháza (KM) — Az adóelőlegről készült cikkfiuk második részében a társasági és az általános forgalmi adót érintő témakörrel foglalko­zunk. A kérdésre Nagy Ildikó az APEH megyei osztályve­zetője válaszol. O Hogyan változtak idén a társasági adóelőleg fizetésé­nek szabályai? — A társasági adó alanyai a törvényben meghatáro­zott mértékben és időkö­zönként adóelőleget kötele­sek fizetni. Az előleg alapja az 1991-ben is működő adó­zóknál a társasági adótör­vényben meghatározott adó- kedvezményekkel és az 1992. évi földadóval csökkentett előző évi vállalkozási nyere­ségadó, az idén alakult vál­lalkozásoknál a várható tár­sasági adó. Azok az adóala­nyok, amelyeknek az 1991. évi vállalkozási nyereségadó­ja a 3 millió forintot nem ér­te el, negyedévenként fizet­nek majd 25-25 százalékos előleget az I—III. negyed­években. A többi adózó ha­vonta kétszer köteles adóelő­leget fizetni, a hónap 10. és 28. napjáig. Az előleg mérté­ke ebben az esetben az elő­leg éves összegének huszon- negyed része. A mezőgazda- sági és erdőgazdálkodási ágazatba sorolt adóalanyok­nak havonta kétszer kell elő­leget fizetni akkor is, ha elő­ző évi adójuk a 3 milliót nem érte el. Az egyes rész­letek mértéke az első ne­gyedévben az éves előleg 1,6 százaléka, a második negyed­évben 3,3 százaléka, a har­madik negyedévben 5 száza­léka, a negyedik negyedév­ben fi,7 százaléka. Környezetünk védelmében Nyíregyháza (KM) — Már­cius elején környezetvédel­mi aszisztensi tanfolyam in­dul Nyíregyházán, az Észak­magyarországi Regionális Átképző Központban, amely a sikeres vizsga esetén kö­zépfokú képesítésről ad ok­levelet. Így talán pótolni le­het azt a hiányosságot, hogy bár minden vállalatnál, üzemben, szövetkezetben van felelőse a környezetvé­delemnek, de nem rendelkez­nek szakirányú képzettség­gel. Alapítvány a rászorulóknak Az áramszámla egy részét is átvállalják Budapest (ISB) — Az el­múlt évek sorozatos áreme­lése alaposan kiforgatta az emberek zsebét. Különösen a nyugdíjasok és a nagycsa­ládosok számára okoz egyre nagyobb problémákat a szin­te hónapról hónapra na­gyobb összegeket tartalmazó energiaszámlák fizetése. E mindennapi és megalázó gondok enyhítéséért fogott össze nemrégiben ötven mér­nök és energetikai szakem­ber. A kezdeményezés céljá­ról, az azóta bejegyzett Héra Alapítvány kuratóriumának elnökével, a Magyar Villa­mos Művek Rt. vezérigazga­tójával, Halzl Józseffel be­szélgettünk. Az alapítvány létrehozásá­nak gondolata egy évvel ez­előtt baráti beszélgetéseken vetődött fel, s kezdetben egy mérnökcsoport .karolta fel az ötletet. A szakemberek célja elsősorban az, hogy anyagi­lag is segítsenek azokon, akik szociális szempontból a társadalom peremére szorul­tak. A társadalmi béke meg­őrzéséért anyagi áldozatot is vállaltak, s az első összejö­vetelek után a saját zsebük­ből egymillió forintot adtak össze. Az elmúlt fél évben az alapítvány szervezése fel­gyorsult, s bejegyzésekor már 30 millió forint volt a számláján. A nagyszabású programok megvalósításához még nem elegendő pénzt kétféleképpen használják fel: egyrészt mikrogaz,dasági szinten az összeg 80 százalé­kából közvetlenül támogat­ják azokat a leginkább rá­szorulókat, akik nem tudják fizetni az áramszámlájukat. Ez több esetben a teljes díj átvállalását is jelentheti. Másrészt makrogazdasági céljuk az, hogy energiataka­rékos, a hagyományos lám­pák áramigényének egyne­gyedét felhasználó háztartá­si izzók beszerelésével csök­kentsék a hazai fogyasztást. Az ezzel kapcsolatos