Kelet-Magyarország, 1992. február (52. évfolyam, 27-51. szám)

1992-02-25 / 47. szám

4 Kelet-Magyarország TÚL A MEGYEN 1992. február 25., kedi Külpolitikai jegyzet Ml A MÁK? Gyürke László mmúlt év 'december '1-jén M a beregszászi járás- mw beliek (Kárpátalja) több mint 80 százaléka voksolt arra, hogy a járás bázisán létrehozzák a Ma­gyar Autonóm Körzetet. A Beregi Hírlap, a beregszá­szi járási újság szombati számában közölte a járási tanács által kidolgozott tör­vénytervezetet. Melyek a törvénytervezet legfonto­sabb, legérdekesebb pont­jai? A tervezet 9. §-a ki­mondja: >rA MÁK vezető­ségének a körzet néptaná­csa személyében, amely a nemzeti kisebbséget képvi­seli, joga van szabad gaz­dasági és kulturális kap­csolatokat fenntartani az anyaországgal — Magyar- országgal.” Azt megyénk­ben is mindenki jól tudja, hogy magyarok Kárpátal­jának nemcsak a beregszá­szi járásában élnek. Ezért is beszélünk körzetről és nem járásról. A törvény­tervezet kimondja (5. §) „A nemzetiségi közigazga­tási egységek (város, nagy­község, község) az illetékes tanácsok megegyezése alapján a lakosság népsza­vazás útján kifejezésre ju­tott érdekeinek figyelem- bevételével kiválhatnak a körzetből, vagy' csatlakoz­hatnak a körzethez.” A törvénytervezetben ér­vényesülni látszik mind a politikai, mind a gazdasági önállóság. Mindez azonban összhangban kell hogy áll­jon Ukrajna törvényeivel. Ugyanakkor a körzet nép- tanácsa, mint a MÁK leg­felsőbb hatalmi szerve, egy sor kérdésben kizárólagos jogkörrel bír. Melyek ezek? Képviselők meghatalma­zása és visszahívása ..., a földviszonyok■ szabályozá­sa, kérdéseinek megoldása; amennyiben más területről akarnak beruházni, a kör­zet néptanácsa beleegyezé­se nélkül, az ökológiai szempontok figyelembevé­tele nélkül azt nem tehe­tik; magyarán —. ameny- nyiben a törvény e pontját így elfogadják, s majdan be is tartják — nem foly­hat a körzeten belül rabló- gazdálkodás; a helyi rend­őrség létrehozása (Ukrajna Belügyminisztériumával egyeztetve), a helységne­vek megváltoztatása (visz- szaállítása) a népakarat fi­gyelembevételével stb. Nem véletlenül soroltam ilyen hosszan a MÁK leg­felsőbb vezetését megillető jogokat. Nem érzem ugyanis teljesnek. 6 ez a véleménye Dal- MM may Árpádnak, a magyar kulturális szövetség beregszászi elnö­kének is, aki szerint ki kell még egészíteni a nyelvtör­vénnyel, amely a magyar nyelvet tenné hivatalossá a MAK-on belül. Hogy ebből mikor lesz működő tör­vény? Az út még hosszú, hiszen nyilván számos ja­vaslat, kiegészítés érkezik még a publikáció után a szerkesztőbizottsághoz. MOSZKVA: Erich Honeckert egy moszkvai kórházba szállították február 24-én. Ezt a hírt az orosz fővárosban élő külföldiek ellátására szakosodott Botkin kórház is megerősítette. mti telefoto Közélet Fulalkoztatási Alap Kifizetés csak adóelőleggel (1.) Fontos tudnivalók az APEH-től Közismert, hogy a költség­vetési vitát, majd a szava­zást követően a rohammun­kában kinyomtatott Magyar Közlöny számtalan érdemi ellentmondást tartalmaz. Az ellentmondások kiküszöbölé­se érdekében egy törvényja­vaslatot tárgyal most az Or­szággyűlés. Ennek a tör­vénynek a vitájában az Or­szággyűlés február 17-i ülé­sén — tekintettel a munka- nélküliség gyors növekedé­sére — az