Kelet-Magyarország, 1992. február (52. évfolyam, 27-51. szám)
1992-02-11 / 35. szám
4 kelet-IViagyarorszäg t99l február ll. kedd Budapest; (KM — MS) — Kedd & Szaboles-Szatmár- Bereg megyei képviselők äl- íal benyújtott interpelláció napja lesz az Országgyűlésiben. Három különböző — egyenként is nagy témákat felölelő — interpelláció kerül & T. Ház elé megyénk képviselőitől. Mádi László (FIDESZ) hétfőn mér kézhez is kapta a munkaügyi miniszter válaszát, aki élt a lehetőséggel, és írásban válaszolt a képviselőnek. Két hete Mádi László interpellációban bírálta az idei munkanélküliségi prognózist, mert szerinte a tervezett 11 százalék kevés, ennél jóval több várható és ez komoly költségvetési hiányt vetít előre. Befolyásolja ez az inflációt és az életszínvonalat tükröző mutatókat is. Megkérdezte a képviselő, hogy mikor és milyen forrásból kívánja a kormány kialakítani a munkanélküli-ellátásból kiesők részére a szociális segélyrendszert. A miniszteri válasz ismeretében a FIDESZ képviselője hétfőn munkatársunknak elmondta: nem tartja kielégítőnek a munkaügyi miniszter válaszát. Mádi László ezért keddre viszontválasszal készült és parlamenti sajtótájékoztatón kívánja ráirányítani a figyelmet a még súlyosabbá váló munkanélküliség országos és megyei gondjaira. (Az in- terpellációs viszontválasz elhangzása után a témára még visszatérünk.) Gulyás József (SZDSZ) képviselő „Kormány érvényes jogalkotási program nélkül, képviselők éves munkaprogram nélkül, avagy vak vezet világtalant” címmel nyújtott be interpellációt az igazságügyi miniszterhez. Nyilvánvaló ugyanis, hogy az alapos felkészüléshez, a választókkal tartott kapcsolathoz különösen fontos, hogy a képviselő tudja, mikor, melyik ülésen pontosan mi kerül napirendre. Az interpelláció témáját az SZDSZ olyan fontosnak tartotta, hogy előbbre sorolta, mielőbb, már kedden a plenáris ülés elé kerülhessen. A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei képviselők közül Vargáné Piros Ildikó (független) a harmadik, aki az Országgyűlés február 11-i ülésére interpellációt nyújtott be. A miniszterelnökhöz szóló kérdésben arra keresett választ, hogy a magán- személyek jövedelemadójáról szóló tavalyi XC. törvény egyik pontjában meghatározott kormányrendelet mikor születik meg, hiszen az a jövedelemadó kiszámításához, meghatározásához nélkülözhetetlen. Sajnos a megyei képviselő csak a 18. helyen szerepel az interpellációt benyújtók között, így az várhatóan csak később kerülhet a T. Ház plénuma elé. Nyíregyháza, (KM — M. M. L.) — Bombariadó aavarta meg néhány percre péntek este Pécsett a FIDESZ IV. kongresszusát. Szerencsére valaki csak tréfálkozott, agy rövid fennakadás után folytathatták munkájukat a küldöttek, A háromnapos tanácskozás iránt nagy volt a nemzetközi érdeklődés, ezt jelezte ez európai liberális pártok képviselőinek magas száma, illetve többek között Tőkés László üdvözlő távirata is. Mint Daragó László, a megyei FIDESZ-küldöttosoport vezetője elmondta, ez a kongresszus más volt, mint az eddigiek. A korábban megmutatkozó mozgalmi jelleg helyett most főleg a szakmai jelleg vette át a vezető szerepet. Az üléseken kidolgozott irányelvek, állásfoglalások azt mutatják, hogy a Fiatal Demokraták Szövetsége kormánylképes alternatívákkal tud kiállni a választók elé. Az emberek bizalmát úgy lehet megnyerni, ha látják, van olyan erő, amely képes választ adni az őket érintő kérdésekre. S mint a szekcióülések munkája bizonyította, a FIDESZ képes erre. A szekciók munkájában természetesen részt vettek Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéből érkezett küldöttek is. Több vitához is hozzászólt például Parragh Dénes, a nyíregyházi önkormányzat FIDESZ frakciójának a vezetője. A környezetvédelmi szekcióban javasolta, hogy teljesen ónálló, tiszta profilú minisztériumot kell