Kelet-Magyarország, 1992. február (52. évfolyam, 27-51. szám)

1992-02-18 / 41. szám

6 Kelet-Magyarország CSALÁD-OTTHON, DIVAT 1992. február 18.V*<'édd Budapest (MTI-Press) — Bubi és káró, dáma és szív. — Nem, nem kártyatanfolyamról van szó. Nem is a televízió Tere című játékához akarunk tippeket adni. Ezek a kártyaszakszavak a legújabb ruhadíszek, minták. El­sősorban pulóverek díszítőmotí­vumai a legújabb divatjelek, csakúgy, mint a legkülönbözőbb fantasztikus és valódi címerek aranyban, pirosban fénylő deko­rációja. Az egyszínű, többnyire fekete, vörös vagy sötétkék sima fazonú pulóverek mellré­szét a kardigánok válla, nyaka körüli felületet borítják be ezek a minták. Úgy, hogy egy-egy vi­szonylag nagy méretű kártya­vagy címerforma uralkodik az öl­tözéken. Vagy úgy, hogy sűrűn beborítja a kötött holmi elejét, esetleg ujját is. A kártyajeleknek saját színeikben kell tündököl­niük. A címereken is az élénkvö- röset, tűzpirosát, kobaltkéket, citromsárgát és természetesen a fehéret, az aranyat és az ezüs­töt favorizálják. Mindezek a díszítmények le­hetnek a kötött holmi eredeti be­lekötött mintái. Ilyenkor általá­ban szabályosan ismétlődve sorjáznak egymás mellé, alá. De jó megoldás az applikáció is. amikor a dekoratív motívum se­lyem, düssez anyagból, hímez­ve, varrva kerülnek a legkülön­bözőbb címerek és kártyaszím­Címer és kártya '. bóJürriQk'a pulcsi elejére. Mind­két esetben fokozza a hatást, ha , a nyáHkjvágást, a gombpántokat eleve arany-ezüst csillogás kere­te;). * Ejleve belekötve vagy külön rávarrva.' A különleges díszítmények megjelenhetnek szövetkabátká­kon, düssez, bársony, kordbár­sony zakókon, mellényeken, vastagabb anyagból készült blú­Egy szolid kártyamintás ...és címeres pulóver zokon, dzsekiken. Ha vékony a blúz, a kiskabát anyaga, csak a selyemhímzés jöhet szóba. Igaz, ez is nagyon dekoratív és látván nyos. S hogy mi minden lehet a min­tákban? Nos, itt tág tere van a fantáziának és a címerkutatás­nak. Bárki feldíszítheti magát hazai és külhoni történelmi sze­mélyiségek, híres nemesi vagy uralkodói családok évszázados címereivel. Vagy a minták alap­ján kreálhat magának saját cí­mert is. S ha valakinek nem elég a kártya- és címerjegy, felhasz­nálhatja a zodiákus jegyeket is. Nem kell ugyanis nagy fantázia, hogy megjósoljuk, horoszkópfaló korunkban ezek a motívumok is „begyűrűznek" a divatba előbb- utóbb. A legolcsóbb kocsiemelő Családi ezermester (MTI-Press) — A személyau­tók 8—15 centiméter közötti „szabadmagassága”, azaz a kocsi alja meg a talaj közötti tá­volság nem elég ahhoz, hogy akár leguggolva, letérdelve is a jármű alá lehessen nézni. Szere­lőakna, kocsiemelő-szerkezet csak a műhelyekben található, az aláleselkedéshez ezért — ha tetszik, ha nem — elő kell venni a mechanikus vagy hidraulikus kocsiemelőt. Azt persze csak szilárd talajon, függőleges hely­zetben, a kocsi emelőpontja vagy emelőcsonkja alá illesztet- ten, az autót megmozdulás ellen befékezetten, rögzítetten lehet használni. Ha valamilyen komolyabb mű­veletre kényszerülünk (kereket kell cserélni, a rögzítőféket kell állítani), csak az akna vagy a kocsiemelő használatával boldo­gulunk. Ellenőrzéshez azonban egyszerűbb emelőt is kitaláltak már. Ráadásul olyat, amit még a gyakorlatlan barkácsoló is köny- nyen el tud készíteni. S mert anyaga fa, különleges szerszám sem kell hozzá, épületfa hulla­dékból akár „ingyen” is kialakít­ható. A ráhajtós emelő tulajdonkép­pen egy ferdepályás átbillenő bak. Rámpájának anyaga kétco- los, azaz legalább 5 centi vas­tag, 18—20 centi széles és 80— 100 centiméter