Kelet-Magyarország, 1992. február (52. évfolyam, 27-51. szám)

1992-02-12 / 36. szám

1992. február 12., szerda olvasóink leveleiből Kelet-Magyarország 1 1 Négy év alatt 3S0 nap Válaszol az illetékes A végkielégítés kiszámítása 25 évi munkaviszony után megszüntették az állásomat Kaptam végkielégítést, de nem vagyok vele megeléged­ve, ezért kérem, írják meg, hogy minek alapján számít­ják ki ezt az összeget. A gyárban legalább ötvenen vagyunk, akik nagyon keve- selljük a végkielégítést. Demeter József Nyíregyháza, Érkerti-lakótelep (A végkielégítést az átlag- kereset alapján kell megha­tározni. Az átlagkereset ki­számításánál mind a bér­alap, mind a részesedési alap (intézményeknél bér- és jutalmazási alap) terhére kifizetett juttatást be kell számítani. - A kiszámítás alapja — harminc napot meghaladó időre — a meg­előző négy naptári negyedév. A havi és órabéres dolgo­zóknál minden esetben a ki­fizetéskor érvényes személyi besorolási bért kell figye­lembe venni, ezt átlagolni nem lehet. Az egy napra, egy órára eső átlag kiszámí­tásánál a túlórák száma és a készenléti időt figyelmen kívül kell hagyni.) TISZTÁN KEZDI AZ ÜJ ÉVET. A Közterület-fenntartó Vállalat megtisztította a sze­méttől, lomtól, szétszórt hulladéktól a nyíregyházi Guszev-telepet. A megyeszékhely Chi- cagójává lett telep tehát tisztán kezdi az új évet, lakóin múlik, hogyan fejezi be. HARASZTOSI PÁL FELVÉTELE Szervizbajok Elnézést kérek, hogy e pár sorommal zavarom Önöket, de nem tudom problémámat orvosolni, ezért kérem se­gítségüket. Történt 1990 áp­rilisban, hogy vásároltam egy színes televíziót a Shell- áruházban 38 000 Ft-ért. A vásárláskor egy év garanciát vállaltak rá, és a vásárlás után 1991 áprilisban, még a garancia előtt egy nappal be­mentem a nyíregyházi EL- KlSZ-szeryizbe, hogy a te­levízióm nagyon serceg, kér­tem a javítását. Ott azt mondták, hogy ők az ilyen típusú televíziót nem szervi­zelik, nem tudják megcsi­nálni, de vigyem be és kész­pénzért megcsinálják. Így egy-két najppal vittem be a televíziót később. Most au­gusztusban elismerték, hogy ők szervizelik ezt a televízi­ót, de sorkimenős és nincs hozzá anyag és komoly pénzbe fog kerülni a javítá­sa. Kérdem én, akkor miért tagadták le, hogy ők a fele­lős szervizelői a televízió­nak, hiszen akkor még a garanciajegy lejárta előtt be­vittük volna. Problémám másik része az, hogy áprilisban bevittem még egy videót (felvevő-le­játszó) tisztítani, mivel ug­rált a kép, s rá egy héttel bejelentették, hogy a leját­szófejet kell benne cserélni és ez 10—20 ezer forint. Én biztosan tudom, hogy ők rontották el, mivel azt mondták, hogy még ilyen vi­deót nem láttak, s közben cseréltek benne fejet, még rosszabb lett, ugyanis most már se kép, se hang. Meg­jegyzem a szerelőt elbocsá­tották. Persze a televízióban is cseréltek sorkimenőt, de mi­kor belerakták, akkor jöttek rá, hogy nem bele való és most már azon sincs kép, hang. A videót külföldön vették (hozattam). De kér­dem én, ha nem láttak még ilyen videót, miért vállalták el a javítását? Nyíregyházán több maszek szerelő is vállalná, de nem merem elvinni, mert ezek a szerelők (ELKISZ) lehet, hogy úgy elrontották, hogy nem ér annyit, mint a javí­tása. Megkérem Önöket, ha tudnak segítsenek valami jo­gi utat találni problémám orvoslására, mivel már 6 éve járatom a Kelet-Ma- gyarországot, s tudom, hogy sok mindenkinek segítettek már. A televízió és a videó ára 100 000 Ft volt, amiért 300 sertést hizlaltam egy évig, 1990-ben, mivel ezzel fog­lalkozom