első programot Oroszlányban in­dítják, ahol jó néhány csa­lád kap ingyen — egyébként 800—1000 forintba kerülő — energiatakarékos izzót. A kedvezményezetteket első­sorban a nagycsaládosok és a nyugdíjasok köréből vá­lasztják, s lesznek közöttük olyanok is, akik nem tudják fizetni a számlájukat. A kí­sérlet befejezése után, a ta­pasztalatok birtokában újabb településeket is be­vonnak majd a programba. A siiker záloga azonban jó­részt az önkormányzatok ke­zében van. Az alapítvány ugyanis nem vállalkozhat arra, hogy minden települé­sen létrehozzon egy szolgál­tatói részleget, s így ma még korai bárkinek a szervezet­hez fordulnia azért, hogy fi­zesse ki a számláját. Ellen- ■ kezőleg, a helyhatóságoknak és a településeken dolgozó eneígiavállalatoknak kelle­ne kezdeményezni az alapít­ványhoz való csatlakozást. Annál is inkább, mivel a „szegényprobléma” megoldá­sa nagyrészt az önkormány­zatok feladata, s e szerveze­tek emberei tudják majd megítélni azt, kinek nyújt­son támogatást a Héra. A helyi támogató csoportok kialakulását segíti a Magyar Villamos Művek Rt. is, ám a teljes sikerhez szükség lesz azokra az emberekre, akik felelősséget éreznek máso­kért, a náluk kevésbé tehe­tősekért. Halzl József ezzel kapcsolatban igen nagy re­ményeket táplál, hiszen Nyugat-Európában alig van ember, aki ne támogatna va­lamilyen alapítványt, vagy karitatív egyesületet. A következő hónapok leg­nagyobb feladata a vagyon­gyűjtés lesz. Ebben komoly előrelépésnek számít, hogy a hazai cégek és magánembe­rek mellett külföldiek is ki­nyilvánították i támogatási szándékukat. A Siemens cég például hamarosan konkrét lépéseket, is tesz, ebben az ügyben. (Az alapítványt a következő átutalási bank­számlán keresztül lehet tá­mogatni: Postabank Rt. 219— 98636/021—18134 Héra Ala­pítvány.) O Meddig kell az adóelő­leget befizetni? — Az adóelőleg összegét és az egyes részlegek esedékes­ségét az adóhatóság fizetési meghagyásban közli az adó­alanyokkal. Az előleg megál­lapításához szükséges ada­tokat az adózók az adóbeval­lás beadásával egyidejűleg — legkésőbb február 28-ig — az új adóalanyok a tevékeny­ségük megkezdésétől számí­tott 15 napon belül kötele­sek bejelenteni. A bejelentést egy ún. Adatlap (APEH 58. sz.) elnevezésű nyomtatvá­nyon kell megtenni. Ezt a nyomtatványt az adózók a nyomtatványboltokban sze­rezhetik be. Az 1992. évi (új) adóelőleget megállapító fize­tési meghagyás jogerőre emelkedéséig tartó — átme­neti — időszakban, az 1991. év azonos időszakának meg­felelően kell adóelőleget fi­zetni. Ez azt jelenti, hogy az elmúlt évi jogerős fizetési meghagyásnak az első ne­gyedévre érvényes összegét kell az arra az időszakra vo­natkozó esedékességgel meg­fizetni. Ebből következik, hogy 1992. január 1-jétől az új fizetési meghagyásokig csak a tavaly is havonta kétszer fizetőknek kell a nő­nap 10. és 28. napjáig társa­sági adóelőleget fizetni. Mindazoknak, akik a tavaly hatályos vállalkozási nyere­ségadó-törvény szabályai alapján adóelőleget negyed­évenként fizettek, ezt a be­fizetést csak 1992. április 20- ig kell teljesíteniük, feltéve, hogy addig az új fizetési meghagyást nem kapták kéz­hez, vagy az még nem emel­kedett jogerőre. O Hogyan igényelhetnek vissza idén áfát az adóala­nyok? Mit jelent az ún. év­közi adóbevallás? — Az általános forgalmi adó alanyai az áfakötele­zettséget havonta kötelesek kiszámolni. Ekkor össze kell vetniük az értékesítési tevé­kenységük keretében általuk megkapott és a vásárlásaik során általuk