Kelet-Magyarország, 1992. február (52. évfolyam, 27-51. szám)

1992-02-17 / 40. szám

2 Kelet-Magyarország HAZAI HOL-MI 1992. február 17., hétfő Tüskés sarok Barázdák Már elkezdődött a „tavaszi mélyszántás" Nyíregyházán, a Kossuth utca elején. Vajon mit szólna mindehhez a téli álmot alvó pázsit, ha beszélni tudna?! M. MAGYAR LÁSZLÓ FELVÉTELE Mindenféle VAJÁN FÓRUMOT TART a képviselő-testület február 18-án, este hat órakor a művelődési ház­ban. A képviselők beszá­molnak az 1992-es évre tervezett teendőkről, a kitűzött feladatokról. A MAGYAR ÓVODAPE­DAGÓGIAI Egyesület feb­ruár 18-án (kedden) 9 órától tartja ez évi terve­ző taggyűlését. A szerve­zők a rendezvényre várják az egyesület régi és leendő tagjait. A tanácskozás té­mája : az 1992. évi munka­terv előkészítése, a javas­latok, kiegészítések megfo­galmazása. FALUGYŰLÉS BIRI- BEN. Az önkormányzat 1991. évi munkájáról, vala­mint az 1992. évi tervezet bemutatásáról lesz febru­ár 17-én, hétfőn 17 órakor szó a művelődési ház nagytermében. Gratulálunk Ragyogó szabolcsi siker született a „Varga Tamás” országos mate­--------- J matikaversenyen, az általános iskolák hete­dik és nyolcadik osztályo­sainak körében. A hetedi­kesek 141 fős mezőnyében heten voltak szabolcsiak, akik valamennyien az él­mezőnyben végeztek. Kö­zöttük is a legelső Koncz Imre, a nyíregyházi 5. sz. Ált. Isk. tanulója, aki or­szágos első helyezést ért el. A hatodikos vásárosna- ményi Vincze Zsolt, aki az Eötvös József Ált. Isk. ta­nulója, a hetedikesek kö­zött indult, s 19. helyezést ért el. A nyolcadikosok mezőnyében négy szabolcsi indult, akik szintén dicsé­retesen szerepeltek, a 111 versenyző alkotta korcso­port élmezőnyében végez­tek. Rendezvények Hősi KRtDY MOZI: Vissza - kézből. Előadás: 16, 18 és 20 óra BÉKE MOZI: Krumpli­rózsa. Előadás: 16, 18 és 20 óra VIDEOMOZI: Snack bár Budapest. Előadás: 9,30, 11,30, 14 16, 18 és 20 óra KISVÁRBA: Folt a zsák­ját MÁTÉSZALKA: Harry és Sally VÁSÁROSN AMÉN Y: Kickboxer Színház A nyíregyházi Móricz Zsigmond Színházban ma délelőtt tíz órától a — bér- letszünetes — Hamupipőke darabot mutatják be, dél­után fél háromtól ugyan­ezt az előadást a „Hófe­hérke” bérlettel rendelke­zők láthatják. Kiállítások A nyíregyházi Városi Galériában Gisbert Körner iserlohni fotóművész kiál­lítása látható. A tárlat meg­tekinthető — hétfő kivéte­lével — naponta 10-től 18 óráig. A nyíregyházi Jósa And­rás Múzeumban Krúdy Gyula-emlékkiállítás, Nyír­egyháza története a közép­kortól napjainkig és a Nyíregyházi huszárok c. kiállítás láthatók. A nyírbátori Báthori Ist­ván Múzeumban a magyar festett kazettás templomi mennyezetek művészetét bemutató tárlat tekinthető meg. A nyíregyházi városi mű­velődési központ fotóga­lériájában Soltész István és Nagy Tamás fotói látha­tók, Vásárosnaményban, a városi művelődési köz­pontban Rohály Mária tűzzománc alkotásait lát­hatják az érdéklődők, feb­ruár 29-ig. Párthír A magyarok eredete címmel gyűlést tart a Ma­gyarok Nemzeti Szövetsé­ge február 17-én, délután négy órakor Nyíregyházán, a Városmajori Közösségi Házban. Hodászon a napokban megalakult az FKGP helyi szervezet 41 személy rész­vételével. Elnöknek Pércsi Bertalan agrármérnök ta­nárt választották. Az ala­kuló ülésen megvitatták a szövetkezeti és az átalaku­lási törvényt is. Vissza nekünk az iskolát! Rendhagyó szülői értekezlet Szabolcson Bankó Mihály Szabolcs (KM) — A köz­ség területe 5,88 négyzetkilo­méter, lakónépessége 502 tő. Az itt élők száma folyamato­san csökken, az elvándorlás és a születésnél magasabb halálozási arány miatt. Van egy 25 gyermeket befogadó óvoda, de nincs általános is­kola! — idéz egy nemrég megjelent megyei kiadvány­ból Lakatos Bénes, Szabdlcs polgármestere azon a szülői értekezleten, ahol az iskola „visszaliozatala" a téma. A település kis kultúrter­mében közel ötven ember zsúfolódik össze, szülők, a képviselő-testület tagjai, a timári iskola pedagógusai és a meghívott vendégek. Érző­dik a feszültség, figyelmes arcok, de belül ki-ki a ma­ga viharát élesztgeti vagy csitítgatja. Eltűnne