Kelet-Magyarország, 1992. január (52. évfolyam, 1-26. szám)

1992-01-09 / 7. szám

Mit kell tudni az adóról? Beszélgetés az új törvényekről i , . ............... 1992. január 9., csütörtök EGYRŐL TÖBBET Kelet-Magyarország 11 Nyíregyháza (KM — M. Cs.) — Mint a Messiást, úgy várták az érdeklődök (vállalkozók, magánszemélyek, kistermelők, főkönyvelők) a szombati Ma­gyar Hírlap mellékletét, amely­ben az idei évre érvényes adó­törvények szerepelnek. A tel­jesség igénye nélkül az érde­kesebb paragrafusokról kérdé­seimre bővebb magyarázatot dr. Szikora János, az APEH megyei igazgatóhelyettese adott. ■ A magánszemélyek jövede­lemadó törvényének módo­sításánál sokan sajnálkozva vették tudomásul, csökken­tek az adómentes tételek. Miért volt erre szükség? — A kisebb terhelést jelentő adótábla kialakításának feltéte­leit az adóalap szélesítésével, az eddig adómentes jövedelmek egy részének adókötelessé téte­lével teremtette meg a törvény. Adókötelessé vált például az üdültetéshez adott munkáltatói il­letve szakszervezeti hozzájáru­lás, a pénzben kifizetett étkezési hozzájárulás teljes összege, a munkaruha pénzbeni megtéríté­se. Az eddig adómentes termé­szetbeni juttatások mentessége az év végéig megmarad, ezt kö­vetően kormányrendelet fogja megállapítani az adómentes té­teleket. ■ A gyesen lévő kismamák, valamint a középiskolások és felsőfokú tanulmányokat végzők hogy adóznak ezen­túl? — A gyes adóköteles lett, vi­szont a 0 kulcsos jövedelemha­tár 100 000 forintra emelkedett, így ha a kismamának más for­rásból nincs jövedelme, a gyes után önmagában nem kell adót fizetnie. A középiskolások és a főiskolai,. egyetemi hallgatók ösztöndíjának adómentessége megszűnt. Az emellett szerzett más jövedelemmel össze kell vonni az ösztöndíj összegét, de az ösztöndíjra jutó adót (a nyug­díjhoz hasonlóan) nem kell meg­fizetni. Ha valakinek egy évben 60 ezer forint az ösztöndíja, mel­lette keres még 50 ezret, akkor 100 000 forintig adómentességet élvez és 10 ezer forint után adó­zik, mivel a 60 és 50 ezer forint összeadódik. ■ Változik egyes jövedelemtí­pusok adózása. Melyek ezek és a mezőgazdasági kistermelőknél a 750 ezer forint egy személyre vagy egy családra vonatkozik-e? — A törvény szerkezetében formai változást jelent, hogy az eddigi munkaviszonyból és tár­sas vállalkozásból származó jö­vedelmeket az ún. nem önálló tevékenységből származó jöve­delmek között, a találmányból, a tudományos és művészeti tevé­kenységből, az egyéni vállalko­zásból származó és az ún. egyéb jövedelmeket az önálló tevékenységből származó jöve­delmek között szabályozzák. Az eddigiekhez képest érdemi válto­zást tartalmaz a törvény egyes jövedelemtípusoknál. Mezőgaz­dasági kistermelőnek a korábbi rendelkezések szerint akkor szá­mított az adózó, ha a saját maga és családja mezőgazdasági kis­termeléséből befolyt árbevétel együttesen a 2 millió forintot nem haladta meg. Bevételük 500 ezer forintig adómentes volt. Az új rendelkezések szerint az általuk végzett mezőgazdasági kister­melés árbevételét a családtagok külön-külön veszik számba, s egyéni döntésüktől függ, hogy a 750 ezer forintig terjedő bevétel vagy a 150 ezer forintig terjedő jövedelem adómentességét vá­lasztják. A 750 ezer forint árbe­vételt meghaladó bevételnél ál­lattenyésztés esetén a bevétel 10 százaléka, minden más eset­ben 30 százaléka tekintendő jö­vedelemnek. ■ A szellemi tevékenységet folytatók is elestek jelentős jövedelemtöbblettől. Meny­nyi összeg után kell adóz­niuk és mik azok a költség- fajták, amelyeket el lehet számolni? — A szerzői jogvédelem alá tartozó, illetve egyéb tudomá­nyos, művészeti tevékenységből származó jövedelem adózásá­ban újdonság az, hogy a korábbi 35, 50 illetve 60 százalékos dik­tált jövedelemhányad