létrehozni, míg az önkormányzati szekcióban az egyházi ingatlanok rendezésének nyíregyházi tapasztalatairól számolt be. Egy másik felszólalásában azt iiangsúlyozta, hogy az önkormányzatoknak nem vállalkozniuk kell, hanem vállalkozásbarátnak kell lenniük. A kongresszuson önálló napirendi pontként szerepelt a Liberális Internacionálé- hoz való csatlakozás kérdése. Ez tulajdonképpen egy olyan nemzetközi szervezet, amely a liberális pártokat tömöríti. A közel 300 küldött 10 tartózkodással, ellenszavazat nélkül döntött a tagfelvételi kérelem mellett. A kongresszuson megjelent Otto von Lambsdorff is, a Liberális Internacionálé elnöke, aki támogatásáról biztosította a fiatal demokratákat. Mint kifejtette, nagy esélyt lát arra, hogy az ősszel már a szervezet teljes jogú tagja legyen a FIDESZ. A hétvégén Pécsett új választmányról is döntöttek a fiatalok, amelyben megduplázódott az országgyűlési képviselők száma. Daragó László szerint így erősödött a választmány, ahol éppúgy megtalálható az Orbán Viktor—Kövér László—Áder János által képviselt határozott irány, mint á Fodor Gábor- féle türelmes, konszenzusra törekvő oldal. Köiélct Életlehetőséget védő programot Beszélgetés Pozsgay Imrével Nyíregyháza (KM — Baraksó Erzsébet) — Pozsgay Imre, a Nemzeti Demokrata Szövetség elnöke az Agrárszövetséggel közös szervezésben tartott a napokban politikai előadást Fehérgyarmaton. Előtte Nyíregyházán fogadta lapunk munkatársát és válaszolt kérdéseinkre. # Önök, az NDSZ és az Agrárszövetség vezetői most közösein járják az országot előadássorozatukkal. Mi indokolja az NDSZ közeledését az Agrárszövetséghez és mi azzal a cél? — Magyarország mai társadalmi-politikai válságában keresni kell az együtműkó- dési lehetőségeket egy új kiegyezés, egy új közmegegyezés megteremtéséhez. Mi minden olyan tartalmas, komoly politikai mozgalommal, szervezettel keressük a kapcsolatot, amelynek a programjaiban a mienkével azonos, vagy ahhoz közelálló gondolatokat, programpontokat fedezünk fel. Számos ügyben ezt találtuk az Agrárszövetségnél is, egyszersmind tapasztaltuk szervezetükben, politikai megnyilatkozásaiban azt a felelősséget, amely rokonszenves nekünk, azt a gondolkodásmódot, amely közeli a miénkhez, nem volt nehéz elhatározni, hogy a közvélemény előtt is kipróbáljuk ezt. • A mostanára kialakult politikai helyzetben milyen az NDSZ jelenlegi viszonya a baloldalhoz, a szociáldemokráciáihoz és a kereszténydemokráciához? — Nem titkoltuk a kezdettől azt, hogy mi centrumszervezetként, centrummozgalomként kívánunk bekapcsolódni a magyar politikai küzdelembe, az országépítésébe. Ezt úgy értjük, hogy elutasítjuk a szélsőségeket, s azt reméljük; ezt a választópolgár méltányolni fogja és szavazataival a politikai szervezetekben is megerősít. Ugyanakkor egy kiteljesedett és többpártrendszerű politikai struktúrában gondolkodunk, aminek egyik legjellemzőbb tulajdonsága, hogy erős, korrekt baloldal működik benne. A politikai megfontolás mindenképpen bennünk van, amikor a baloldalról beszélünk és a baloldal programjában nem feltétlenül a magyarországi tapasztalatokról beszélek csupán. Számos olyan érték fedezhető fel, amellyel mi magunk is azonosulni tudunk. Gondolok itt elsősorban a szolidaritásra, továbbá arra, hogy a legviharosabb társadalmi átalakulás idején sem lehet kizárólag spontán mozgásokra és dzsungel- vagy farkastörvényekre bízni az egyes ember, különösen a kiszolgáltatott ember sorsát. Ezek között az értékek között említem még azt, hogy a mai modem szociáldemokrácia keresi a kompromisszum lehetőségét a tőke és munka között és elsősorban munka- vállalói oldalon áll. Ilyen módon a kereszténydemokráciában, de különösen a keresztényszocialista mozgalmakban — amelyek nagyrészt a legújabb pápai en- ciklikára alapoznak — valamint az európai szociáldemokráciában mi olyan