a falu — Kell az 1—3 osztály, le­gyen a pedagógus-házaspár „lámpás” — érvel a polgár­mester. — Nem vándorolná­nak el a fiatalok, mert ha mindenki hátat fordít, eltű­nik a térképről ez a nagy múltú történelmi falu. Majd kitér néhány gya­korlati lépésre is: — Megoldjuk a tárgyi fel­tételeket (épületet, berende­zést). Támogatást is kapunk. Előzőleg meglátogattunk né­hány összevont iskolát a szü­lőkkel együtt — jók a ta­pasztalataink. Drótos András, a timári is­kola igazgatója sok minden­nel nem ért egyet, bár tudja, a község vezetői lépéskény­szerbe kerültek. — Kell egy épület, mert a régi szép iskolát a körzetesí­tés után lebontották — de arra is figyelmeztet: végig kell gondolni, mennyibe ke­rül egy pedagógusházaspár; bér, szolgálati lakás. Egy osztály fenntartása csak bi­zonyos létszámig gazdaságos. S ha mégis akarják a szabol­csiak: legyen önálló az in­tézmény, ne tartozzék Tímár­hoz! A célok között pedig A történelmi múlt kötelez. szerepeljen a későbbi 1—6 osztályos elemi iskola meg­teremtése. Támogatást ígér, s azt, hogy az itteni gyerekeket to­vábbra is szívesen látják. Nem zárja ki a vállalkozást, de szerinte szakmai szem­pontból az összevonás vissza­lépést jelent. Anyagi és szakmai érdek Hubai Sándor önkormány­zati képviselő racionális gon­dolkodást kér: fél, hogy pár év múlva nem lesz elegendő gyermek, s bezárhatják az intézmény kapuit. „Inkább munkahely kellene a fiata­loknak, akkor visszajönné­nek.” Bár összességében ő sincs az iskola ellen, de csak ha minden feltétel adott — hangsúlyozza. Sutvorgás, beszélgetés a szülők között. Egy kérdésre adott válaszból kiderül: a szabolcsiak a normatív tá­mogatáson túl még 24 ezer forintot fizetnek tanulónként Tímárnak. A meghívottak közül első­nek Cservényük Lászlóné, a megyei Pedagógiai Intézet vezető szaktanácsadója mond véleményt. A gyermekek ér­dekeire apellál. — Eddig túlságosan a pénz került előtérbe, pedig első­sorban azt kell figyelembe venni, az apróságoknak nem muszáj korán kelni, buszoz­ni, késő este fáradtan beesni az ajtón. Szakmailag sem lá­tok kivetnivalót az összevo­násban. Mindezt megerősít­heti a körünkben lévő nyír- bogdányi kolléganő, aki szin­tén ilyen kis iskolában tanít. Végre a legérdekeltebbek, a szülők is kifejtik vélemé­nyüket. Hajnal Lászlóné első szava a tiltakozás. — Tímáron felépült az új iskola, benne a mi pénzünk is. Végre emberi körülmé­nyek között tanulhatnak a fiaink . . ., akkor most kezd­jünk mindent elölről?! Nem lesz tornaterem. S ha nem jut elég pénz. adót vet majd ki az önkormányzat? Hány- felé szakadjon a szülő? Már több mint két órája folyik egymás győzködése. Vasi Ferenc képviselő sze­rint az oktatás beindítása elviszi a község költségveté­sének felét. Mi lesz a beígért HARASZTOSI PÁL FELVÉTELE ravatalozóval, s az idei évre tervezett nagyszabású cente­náriumi ünnepséggel? Elég-e a hátralévő hat hónap a megvalósításhoz ? Győzködik egymást Az aggodalmak mögött ott bújkál a bizonytalan jövő. Mégis sokan a visszahozatal mellett kardoskodnak. Egy háromgyermekes édes­anya javasolja, vállaljanak többet magukra a szülők, se­gítsék társadalmi munkával a megvalósítást. Hogy telje­sen biztos legyen a vezetés a dolgában, minden érdekelt véleményét kérje ki. — Ha egy csecsemő meg­születik és nem vágják el a köldökzsinórt, meghal. Mi is vajúdások közepette lettünk önállóak, akkor legyen ez az első lépés a Tímárhoz kötődő köldökzsinór elvágásához — vonja le a végső következte­tésként Deli Márta. Még sokáig beszélgetnek az emberek az utcán. A döntés súlyos, de a jövőért meg kell tenni. Leépült feltételek Nyíregyháza (KM — Cs. K.) — Négyezer lakásigény­lőt tartanak nyilván a nyír­egyházi polgármesteri hiva­talban, közülük kétezer- nyolcszázan önkormányzati (volt tanácsi) bérlakásra vár­nak. Valamennyien remény­kednek, számolgatnak, abban bízva, ha elérik a megfelelő pontszámot, rövidesen név­jegyzékre kerülnek, kapják is a kiutaló határozatot. Hogy ez manapság — saj­nos — mennyire nem így van, arról Köteles István, a polgármesteri