megszűnt. Az ilyen tevékenységet önállóan végző adózók választhatnak, hogy a jövedelem megállapítása során bevételeiket igazolt költsé­geikkel csökkentik, vagy éves bevételük 90 százalékát tekintik jövedelemnek. E kedvezőtlen változás ellensúlyozásaként megilleti őket legfeljebb 100 ezer forint kedvezmény, ezzel csök­kenthetik adóalapjukat, ha ilyen tevékenységből származik jöve­delmük. Átmeneti szabályként a törvény úgy rendelkezik, ha vala­ki ilyen tevékenységre 1991. de­cember 31-ig írásban szerződést kötött, erre az évre még a régi szabályokat alkalmazhatja. Néz­zünk néhány költségfajtát: a vá­sárolt szaklapok, szakfolyóira­tok, szakkönyvek ára; az írógép, szövegszerkesztő, a számító­gép; saját lakás használata ese­tén az arányos rezsiköltség; a gépeltetés igazolt költsége; kü­lön műterem esetén bérleti díj; az igazolt utazás költsége; az érdekképviseleti szerveknek fi­zetett tagdíj; az előadóművész fellépésével kapcsolatos fod­rász, smink, ruha költsége; a vásárolt anyagok és fogyóeszkö­zök költsége, külföldi és belföldi tanulmányút, szakmai konferen­cia. ■ Decemberben sokan kínál­ták tíz évnél idősebb ingat­lanukat, hiszen bármekkora összeget kaptak érte, azu­tán nem kellett adót fizetni. Ugyanez érvényes 1992-re is? — Az ingatlan elidegenítésé­ből származó jövedelem adózá­sa során a változásra következő: a január 1 -je után vásárolt lakás­ra megszűnt a tíz évnél régebbi ingatlanok eladásánál az adó- mentesség, de ennek a szabály­nak értelemszerűen csak 2002 után lesz jelentősége. A január elseje után megszerzett ingatla­nok eladásakor változik a jöve­delem kiszámításának módja. A bevételből ezekután csak azokat az összegeket lehet majd levon­ni, amelyek a szerzéskor illetve azt követően ténylegesen az adózót terhelték. így nem csök­kenti a jövedelmet az ingatlan szerzésével kapcsolatban igény­be vett vissza nem térendő munkáltatói, illetve helyi önkor­mányzati támogatás, az ezzel összefüggésben elengedett hitel- tartozás. Csökkenti viszont a jö­vedelmet a jelzáloghitel kamata. Lényeges újdonság, hogy az in­gatlan elidegenítéséből szárma­zó jövedelemnek csak a fele számít be az adóalapba. Amikor valaki lakás szerzéséhez vissza nem térítendő munkáltatói, helyi önkormányzati támogatást, szo­ciálpolitikai kedvezményt, hitel- törlesztési támogatást kap, vagy a hiteltámogatást a jogszabály elengedi, az így megszerzett „jövedelem” után nem kell gdóz- ni. ■ Mi történik akkor, ha az in­gatlan eladásából származó pénzt újabb ingatlanvásár­lásra költi az illető. Ilyenkor is adózik? — Az ingatlan elidegenítésé­ből származó jövedelem lakás­célú felhasználásának korábbi adómentessége megszűnik, illet­ve helyébe egy ideiglenes ked­vezmény lép. Ha valaki az ingat­lan értékesítéséből származó bevételét a törvényben meghatá­rozott időn belül saját maga, há­zastársa vagy egyeneságbeli ro­kona részére lakásszerzésre költi, ezt az összeget mindaddig nem kell adóköteles bevételnek tekintenie, míg ez az új lakás neki vagy családtagjának a birto­kában van. Ha ezt a kedvez­ménnyel szerzett lakást eladják, a vételkor figyelmen kívül ha­gyott összeg után a mindenkori adójogszabályok szerint az adót meg kell fizetni. ■ Hogyan változtak az összjö­vedelmet csökkentő ked­vezmények? — Újdonság, hogy az alapít­ványra és a közérdekű kötele­zettség vállalására befizetett összeg csak akkor vonható le — legfeljebb az éves összjövede­lem mértékéig —, ha azt az adó­hatóság levonhatónak minősíti. A gyermekkedvezmény minden családi pótlékra jogosult gyerek után jár, havi 1300 forint a mérté­ke. ■ Decemberben óriási roham volt a cégbíróságnál, hogy még a múlt évben bejegyez­zék az illető céget, hiszen akkor megkapja a befekteté­si kedvezményt. Megma­rad-e ez, és melyek azok a cégek, amelyek még az 1991-es adózási rend alap­ján számolhatják el adóju­kat? — Azok a gazdasági társasá­gok, amelyek 1991. december 31-ig megkötötték a társasági szerződést és a tevékenységü­ket megkezdték, azok az 1991- es adótörvény kedvezményeit igénybe vehetik. Január elsejétől a befektetési kedvezmények — amely az SZJA-nál az összjöve­delem 30 százalékáig vonhatók le — leszűkültek az új nyílt ki­bocsátású részvények első vá­sárlásaira, ideértve a részvény- társasági formában megvalósuló első privatizációs vásárlásokat is, a befektetési alapokba történő befizetésekre, valamint a mező- gazdasági egyéni vállalkozók szövetkezettől vagy államtól tör­ténő földvásárlásaira. Megszűnt a részvény, a vagyonjegy, a kft., üzletrész, a termelőeszközök vásárlására illetve az ún. másod­lagos forgalomban lévő részvé­nyek vásárlására adott kedvez­mény igénybevételének lehető­sége. ■ Megmarad-e a 2000 forintos kifizetés, amelynél eddig 20 százalékot vontak le? — A kis összegű kifizetések értékhatára 3000 forintra emel­kedik, viszont utána nem 20, hanem 40 százalékos forrásadót kell a kifizetőnek levonni. ■ Csak a bürokráciát növeli, hogy valamennyi kifizető köteles adóelőleget levonni. Ezzel akkora adminisztráció szakad a pénzügyesek nya­kába, amellyel nehezen fog­nak megbirkózni. Miért volt erre szükség? — A kifizető mindezekről ada­tot ad a következő év elején az APEH-nek, amely így informá­cióhoz jut a vállalkozóknál a for­galom nagyságáról. így próbálja a pénzügyi kormányzat a zseb­ből zsebbe fizetést és a fekete­pénzeket csökkenteni. A törvény szerint a kifizetők az egyéni vál­lalkozóknak történő kifizetések­nél is kötelesek adóelőleget le­vonni, ennek mértéke az ÁFÁ-t nem tartalmazó számlaérték 3 ' százaléka. A mezőgazdasági kistermelőknél az állat és állati termékek értékesítése esetén a számlaérték 0,5, növény értéke­sítésénél a számlaérték 2,5 szá­zaléka. ■ A vállalkozási nyereségadó helyébe a társasági adó lé­pett. Kik tartoznak ide? — A korábbi VÁNYA-alanyok mellett a korábban társulati adót fizető külföldi cégek és azok a szervezetek (pl. lakásszövetke­zet, ügyvédi iroda), amelyek ko­rábban nem voltak ugyan a nye­reségadó alanyai, de vállalkozá­si tevékenységük után adót kel­lett fizetniük. E szervezetek kö­zül ugyanakkor a lakásszövetke­zetek, társadalmi szervezetek, az egyházak, az alapítványok és a víziközmű-társulatok csak ak­kor fizetnek majd társasági adót, ha a vállalkozási tevékenységük­ből elért bevételük meghaladja az összes bevételük 10 százalé­kát, illetve a 10 millió forintot. ■ A társasági adónáf is csök­kentek az adókedvezmé­nyek. Megyénkben főleg az elmaradott térségekben be­jegyzett vállalkozókat, gaz­dasági társaságokat érinti, a kedvezmény maradt-e vagy nem? — Megszűnt például az egyéni vállalkozók és a belföldi tulajdo­nú magántársaságok, az elmara­dott térségekben működő adó­zók, a mezőgazdasági beruhá­zások kedvezménye, de amelyik adózó ezekre 1991. december 31-ig jogot szerzett, a kedvez­ményeket az eredeti feltételekkel igénybe veheti. A közszolgáltató és egészségügyi tevékenységek adókedvezménye 80 százalékról 40-re, a kulturális és sporttevé­kenységek kedvezménye 65 százalékról 40 százalékra csök­kent. A külföldi részvételű gaz­dasági társaságok adókedvez­ménye csak az 1993. december 31 -e után alakuló adózóknál fog megszűnni. ■ Sok vitát okozott eddig az amortizáció elszámolása. A számvitelt törvény milyen útmutatót ad? — A számviteli törvény szerint a vállalkozó az amortizációt bi­zonyos tág korlátok között gya­korlatilag úgy számolja el, ahogy „jónak látja”. A vállalkozó dönti el, hogy az amortizációra milyen elszámolási módot választ, és azt, hogy hány év alatt szándé­kozik az eredményből visszapó­tolni az adott eszköz