Kelet-Magyarország, 1992. január (52. évfolyam, 1-26. szám)

1992-01-04 / 3. szám

12 j_A ‘Kdet-Mafjtjarorszafj hétvégi mettéklete 1992január 4. Gallérok és nyakkendők _ divatos férfiak most az /\ arcuk körül keresik az újdonságokat. Azaz a nyakkendő és az ing gallérja ke­rült előtérbe öltözködésükben. Míg a nyáron a divat egyértel­műen a virágos, nagymintás, igen tarka ingeket diktálta a fér­fiakra, az ősz, a tél némi lehig- gadást hozott. Nyilván azért, mert a színesség most az öltö­nyöké, a zakóké, a dzsekiké meg a felöltőké. Az ing vissza­tért a vékonyabb-vastagabb csí­kokhoz, az egyszínű változatok­hoz. De hogy mégse legyen egy­szerű, megkezdődött a gallérok variálása. A sárga ing fekete gallért és gombokat kapott. A csíkos ing gallérja csupa csíkból áll. Változott a gallér fazonja is. Éppen azért, hogy a különböző Divatos gallérok és nyakkendők színvariációk, minták ,,elférje­nek" rajtuk, megnőttek az eddig kicsire, lekerekítettre szabott for­mák. Most széles, elterülő gallé­rok díszítik az ingeket. Gyakran ezeket is legombol­ják, fémapplikációval hangsú­lyozzák, hímzett csíkokkal, mo­nogrammal teszik feltűnővé. Elegáns inghez nyakkendő il­lik. Nem is akármilyen! A széles­re csomózott nyakkendő alatt pedig gyakran dísztűvel fogják össze az ingnyakat. Újból divat a nyakkendőtű is. Szolid láncocs- kával, egyszerű fényes leszorító­ként. De megjelentek az ékszer­tűk aranyból drágakövekkel. Meg aranyozott ezüstből, ékköveket utánzó hamis kövekkel, színes üvegekkel. MTI-FELVÉTELE S hogy milyen maga a nyak­kendő? Először is természetes anyagból készül, selyemből, gyapjúszövetből, bőrből. Miköz­ben divatosak maradtak az egy­színű, az apró mintás, tűpettyes nyakravalók, avíttnak minősül­nek a kockás, csíkos és más geometriai mintásak. A szezon slágere az elfolyó, színes virágo­kat, madártoliakat, folyondárokat utánzó minta. Előszeretettel al­kalmazzák a török, az indiai, a keleti motívumokat. A kötszövött és a bőr nyakkendők is széle­sek, kézifestéssel díszítettek. Kevesen viselik sportos farme­ringhez, flanel-, szövetinghez a fémvégű, fémközepű madzagból álló amerikai nyakkendőt. Nem kizárt, a széles, színes téli nyak­kendő után ez lesz a nyár sláge­re. Igen fiatalos a rövid frizura. Ezért minden korosztálynak ajánljuk, azért is, mert a rövid hajat többféleképpen lehet for­málni. Például: Az egész hajat felfelé főnöz- zük, enyhén tupírozva arcból ki­fésülve. Előre homlokba fésülve a fru- frut és oldalt a fülre egészen si­mán. Hogyan vágjuk le? EIa hajat hátrafésüljük. Fülkö­zépnél keresztben elválasztjuk, és a kívánt hosszúságúra levág­juk. Majd fésűvel felfelé fésülve tincsenként hozzáigazítjuk a hosszát, kissé kiritkítva nyaknál. 0A fedőhaj hosszabb marad, és tincsenként balról jobbra fé­sülve ferdén levágjuk a hosszát. Oldalra fésüljük és fülközé­pig felnyírjuk kiritkítva. HjMajd előrefésüljük és a fru- frut cikcakkban levágjuk. „Forintkihatás” Péreli Gabriella nemek szerint mon vagyunk! Az egy-kéthetenkénti fodrásznál drágább a legócskább cigaretta is. Igenám, de nem havi 24 forinttal, hanem százakkal! Rossz irányból kezdtem, felülről építkeztem, lássuk, mi van övön alul. Harisnyanadrág kontra fuszekli. Az előbbi sokkal drágább; hasonlíthatat­lanul nagyobb a szemvesztesége, tehát többe ke­rül. Nem és nem megy. Férfi—nő közti forintális különbség tekintetében gyerekcipőben járok... Ez az! A cipő! Ugyan már! Létminimum esetén a bolhapiacon szerzi be topogóját ifjú. öreg, nő és férfi; e tekintetben totális az egyenlőség. Kor! Itt van másik két adat. Egy magányos nyugdíjas átlagférfi havi 9048. egy hasonszőrű matróna pedig 9029 forintot szór szét a puszta létfenntartására. Újabb kérdés: mire herdál havi 19, azaz tizenkilenc forinttal, azaz napi 80 fillérrel többet a magányos javakorú férfi az azonos hely­zetű nőnél, s miért rúg ez a differencia napi 60 fillérre egy egyedülálló aggastyán és egy magá­nyos öreg nő között? ehet, hogy a számokba már belegaba­L lyodtam, de a