és a feleségem és három gyerekem nem ha­gyott békémet, hogy ve­gyünk videót. Most már több hónapja nem tévézünk. Megjegyzem, most ez évben tönkrementünk és úgy néz ki, hogy megélhetési gon­dokkal fogunk küszködni. Horváth István Nyíribrony, Felszabadulás út 42. Sorsolás volt, lesz? Szerkesztői üzenetek CSONTOS GÉZANÉ, MÁ­TÉSZALKA: A munkanél­küli-járadék folyósításá­nak időtartama munkavi­szonynak minősül, nem kell félnie attól, hogy az új betegellátási rendszerben az orvos emiatt nem fogja kezelni. Az alapvető ellá­tásra ugyanúgy jogosult, mint a munkahelyen dol­gozó. KOVÁCS PÉTER, BOR­BÁNYA: Jelenleg még nincs olyan jogszabály, amely előírná, hogy ötéves, termelőszövetkezeti mun­kavégzés után a dolgozó­nak, illetve az örökösének alanyi jogon jár a vagyon­jegy. BÁLINT BÁCSINAK, BEREG: Sajnáljuk, hogy nem írta meg a pontos cí­mét. Leveléből úgy gondol­juk, unokáját logopédushoz kellene vinni, mert ez be­szédhiba. Szakemberre van szükség, jók és hasznosak a gyógyfüvek, de ezen a gondon aligha segítenek. A kérdezett könyvet még nem adták ki, nyárra ígérik. CSUKA JÓZSEFNÉ, NYÍREGYHÁZA: Valóban megdöbbentő, amit a me­nyével csináltak. Még ér­vényben van a rendelet, hogy a táppénzes áLlomány ideje alatt, és az azt köve­tő tizenöt napon belül fel­mondással nem szüntethe­tik meg a dolgozó munka- viszonyát. Egyébként is a felmondás indokának valós­nak és alaposnak kell len­nie, például létszámleépí­tés, átszervezés stb. Fordul­janak a munkaügyi döntő- bizottsághoz, elutasítás ese­tén a Munkaügyi Bíróság­hoz. Tavaly a Kadencia Kiadó által piacra dobott és reklá­mozott Kabos László, Sas József stb. műsoros kazet­tákból vásároltam magam­nak. A kazettákban volt egy sorsjegy is, amiből kiderült, hogy a kiadó január tizen­kettedikén sorsolást tart, nagy nyereményeket oszta­nak szét a vevők között. Beküldtem a sorsjegyeket és január huszonnegyedikén (a sorsjegyeken úgy ígérték,.,, hogy ezen a napon közlik a napilapokban a nyertesek nevét) minden napilapot megvettem, miután sem a Kelet-Magyarországban, sem a Népszavában, sem a Sza­bad Földben nem találtam meg az ígért tájékoztatót. Ráment az összes pénzem, de hiába forgattam elölről- hátra, hátulról-előre az újsá­gokat, sehol és semmit sem közöltek a húzásról. Azóta is nézegetem a lapokat, hátha valamelyikből egyszer kide­rül, hogy sorsolás volt, avagy csak lesz. Csicsák István Oros, Élet u. 14. Varázsszőnyeg Űj típusú áremelés peches áldozata lettem. Január 30.-ikán a nyíregyházi Pre­sent import bolt Széchenyi utcai kereskedésében vásá­roltam egy rongyszőnyeget. Mivel 2,60 m hosszú sző­nyegre volt szükségem az előszobába, megvettem a 2,55 m-esre hitelesített szőnyeget 561 forintért. Csakhogy, ami­kor leterítettem az előszobá­ban, túl rövidnek tűnt. Meg­néztük, és csak 2,35 m volt, tehát 20 cm árával, negy­vennégy forinttal fizettem többet. Sebaj, gondoltam, biztosan elcserélték a cédu­lákat véletlenül, ezért fizet­tem többet. Másnap visszavittem a szőnyeget azzal, hogy a többletként felszámolt 44 fo­rintot visszakérem. Egy idős hölgyalkalmazott azonban a méterrúd mellett bámulatos kézügyességgel 2,60 m-nek mérte a 2,35 m-es szőnye­get. Kérésemre leterítettük a földre, szépen kisimítottuk és a szőnyeg, mintha az Ezer­egyéjszaka varázsszőnyege lenne, 2,35 m-re összement. Ám ez a jól látható, kézzel fogható bizonyíték nem volt elég, elutasítottak azzal, hogy ők nem így, hanem úgy mérik a szőnyeget. .. Jólesett kiadni ezt a mérget magamból, nem a 44 forin­tért, hanem az elvért. F. A.