értéket látunk, amelynek, ha itthon megjelenik, szövetségesei tudunk lenni. # Melyek ma az NDSZ szerint az országban a legsúlyosabb és legnehezebben kezelhető kérdések, és az azokra adandó NDSZ-vála- szokat tekintve milyennek látja esélyüket a következő választáson? — Az ország legnehezebb és legsúlyosabb problémája a gazdasági válság megoldása. Ennek a válságnak az eredete, gyökerei messzire nyúlnak vissza, még az elmúlt rendszerbe. A rendszerváltáskor világosabban és félreérthe- tetlenebbül kellett volna erről az örökségről szólni, és a programokban kimondani, kik lesznek a nagyon megterhelő átalakulás vesztesei és kik lesznek a nyertesei, és a veszteseket miképpen kárpótolja majd a társadalom. Ez elmaradt, de még nem késő erre újra visszatérni, és társadalmi együttműködést kérni ebben az ügyben. — Ebből a válságkezelésből egyenesen következik az alapokat érintő két dolog: miként lehetne a súlyosan veszteséges magyar vállalatokat racionalizálni, s ebben az ésszerűsítési folyamatban a tulajdonviszonyok átalakítása, a privatizáció milyen szerepet játszhat. Ennek a két nagyjelentőségű feladatnak a megoldásában az NDSZ nem abból indul ki, hogy a va- gyonosztozkodást kell a küzdelmek középpontjába állítani, hanem annak a néhány millió embernek a sorsát, akinek az élete az eddigi állami tulajdonhoz kötődött, és most a teljes bizonytalanság érzésével fél a holnaptól. — Ez vezet át a következő, nagy horderejű problémához: mi lesz azokkal a társadalmi csoportokkal, rétegekkel, amelyeket a fejlődés fő irányáról leszakít a infláció és az elszegényedés felé taszít, s mi lesz azoknak a sorsa, akik ezt az átalakulási folyamatot munkanélküliként kénytelenek átélni? A mi felméréseink nem olyan optimisták, mint a kormányé, mi azt hisszük, azt tapasztaljuk a jelenlegi tempóból, hogy sokkal nagyobb méretű lesz a munkanélküliség, mint amennyit most jósolnak 1992-re. — E tekintetben nekünk világos és az emberi személyiséget, az emberi életlehetőséget védő programot kell kidolgozni. Ehhez szeretnénk mi alternatív programot ajánlani a választásokig, s itt a válaszom a kérdésére: ilyen program kidolgozásával komoly esélyünk van arra, hogy jelentős parlamenti tényezőként, pártként folytassuk politikai harcunkat az 1994-es választások után. 0 Készen van-e már ez az alternatív program? — A megalakulásunk idején megszerkesztett program már tartalmazta erre a jelzéseket, most a téli közgyűlésen jóváhagyott feladatterv még konkrétabb és megkö- zelíthetőbb elemeket foglal magában, de véletlenül se mondtuk azt, hogy már teljesen kész, totális programmal rendelkezünk, nem is hiszem, hogy ilyenekre lenne szükség. Feladatmegoldó terveket szeretnénk készíteni, ehhez egy megbízható és elfogultalan szakértői gárdát kell felsorakoztatni, s a nyilvánosságot megnyerni ahhoz, hogy közvetítse a választópolgárokhoz a mi gondolatainkat. • Köszönöm a válaszait FRANKFURT: Hang-Dietrich Genscher német ás I. Baker amerikai külügyminiszter jelenlétében hidaltak útnak február 10-én Frakfurtbúl a „Remény -művelet” „fedőnevű” szállítási akció első repülőgépei a Független Államok Közössége részére. MTT — telefotö A földtulajdon átalakulása (1.) Létfontosságú dátumok Nyíregyháza (KM) — Mint azt hétfői lapunkban beharangoztuk, a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei MDF-es országgyűlési képviselők közreműködésével segíteni szeretnénk a szövetkezetekről és az átmeneti szabályokról szóló törvények paragrafusai közötti eligazodásban az érintetteknek. Mivel az átalakulás legfontosabb előírásai dátumokhoz kötődnek, s ezek elmulasztása jogvesztő hatású, ezért sorozatunk első részében a legfontosabb időpontokra hívjuk fel a figyelmet. — A törvény hatálybalépésének ideje 1992. január 20. — 1992. június 30.: 1971. III. törvény és 63. §-ában felsorolt jogszabályok