Kelet-Magyarország, 1992. február (52. évfolyam, 27-51. szám)
1992-02-03 / 28. szám
1992. február 3», hétfő SPORT Kelet-Magyarország ] 1 Rajt árral szemben Munkatársunk, Máthé Csaba jelenti Argentínából Santa Fé (KM) jiveke — Vasárnap fél tízkor startolt az „ áa argentínai Santa ——— Fében a hosszútávúszó Világ Kupa idénynyitó versenye, az 57 kilométeres Marathon Coronda. Az eddigiektől eltérően a versenyzők mellé a kísérőcsónakok csak egy 30 perces úszás után csatlakozhattak, addig mindenki magára volt hagyatkozva, A Rió Coronda folyó elég sebes folyású, szélessége 500, 600 méter és Santa Fé mellett kanyarog. A nyíregyházi Kovács Rita szerint elég koszos a vize, alig 10— 15 cm mélyre lehet lelátni. A rajt a helyiek kedvelt strandján volt, mely egy fö- venyes partszakasz. Onnan a 44 férfi és női versenyző majdnem egy kilométert úszott árral szemben, majd a bolyát megkerülve kezdték meg az igazi menetet. Tízezrek harsogtak a folyó felett átívelő hídon és a part mentén. A bátrabbak, vagy inkább vakmerőbbek térdig begázoltak a vízbe és ott „ollóztak”. Eddig az itteni magyarok csak tévén keresztül nézték az eseményt, most kis létszámú csoport egy magyar zászlóval ott szorongott a nézők között. Mindössze 10 magyar család él Santa Fében, közülük 3, amelyik összejár, a többiek közül néhányan már a nyelvet is kezdik elfelejteni. Számukra is szokatlan volt a találkozás úszócsapatunkkal, hiszen utoljára 15 éve járt Santa Fében magyar sportoló, egy sakkozó. Az 57 km-es távot a versenyzők és kísérőik csütörtökön járták be. Egy kritikus szakasz volt, Santa Fét elhagyva a Salica folyó ömlik be a Coronda folyóba, és ott igen erős a szem- beár. A mieink a hajóba speciális készítményeket tettek be, Rita csokit, banánt, vitaminokkal dúsított ivólevet. A hét eleji betegsége miatt egy kicsit idegesebb volt a rajt előtt. A négyórás időeltolódás miatt a verseny még lapzártakor tartott, így a végeredményről később számolunk be. (A tudósítás a Nyírtranzit Gmk. támogatásával készült.) Polgáréknál edz a kis bajnok Bőrfoci és salck-készlet Szinarany a győztesnek Interjú a Ligur-tenger partján Ilyen festői környezetben val óban kellemes a horgászat. Imperia (KM — K. G.) — Olaszország, Riviéra. A környék ősi pompáját, növényzetét leírni legfeljebb megkísérelhetem. (Mert, mit is írhat földi halandó egy olyan vidékről, amelyet Kiviére del Fiorinak, a virágok tengerpartjának neveznek. Az emberek szívélyesek, de zárkózottak, az itt élő népet liguroknak illeti az olasz történelem. Egy orvosi és egy poéta Nobel-díjas született Imperi- ában, ebben a gyönyörű városban. A pálmák övezte utcákon megtalálható a sikátor és a modern építészet: A Marseille—Milánó közötti vasútvonal valósággal kettészeli a várost, az üzletek kirakata előtt robog a nemzetközi expressz. A szomszédos San Remo az olasz Riviéra legelegánsabb helye — virágközpont, játékkaszinói világhírűek. Végig, ameddig a szem ellát pálmák, narancsfák, sziklák, ligetek. Ez Riviéra. Hogy is tartják a feljegyzések? Soltész Katalin középiskolai tanár — aki vallástörténetet tanít a helyi iskolában — a környék jó ismerője. „Porto Maurica mintegy száz évvel ezelőtt egyesült Onegliával. A település az Impero folyó két partján fekszik. Ez Olaszország leggazdagabb járása” ... Olaszhonban járva, jő alkalom a sport felől érdeklődni. Ezúttal egy sporthorgásszal, Olaszország több szőrös bajnokával hozott ősz - sze a szerencse. — Jó napot kívánok! — Bon Giornó! t— válaszolta Mario Frattaioli, kereskedelmi ügyintéző, aki hetente keresi fel a Ligur-tengert. — Szereti ön a sportot? — Si! Igen, a horgászatot kedvelem. — Milyen halfajták úszkálnak erre? — Sokféle hal található — válaszolta. — Nagyobb részük nehezen fogható, talán ezért is értékesebb. A paMagyar karatés aranyak Munkatársunk, Mán László jelenti Belgiumból garo, a sarago, az orata, a spigola és a gronco a legismertebb — magyarázta. — Milyen mély a víz ezen a területen? — Dobótávolságban úgy tíz-tizenöt méter, de a délebbre fekvő részen lényegesen mélyebb. — Akadnak nagyobb példányok is? — Ma, korán reggel kijöttem ide, nyolc darabot sikerült fogni. Van