Kelet-Magyarország, 1992. február (52. évfolyam, 27-51. szám)
1992-02-22 / 45. szám
4 Kelet-Magyarország TÚL A MEGYÉN 1992. február 22., szombat A kisgazdapárt kilépett a koalícióból Budapest (MTI) — Az FKGP országos vezetősége pénteki ülésén egyhangúlag kimondta a párt kilépését a kormánykoalícióból. Indoklásul ■ Tárgyán • József ■ sajtókonferenciáján közölte: pártja nem hajlandó részt venni abban a „nemzetrontó politikában”, .amellyel a kormány katasztrófahelyzetbe sodorta az országot. A pártelnök és a vezetőség megítélése szerint a rendszerváltás csak a hatalom legfelsőbb, szintjén történt meg és & rendszerváltás ürügyén válójában -kommunista vagyon- és hattalomátmentés folyik. Az ülésen 20 pontban kidolgozták az ellenzéki politika téziseit, amelyeket azonban csak március 1-jén, a szegedi nagygyűlésen kívánnak ismertetni. Az országos vezetőség nemcsak a frakcióból való kilépésből döntött, hanem a 33-as frakció minden tagjának a pártból való kizárásáról, valamint Kiss Gyula munkaügyi miniszter, Ger gátz Elemér földművelésügyi miniszter és Morvay István belügyi államtitkár kisgazda tagsági jogaitól való megfosztásáról is. Torgyán József éles szavakkal bírálta az Országgyűlés alkotmányügyi, valamint ügyrendi bizottságát, amely megszavazta — mint az elnök fogalmazott — az MDF zászlóvivői, azaz Kónya Imre frakcióvezető és Salamon László bizottsági elnök által készített „rendkívül elfőMáltás Élépiígyta Budapest (MT) — A kormány csütörtöki ülésén ismét foglalkozott a Bős— Nagymarosi Vízlépcsőrendszer ügyével. A két ország közti feszültség elkerülése, a közös gond közös döntéssel való megoldása érdekében felkérte a miniszterelnököt, hogy intézzen levelet Marián Calf a cseh és szlovák szövetségi elnökhöz. Abban ismételten hívja fel az egyoldalú és jogsértő munkák azonnali leállítására és a szakértői vizsgálatok közös megindítására. Egyúttal jelentse be: ha nem érkezik pozitív válasz, a magyar kormány felbontja az 1977-es államközi szerződést — jelentette be Mádl Ferenc tárca nélküli miniszter a pénteki szóvivői tájékoztatón. Mádl Ferenc emlékeztetett arra, hogy hazánk szerint a vízlépcső megépítése igen súlyos, visszafordíthatatlan környezeti károkkal járna, s veszélybe kerülne az ország ivóvíztartaléka. KMiánylöntés tesz az egyházi ingatlanok ügyiben Budapest (ISB — D. A.) — 6167 ingatlankéretmet nyújtott be 13 magyarországi egyház, s ezek közül 77-ben már megegyezés született az önkormányzat és az egyház között. A katolikusok 3120, a reformátusok 2423, az evangélikusok 450 intézményt igényelnek vissza. Várhatók még további tárgyalások, s azokban az esetekben, amelyekben nem lesz közeledés, egyeztető bizottságok elé kerül az ügy. A Művelődési és Közoktatás- ügyi Minisztériumnak — mint azt a pénteki sajtótájékoztatón hallottuk — döntéselőkészítő feladata van. A törvénnyel kapcsolatos teendők végrehajtására az Egyházi Kapcsolatok Főosztályán belül Egyházi Tulajdonrendezési Iroda alakult. A törvény azon beépített, vagy azzal egy tekintet alá eső ingatlanokra terjed ki, amelyeket az egyház hitéleti, oktatási, egészségügyi, szociális, kulturális célra használt, és amelyek 1948. január 1-je után kerültek kártalanítás nélkül állami tulajdonba. A munka jelenlegi stádiumában az elidegenítési és terhelési