lényeg változatlanul ez: mit csinál egy javakorú férfi, amit ha­sonló korú, helyzetű nő nem, és mit — nem CSjnái egy koros nő, amit egy éltes férfi igen. Mármint napi 60. illetőleg napi 80 fillér­ből! Hiába gyötröm magam. Infláció idején legalább egy olcsó poénra telne! Megkockáztatom. Drágák a férfiak. Az 1991. július 1-jei árfolyamon még a nőknél is drágábbak! Egy munkás tíz mérnök Japánban a középiskolások 80 százaléka, az USA-ban 60, Ausztráliában 40, míg a Szovjet­unióban csupán 20 százaléka tanul tovább. Márpedig, amíg nem tudjuk megszüntetni a szak- emberhiányt, egyszerűen nevet­séges bármilyen gazdasági elő­relépésről beszélnünk — véli Jászén Zaszurszkij, a Moszkvai Lomonoszov Egyetem újságíró karának professzora. — A „Világ proletárjai, egyesüljetek!” nagy­szerű jelszó, csupán azt a való­ságos helyzetet hagyja figyel­men kívül, hogy napjainkban minden proletár mögött legalább tíz mérnök kell hogy álljon, kü­lönben az előállított termék egy­szerűen primitív lesz. Meg kell tehát változtatni a korábbi priori­tásokat, ám egyelőre sem a kor­mány, sem a törvényhozó testü­let nem tesz lépéseket. Napjainkban az értelem az anyagi és egyéb javak legfőbb előállítója. Lehet, hogy meg kell szorítanunk a nadrágszíjat, de olyan felsőoktatási rendszert kell kialakítanunk, hogy az ország­ban minden tehetséges ember tudása legjavát adja. ___1^2Í:t/72. iti'zo/c Velünk van baja! Vassné Figula Erika pszichológus Az éjszakai ágybevizelés az egyik leggyakoribb gyermek­kori rendellenesség, amivel orvoshoz vagy pszichológus­hoz fordulnak. Tekintettel arra, hogy a szobatisztaság fokoza­tosan alakul ki a kisgyermek­nél, ennél a kérdésnél nem le­het türelmetlennek lenni. Kó­rosnak azt tekintjük, ha 3-4 éves kor felett is rendszeres marad nappali szobatisztaság mellett az éjszakai bepisilés. Az éjszakai ágybavizelés oka lehet szervi eredetű, de leg­gyakrabban pszichés okokra vezethető vissza-. Ennek meg­felelően az ilyen gyerek és családja pszichoterápiás keze­lést igényel. Ha gyermekünk, aki egyéb­ként egészséges, jól fejlődik, minden korából eredő követel­ményeknek megfelel, csupán 3-4 éves kora után éjszaka bepisil (miközben nappal kifo­gástalanul szobatiszta), akkor nagy valószínűséggel valami baja van velünk. Hangsúlyo­zottan érvényes ez akkor, ha már volt olyan időszak, amikor éjszaka már nem pisilt be és most újra kezdte. Igen gyakori eset pl., hogy ez az újrakezdés egybeesik az új testvér szüle­tése körüli időkkel. A baj ott kezdődik, hogy a szülők gyak­ran ezt rosszaságként kezelik. Kísérletek bizonyítják, hogy az anyának csecsemője, kisgyer­meke iránti törődő viselkedése nemcsak lelki szükségletet elégít ki, hanem a kisgyermek testi fejlődésének alapfeltétele. Ha ehhez hozzáteszszük, hogy mai napig nincs arra bi­zonyíték, hogy egy gyerek születésétől fogva eredendően rossz lehet, akkor azt mond­hatjuk: nagyon sok minden szól amellett, hogy az ilyen kisgyerek szeretetre vágyik és nagyon kevés amellett, hogy ezt egyszerűen rosszaságból tenné. Ha rosszaságnak kezel­jük és büntetjük, a bepisilést nem szüntetjük meg, de meg nem értést építünk ki a szülő és gyermek között, rontjuk a kapcsolatot. Ezzel szemben alig kockáztatunk valamit, ha szeretetet nyújtunk, de ezt a szeretetet megfelelő módon kell nyújtani. Pl.: a gyermek bepisilt, vonjuk az ölünkbe, és biztosítsuk a szeretetünkről. De ha szeretetigénye van, ez­zel csak arra tanítjuk, hogy máskor is így tegyen, s meg­erősítjük azt a hitét, hogy bepi­silés címén szeretet jár, vagyis valóban kényeztetjük. Ilyenfor­mán se a büntetés, se a jutal­mazás nem helyes? Mi hát akkor a teendő? Az ilyenfajta bepisilés valóban szeretet- igényt fejez ki: de közvetetten, ennek a társas jelenetnek mö­göttes értelmeként, mint valami üzenetet. És akkor úgy is kell viselkednünk, mint aki ^üzenetet kapott: figyelj jobban rám, törődj többet velem, szeress! Tudomásul veszem hát, hogy bepisilt és másnaptól igyekszem kicsit jobban odafi­gyelni, napi