értékét. Ez az elszámolási lehetőség azt eredményezheti, hogy a korábbi­hoz képest lényegesen lecsök­ken a vállalkozások eredménye, ezért a társasági adótörvény a vállalkozási nyereségadó-tör­vényhez hasonlóan meghatároz­za az adóalap kiszámításánál fi­gyelembe vehető amortizáció mértékét. ■ A körbetartozások miatt már alig lehet megállapíta­ni, ki kinek tartozik, illetve ki kitől követel. Most egy új fogalommal ismerkedhe­tünk meg, a céltartaltalék- kal, amely mit takar. — A vállalkozó céltartalékot képezhet azokra a követelések­re, amelyeket a mérlegkészítés időpontjáig lejártuk ellenére sem fizettek ki. A társasági adó szempontjából azonban a szám­vitelben az eredmény terhére elszámolt céltartalékot csak kor­látozottan lehet számításba ven­ni. A törvény előírja, hogy a ket­tős könyvvitelt vezető adóalany a céltartalékból az adóalap szá­mításánál legfeljebb a december 31-én 90—180 napos késede­lemben lévő követelések 2, a 181—360 naposok 5, a 360 na­pon túliak 25 százalékának meg­felelő összegű céltartalékot ve­het figyelembe. ■ Novemberben már megje­lent a Magyar Közlönyben, hogy az APEH, a TB és a Vám- és Pénzügyőrség in­formációt kap, a cégek és a vállalkozók hány banknál vezetnek számlát. A bank­számla forgalmába viszont nem lehetett betekinteni. Továbbra is ez maradt ér­vényben? — Ezek a szervezetek bővebb információt kapnak arról, hogy mennyi a számla egyenlege, és milyen pénzmozgás történt az utóbbi időben. Ezzel sok vitás kérdést el lehet dönteni. ■ Eddig a bizonyítási kény­szer az adóhatóság számá­ra jelentett pluszmunkát, hi­szen állításukat megfelelő bizonyítékokkal kellett alá­támasztani. Milyen esetek­ben vonatkozik a bizonyítá­si kényszer az adózóra? — Ha az adózónak semmiféle nyilvántartása, bizonylata, szám­lája nincs, és becsléssel sem tudjuk meghatározni jövedelmét, akkor összehasonlító becslést alkalmazunk. Hasonló tevékeny­séget hasonló nagyságban vég­ző vállalkozók adatai alapján ha­tározzuk meg az adót. Az adózó ha ezt sokallja, neki kell bizonyí­tani az ellenkezőjét. Ugyanilyen a szituáció, ha egy úgynevezett átlagadót számol az adóhatóság. ■ Mit jelent az, hogy az adóel­lenőr személyi igazolványt kérhet bárkitől? — Ha a körülmények arra utal­nak, hogy valaki adóköteles te­vékenységet folytat vagy abban közreműködik, az adóellenőr el­lenőrzés céljából kérheti az ille­tőtől a személyi igazolványt. Ha megtagadja, rendőri segítség hívható. Ugyanakkor az adózó is kérheti az adóellenőr igazolvá­nyát. Eddig az adóellenőr kapott egy megbízólevelet, a vállalko­zót pedig értesítettük, hogy meg­látogatjuk. Az új lehetőséggel azokat szeretnénk ellenőrizni, akik nem jelentik be tevékenysé­güket, és nem szerepelnek a nyilvántartásunkban. Eddig a mulasztási bírság 20 ezer forint volt, január 1-jétől jogi szemé­lyeknél és egyéb szervezeteknél 150 ezer, magánszemélyeknél 50 ezer. ■ Kik kötelesek vagyonnyilat­kozatot tenni, és erre mikor kötelezik az állampolgáro­kat? — Akinek 1988. január elseje óta személyi jövedelemadó alá eső jövedelme volt, annak va­gyonnyilatkozatot kell tenni. A kormány fogja megállapítani, mikor. Ebben többek között sze­repelnie kell az értékesebb ingó és az összes ingatlan tárgynak, értékpapírnak, 200 ezer forint fe­letti készpénznek, ugyanennyi összeg feletti pénzkövetelésnek és tartozásnak. Vizsgáljuk a két vagyonnyilatkozat közötti va­gyongyarapodást, kiszámítjuk, ehhez mennyi jövedelemre volt szükség, és megnézzük, ebből az illető mennyit vallott be, mennyit titkolt el. ........................ ■ —— ................................. Információ: tetszőlegesen Ha nincs számla, van ................. . ............................................................. ■ ** V " " U" " ' " "

Next

/
Thumbnails
Contents