fizetett adó összegét. Ha az előbbi a ma­gasabb, az adott hónapban az állam felé befizetési kötele­zettségük, ha az utóbbi ösz- szeg a magasabb, vissza­igénylési jogosultságuk ke­letkezik. Visszaigénylési jo­gosultságukat 1991. decem­ber 31-ig úgy érvényesíthet­ték, hogy egy visszaigénylő nyomtatványt kitöltöttek és azt felküldték az Adóelszá­molási Irodához. A vissza­igénylési jogosultságukról adóbevallást — a havi be­vallást benyújtók kivételével — csak a következő év ele­jén adtak be. Ez évtől kezd­ve az adózás rendjéről szóló törvény módosítása értelmé­ben az adóalanyok annak a hónapnak az általános for­galmi adójáról, amelyben áfát igényelnek vissza, ún. évközi adóbevallást kötele­sek adni. Ezt az adóbevallást egy új 61-es számú nyomtat­ványon kell benyújtani, mely bevallás és visszaigénylőlap egyben, melyet az APEH me­gyei igazgatóságához kéll be­küldeni. Így az igénylőlapot ezentúl nem az Adóelszámo­lási Irodához kell megkülde­ni. A nyomtatványt az APEH Ügyfélszolgálati Iro­dáin térítésmentesen lehet beszerezni. Nagy lesz Király utódja Kupa Mihály: „Bz államtitkár döntése mélyen érint” Budapest (ISB — R. S.) — „Soha semmilyen személyes problémánk nem volt, s ha távol voltam, tudtam, hogy a minisztériumban tizstessége- sen és jól megy a munka” — jellemezte Kupa Mihály a tá­vozó közigazgatási államtit­kár személyiségét azon a hétfői sajtótájékoztatón, amelyen hivatalosan is beje­lentették Király Péter tá­vozását a Pénzügyminiszté­riumból. „Bevallom, meghatódtam a miniszter szavaitól, de az el­múlt években megérlelődött bennem a váltás gondolata” — mondta Király Péter, aki visszavonhatatlan döntésével is jelezte, karrierjét más pá­lyán akarja tovább építeni. Az államtitkárt teendői alól március tizenötödikével mentik fel, s várhatóan a kö­vetkező napon nevezik ki az általa javasolt utódot, Nagy Zoltánt, a pénzügyminiszter kabinetfőnökét. A miniszter- elnök a lemondást, és az új államtitkár személyére tett Forró nyomon javaslatot tudomásul vette, ! s' ^továbbította a kinevezés jogával rendelkező köztársa­sági elnökhöz. „Király Péter távozása mélyen érint. Az elmúlt idő­szakban oroszlánrészt vállalt gazdasági intézményrendsze­rünk kiépítésében, s így a tárca által elért gazdasági si­kerek is jórészt neki tulaj­doníthatók” — elemezte rö­viden az államtitkár munká­ját Kupa Mihály. „Sem politikai, sem szak­mai nézeteltérés nincs le­mondásom mögött. Az elter­jedt híresztelésekkel szem­ben Nagy Zoltán nem nézte ki magának a székemet. Bár a feladat nagy, képesnek tar­tom a munka elvégzésére” — előzte meg a találgatásokat az államtitkár. Király Péter a Pénzintézeti Központ vezérigazgatójaként folytatja munkáját. Űj pozí­ciójában elsősorban a külföl­di állampolgárokat és befek­tetőket érintő devizaműve­letekkel, illetve a konverti­bilitás kérdéseivel foglalko­zik majd. Halálos baleset Nyíregyháza (KM— CS. GY.) — Február 24-én es­te Üjfehértón egy személy- gépkocsi vezetője későn észlelte az előtte kivilágí- tatlanul haladó kerékpá­ros férfit, akit elütött. A biciklis a helyszínen meg­halt. Felsősimán betörtek az ABC-be, Nagyhalászban a vegyesboltba, Kemecsén pe­dig a Polgármesteri Hiva­talba, a kár összesen 303 ezer forint. TÚL A MEGYÉN KUVAIT: Két kuvaiti fiatal, George Bush és Margaret Thatcher álarcban vonul az iraki megszállás alóli fel- szabadulás első évfordulóján rendezett felvonulásom MTI — TEI.EFOTO Kisajátítás teljes kártalanítással Parlamenti összefoglaló

Next

/
Thumbnails
Contents