SZDSZ javasolta a munkanélküliek munkába állítására szolgáló Foglal­koztatási Alap növelését, az állami költségvetés ilyen ér­telmű módosítását. ’ Véleményünk szerint az Országgyűlés nem hagyhatja figyelmen kívül azt, hogy a költségvetési törvény be­nyújtása és tárgyalása óta a munkanélküliség rohamosan, a kormány akkori becsléseit meghaladó mértékben növe­kedett. Tavaly októberben, ami­kor készült a költségvetési törvényjavaslat, a kormány a munkanélküliek januárra várható számát 385 000-re becsülte; ténylegesen azon­ban január elejéin 400 000, a végén pedig már 440 000 pol­gártársunk keresetit, de nem talált munkát. Erre a rend­kívül kedvezőtlen helyzetre tekintettel az SZDSZ-frak- ció felújította a decemberi költségvetési vitában be­nyújtott módosító javaslatát, amely a Foglalkoztatási Alap előirányzatának 13,5 milliárd Ft-ról 16,1 milliárd Ft-ra való emelését célozza. Ez az alap továbbképzési, átkép­zési programok, részidős fog­lalkoztatás finanszírozását, valamint a vállalkozóvá vá­lás támogatását szolgálja. Javaslatunkhoz a Gazda­sági bizottság támogatását már decemberben is megsze­reztük, de a kormány akkor azt nem támogatta. Ezért a koalíciós pártok képviselői a szavazásnál elvetették. Ja­vaslatunk mostani felújított formában más, egyébként megtakarítható kiadások át­csoportosításán alapul. Reméljük, hogy ezúttal a munkanélküliség valóban kritikussá váló problémáját figyelembe véve a kormány és az Országgyűlés is elfo­gadja javaslatunkat. Gulyás József országgyűlési képviselő (SZDSZ) „Mettek" ni csak tizen Budapest (MTI) — Napi­rend előtti felszólalások nyitották meg az Országgyű­lés hétfői munkanapját. El­sőként Torgyán József kért szót. Az FKGP elnöke felolvas­ta az Országos Vezetőség pénteken kelt állásfoglalá­sát, amelyben megindokol­ták döntésüket a koalícióból való kilépésről. A lépés mi­att a vezető testület minden felelősséget a kormányra há­rított. A kilépést követő legiti - mációs vitákra utalva a pártvezető hangoztatta: a nagyválasztmány határoza­tai közjegyzői kontroll mel­lett születtek meg. Amíg ezt jogerős bírói végzés nem semmisíti meg, addig senki sem vonhatja kétségbe a dön­tések jogszerűségét. Polgári pert helyezett kilátásba azok­kal szemben , akik a kizárás­ról hozott határozatok elle­nére jogosulatlanul hasz­nálják a kisgazda nevet. Az elnök leszögezte azt is: ki­zárólag pártja jogosult frak­ciójának megnevezésére. Gerbovits Jenő a költség- vetési vitára emlékeztetve felszólalásában a kormányfő szemére vetette, hogy úgy­mond durván beavatkozik a képviselők törvényhozói munkájába. Ugrin Emese levélben ar­ról értesítette a Házat, hogy a jogfolytonosság fenntar­tásával megalakult az FKGP frakciója, amelynek tíz tag­ja van. Az elnöklő Szabad György közölte, hogy a le­velet a Házbizottság elét ter­jeszti, s annak állásfoglalá­sáról értesíti az Országgyű­lést. Ezt követően a nyugellá­tásról szóló országgyűlési határozati javaslat általá­nos vitájába kezdtek, majd a költségvetési törvén}^ pon­tosításáról szóló törvényja­vaslat részletes vitájának folytatására és lezárására került sor. A vitában először a költségvetési bizottság elő­adója ismertette a bizottság állásfoglalását, majd pedig az SZDSZ-es módosító in­dítványok ismertetésére