-né, Nyíregyháza (Pontos név és cím) Se pénz, se posztó... Tavaly november hatodi­kén leadtam a Nyírségi Al­ma BT. vajai telephelyén 3180 kg nettó súlyú, száz- százalékos léalmát tizenkét forint kilónkénti árban. Azt ígérték, hogy két hét múlva postán megkapom az érte járó összeget, de ez mind a mai napig nem történt meg. December 15—20 között telefonon érdeklődtem, ez év január hatodikén pedig ajánlott, levélben kértem tájékoztatást a bt.-tői, hogy hol akadhatott el a pénzem. Sem a telefonra, sem a le­vélre nem kaptam választ. Mikó László rokkantnyugdíjas Nyíregyháza (KM) — Egy­re többen keresik föl szer­kesztőségünket azzal a kér­déssel, hogy ha megszűnik a munkaviszonyuk, kaphat­nak-e munkanélküli-járadé­kot, ez felmondás után is megilleti-e őket? A Megyei Munkaügyi Központ válaszát közöljük: A munkanélküliek ellátá­sáról szóló 1991. évi IV. tör­vény alapján munkanélküli­járadék illeti meg azt, aki munknélküli, de öregségi vagy rokkantsági nyugdíjban nem részesül; az illetékes munkaügyi központ nem tud megfelelő munkahelyet fel­ajánlani neki, együttműkö­dik a munkaügyi központtal; továbbá rendelkezik a tör­vény által előírt munkavi­szonnyal. A munkanélküli-járadékra való jogosultság megállapítá­sánál a kirendeltségen tör­ténő jelentkezést megelőző évet kell vizsgálni. Ha a je­lentkező ez alatt a négy év alatt legalább 360 nap mun­kaviszonnyal rendelkezik, a jogosultság megállapítható. A szükséges adatokat a mun­kakönyvéből, személyi iga­zolványában lévő bejegyzé­sekből lehet megállapítani, illetve egyéb okiratokból is, amennyiben a bejegyzések hiányosak. A munkanélküli-járadek iránt kérelmet kell benyúj­tani a Megyei Munkaügyi Központ illetékes kirendelt­ségén. Ha a törvényben elő­írt feltételek megvannak, a munkanélküli-járadékra való jogosultságot határozatban állapítják meg. Ha a mun­kanélküli utolsó munkavi­szonya a saját kezdeménye­zésére szűnt meg (ő mondott fel a munkahelyén), vagy fe­gyelmivel elbocsátották. munkanélküli-járadékot csak a munkaügyi központ kiren­deltségénél történő jelentke­zését követő 90 nap múlva illeti meg először. Egy vajai olvasónknak azért vonták meg a munka­nélküli-járadékát, mert a Munkaügyi Központ illeté­kes kirendeltsége által fel­ajánlott munkalehetőséget családi okokból nem fogadta el. Fellebbezést adott be el­lene, mert felháborítónak tartja, hogy ilyen csekély jö­vedelemből élő családtól vonták meg a pénzt. Egy hó­nap elmúltával még nem ka­pott választ a fellebbezésé­re ... Juhász Gábor, a Me­gyei Munkaügyi Központ igazgatója tájékoztatta olva­sónkat: A munkanélküliek ellátá­sáról szóló 1991. évi IV. tör­vény 56. §. (1) bekezdésének értelmében a Megyei Mun­kaügyi Központ határozata ellen benyújtott fellebbezést az Országos Munkaügyi Központ bírálja el. A ren­delkezésből következik, hogy a fellebbezést az Országos Munkaügyi Központnak (1089 Budapest, Reguly A. u. 57— 59.) kell felterjeszteniük. Amíg a felettes szerv nem dönt az ügyben, a megyei központ nem tehet semmit. Az Országos Munkaügyi Központ másodfokú határo­zatának egy példányát ter­mészetszerűleg olvasónk is megkapja. A munkanélküli- járadékról rendelkező jog­szabály méltányosság gyakor­lására nem ad lehetőséget, ezért az álláslehetőséget bár­milyen okból is elutasító munkanélküli nehéz szociáLis helyzete sajnos nem vehető figyelembe. Az oldalt összeállította: Tóth M. Ildikó Beleöltünk minden pénzünket A felvásárló csődbe ment Nyíregyháza (KM — Tóth M. Ildikó) — „Az embernek kicsi kell. A barom, az