hosszú pallóda­rab, fenyődeszka. Egyik végét keresztben, egyenesre, a mási­kat azonban kb. 20°-os hegyes­szögben alul ferdére kell fűré­szelni. Az egyenes végre felül egy 18x18x18 centis puhafa koc­kát kell négy-öt, a „rámpadesz­ka” alsó feléről beütött 100-as, vagy 120-as szegekkel erősíteni. Ez lesz a kerékfogótömb. A rámpa aljára viszont két, ha­sonló méretű talpkocka kerül, amelyeket 120-as szegekkel le­het a deszkához erősíteni. A két egymás fölé-alá kerülő fa­kockát a kockákon és a közéjük kerülő rámpán is átfúrt lyukakba hajtott hosszú állvány vagy kapu- pántcsavarokkal is össze lehet fogni. Egy-egy kocka felerősíté­séhez 4-5 szeg. vagy legalább két csavar szükséges. Használatkor a rámpa „élét" az emelni kívánt kerék alá szo­rítjuk, és lassan, óvatosan felhaj­tunk a rámpára, amíg csak a ke­rék a fogóbakhoz nem ér. Ott befékezzük, sebességbe tesz- szük a kocsit, és azután a plusz 20 centivel magasabbra került rész alá már nyugodtan benéz- hétünk, benyúlhatunk. Alája semmiképp se feküdjünk, a fejet ne hajtsuk be a kocsi alá! Két ilyen bakkal a kocsi egyik oldalát, vagy elejéi-farát párosán is felemelhetjük, néggyel meg az egész kocsit is. De kettő már igen praktikus segédeszköz lesz, és túrán a kocsiban is elfér. L W otvoá tovcvia Szexkalauz gy leleményes és CT vélhetően jó üzleti érzékkel megáldott belga az önmagát mindjob­ban kitáró Európát szemlél­ve fölismerte: hiányzik a szexuális élményhez vezér­lő kalauz! Megszületett a Szexmániások kézikönyve '92 című alapmű. A Le Soir című tekintélyes brüsszeli lap a megjelenést kommen­táló írásban nem mulaszot- ta el közölni, hogy a könyv példátlan siker, szinte azon­nal elkapkodták, pedig nemcsak a könyvesboltok­ban árusították, hanem az újságosstandoknál is. De hát mit is tartalmaz az ígéretes című, 370 oldalas kézikönyv? Címeket a La Manche csatornától a görög határig, beleszámítva Skan­dináviát és a létezett szo­cialista országokat is. A kia­dó-szerkesztő Bemard Sehol rendezőelvei nem is­meretesek. Meglepő, hogy Görögország nem kapott helyet az európai szex-úti­kalauzban. Bennünket vi­szont büszkeséggel tölthet el, hogy befogadott a művelt Nyugat. í r: - A 51 y 11 | Néma áldozatok Óvakodj a növényvédő szerektől! Budapest (MTI-Press) — Évek óta halljuk, olvassuk, hogy a nálunk fejlettebb országokban egyre inkább tért hódít a bioker­tészet, egyre nagyobb a piaca a vegyszermentesen termelt zöld­ség- és gyümölcsféléknek. Ná­lunk, Magyarországon, sajnos, még ma is sokan csak legyinte­nek: ugyan már, ki az, aki kuka- cos almáért többet fizet, mint az „egészségesért”? Túl azon, hogy nem kevés mérgező anyagot juttatunk az agyonpermetezett növényekkel a testünkbe, a permetezés során közvetlenül is érhet minket ko­moly egészségkárosodás. Sok­szor az áldozatok nem is sejtik, hogy mitől betegedtek meg, hi­szen elég egy könnyű nyári séta a permetező helikopter alatt ah­hoz, hogy egész életünkre bete­gek, nyomorékok legyünk. A rovarölő szerek az élőlények idegrendszerére hatnak, az ideg­sejtek közötti kapcsolattartást, információáramlást bénítják meg. A második világháború előtt, 1937-ben kísérletezték ki az első ilyen vegyületet, amit akkor vegyi fegyvernek szántak. A háború utáni időkben módosí­tották a vegyületeket, hogy az emberre veszélytelenek legye­nek, ugyanakkor a rovarokat, a kártevőket minél inkább irtsák. Annak ellenére, hogy komoly si­kereket értek el ezen a területen, az ember idegrendszere ma sem tekinthető teljesen védettnek tő­lük. Az arra érzékenyebbek ideg­rendszerét bénítják, az izmok beidegzése is sérül. A lepermetezett