ke­rült sor. Az Országgyűlés es­te 7 óra előtt néhány perc­cel befejezte hétfői ülését. Budapest (ISB/R. S.) — Az idén összesen 50 milliárd forintot fordítanak a nyug­díjak emelésére. A kormány­előterjesztés szerint a nyug­díjasok járadékát két alka­lommal, márciusban 13, szep­temberben 6,5 százalékkal növelik akkor, ha a hétfőn délután kezdődő parlamenti vita után a honatyák is ál­dásukat adják az elképzelés­re. A várhatóan egy hét múl­va megszülető döntés értel­mében 800, illetve 2 ezer fo rinttal több pénzt kapnak havonta a nyugdíjasok — je­lentették be hétfőn délelőtt a Népjóléti Minisztérium és az Országos Társadalom- biztosítási Főigazgatóság kö­zös sajtótájékoztatóján. Surján László szerint e kétszeri emelés nagyjából követi a hazai béremelkedé­sek átlagos arányát, míg az egyszeri 19,5 százalékos, ja­nuártól visszamenőleges nyugdíjnövekedés túlságosan nagy „űrt” hagyna maga után. A népjóléti tárca veze­tője kijelentette: a kormány nem akar „spórolni” a nyug­díjasokon, s az említett 50 milliárdot mindenképpen megkapja az idén az érintett két és fél millió ember. Sőt, az Országgyűlés nagyobb Máthé Csaba Nyíregyháza (KM) —Szer­kesztőségünk szinte naponta kap újabb kérdéseket az idén esedékes adóelőlegekről. A felvetések érintik a személyi jövedelem-, a társasági és az általános forgalmi adót. Nagy Ildikóval, az APEH megyei osztályvezetőjével ezekre kerestük a választ. O A személyi jövedelem- adónál mit jelent az új sza­bályozás? — A személyi jövedelem­adó-előleg levonásánál új­donságot jelent az ún. önál­ló tevékenységekből szárma­zó jövedelmek törvényi sza­bályozása. önálló tevékeny­ség alatt a törvény alapján azokat a tevékenységeket kell érteni, amelyeket a ma­gánszemélyek a munkavi­szonyon, szövetkezeti tagsá­gi és társasági tagsági vi­szonyon kívül jövedelem- szerzés céljából folytatnak. Ebbe a körbe tartoznak pl. a feltalálók, a tudományos és művészeti alkotótevékeny­séget folytatók, az ingatlan hasznosításával (bérbeadásá­val) foglalkozók, a mezőgaz­dasági kistermelők, az egyé­ni vállalkozók és a törvény korábbi szóhasználatával ún. egyéb jövedelemmel rendel­kezők többsége. Az e tevé­kenységből származó jöve­delmet úgy kell meghatároz­ni, hogy a bevételből le kell vonni a bevétel szerzése ér­dekében a ténylegesen fel­merült és számlával igazolt költségeket. Ha a magánsze­mély úgy dönt, hogy költsé­geivel nem kíván tételesen elszámolni, bevételének 90 százalékát kell jövedelemnek tekinteni. O Hogyan érvényesül ez a módosítás az évközi adóelő­leg levonásánál? — Az önálló tevékenysé­gekből származó jövedelmek kifizetése esetén az adóelő­leg levonásánál a magánsze­mély nyilatkozik es ez a meghatározó. ö dönti el, hogy jövedelmét meghatáro­zott összegű tényleges költ­ségek levonásával, vagy a 90 százalékos jövedelemtarta­lommal kell-e számítani. Ha a kifizetőnek nem nyilatko­összeget is megszavazhat, ám erre — a költségvetés hely­zetét reálisan elemezve — aligha van esély. A márciusban esedékes emelés nem mindenkit érint egyformán: a legalacsonyabb, 5700 forintos nyugdíjakat ugyanis legalább nyolcszáz forinttal növelik majd, míg a 15 ezer forint fölöttieket legfeljebb 2 ezerrel. A mos­tani, átlagosan 13 százalékos emelés mellett a nyár elején újabb