tilalom bejegyeztetése folyik. Mint Platthy Iván, az említett főosztály vezetője elmondta, az egyházi ingatlan tulajdonrendezés egyik lényeges alapelve, hogy az ingatlanátadás az érdekeltek megegyezésén alapuljon. A közvetlen ingatlanátadás, valamint az érdekeltek — a helyi önkormányzat és az egyház — közötti megállapodás elősegítése a tárca közbenjárásával történik. Az egyházaknak átadásra kerülő ingatlanok jegyzékét végül a kormány hagyja majd jóvá. Pillanatnyilag 80 oktatási intézmény van egyházi tulajdonban, s ez a szám az év végére legfeljebb 160—180- ra emelkedhet. Nem cél, hogy a háború előtti 4000-es számot elérjék, s az is bizonyos, hogy az egyházi iskolák a közeli jövőben nem kerülnek túlsúlyba az állami iskolákkal szemben. gulit” előterjesztést. Ezzel a két bizottság kimondta: egyetlen pártnak sincs köze a frakciójához, és a képviselők nemcsak választóiktól, hanem pártjuktól is függetlenek. Ez az FKGP megítélése szerint azt jelenti: az országban 10 millió jogfosztott és 385 törvényeken kívüli, törvények fölött ádló állampolgár létezik. Mint a pártelnök kifejtette: ezt a párt nem tűrheti, és nem vehet tudomásul olyan helyzetet, amelyben a miniszterelnök vagy az MDF- frakcióvezető mondja meg: ki legyen a frakció tagja. Az országos vezetőség változatlanul a 12 tagú képviselőcsoportot ismeri el egyedüli és kizárólagos FKGP-frakció- naik. Minden törvényes eszközt igénybe kíván venni a párt annak érdekében, hogy ezen határozatának érvényt szerezzen. Az AntalD.-kormány ezt nem kérdőjelezheti meg, mert ez egyenlő lenne a nyűt diktatúra bevezetésével. Ha ez -bekövetkezik, akkor erről az FKGP* tájékoztatja a viliág közvéleményét . A január Il-ei negyvá- < lasztmányi ülés határozatának megfelelően az országos vezetőség nem várta meg a kilépéssel a február 29-ei végső dátumot, miivel a párt legfelsőbb testületé azt is kimondta: ha a koalíciós partnerek magatartása nyilvánvalóvá teszi, hogy nincs lehetőség a megállapodásra, akkor a koalíció korábban is felmondható. Első évforduló Albániában az egészséiügyiek Nincs pénz a jogos kérésre Káthy Sándor Budapest (ISB) — Magyar- országon a körzeti orvosok átlagosan 20 ezer forint jövedelemmel rendelkeznek, s ez nem több, mint amennyit a buszsofőrök keresnek. S bár senkinek sem célja a különböző foglalkozású csoportok között viszályt szítani, azért az illetékesek elismerik, hogy jogosak az egészségügyi dolgozók bérkövetelései. A százszázalékos emelés érdekében nemrégiben aláírásgyűjtés kezdődött. Ezzel összefüggésben Kincses Gynla országgyűlési képviselőt, a Népjóléti Minisztérium Egészségügyi Rendszerváltozást Koordináló Bizottságnak elnökét kérdeztük. — Elfogadható, a bérkövetelés mértéke? — Ezzel kapcsolatban a Magyar Orvosi Kamara álláspontjával értek egyet, ök azt mondták, hogy nem a külföldi fizetésekhez, hanem a hazai kereseti lehetőségekhez kell viszonyítani az egészségügyi dolgozók bérét. Ha a buszsofőrök pénzét veszem figyelembe, akkor az ilyen mértékű emelés sem elég, ha más értelmiségiek fizetéséhez, akikor aránytalanul soknak tartom a száz százalékot. Megjegyzem, a követelés jogosságát sem a népjóléti tárca, sem a társadalombiztosítás nem vitatta. Csupán az aláírásgyűjtés időzítését nem tartom megfelelőnek. — Miért? — Sokkal eredményesebb