alkalmazhatóságának határideje. — 1992. december 31.: a régi szövetkezeti szabályok alkalmazhatóságának időpontja a mezőgazdasági és ipari szövetkezetekre. — 1992. február 21.: (a hatálybalépést követő 1 hónap) az önkormányzatok tulajdonszerzési szándékának bejelentése a szövetkezet vagyonához nem tartozó, de általa használt földekre. — 1992. április 30.: eddig kell befejezni a vagyonnevesítést a mezőgazda- sági és ipari szövetkezeteknél. — 1992. április 1.: (tv. hatálybalépést követő 60 nap) vagyonnevesítésre vonatkozó bejelentési határidő azoknak, akik a hatálybalépéskor nem voltak tagok, de azt megelőzően 5 évig igen, és akiknek a tagságuk viszonyát e törvény alapján kell helyreállítani. (Továbbá mindkét jogosult örököseinek.) A határidő jogvesztő! — 1992. április 1.: (hatálybalépést követő 60 nap) a tagsági viszony visszanyerése iránti bejelentés határideje. (Jogvesztő határidő.) — 1992. április 1.: (hatálybalépést követő 60 nap) az átlépett tag vagyonne- vesítési igényének bejelentési határideje. — 1992. február 29.: helyi Érdekegyeztető Fórum megalakításának, kezdeményezésének határideje. — 1993. március 31.: a kárpótlási törvénnyel összefüggésben árverezésen nem értékesített, és a vagyonnevesítéssel nem érintett ingyenes használatú földek ez idő után az önkormányzat tulajdonába kerülnek. — 1992. december 31.: egyénileg és csoportosan ez ideig lehet kiválni a mezőgazdasági és ipari szövetkezetekről. — 1992. július 30.: a lakásszövetkezetekből és általános fogyasztási szövetkezetekből ez ideig lehet csoportosan kiválni. — 1992. december 31.: a mezőgazdasági és az ipari szövetkezeti szakcsoportok átalakulásának határideje. Az átalakulás elmulasztása azzal jár, hogy a határnapot követő 31. napon a szakcsoportot megszűntnek kell tekinteni. — 1992. június 30.: más szövetkezeti szakcsoportok átalakulásának határideje. Elmulasztása ugyancsak azzal jár, hogy a határnapot követő 31. napon a szakcsoportot megszűntnek kell tekinteni. — 1993. január 31.: az ipari és mezőgazdasági szövetkezetek átalakulására vonatkozó döntéshozatal időpontja, a cégbejelentés időpontja. — 1992. július 31.: minden más szövetkezet átalaku-. lási döntéshozatalainak, cégbejelentésének időpontja. — 1993. június 30.: a most működő, de az egyesülési jogról szóló törvény szerint bírósági nyilvántartásba nem vett szövetkezeti érdekképviseleti szervek nyilvántartásba vételi időpontja. Elmulasztás esetén az érdekképviseleti szerv június 31. napjával megszűnik. *»■ *-' A törvény jónéhany eljárásjogi szabályt is előír. A fontosabbak: — A termőföld megvételére jogosultak a vételi jogokat a szövekezet felhívásától számított 30 napon belül jelenthetik be. — Az Érdekegyeztető Fórumot az önkormányzat a bejelentéstől számított 15 napon belül köteles megalakítani. — A szövetkezet a kárpótlási törvény végrehajtására a földalap elkülönítésének tervezetét a Kárrendezési Hivatal felhívásától számított 30 napon belül köteles az Érdekegyeztető Fórumnak megküldeni, aki arra 8 napon belül'észrevételt tehet.' Véleménykülönbség esetén 8 napon belül kell megkísérelni egyezség létrehozását. Ha ez nem történne meg újabb 8 napon belül az észrevételeket a Kárrendezési Hivatalnak meg kell küldeni, aki újabb 15 napon belül határozatot hoz. — A vagyonnevesítésről hozott közgyűlési határozatot 15 napon belül kell a távollévők, érdekeltekkel írásban közölni. — Az árverezést a vezetőség a vagyonmegosztást jóváhagyó közgyűlés időpontjától számított 60 napon belüli időpontra kell kitűzze. — Az árverezési kifogási az árverezés napjától számított 3 napon belül lehet benyújtani az illetékes helyi bírósághoz. Ezt a kifogást a bíróság 8 napon belül bírálja el. Következik: A vagyonnevesítés Ere érttil a narancs Kongresszas iitái a FIDESZ Interpellációk up Mádi visziRtválaszra kész! TÚL A MEGYÉN