programomat vé­giggondolva annak hiányossá­gait megtalálni és pótolni. Sokszor a felfedezés élményé­vel jár, ha egy ilyen hiányt megtalálunk, korrigáljuk és rögtön érezzük az eredményt. i----------- nos-untalan tukmálják ránk a legkülön­U bözőbb statisztikai kimutatásokat. S amióta Karinthy felhívta a figyelmemet az efféle ábrázolatok murisságára, utal­i----------- va arra, hogy mekkora marha volna az egy-egy átlagpolgár által nullaévestől életfogytig felfalt húsmennyiség, ha összeragasztanák — so­sem megyek el az ilyesmi mellett közömbösen. (Csak zárójelben: persze, a nullaéves, nulladik óra, nulladik típusú találkaszerű antiötlet nem Ka­rinthy agyában fogant.) Itt van ez a minap közzétett számítás. Eszerint az egyedülálló nő létminimuma havi 12 029, az azonos helyzetű férfié 12 053 forint. Hogy tudták ezt ilyen halálprecízen kiszámítani? Sietve elhes­sentem ama bujkáló gyanúmat, hogy eleve ab­szurd minden átlagszámítgatás, hiszen ahány élet, annyiféle kényszerítő mellékkörülmény motiválja anyagiakban is. Tételezzük fel. hogy az adatok szigorúan ellenőrzött tényekre alapozottak. Mé- lyedjünk bele a felmerülő kérdésbe: mire költ ha­vonta 24 (azaz huszonnégy) forinttal többet a ma­gányos férfi a hasonló sorsú nőnél? Találgassunk! Átlagférfi borotválkozik, átlagnő csak ha szakállas, de akkor már nem átlagos, ha­nem különös. Átlagnő krémezi az arcbőrét. Nem stimmel! A borotva tartós, az arckrém gyorsan el­fogy. és költségesebb. Keressünk más párhuza­mot! Átlagférfi dohányzik, átlagnő daureoltat. Nyo­Fogpótlás, műfogsor A foghíjas vagy fogatlan em- £ bér alig várja, hogy műfoga el- / készüljön, amellyel újra rende- i sen táplálkozhat, újra mer nevet- t ni, társaságba -menni. A részle- r ges vagy teljes kivehető fogpót- « lás — protézis — első behelye- s zésével azonban a gondok nem r érnek véget. A szájába betett új j fogsorral egyszerre tele lesz a szája, nyelvének alig van helye, ' hányinger kínozza. Ha tükörbe [ néz, úgy tűnik, mintha meghízott ( volna, s beszélni csak selypítve, J pöszén tud. Ráadásul az első harapáskor éles fájdalom hasít az ínyébe, és a falat ízét sem érzi. Nem újjászületettnek, ha­nem becsapottnak érzi magát. A helyzet azonban nem olyan súlyos, mint amilyennek először látszik. Mit tegyünk tehát, ha fog­pótlást kaptunk? Az első napok­ban éjszaka is viseljük új fogain­kat, mert ez megkönnyíti a megszokást. Beszéljünk sokat, olvassunk hangosan. Ne legyünk türelmetlenek az evéssel. Az első napokban csak puha, köny- nyen rágható ételeket fogyasz- szunk. A tényleges megszokás 8—10 nap után kezdődik, s 3—5 hét múlva fejeződik be. Ekkor már az étrend is lehet változato­sabb. Együnk lassan, kicsi fala­tokat. Az új fogsor viselésének 6—8. hetétől már csak azokat az ételeket mellőzzük, amelyek ki­fejezetten erős rágást kívánnak (kétszersült, inas hús, szalonna­bőr, mogyoró, kemény csokolá­dé stb.), ezek a fogsor épségét is veszélyeztethetik. Idő kell hozzá, amíg valaki kitapasztalja, megtanulja, mit és hogyan ehet műfogaival. Sajnos, nehéz megszokni, hogy a műfogsor lemeze által befedett szájpadlás nem érzékeli az ételek hőmér­sékletét és ízét. A szájpadláson levő ízlelőbimbók szerepét azon­ban rövidesen átveszik a nyelv . ízérző szemölcsei, az ízérzés újra helyreáll. A természetes fogakhoz ha­sonlóan, műfogainkat is rendsze­resen tisztítani, ápolni kell. Időn­ként célszerű a műfogsorokat a reájuk rakódott keményebb réte­gektől (valamilyen oldószerrel) megtisztítani. Sokan éjszakára kiveszik és vízbe teszik vagy zsebkendőbe burkolják műfogsorukat, pedig erre azoknál van szükség, akik álmukban csikorgatják fogaikat. A jól tapadó, megfelelően ápolt, tisztított fogsor éjjelre is a száj­ban maradhat. A protézist idővel annyira megszokja az ember, hogy nem tud nélküle enni és beszélni. Ha valamilyen okból nélkülözni kényszerül, szinte szerencsét­lennek, szinte megcsonkítottnak érzi magát. Ű{övicCfrizura házilag ^Fiatalos minden korosztálynak

Next

/
Thumbnails
Contents