járuléknövekedésre számíthatnak azoik, akik a „kisnyugdíjasok” körébe tartoznak, ök egy májusban beterjesztendő javaslat sze­rint átlagosan 1200 forinttal kapnak majd több pénzt, s szeptemberben részesülnek f bból az átlagasan 6,5 szá- álékból is, amellyel az ősz elején növelik a nyugdijak összegét. Az említett egy­szeri kompenzációra kö - rülbelül 17 milliárd forint áll majd rendelkezésre, s durván egymillió embernek javítja az életszínvonalát. A parlament azonban úgy is dönthet, hogy az idén csak egyszer, januártól vissza­menőlegesen kell megemelni a nyugdíjakat. A sajtótájékoztatón szó esett a társadalombiztosítás nemrégiben elfogadott költ­ségvetéséről és az egészség­zik, a 90 százalékos jövede­lemtartalmat kell számításba venni, s az így meghatározott összegből kell az adóelőleget az általános szabályok sze­rint levonni. O Számos olvasót érint a szellemi tevékenységből szár­mazó jövedelmek adóztatása. — Az ún. szellemi tevé­kenységet folytató magánsze­mélyek az ilyen címen szer­zett jövedelmét — bármelyik módszerrel is állapítja meg — legfeljebb évi 100 ezer forintig összjövedelméből le­vonhatja. További eltérés, hogy akinek 1991. december 31-ig írásban megkötött szer­ződésből származik ilyen be­vétele, 1992-ben még alkal­mazhatja az 1991. évi szabá­lyokat, de ebben az esetben nem veheti figyelembe a 100 ezer forintos kedvezményt. Az előleg levonásánál a ma­gánszemélynek arra vonat­kozóan kell nyilatkoznia, hogy jövedelmijét az 1991-es szabályok szeriot, vagy a ,90 százalékos jövedelemtarta­lommal vagy meghatározott összegű tényleges költségek levonásával állapítsa-e meg a kifizető. Ha a kifizetéskor erről nem nyilatkozik,: - az 1992. január 1-je előtt kötött szerződések esetében az 1991. évi 35, 50, illetve 60 százalé­kos, az ezt követően kötött szerződések esetében a 90 százalékos jövedelemtartal­mat kell alkalmazni. A tör­vény a 100 ezer forintos jö­vedelemcsökkentés figyelem- bevételét az adóelőleg számí­tása során nem teszi lehető­vé. O Mit kell tudni a vállal­kozók, kistermelők adóelőle­géről? — Az új személyi jövede­lemadó-törvény szerűit az ún. kifizetőnek minősülő adózók (jogi személyek, jogi személyiség nélküli társasá­gok, egyéni vállalkozók, PJT-k;. ^szakcsoportok, tár­sasházak) adóelőleget kötele­sek levonni az egyéni vállal­kozóknak és a mezőgazdasági termelőknek történő kifizeté­sekből is. Az egyéni vállal­kozóktól az áru vagy szol­gáltatás ellenértékeként kifi­zetett összegből az AFA­ügyi biztosítás új rendsze­réről is. A miniszter leszö­gezte, a törvényalkotókat az a szándék vezérelte, hogy mindenki részesüljön az or­vosi alapellátásból. A biz­tosítási, teíhát járulékfize­tésen alapuló rendszer elő­nyeként említette, hogy most már tisztán nyáriján lehet követni a befizetéseket, s azt is, mire fordítják a pénzt. Elfogadva azt, hogy az új rendszerből esetleg „kies­hetnek” állampolgárok, be­jelentette, támogatásukra létrehoztak egy 2,6 milliárd forintos pénzügyi alapot. Ezt az összeget az önkormány­zatok döntései alapján hasz­nálják fel, s a keretből azok­nak a járulékát fizetik ki, akik „jogos és méltányos okokból” nem tudják az-1200 forintos biztosítási összeget havonként leróni. A fizetést azonban csak önkormány­zati igazolás alapján vállalja át a költségvetés. A 2,6 mil­liárdos alap az idén 370 ezer állampolgár félévi biztosí­tására lesz elegendő, szük­ség esetén azonban az összeg tovább növelhető. Az egészségügyi dolgozók követelésével kapcsolatban megtudtuk, az idén nem szá­míthatnak külön béremelés­re, jóllehet a tárca és a társadalombiztosítás keresi ennek forrásait. mentes számlaérték 3 szá; lékát, a mezőgazdasági h melótól állat és állati term vásárlásakor a számlaéri 0,5 százalékát, növényi b mék vásárlása esetén 2,5 S2 zalókát kell levonni. A gj korlatban ez azt jelenti, ho a kifizetőnek az egyéni vi lalkozó, illetve a mezőgazd sági termelő számlájának 1 egyenlítésekor a meghatót zott százalékot az adóelble re vissza kell tartani és előírt határidőben és módi az APEH-nek be kell fizt nie. Nem kell levonni az el leget, ha annak összege a 1 forintot nem éri el. Ha számla AFA nélküli össze az egyéni vállalkozótól tört nő vásárlás esetén 3333 f rintot, állat, állati termi vásárlásakor 20 000 forimti növény vásárlása esetén 401 forintot nem haladja me nem kell előleget levonni. / adóelőleg levonását bizon; lattal is igazolni kell. Erre célra minden olyan forn megfelel, amelyen szerepe nek az eladó és a kifize azonosító adatai (név, ad< szám stb.) a számla azonos tója, a levont adóelőleg ös: szege és a felek aláírása. O Hogyan lehet a gyako latban megállapítani, hog kitől kell levonni adóelőli Két? jflDV — Az előleg levonásáért kifizető tartozik felelősséi gél. Neki meg kell győződni arról, hogy aki a számit adja egyéni vállalkozó-e. törvény szerint egyéni vállai kozónak minősül a vállai kozói igazolvánnyal rendel kező magánszemély, a joe szabályok alapján egészség ügyi vagy szociális vállalko zást folytató magánszeméi (pl. magángyakorlatot folyta tó orvos), az egyéni ügy véd, a közjegyző, a kisiparo: a magánkereskedő, a szerző déses üzemeltető és a mező gazdasági tevékenységet vég ző egyéni vállalkozó.. Ez : a tény egyébként az adó számból is megállapítható mégpedig az adószám első é utolsó két számjegyéből. A egyéni válalkozók adószám; ugyanis 4-gyel, 5-tel, 6-ta vagy 7-tel kezdődik és 21 tői 40-ig terjedő számok va lamelyikével vagy 51-gye végződik. Forró nyomon Marlborós ukránok Nyíregyháza (KM — CSGY) — Február 21-én Napkoron egy rendszám és műszaki érvényesség nélküli motorkerékpárral közlekedő férfi az úttest­ről lesodródott, majd egy lakóház kerítésének ütközött, s olyan súlyo­san megsérült, hogy a helyszínen meghalt. A Nyíregyházi Rendőr- kapitányság eljárást in­dított két ukrán fiatalem­ber ellen, akik a Toka­ji úti piacon Marlboro ci­garettát árultak, de abban csak papírdarabok voltak. őrben egy 68 éves fér­fi házának konyhájában felakasztotta magát. A Kisvárdai Rendőr- kapitányság eljárást in­dított egy házaspár ellen, akik italozásuk miatt el­hanyagolták két kislányuk nevelését, rendszeresen bántalmazták és az utcá­ra zavarták őket. Pátrohán feltörtek egy italboltot, Nyíregyházán a Napsugár presszót, Ti- szavasváriban a Márka presszót, Mándokon egy élelmiszerüzletet, Sza- bolcsveresmarton pedig egy élelmiszer- és egy ve­gyesboltot, a kár mind- összesen több százezer fo­rint. Nyugdíjemelés két lépcsőben f. f Legalább 800, legfeljebb 2000 forint

Next

/
Thumbnails
Contents