Kelet-Magyarország, 1992. január (52. évfolyam, 1-26. szám)

1992-01-08 / 6. szám

1992. január 8., szerda OLVASÓINK LEVELEIBŐL Szárazföldön, vízen, levegőben. Milyen „gyönyöröket” tartogat az átkelés a zebrán. BALÁZS ATTILA FELVÉTELE Egy félbe­szakadt utazás Történt tavaly december 1-jén, hogy Nyíregyházáról a híres „lambadás” járat elin­dult Bécsbe. A vállalkozás főnöke mindenkitől össze­szedte az 1300 forintos úti­költséget. Másnap Bécsben bevásároltunk, és olyan utas­sal is találkoztunk, aki gáz­pisztolyt vásárolt. Ekkor azt gondoltuk, hogy mi is ve­szünk néhány petárdát, ném lesz belőle gond. Hazamenet a nickelsdorfi bevásárlóköz­pontnál még vásárolhattunk, s amikor visszatértünk a buszba, a főnök úr mindket­tőnk táskáját felfordította, és közölte velünk, hogy az osztrák—magyar határ között érzékeny búcsút veszünk egymástól. Így történt, el kellett hagynunk a buszt. Másfél óráig stoppoltunk, hogy átjuthassunk az ország­határon. Hegyeshalomtól öt- tevényig egy német autós vitt el. Ott felszálltunk egy buszra, ami az utolsó száza­sunkért Győrbe vitt. Győrben felszálltunk a pesti vonatra jegy nélkül, a kalauz három­szor szólított minket leszál­lásra, végül 2 kg kávéért si­került eljutni a Déli-pálya­udvarra. Aztán a Nyugati­ban felszálltunk a nyíregy­házi gyorsra. A kalauzhölgy- gyel végül meg tudtunk egyezni, hogy az utazás fejé­ben két számológépet adunk neki. Este 11 órakor érkez­tünk Nyíregyházára, ilyen viszontagságok árán, holott a Nyíregyháza—Bécs—Nyír­egyháza utat előre kifizettük. Gönczi Sándor és Jurás Sándor Nyíregyháza (pontos címek) Gondozottak karácsonya Köszönetünket szeretnénk kifejezni a vásárosnaményi Kereskedelmi és Vendéglátó­ipari Szakmunkásképző Is­kola tantestületének, hogy 1991. december 13-án kará­csonyi jótékonysági rendez­vényt tartottak a 263 állami gondozott gyermeknek. Fe - lejthetetlen élményben volt részük ezen az ünnepségen: a helyi általános iskola ze­netagozatos növendékei, a Mozi utcai óvoda nagycso­portosai kedves műsorral, a szakmunkásképző Gasztro­nómiai Társaságának tagjai pedig zsúrral kedveskedtek. Ezek után a tombola követ­kezett, és minden gyerek ka­pott ajándékot. A rendez­vényt anyagilag támogatta a Vásárosnaményi Üveggyár, Mátészalkai Fűszért, Tejipari Vállalat, Építőipari Vállalat, Szabolcs Húsipari Vállalat, ELIT Ruhagyár Vásárosna- mény, és a helyi magánvál­lalkozók, kiskereskedők. Szí­ves támogatásukat a Megyei Gyermek- és Ifjúságvédő In­tézet vásárosnaményi cso­portjának nevében is hálá­san köszönjük. Sápi Istvánná szociálpedagógus Vásárosnamény Hod dig járhatatlan ? Szeretnénk érdeklődni, hogy a nyíregyházi Epres­kert utca eleje meddig lesz még járhatatlan, mikor fog­ják végre rendbeszedni a te­repet? Nem lehet megköze­líteni a Postabankot, az ABC-t, az iskolás- és óvo­dásgyerekek latyakos időben térdig járnak a sárban, fa­gyos időben bukdácsolnak a rögökön, halmokon. Hosszú ideje így van ez már, ezért kérünk nyílt választ arra, hogy mikor lesz már ember­hez méltó rend? A környéken lakók és dolgozók Közérzetjavító gyógyszer Kisvárdáról kerekedtem fel egv gyógyszer beszerzésére. Hiába próbálkoztam Nyír­egyháza szinte minden pati­kájában, sajnálkozva tárták szét a kezüket, hogy hiány­cikk. Hazatérőben még meg­álltam Nyírturán, ám a pati­ka épp akkor zárt be, ami­kor az ajtóba értem. A gyógyszerésznő mégis meg­kérdezte, hogy miben segít­het. elvette a receptet és ideadta a régóta