sokat eszik, tehén, ló egész éccaka zabái, s az ember kicsivel beéri. A szegény ember avval halad előre, ha nem eszi meg minden keresetét __” Mit mondana Móricz Zsig- mond Boldog embere, ha most volna magyar földmí­ves; földnek, gépnek, bank­nak, felvásárlónak kiszolgál­tatott kistermelő? Aki hiába robotolt látástól vakulásig. szedte, hordta az almát, pa­radicsomot, amit a föld adott, keresetéről hónapokig csak álmodik, s nem eszik kicsit se belőle? Hiába volt szerződés Nagy a magyar ugar, a szél szétszórja a falvak né­pének keserű sóhajtását: nem jól csinálják az égi ha­talmak, hogy az ő hátukon csattan az ostor vége. Mert dolgos ember a falusi, a té­eszek a nagy bizonytalanság­ban nem szántottak, nem ve­tettek, de ő megművelte a saját földjét. Az meg ter­mett, mintha csúfolódna. bő­séggel . . . Boldog ember az volt, aki bejutott a felvá­sárlótelepre naptól vörösre főtt fejjel, és eladhatta ^ a gyümölcsöt, zöldséget. Már azzal se igen törődött, hogy papír nélkül, hiszemre, csak szabaduljon tőle. Gy. Mihálynak és N. Ist­vánnak volt szerződése a csengeri AGRO-FRUKT Rt.- vel, tavaly szeptemberben le is adták a majd huszonhat vagon paradicsomot, de hiá­ba telt el a szerződésben megszabott harmincnapos fi­zetési határidő, pergett le még három hónap, nem kap­ták meg a pénzüket. A hírt viszont igen, hogy a rész­vénytársaság ellen felszámo­lási eljárás folyik ... Farmergazdaságról beszélnek — Beleöltük minden pén­zünket, mindennap tizenöt órát dolgoztunk a földön, és most odavész minden? — kérdi piros-sápadtan Gy. Mihály. — Két gyerekem van, a feleségem kisegítő családtag, felvettem az újra­kezdési kölcsönt, az OTP-vel együtt havonta tizenötezer forintot fizetünk, és hol még a bérelt föld díja, a rezsi; ételre, ruhára már alig jut. . . N. István komoran bólint, látom, gyürkőzik magával, nehogy kirobbanjon belőle a harag: — Farmergazdaságokról beszélnek, hát mire hozzuk létre, ha a kormány nem vállal garanciát a kisterme­lőkért? Ketten hétszázezer forintot szedtünk össze in- nen-onnan, hogy termeljünk. A paradicsomért egymillió- kétszázhetvenezer forintot ígértek, úgy minősítették, ahogy akarták, de örültünk, hogy egyáltalán átvették. Most meg itt állunk pénz nélkül. Van három gyerekem, a feleségem munkanélküli, tizenhétezer forintból élünk és húszezer a kiadás! Ho­gyan merjünk ezek után be­levágni új üzletbe? Hogyan lesz így Magyarországon vi­rágzó mezőgazdaság...?! Tóth Sándor, az Rt. ügy­vezető igazgatója elismeri, hogy nyolcmillió forinttal tartoznak a kistermelőknek, tizenötmillióval téeszeknek, káeftéknek paradicsomért, sárgarépáért. A több- bank és gaz­dálkodószervezet által zöld­ség-gyümölcs feldolgozásra létrehozott társaság szép re­ményekkel indult, de tavaly augusztusban az egyik hite- léző már felszámolási eljá­rást kezdeményezett ellene. Még a cég házipénztárát is lefoglalták. A kistermelők csak fohászkodhatnak, hi­szen a főbb hitelezőket kell legelőbb kielégíteni az Rt. vagyonából, s ha még ma­rad belőle valami, őket. Hiaba mennek a bíróságra, jogos jussukat követelni. Egyetlenegyet tehetnek, fi­gyelik a Magyar Közlönyt. Ha ugyanis a hivatalos lap­ban megjelenik a felszámolá­si hirdetés, és harminc na­pon belül nem jelentik be igényüket, még arra is el­vesztik a jogot, hogy esetleg megkapják a paradicsom árát. A kistermelő mindennel és mindenkivel szemben védte­len. Ördögi körbe lépett, mert ha termel, ilyen baj érheti, ha nem, felkopik az álla. Ma mit mondana a Boldog em­ber?

Next

/
Thumbnails
Contents