lehetett volna az akció akkor, ha orvos kollégáim októberben vagy novemberben indítják. A parlament akkor még nem fogadta el a költségvetést, s nem osztotta fel a rendelkezésére álló pénzt. Most azonban már a kormány sem módosíthatja az erre vonatkozó törvényt, s nem tud forrást teremteni a béremeléshez. — A társadalombiztosítás költségvetését viszont még itetn iktatták törvénybe. \ A, mozgástér azonban nagyon szűk. Az ' állami intézményeik esetében az előbbi törvény kimondja, hogy az idén a működési költségek öt, a bérek pedig tíz százalékkal növelhetők. A fizetéseket tehát csak a működési költségeik róvására tehetne emelni. De ez lehetetlen, mivel az egészségügyi intézmények fenntartására sincs elegendő pénz. A nyugdíjalap rovására pedig nem lehet emelni béreket. — Miért nem csoportosítanak át pénzt az egészség- ügyi ág költségvetéséből? — Ennek szintén súlyos ára lenne. Ez esetben ugyanis csökkenteni kellene a gyógyszerek támogatására fordított összeget. — Mennyi pénz kellene ahhoz, hogy az orvosok bérét a duplájára, az egészség- ügyi dolgozók jövedelmét pedig a másfélszeresére emeljék? — Durván harmincnyolc milliárd forint. Ugyanakkor az egészségügy idei működtetésére összesen 110 milliárd forint áll rendelkezésre. Az átcsoportosítás lehetetlen, hiszen az említett béremelés ára minden harmadik kórház bezárása lenne. — Mi történik most? — A kormány is elfogadja azt, hogy a helyzet tarthatatlan. Az idén azonban aligha lesz komoly béremelés. A tárgyalások jelenleg is folynak, s nagyon sok használható ötlet hangzik el a tanácskozásokon. Elképzelhető, hogy a társadalombiztosítás kintlévőségei átválthatták készpénzre, s akkor ebből jut béremelésre is. A Magyar Állami Vasutak a tartozása fejében például szabad- jegyet adhatna az egészség- ügyi dolgozóknak. Az aláírásgyűjtés és a tárgyalások legnagyobb előnyei azonban hosszú távon mutatkoznak meg. Jövőre már jóval nagyobb eséllyel váltható pénzre a jogos követelés. Szabad beutalójegyek Tirana: Több mint ötezer ember emlékezett meg a Szkan- der bég téren február 20-án arról, hogy egy évvel korábban ledöntötték Enver Hodzsa volt államfő kommunista pártfőtitkár 10 méter magas bronzszobrát. A háttérben az üres talapzat látható. MTI — TEEEFOTÖ Nyíregyháza (KM) — Hajdúszoboszló, házaspári, április 1—14-ig, 8960 Ft-ért, Siófok, házaspári (gyermek is vihető), április 4—11-ig, 3840 Ft-ért. Érdeklődni: a 12-344 103 telefonszámon. Siófok, házaspári, február 26-tól március 10-ig, 6720 Ft-ért. Galyatető, szóló, március 5—18-ig, 4480 Ft-ért. Hévíz, házaspári, április 9— 22-ig, 10 080 Ft-ért. Sopron, házaspári, március 11—24-ig, 8960 Ft-ért. Igényelhető: Kereskedelmi Dolgozók Szak- szervezete, tel.: 10-210. Befektetési és fejlesztési rt. RENOMÉ KERESKEDELMI 5S SZOLGÁLTATÓ RT. a vásárlók bizalmáért ! Nőnapi ajánlatunk 2500,— Ft-os REKLÁM áron Női kabát divatos színekben Nyíregyházán, Zrínyi I. u. 2. sz. alatti Női-férfi ruha boltban Nyíregyházán, Hősök tere 7. sz. alatti Vegyesruházati boltban Nyíregyházán, Jókai tér 6. sz. alatti Sport-Munkaruházati boltban Kisvárdán, Szent L. u. 20. sz. alatti Ruházati szaküzletben Mátészalkán, Zöldfa u. 2—4. sz. alatti Kisáruházban AMÍG A KÉSZLET TART. Várjuk Kedves Vásárlóinkat Hosszú távú hitelkihelyezésekre készülnek Budapest (ISB R. S.) — A részvénytársaság létrehozásával kapcsolatos munkálatok már hónapokkal ezelőtt elkezdődtek, s november 27- én aláírták az alapító okiratot is. Am a pénzügyminiszter, az igazgatótanács elnöke, és a vezérigazgató csak most látta elérkezettnek az időt arra, hogy csütörtökön sajtótájékoztatón is bemutassák a Magyar Befektetési és Fejlesztési Részvénytársaságot. A társaság saját, vagyona 6,8 milliárd forint. Alaptőkéje 4,6 milliárd forintot tesz ki, s ez utóbbi 57,6 százalékával az Állami Fejlesztési Intézet (ÁFI) rendelkezik. Az alaptőke 30 százaléka készpénz, míg a fennmaradó rész részvényekből, üzletrészekből, kötvényekből és ingatlanokból áll. A portfolio — az értékpapírok — gyakorlatilag százszázalékos állami tulajdonban vannak, hiszen ezek jó részét az Állami Vagyonügynökség (ÁVÜ), illetve állami vállalatok birtokolják. Hasonló a helyzet az ingatlanokkal és az üzletrészekkel is. Éppen ezért a később elhangzottakkal összevetve nem kis meglepetést okozott az újságírók körében az elsőként szóló pénzügyminiszter kijelentése. Kupa Mihály elmondta, hogy az ez év végéig beruházási típusú bankká alakuló részvénytársaság az államtól függetlenül működik majd, s hitelkihelyezéseit a piaci viszonyok határozzák meg. A pénzintézet a későbbiekben a privatizációs bevételekből és a felszámolása alatt lévő köztulajdonú cégek vagyonának eladásából folyamatos tőkeinjekciót kap. így rendre feljavíthatja beruházásaival a még nem magántulajdonú, eladás előtt álló vállalatokat. A pénzintézetekre vonatkozó törvény szerint azonban a társaságot most még nem lehet bankká alakítani, mivel tőkeösszetétele nem felel meg az előírásoknak. Az állam a készpénzhányad növelésének forrását a privatizációs bevételekben látja, s ebből az idén 3—6 milliárd forint átcsoportosítását véli reálisnak a társaság vezér- igazgatója. Bányai Miklós szerint a leendő bank a magyar gazdaság fellendítésében jelentős szerepet játszik majd, s a kereskedelmi pénzintézetekkel ellentétben elsősorban hosszú távú hitel- kihelyezésekre, így például infrastrukturális és környezetvédelmi beruházások finanszírozására törekszik. Kedvezményes — a mindenkori kereskedelmi banki hitelkamatoknál tíz-tizenöt százalékkal alacsonyabb — kamatozású kölcsöneivel a bajba jutott, de piaccal és ígéretes fejlődési lehetőségekkel rendelkező állami cégek beruházója is tesz. Fennáll a veszélye tehát annak — fogalmazták meg az újságírók —, hogy a „megmentésre érdemes” cégek kategóriáját a kormány önkényesen értelmezi majd, s a tulajdonában lévő bankot a halódó állami cégek fenntartására kényszeríti. A társaság igazgatótanácsának elnöke cáfolta ezt. Takácsy Gyula kijelentette, a bank üzleti alapon, s nem az állami akarat szerint fog működni, jóllehet támogatni fog olyan beruházásokat, amelyeket a kereskedelmi pénzintézetek nem vállalnának. Ebben a körben szó lehet például stratégiai befektetésekről és ipari rekonstrukciós programok hitelezéséről. A társaság komoly problémája, hogy részvényesei nem túlságosan tőkeerős állami vállalatok. Portfoliójának gyengeségeit mutatja, hogy papírjait olyan cégek jegyzik, mint például a debreceni Biogal, a Soroksári Vasöntöde, a Ganz Danubius csoport és az állami tulajdonban maradt cukorgyárak. Béremelést követelnek (875)