hivatal ható­sági ügyosztályának vezető­je tájékoztatott. Még min­dig a tavalyi névjegyzéken várakozók igényeit elégitik ki (összesen hetvenen szere­pelnek a listán), addig nem is állítják össze az idei név­jegyzéket. Havonta mindösz- sze egy-két-három bérlakást tudnak elosztani, ugyanis gyakorlatilag csak a leadott bérlakásokból gazdálkodhat­nak. A kilátások nem túl rózsá­sak. A tanácsi lakások nagy részét már korábban kijelöl­ték elidegenítésre, s ha egy ilyen házban üresedik meg lakás, azt már kiutalni nem lehet, csak licit útján érté­kesíteni. Megoldást jelent­hetne, ha épülnének új bér­lakások, erre azonban egye­lőre biztos, hogy nem lesz pénz. Várat magára a kor­mány lakáskoncepciója, s míg az meg nem születik, praktikus okokból helyi koncepciót bevezetni nem­igen érdemes (ami persze nem jelenti azt, hogy ne len­nének elképzelések Nyíregy­házán.) Ha nem épül új bérlakás, nyilvánvaló, hogy a meg­lévőből kell gazdálkodni. Még mindig él az a rendszer, hogy a lakást leadó vissza­kapja a használatba vételi díj többszörösét. Ez jelent némi ösztönző erőt. Olyanok is vannak, főként egyedül­állók, akik — mert nem tudnák fizetni a lakbért — hozzátartozóikhoz költöznek. Gondot jelent viszont, hogy még mindig előfordulnak — bár szerencsére már egyre kevesebben — önkényes la­kásfoglalók, akiket nemigen érdekel, hogy az általuk ki­szemelt bérleményre más kapott kiutaló határozatot. Ä már említett tavalyi­idei névjegyzék, amely het­ven jogosultat tartalmaz, még csak a felénél tart, óva­tos becslés szerint csak ok­tóberben kaphatja meg a kulcsot a sorban legutolsó. Megoldást az jelentene, ha valamilyen szociálpolitikai program keretében folyta­tódna a bérlakásépítés, vagy más módon keresnének utat a rászoruló réteg lakáshoz jutásához. Lehetőségként felmerülhet még, mi volna, ha visszatér­ne a régi „háziuras” rend­szer, csak éppenséggel nehéz olyan vállalkozót találni, aki saját pénzen bérkaszárnyát építene, hogy aztán „bagó­ért” kiadja. A tárgyalóteremből Lebukott a zsaroló Nyíregyháza (KM — Bojté) — A vádlott főiskolát vég­zett, könyvelői szakképzett­séget szerzett, korábban tol­mácsként dolgozott, a bűn- cselekmények elkövetésekor munkanélküli volt. A nyíregyházi V. József a pénzszerzés eszközéül a lo­pást választotta. Három al­kalommal jelentős értékre, üzletszerűen, dolog ellen erő­szakkal lopást követett el. Olyan családokat szemelt ki magának, akiknél remélte nagyobb értékre tehet szert. Így először 300 ezer, majd egy másik helyen 450 ezer forintos összegben ékszert és más tárgyakat szedett össze, a harmadik családnál 200 ezer forinthoz jutott. Mikor már mindent elköltött, zsa­rolni kezdte az egyik csalá­dot: ha nem adnak neki 500 ezer forintot, tűz üthet ki a lakásukban, illetőleg kilátói­ba helyezte, a család bizton­sága veszélybe kerülhet. A sértett haladékot kért, és új időpontban egyeztek meg. Az ezt követő telefonbeszélgetést viszont a rendőrség már le­hallgatta és a tettest a tele­fonfülkénél őrizetbe vette, ö azt állította, hogy fenyegeté­seit nem gondolta komolyan, és a telefonhívást is csak erősen ittas állapotban kö­vette el. A bíróság azonban arra a megállapításra jutott, hogy a vádlott cselekményét lo­gikusan felépítette, annak véghezvitelében kitartó szán­dékáról tett tanúságot. A bí­róság ezért halmaazti bünte­tésül — három év tíz hónap börtönbüntetésre ítélte, mel­lékbüntetésként három évre eltiltotta a közügyektől. Eny­hítő körülményként értékel­ték az őszinte beismerő val­lomását. TRAKTORÜZLET. Szer­dán utazik Minszkbe a „Be­lorusz" traktorgyárba az a szabolcsi delegáció, amelyik közel ezer traktor behozata­láról folytatott tárgyalásokat követően szerződést kíván kötni az első 400 darab meg­vásárlásáról. Információink szerint márciusban már kap­hatók lesznek a mérsékelt árú erőgépek. Ügyeletek Sürgős esetekben a me­gyei rendelőintézetben — fogadják a felnőtt és gyermekbetegeket, este 7- től reggel 7-ig. Az ügye­letes gyógyszertár Nyír­egyházán, a Szabadság tér l. sz alatt található

Next

/
Thumbnails
Contents