keresett gyógyszert. Az jutott az eszembe, hogy az emberek közérzetét így is lehet javí­tani : kedvességgel, türelem­mel, törődéssel. Csernák Béla Kisvárda, Munkás u. 50. sz. Fekete lé Keserű szájízzel távoztam a nyíregyházi MÁV Állomás Utasellátójából december közepén. Kávét inni tértem be ide, amikor kifizettem a tizenhét forintot, átlátszó fe­kete lét kaptam. Belekóstol­tam, íze leírhatatlanul rossz volt, hányingerem támadt tőle. Két fiatalember kikérte mellettem a kávét, s amikor meglátták, milyen, ott is hagyták. Ha már ennyi pénzt kérnek a „kávéért”, legalább illene iható minőségűt adni a vásárlónak. Juhász Sándor Nyíregyháza, Vasvári Pál u. Az oldalt összeállította: Tóth M. Ildikó Hideg zuhany a bérlőkre Nyíregyháza (KM — Tóth M. Ildikó) — Karácsony előtt kellemetlen meglepetés érte a nyíregyházi önkormányzati lakások legtöbb bérlőjét. A házkezelő NYÍR-GESZTOR Kft. pótvízdíjszámlát kül­dött nekik. Ezeken néha el­képesztő összegek szerepel­tek: havi harminc-négy ven- ezer literes (!) túlfogyasz­tás, és sok-sok ezer forint. Az emberek érthetően fel­háborodtak és nem fizették ki a jogtalannak ítélt szám­lákat. Az OTP is megtagad­ta az átutalási betétekről va­ló kiegyenlítést, az ügyfelei nem adtak rá megbízást. Inas a rendelet, de... Amit a lakók kézhez kap­tak, az csupán részszámla, a tavaly január 1. és szeptem­ber 1. közötti, a lakbérrel ki­fizetett vízátalány és a tény­leges mérés különbözete. Ezt a kft. — az önkormányzat szerint — helytelenül értel­mezve a város közgyűlésé­nek, a közüzemi víz- és csa­tornadíj bérlőkre való áthá­rításáról szóló 25/1991. (VI. 17)-es számú rendeletét —, a lakások alapterülete sze­rint osztotta szét. Így a leg­nagyobb sérelem azokat ér­te, akik egyedül, vagy má- sodmagukkal élnek a bérla­kásban. Az említett rendelet pe­dig épp a bérlők kezdemé­nyezésére született, mert sokallták a minisztertanácsi rendelet szabályozta átalány­díjat. Bizonyára valóban nem annyi vizet használnak el, mint amennyinek az árát ki kell fizetniük, de a sok évvel ezelőtt épült lakótöm­böknek az az átka, hogy öt- ven-hatvan lakás, vagy egy lépcsőház vízfogyasztását egyetlen vízóra méri. Most tessék vitatkozni, hogy ki, hány liter vizet használ el havonta... A közgyűlés kötelezte a házkezelő kft.-t, hogy a víz- fogyasztásról évente számol­jon el a bérlőkkel. Ez tör­tént most, és a bérlők igaz­ságérzetét sérti, hogy tavaly január elsejéig visszamenő­leg kérik a vízdíjkülönböze­tet. Ilyen döntés meghoza­talára a Minisztertanács 18/1990. (I. 31)-es rendeleté­nek hatodik paragrafusa adott jogot az önkormány­zatnak. Törvényes tehát, ám jogászi vélemény szerint eti­kai alapjain a mai körülmé­nyek között el lehetne gon­dolkozni. Az önkormányzat a bérlők segítségére kívánt sietni az elszámolás elrende­lésével, és ez mégis úgy érte a lakók nagy részét, mint derült égből a villámcsa­pás ... Felülvizsgálják a számlákat Szeptemberben a NYÍR- GESZTOR arra kérte a bér­lakásokban élőket, hogy döntsék el, a lakások szoba­száma vagy a lakók száma alapján számlázza ezentúl a vízdíjat. Ha nem jutnak egyezségre (kétharmados többséggel), a komfortfoko­zat és a szobaszám figyelem- bevételével számítják ki a lakóépület átalány normáját, illetve ennek az egy lakásra eső százalékát. Az önkor­mányzat visszamenőleges rendeletét a lakók választá­sa alapján kellett volna vég­rehajtania, úgy elosztani a többletfogyasztást, ahogyan szeptembertől