hernyóhoz vagy bogárhoz hasonlóan, az ilyen ember sem tud parancsolni az izmainak, remeg a keze, a lába, a szeme forog vagy ráng, nem tudja kinyitni vagy becsukni a szemét. Állandó izomfájdalom­ról panaszkodik, izomsorvadás léphet fel, szívpanaszok, gyo­morfájás, hányás, a nőknél spontán vetélések, a férfiaknál impotencia. A vizeletvisszatar­tással is gondok vannak. A mérgezés jellemző tünete­ként a bőrön kiütések, sebek, fekélyek keletkeznek. Ehhez já­rul az állandó idegesség, feszült­ség, halálfélelem. A beteg így nem szívesen mozdul ki otthon­ról, elszigetelődik, szinte élve eh temetődik. A világban csak az utóbbi években figyeltek fel az áldoza­tok egyre népesebb táborára. A tünetek annyira sokfélék, hogy gyakran az orvosok sem ismerik fel a vegyszermérgezést. Utólag meg igen nehéz bizonyítani (vagy akár csak emlékezni is) arra, hogy a környéken volt-e abban az időben permetezés. Angliában a néma áldozatok együttesen emelik fel a hangju­kat a növényvédő szerek mér­téktelen alkalmazása ellen. Ta­lán nem ártana, ha mi is elgon­dolkodnánk azon, hogy nem fize- tünk-e túl nagy árat a kukacmen­tes almáért! Receptötletek hétköznapokra Bizony kell. Mert tele van vita­minnal, amellett kalóriaszegény és rostdús táplálék. Nem elha­nyagolható szémpont, hogy tél­víz idején vkn a szezonja, s ilyenkor olcsón megvásárolható. Még az epediétára kényszerülő családtagok is fogyaszthatják, ha leöntjük a kelkáposzta első főzőlevét. Sokféle étel készíthető a kel­ből — rakva, töltve, rántva, pá­rolva is kipróbálhatjuk. Alábbi receptjeink is nem ha­gyományos elkészítési módokat ajánlanak. Sárgarépapüré kelkáposztával Hozzávalók (4 személynek): egy fej kelkáposzta (kb. 1 kg), 60 dkg sárgarépa, 15 dkg sajt, 2,5 dl tej, 3 tojás, só, bors, reszelt szerecsendió, 2 evőkanál napra­forgómag, egy paradicsom, egy csomag petrezselyem, olaj. Megmossuk a kelkáposztát, és leveleire szedjük. Sós vízben adagonként 2-2 percig főzzük, majd szűrőbe tesszük és lecse­pegtetjük. A sárgarépát megtisz­títjuk és kockákra vágjuk. For­rásban lévő sós vízben 10 percig főzzük. Ha megpuhult, villával összenyomjuk, és szitán áttörve pürét készítünk belőle. A sajtot megreszeljük. Tejben elkeverjük a tojásokat és a sárgarépapürét, valamint a reszelt sajtot. Sóval, borssal, szerecsendióval fűsze­rezzük. Egy tűzálló tálat olajjal kikenünk. Alulra tesszük a kelká­posztaleveleket, majd ráöntjük a sárgarépapürét, ismét- kellevelet teszünk rá, s sárgarépapürét ön­tünk a tetejére. Előmelegített sü­tőben 20 percig sütjük, míg a te­teje aranybarna lesz. Rászórjuk a napraforgómagot, és további 5 percig sütjük. Amikor megsült, a tetejét paradicsomszeletekkel és petrezselyemmel díszítjük. Kelrolád Hozzávalók (4 személynek): 1 fej kelkáposzta (másfél kg), 2 liter víz, só, bors, 25 dkg főzőkol­bász, 3 evőkanál olaj, 7 dkg pa­radicsompüré, 2,5 dl káposztalé, 3 evőkanál ecet, cukor. A kelkáposzta külső leveleit eltávolítjuk. Torzsáját kivágjuk. A káposztafejet forrásban lévő víz­be tesszük, és 10 percig főzzük, majd a vízből kivesszük, és leve­leire szedjük. A káposzta belse­jét apróra vágjuk, a káposztale­veleket sóval és borssal fűsze­rezzük. A kolbászt 8 karikára vágjuk és 1-1 levélbe egy-egy kolbászkarikát csavarunk. A ro- ládokat és a maradék káposztát olajban és paradicsompürében kb. 10 percig pároljuk. Ráöntjük a káposztáiét, megfűszerezzük, és még egy óra hosszat pároljuk. Töltött kelkáposzta Hozzávalók: fél kg dárált ser­téshús, 3 dkg füstölt szalonna, 2 evőkanál tejföl, 1 evőkanál zsemlemorzsa, 2 tojás, 5-6 db kellevél, só, bors. A szalonnát hozzádaráljuk a sertéshúshoz, majd a tejfölt, a zsemlemorzsát a tojássárgákkal, végül a keményre vert habbal összekeverjük. Ízesítjük sóvalj borssal. A kierezett, megmosott] sós vízzel leforrázott kellevelek-* re rákenjük az elkészített hús-! vagdalékot. Két végét felsodor­juk és átkötjük, vagy hústűvel át­fogjuk. Vízben kb. 40-45 percig főzzük. Hosszú tálon tálaljuk. Melegen főételként, hidegen pástétom gyanánt fogyasztjuk. Étlap vakoknak, telefon nagyothallóknak Ez év kezdetétől eldobhatják a régi menükártyát az amerikai ét­termek. Mostantól ugyanis nem elegendő, ha a konyhamester szépen cirkalmazott betűkkel ajánlja készítményeit. Az étlapot Braille-írásjelekkel kell ellátni, tehát a vakok számára is olvas­hatóvá kell tenni. Á hátrányos helyzetű emberek életét, be­illeszkedését megkönnyítő tör­vényt 1990-ben fogadta el az Egyesült Államok parlamentje, és most lépett életbe. És nem­csak a vakokra érvényes rendel­kezésekkel. A mozikat például arra kötelezik a honatyák, és személyesen Bush elnök, hogy a teremben alakítsanak ki helyet a tolókocsiban lévő nézőknek és kísérőiknek. A telefontársaságok feladata, hogy speciális techni­kával segítsék a nagyothallók, a halláskárosultak beszélgetéseit A törvény ugyanakkor súlyos büntetéseket helyez kilátásbá azokkal, akik hátrányos módon megkülönböztetik a testi fogyaté­kosokat a munkában, a távköz­lésben. Együttjárás Vassné Figula Erika pszichológus JÖVŐ JELIGÉRE „Van egy barátom, akivel már egy éve együttjárunk. Komolyak a szándékai, rokonszenves, ren­des fiú. Szeretem őt, ennek el­lenére félek attól, hogy elron­tom az életem — mint ahogyan a környezetemben sokan tet­ték. -r- Ezért, kérem, válaszol­jon nekem, hogy meg lehet-e előre ítélni, lehet-e tudni, hogy milyen lesz a házasságunk? Miből állapíthatnám meg, hogy boldogok lehetünk-e egymás­sal?" „Járni valakivel” — ez rendszerint azt jelenti, hogy a fiatalok ismerkednek egymás­sal. Megismerik egymás jelle­mét, intelligenciáját, ízlését, érzelmi tartósságát stb. Azt azonban nagyon nehéz megál­lapítani, vajon teljes lesz-e kö­zöttük az összhang, hogy való­ban illenek-e egymáshoz. Még akkor sem lehet előre meg­mondani a jövőt, ha a két fiatal nagtyon erősen vonzódik egy­máshoz. Valójában az együtt­élés során kell megteremteni az egyetértést a két különböző személyiség között. Különböző a neveltetésük, tapasztalatuk s tulajdonképpen nagyon keve­set tudnak egymásról. Ha csak a véletlenen múlna, hogy egy házasság sikerül-e vagy sem, akkor nem lehetne mást tenni, mint megvárni, hogy mi lesz és örvendezni, ha a házasság si-' keres, s legyinteni, ha a kap­csolat nem kedvezően alakul. Valójában a fiatalok felkészül­hetnek a házasságra. Az együttélés során úgy kell köze­ledniük egymáshoz, hogy kí­méljék egymás érzékenységét, kölcsönösen bizonyítsák meg­becsülésüket, szeretetüket. Kölcsönösen alkalmazkodniuk kell egymás természetéhez anélkül, hogy a magukét dur­ván rá akarnák kényszeríteni a másikra. ''Ehhez sok türelem kell és annak a vágya, hogy a másiknak örömet szerezzünk. Olyan összhangot kell terem­teni, mely az évek során egyre tökéletesedik. Ahhoz, hogy ezt el tudják érni, rengeteget kell beszélgetni egymással, és na­gyon oda kell figyelni egymás­ra. Ez energiát, időt igényel, de ezek mindenképpen feltételei a harmonikus házasságnak. Mérlegelje kapcsolatukat, s ha lényeges dolgokban, hason­lóan gondolkodnak« nem vég­letesen ellentétei egymásnak, akkor csak Önökön múlik, ho­gyan alakítják együttélésüket. . ( % 'Jr ^ I k ■ //'• * $? kell-e a kelkáposzta &

Next

/
Thumbnails
Contents