köztük 80 dekás sarago és hétkilós gronco. Közben megrezzent a kapásjelző, Mario bevágott, a horog akár egy tuskóba akadt volna. A hal elindult befelé... — Segíthetek? — kérdeztem. — Grazie! — Köszönöm, most már boldogulok vele. Tíz perc telt el a kapástól a kifogásig, mire befejeződött a küzdelem hal és horgász között. Mintegy tízkilós lehetett a pikkelyes példány. — Jó, jó! Egy világbajnoknak ügyesnek kell lennie. — Legutóbb Szardíniában indultam egy országos versenyen, ahol első lettem. Hajóval mentünk Dél-Olasz- országba a háromnapos versenyre. Ott halban igen bőségesek a vizek ... — Mit kap a győztes? — A fogás természetesen a győztest illeti, de a legtöbbször otthagyjuk a halakat, hosszú az út visszafelé. Legutóbb egy színaranyból készült érmét kaptam, csakúgy, mint a korábbi versenyek trófeájaként. Ezen a téren bőkezűek a rendezők. A győztes és a helyezettek az újságok első oldalára kerülnek, a tévé összefoglalót ad az eseményről. — Köszönöm a lehetőséget, hogy interjút készíthettem egy világbajnokkal. További jó fogást kívánok önnek. — Grazie. — Én is köszönöm, hogy válaszolhattam kérdéseire. Üdvözletem küldöm a magyar horgászoknak. m Antwerpen (KM) Antwerpen már It" nagyon unhatja a ^ | telet, lakói a ta-------------- vaszra készülnek. A belváros egyik sétálóutcájában január utolsó napjain már betonoztak, javították a megkopott burkolatot. Az üzletek legtöbbje nyitott ajtókkal, és 20—80 százalékkal leértékelt portékákkal várja az érdeklődőket. Pénteken alig plusz 5 fokot mutatott a hőmérő, s szombatra sem ígért semmi jót az időjárás, délutánra még a köd is leszállt. így volt ez Antwerpentől mintegy 50 kilométerre fekvő Gentben is. Mert hiába kínált ritka csemegét a Gent (Petry csapata) és a Loke- ren (Mészáros csapata) első ligás szomszédvári focirangadó, az este 20-ra kiirt rangadó 10 perc várakozás után elmaradt. Vigaszként a genti kapuvédő, Petry Zsolt lakásán beszélgethettem egy jót a válogatott játékossal (az interjút majd egy későbbi számunkban adjuk közre. A szerk.) Amíg Gentben jártam, a kyokushiunkai karateválogatott tagjai pihentek, kikapcsolódtak, a másnapi nyílt belga bajnokság előtt. Reggel 8-kor a mérlegeléshez még sötét volt az utcákon, és a szomorkás időben még izgulnivalónk is akadt. A nyíregyházi Bencze Antal éppen elcsípte súlycsoportjának felső határát, 70 kg-ot mutatott alatta a mérleg. Azután 10-kor végre elkezdődhetett a bajnokság az antwerpeni arénában. Nyolc ország főbb mint félszáz, különböző övfokozatú versenyzője lépett a küzdőtérre. AZ ESTI LAPZÁRTA ELŐTT kaptuk a hírt: véget ért a nyílt belga bajnokság, amely elsöprő magyar sikert hozott. Könnyűsúlyban első lett a nyíregyházi Bencze Antal. Ugyancsak első helyen végzett középsúlyban Gubnai Csaba gyulai versenyző, míg Varga Imre (Székesfehérvár) és Györkös Tibor (Nagykáta) harmadikak lettek. Nehézsúlyban második Karmazin György (Szolnok), harmadik pedig Kapár Zoltán (Székesfehérvár). (Tudósításunk a Nyírtranzit Kft. támogatásával jöhetett létre.) Nyíregyháza (KM — G. Dézsi Mária) — Egy tüneményes, csillogó szemű, szőkésbarna kisfiú várt reggel a szerkesztőségben. Nem volt nehéz kitalálni, hogy Kirják Péter, a 10 éven aluli korosztály újdonsült országos sakkba jnoka vár rám. Hogy miért? Egyrészt azért, mert tudtam, hogy jönni fog, másrészt azért, mert belépésemkor éppen egyik kollégámmal játszott, természetesen sákkot. A 9 éves kis bajnok angyali türelemmel viselte viccelődéseinket termete felett, hiszen nem valószínű, hogy magassága szemet szúrna egy kosárlabdaedzőnek. A sakkasztalt is csak úgy éri el, ha feltérdel a székre. Ő azonban szégyenkezés nélkül kijelenti: — „A tornasorban is az utolsók között vagyok!” Végül is igaza van! Az a lényeg, ami a fejben van! És ebben a kis fejben nagy ész van! — Péter! Mikor kezdtél el sakkozni, hány éves sakkgyakorlat kell ahhoz, hogy valaki korosztályában országos bajnok legyen? . — Apu a testvéremet ta- nítgatta otthon, csak úgy szórakozásból, így kaptam én is kedvet hozzá. Mivel tehetségesnek ítéltek, 6 éves koromban leigazoltak a SZÁÉV SE-hez. Ott Mihalkó József tanár bácsi tanít, heti 5 alkalommal két órát szoktunk edzeni. Készül az interjú Kirják Péter HARASZTOSI PÁL FELVÉTELE — Tehát hárorfl év gyakorlás, egy jó edző, és máris kezedben a bajnoki cím? — Azért ez nem ilyen egyszerű. Pakson, az országos bajnokságon kilenc partiban kellett helytállnom. Az utolsó előtti játszmánál már tudtam, hogy dobogón vagyok, de az első hely sorsa a legutolsó meccsen dőlt el. Mindegyik mérkőzés nehéz volt, végül 7,5 ponttal lettem bajnok. Ez a verseny a már meglévő 1400 élő pontomhoz 125 pontot tett hozzá, és remélem ez még növekedni fog. — Ügy tudom, ezzel a győzelemmel jogot szereztél a Korosztályos Világbajnokságon való részvételre. — Ez év nyarán rendezik Duisburgban. Nagyon fogok készülni a versenyre, sőt előtte edzőtáborozáson is részt veszek a Polgár családnál. — A sakkozók általában „jó fejű’’ emberek. Te milyen tanuló vagy? — A Vécsey Károly Általános Iskola 3. osztályos tanulója vagyok. Minden tantárgyból ötösöm van, de angolból még felelnem kell a kitűnőhöz. — Mit szeret csinálni szabadidejében egy ,.komoly” sakkbajnok? — Üszni, focizni, síelni, videózni, számítógépezni. A bajnoki cím jutalma többek között egy bőrfoci volt, de egy szuper sakk-készletért lehet, hogy elcserélném. „Tarzan” színre lép Az Alkorl olimpiák története, Párizs 1924. (8.) Kovács György Nyíregyháza (KM) — 1924. július 5-én nyitották meg a párizsi olimpiát. Jegyezzük meg szerényen, hoigy Coubertin kívánságát tartották tiszteletben, amikor ismét Párizsnak ítélték a rendezés jogát. Coubertin ugyani® arra kérte a Nemzetközi Olimpiai Bizottságot, hogy az olimpiai eszme feléledésének 30. évfordulóján abban a városban rendezzék meg az olimpiát, ahonnan a modern olimpiák szervezését megkezdték. Az olimpiai játékokat Gaston Doumergue, a francia köztársaság elnöke nyitotta meg, 40 ezer néző figyelte a nemzetek felvonulását, amelyek soraiban már ott volt Ausztria, Magyarország, Bulgária és Törökország. Németország is részt vehetett volna az olimpián, de a Ruhr-vidék miatt igen feszült volt a nemzetközi helyzet, s ezért a németek inkább távolmaradtak a párizsi olimpiától. A népszerű Tarzan, alias John Weismüller három arannyal mutatkozott be. összesen 44 ország jelent meg, s a legnagyobb csapattal — szám szerint 233 fővel — az amerikaiak vonultak fel. Az olimpia atlétikai számainak kiemelkedő egyénisége Paavo Nurmi, a „Repülő finn” volt, aki csodálatos könnyedséggel nyerte az 1500 és 5 ezer méteres síkfutást, noha a két verseny között alig másfél óra télt el. Később Nurmi a csapatversenyben és mezei futásban is diadalmaskodott. Egy másik nagy sztár úszásban indult. Ennek a versenyfajtának Weissmül- ler volt a legnagyobb alakja. A népszerű „Tarzan” nemcsak úszott, de valósággal hasította a vizet, mintha gép lett volna benne, így úszta 100 méteren is csodálatos 59 mp-es olimpiai rekordját. ö a?, első ember a világon, aki a száz métert egy percen belül abszolválta ... Külön fejezet számunkra a magyar sportolók szereplése. Az esélyesnek kikiáltott labdarúgóink megalázó 3:0-as vereséget szenvedtek Egyiptom csapatától, kiestek a további küzdelmekből. A többi sportág képviselői sem kényeztették el az itthoniakat. Halasy Gyula olimpiai bajnok lett az agyaggalamblövő versenyen. Halasy először holtversenyben végzett a finn Huberttel. A tízlövéses „szétlövésben” a magyar versenyző bizonyult jobbnak, aranyérmes lett. Amire biztosan számítottunk, a kardvívás félsikert hozott. Kardcsapatunk kikapott az olaszoktól, második lett. Egyéniben Posta Sándor hihetetlen nyugalommal vívott, megszerezte második olimpiai győzelmünket. A mérleg: 2 arany, 4 ezüst és 4 bronzérem. A szereplés tehát nem volt valami sikeres. A szakemberek azonban felfigyeltek. Ez a fiatal csapat igazi oroszlánkörmöket vitt magával Párizsba. És ezek az oroszlánkörmök már egy év múlva több szép eredményt hozott, így vízilabdázóink 7:2-re lelépték az olimpiai bajnok Belgiumot. A párizsi olimpiának egyik érdekessége volt. hogy Hajós Alfréd, aki mint úszó az első olimpián 1896-ban két aranyérmet is nyert, ezúttal a szellemi versenyek építészeti ágában, stadion-pályázatával második díjat kapott.