számlázza a vízdíjat. Nyíregyházán töb­ben kérték a szobaszámon alapuló számlázást, mint a bérlők száma szerintit. Az ő pótszámlájukat valószínűleg csak abban az esetben kell felülvizsgáltatni, ha a ház­ban üzlethelyiség van, és ennek a vízfelhasználását is ugyanaz az óra méri. Am azok, akik a második lehe­tőséget választották, min­denképpen kérjék a számla helyesbítését. Sírva, átkozódva reklamálnak A bérlők már eddig is sorba álltak a kft. Tokaji úti épületében. Sírva, átko­zódva reklamáltak, vagy kö­nyörögtek, hiszen a legnehe­zebb hónapban kapták a pót­számlákat. Az ünnepek el­vitték keservesen összeku- porgatott pénzüket, nyomor- gatja őket az adó, a folyto­nos áremelés ... A kft. köny- nyítésül három hónapos rész­letfizetési kedvezményt ad, ha a számla összege több kétezer forintnál. A korrigált számlát azonban mindenkép­pen kifizettetik a bérlőkkel, mert évente hatmillió forint veszteségük volt a lakossági vízdíj miatt. A SZAVICSAV ugyanis általában ennyivel több értékű fogyasztást mért és számlázott a NYIR- GESZTOR-nak, mint ameny- nyi pénzt vízátalányként a lakók fizettek. A piac törvényei, látjuk, nem ismernek humánumot. A lakók magukra maradtak, meg kell tanulniuk — nincs más lehetőség — kormá­nyozni önmagukat. A vízfo­gyasztással, -méréssel kap­csolatban jövő heti olda­lunkban ehhez kívánunk se­gítséget adni. Jogászszemmel A végkielégítésről Nagy Mihály Mind a mai niaipiig rendkí­vül sok vita van a végkielé­gítéssel kapcsolatban. A ko­rábbi eltérő szabályozások és törvénybeli előírások miatt is értelmezési problémák merülnek fel. A végkielégí­tésről az 1991. november 6-i lapszámunk 11. oldalán már részletesen tájékoztattuk ol­vasóinkat. A jogszabály ta­valy november 19-én lépett hatályba, tehát akinek a munkaviszonyát ezen a na­pon, illetve ezt követően szüntetik meg felmondással — ha egyébként a feltéte­leknek megfelel — legalább a törvényben előírt mértékű végkielégítés jár. Fontos tud­ni, hogy a törvénynek nin­csen visszamenőleges hatá­lya, ha a felmondás novem­ber 19-ét megelőzően tör­tént (annak ellenére, hogy a felmondási idő ezt követően járt le), a törvény szerint végkielégítésre nem jogosult a dólgozó. Több esetben volt vita tár­gya, hogy november 19-ét követően a törvényben elő­írtak, vagy a kollektív szer­ződés szabályai szerint jár a végkielégítés. Ha a kollektív szerződés nem rendelkezik a végkielégítésről, akkor a törvényben előírt végkielégí­tés jár a dolgozónak. A je­lenleg hatályos munka tör­vény, illetve az új tervezet is felhatalmazza a munkáltatót és a szakszervezeteket, hogy a helyi sajátosságok és erő­források figyelembevételével, eszközeik terhére a törvény­ben előírt mértéken felül, to­vábbi juttatásokban állapod­janak meg. Ez felel meg a tárgyalásos megállapodások szabadságának, a kollektív szerződés rendszerének. Ha tehát a kollektív szer­ződés a törvény megjelenése előtt a végkielékítést szabá­lyozta és az a dolgozóra néz­ve kedvezőbb, akkor a kol­lektív szerződés szabályait kell alkalmazni. Ettől eltérő gyakorlat esetén peres eljá­rás keretében a dolgozó ki­kényszerítheti' a többletjut­tatást. Az igényt három év­re visszamenőleg lehet érvé­nyesíteni. Annak sincs tör­vényi akadálya, hogy a felek a törvény megjelenését kö­vetően a kollektív szerződés­ben szabályozzák a .feltétele­ket és mértékeket. A kollektív szerződés sza­bályai a törvényben előírt végkielégítés összegét növel­hetik, attól kevesebbet azon­ban nem határozhatnak meg. Emellett a dolgozókra ked­vezőbb feltételeket határoz­hatnak meg, mint ami a tör­vényben meghatározható. A munkáltatónál eltöltött idő­be például beleszámíthatják a jogelőd vállalatnál eltöltött időt, illetve az áthelyezést megelőző munkaviszonyt is. Annak sincs akadálya, hogy a nyugdíjba vonuló dolgozó­kat is részesítsék végkielégí­tésben, azonban a minden­kori minimális bér ötszörö­sénél nagyobb mértékű egy­havi végkielégítést nem ál­lapíthatnak meg. Az eddigi kollektív .szerződéseket aján­latos felülvizsgálni, mert a végkielégítést általában öt évi munkaviszonyhoz kötik és a nyugdíj előtt álló dolgo­zó részére a végkielégítés mértéke a törvényben előírt­nál esetleg alacsonyabb. Ez a dolgozókra nézve hátrá­nyos. Az áthelyezés is okoz ér­telmezési problémát. Miután a dolgozót más munkakörbe vagy más munkahelyre csak közös megegyezéssel szabad áthelyezni, ha a dolgozó eh­hez nem járul hozzá, nem helyezhető át és ezért hát­rány sem érheti. Az áthelye­zést úgy kell tekinteni, mint ha a felek egy teljesen új munkaszerződést kötnének azzal az eltéréssel, hogy az áthelyezéshez a jelenlegi munkáltatónak is hozzá kell járulnia. Helytelen az olyan tájékoztatás, amely szerint az áthelyezéshez hoz­zá nem járult dolgozó nem kaphat munkanélküli-jára­dékot. Hókásakeringő Gyakran járok a 4-es fő- közlekedési úton, de másutt is azt látom, hogy amikor le­esik a hó, akkor nem a gé­pek kotorják el először a nagyját, hanem besózzák az utakat. A sós lé szinte szét­marja az autót, az emberek lábbelijét, a talajba jutva tönkreteszi a növényeket, megöli őket. Emellett még van egy óriási veszély is, ugyanis a hókása iszonyato­san csúszik, emiatt is látni annyi árokba fordult autót az utak mentén. Nem tudom, hogy az utak kezelője meddig folytatja még ezt a régi ká­ros, és pazarló gyakorlatot Már régen itt az idő emberi és ökológiai szempontból is, hogy változtassanak ezen. Különben nagyobb kárt okoz­nak, mint ha le sem takarí­tanák a havat. Medgyesi István Kék Szerkesztői üzenetek Tájékoztatjuk olvasóin­kat, hogy Villanófényben című sorozatunk külön ter­mészetvédelmi oldalon jele­nik meg a közeljövőben. SZ. KATALIN, Nyíregy­háza : Névváltoztatást csak a Belügyminisztérium en­gedélyezhet a nagykorú ké­relmezőnek. A formanyom­tatványt az Anyakönyvi Hi­vatalban lehet beszerezni, születési anyakönyvi kivo­nat, és ötszáz forint illeték szükséges hozzá. V. SÄNDORNE, Keme- cse: Mindkét gyermek után megilleti a rendes szabad- - ság a szülési szabadság (168 nap teljes tartamára és a gyermekgondozási szabad­ság egy évére. Jogászunk kiszámolta, hogy ennek megfelelően az első gyer­mek után harminc, a má­sodik után harmincöt. vagyis összesen hatvanöt nap rendes szabadság pénz­beli megváltását kérheti a volt munkáltatójától. Kérjük Bertalan István kisfástanyai, Tordai Lászió­né lövőpetri, Jászfai Zol­tánná záhonyi olvasóinkat, hogy pár sorban tudassák velünk, elintéződött-e ügyük. KOVÁCS jözsefné, Kisvárda: A pedagógusok­nak a pályán eltöltött idő után adott Szolgálati Ér­demérem megszűnt. Az áj kitüntetési formákat tudo­másunk szerint most dol­gozzák ki. HORVATH DÉNES, Má­tészalka: A megváltott föld­re vonatkozóan az örökösök kárpótlási igénnyel léphet­tek föl. A kárpótlási jegyért a földárverés során a kije­lölt táblából lehet földet vásárolni. Kelet-Magyarország 1 1

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents