Kelet-Magyarország, 1992. január (52. évfolyam, 1-26. szám)

1992-01-30 / 25. szám

4 Kelet-Magyarország 1992. január 30., csütörtök TÚL A MEGYÉN Leszerelik a rakétákat Washington (MTI) — Az Egyesült' Államok felajánlor- ta a FÁK-nak a többrobba­nófejes földi atomrakéták teljes felszámolását. Ameri­ka 5 év alatt további 50 mil­liárd (tollárral csökkenti vé- delmi kiadásait, feladva az új fegyverek gyártását — miközben kitart az űrvédel­mi rendszer mellett. Erről beszélt kedd esti beszédében George Bush elnök. Javas­lataira Borisz Jelcin pozi­tív választ adott, dé a két el­nök hétvégi | találkozójától még nem várnak végleges megállapodást a nagyszabá­sú új leszerelési javaslatok­ban. Bush az Unió, azaz az or­szág helyzetéről szóló szoká­sos évi jelentését terjesztette a törvényhozás elé. Idén a Fehér Ház rendkívüli jelen­tőséget tulajdonított a be­szédnek, amely a népszerű­sége mélypontján levő el­nök újraválasztás i kampá­nyának programja. Bush bejelentette: egyolda­lúan leállítják a B—2-es ha­dászati bombázó, az új in­terkontinentális rakéták, a manőverező robotrepülőgé­pek, egyes atomrobbanófe- jék gyártását. Ha a FÁK felszámolja va­lamennyi földi indítású több­robbanófejes hadászati raké­táját, az USA ugyancsak le­szereli, illetve átalakítja többrobbanófejes rakétáit. WASHINGTON: George Bush elnök megköszöni a tapsot jan. 38-án este a törvényhozás épületében megtartott szo­kásos évi beszéde megkezdése előtt. MTÍ — TELEFOTO Csak vesztesek lehetnek Kárpátalja státusa Ungvár (MTI) — Az au­gusztusi puccsot követően Kárpátalján leváltották a tanács vezetőit, helyükre azonban senki sem került. A most összehívott ülésszakon a képviselők újra választot­tak tanácselnököt. Nagy többséggel Mihajlo Krajilo- nak szavaztak bizalmat, jó­váhagyták továbbá egy, az ukrán parlament elé terjesz­tendő alkatmánymódosító beadványt, hogy Kárpátalja különleges önkormányzati státust kapjon. Kérik azt is, hogy az államhatárról távo­lítsák el a szögesdrótkerí- tést és a műszaki zárakat. Orenbnrgi építők figyelmébe Nyíregyháza (KM) — Az „Orenburgi Gázvezeték Építkezésén Dolgozók” el­nevezésű alapítvány kura­tóriuma felhív minden érintettet, hogy saját érde­kében 1"992. február 22-ig jelentkezzen az alábbi or- vosbizóktság elnökénél az orvosi vizsgálatok lefolyta­tása céljából. (A jelentke­zéseket kizárólag levélben lehet megtenni, sem szó­ban, sem telefonon ez nem történhet meg.) A jelent­kezéseket a következő cím­re és névre kell megkülde­ni: Borsod-Abaúj-Zemplén megye, Hajdü-Bihar me­gye, Szabolcs-Szatmár-Be-. reg megye lakói: Dr. Kál mán Károly egyetemi "ad­junktus, Debreceni Orvos-, tudományi Egyetem 2. sz. Belgyógyászati Klinika, 4012, Debrecen, Pf.: 19., Nagyerdei körút 98. sz. A vizsgálatok időpontjá­ról a jelentkezőket az or­vosbizottságok elnöke írás­ban fogja kiértesíteni. Az alapítvány felhív to- ’vábbá minden' ,’érintettet, hogy az alapítvány kurató­riuma országos gyűlést tart 1992. február 8-án, (szom­baton) 9 órai kezdettel, á Budapest, X., Népliget úton lévő Planetárium köz­ponti termében annak ér­dekében, hogy a szükséges felvilágosítást, eligazítást megadja. Az eddigi vizsgá­latok eredményéről és a jövőt illető teendőkről tá­jékoztatást nyújtson, az összejövetelre meghívott egyéb szakemberek segítsé­gével. A kuratórium kizá­rólag levélben, a következő címen érhető el: 1065 Bu­dapest, Nagymező utca. Képviselők az egyházi rádióadásokról Budapest (KM — Kovács Éva) — A Magyar Rádiót és a Magyar Televíziót napok óta kemény támadások érik. Szűcs M. Sándor megyénk MDF-es parlamenti képvise­lője napirend előtti hozzá­szólásában kifogásolta az egyházi adások időpontjá­nak megváltoztatását, más hullámsávra helyezése sú­lyos vétség az egyházak el­len. Az egy héttel ezelőtt el­hangzott felszólalás nem ma­radt hatás nélkül, a tömeg­tájékoztatás e két intézmé­nyére szinte össztűzként zú­dul a támadás. — A Magyar Rádió mű­sorpolitikájával kapcsolat­ban már eddig is sokszor merült fel kifogás — mond­ja Seszták László, a KDNP képviselője. — Az egyházak műsorainak hullámhossz- felcserélödése kapcsán' két súlyos problémát látok. Egyik, hogy az URH-t •*-, melyre az egyházi adásokat áthelyezték — Magyarorszá­gon sem foghatják minde­nütt, a külföldiekhez pedig alig jut e,l. Ez pedig elsősor­ban azokat az idős embere­kül sújtja, akik az aktív egyházi életben egyébként sem tudnak részt venni. Má­sik gond a külföldi magyar­ság gondja, hiszen a rádió elnökének határozata után nem hallgathatják anyanyel­vükön az istentiszteleteket. Hogy mit gondolok az együttes számadásról? Na­gyon sajnáljuk, hogy a tilta­kozásnak ezt a formáját kel­lett választani, iS hogy egyál­talán .tiltakoznunk kell. A magyar kultúrpolitika egyik letéteményese a Magyar Rá- cfió, s neki külső figyelmez­tetés nélkül is tudnia kel­lett volna kötelességét. Ne­héz elképzelni, hogy döntése a véletlen műve volt. Módi László FIDESZ: — Egyrészről igen szerencsét­lennek és károsnak tartjuk ezt a vitát, s legfőképpen azt, hogy pártok ebben ilyen egyértelműen állást foglal­nak. Mi, a FIDESZ tagjai úgy gondoljuk, a közszolgá­lati médiáknak pártsemlege­seknek kell lenniük, s hiba egyoldalú dekrétumokkal bombázni őket. Ugyanakkor megértjük a határon túli magyarok helyzetét is, ugyanígy az evangelizáció szükségességét is elismerjük. Ezért szeretnénk azt, ha a kérdés tárgyalások útján, mielőbb rendeződne. A FI­DESZ egyébként nem kívánt állást foglalni a vitában. A kialakult módszerről úgy érezzük, a probléma mielőb­bi. korrekt megoldásához nem segít hozzá az az indu­lattól vezérelt politikai vita, amely a közszolgálati mé­diák és a pártok között kia­lakult. Szerintünk a kérdést nem a sajtóban, hanem két­oldalú, korrekt tárgyaláso­kon kell eldönteni. Kása Ferenc MSZP: — Sajnálatosnak tartom, hogy a témában a rádió, a tévé és az egyházak között ilyen éles konfliktus alakult ki. Híve volnék egyébként a vi­táknak, de most egy olyan perpatvar zajlik, aminek csak veszetesei lehetnek. E kérdések becsületes megol­dása kizárólag törvényes úton lehetséges. Mivel azon­ban a tévére és rádióra vo­natkozó törvény késlekedik, jelenleg egy törvény nélküli, törvényen kívüli zűrzavaros helyzetnek vagyunk tanúi. Megalázó az egyházakra nézve, hogy kérésre, könyör­gésre kényszerülnek a mé­diákkal szemben,' de mega: lázó a tévében és a rádió­ban dolgozó vezetők számá­ra is, hogy alkura kénysze­rülnek. Mindkét kényszer rossz vért, szül. . A helyzet tisztességes és megnyugtató' alakulását csak is a parla­ment által elfogadott törvé­nyi szabályozás teremtheti meg. Azt remélem, ez a tör­vény az elkövetkezendő hó­napokban végre meg is szü­letik. Borisz Jelcin orosz elnök jan. 28-án látogatást tesz a Moszkva nevű cirkáló fedélzetén, ahol találko­zott a Fekete-tengeri Ha­diflotta főtisztjeivel és biztosította őket: nem en­gedi meg, hogy politikai eszközzé váljon a hadse­reg és benne a hadiflotta. MTI — TF.LF.FOTÖ Közélet Széles körű egyetértést A Szocialista Párt nyíregy­házi elnöksége csatlakozik a Pedagógus Szakszervezet 1992. január 25-i fórumén elhangzott felhívásához, melyben kezdeményezik, hogy a Közoktatási Törvényt a parlament kétharmados törvényként tárgyalja. Véle­ményünk szerint is szükséges minél szélesebb körű egyet­értést kialakítani annak a törvénynek a meghozatala­kor, amély hosszú időre meg­határozza az oktatás tartalmi és szervezeti kereteit. A különböző fórumok, me­lyeken az érintettek eddig véleményt nyilvánítottak be­bizonyították, hogy a tör­vénytervezet által javasolt jó néhány fő kérdésben elté­rőek az álláspontok. Ezért tartjuk szükségesnek, hogy alapos szakmai és társadalmi viták után az országgyűlési képviselők igyekezzenek konszenzusra jutni a tör­vénytervezet tartalmi kérdé­seiben. Erre a kétharmados többséggél történő törvény­alkotás alkalmas Kérjük mindazokat, akik a javaslat­tal egyetértenek és esetleg nem áll módjukban oktatási intézményben aláírásokkal demonstrálni egyetértésüket, támogassák az aláírásgyűjtő akciót a Szocialista Párt Szarvas út 1—3. VIII. emele­ti párthélyiségében. Egyben ezúton is felhívjuk tagjain­kat az akció támogatására. A SZOCIALISTA PÁRT NYÍREGYHÁZI ELNÖKSÉ­GE NEVÉBEN: Tukacs István ügyvivő * * * Folytatódik Vásárosna- ményban a „Kisgazdaesték" rendezvénysorozat. A követ­kező összejövetelre január 31-én, 14 órai kezdettel kerül sor a helyi ÁFÉSZ Klubban (Szabadság tér 9 ). A rendez­vény vendégei lesznek: Mor- vay István, a Belügyminisz­térium államtitkára és Haj- zer László, megyei rendőr- főkapitány. Stabilabb szakképzést Megállapodás i munkaügyi tárca ét az Iposz kiiitt Budapest (ISB) — A szak­képzésben való fokozott együttműködésről írtak alá megállapodást a Munkaügyi Minisztérium (MŰM) és az Ipartestületek Országos Szö­vetsége (Iposz) képviselői. A megállapodás kiterjed a szakképzésről szóló törvény alapelveinek érvényesítésé­vel, valamint a mestervizs­gáztatás újbóli szabályozásá­val kapcsolatos feladatokra. Amint azt a szerdai ese­ményhez kapcsolódó sajtótá­jékoztatón Benedek András, a MŰM helyettes államtit­kára elmondta, a szakképzés stabilizálását szeretnék elő­segíteni azzal, hogy — az év­tizedekkel ezelőtti hagyomá­nyokra építve — a kisvállal­kozásokat fokozottan bevon­ják a szakképzés folyamatá­ba. Ezzel egyidejűleg az Iposz tevékenyen részt vállal a szakképzésről szóló tör­vény kidolgozásában. Támo­gatja a tanulószerződés in­tézményének a bevezetését, amellyel alapvetően megvál­tozik a jelenlegi tanulói jog­viszony jellege, a kiképzők hatásköre és felelőssége. Az Iposz egyetért azzal, hogy még a tanulószerződés megkötése előtt vizsgálják a gyakorlati oktatás feltételei­nek meglétét a vállalkozók­nál, s egyben szükségesnek tartja a folyamatos ellenőr­zést is az oktatás során. Az egységes szabályozás érdeké­ben ennek vonatkoznia kell azokra az egyéni vállalko­zókra is, akik nem tagjai a szövetségnek. A kötelező ka­marai tagságot előíró törvény hiányában erre jelenleg nin­csenek jogi garanciák. Amíg kamarai törvény nem szüle­tik, addig a várhatóan még idén életbe lépő szakképzési törvény szabályozza ezt a kérdést. Ugyancsak a szak­képzési törvény biztosítja majd, hogy az egyéni vállal­kozók is hozzájussanak azokhoz az anyagi források­hoz, amelyekkel eddig csak az önkormányzati fenntartá­sú szakmai képzést nyújtó intézményeket támogatta az állam. A MŰM és az Iposz egyet­ért abban is, hogy a mester- vizsga ismételt előírásának a törvényi alapjait minél előbb meg kell teremteni. Ezt követően a szakminiszté­riumoknak kell meghatároz­ni azon szakmák körét, ame­lyekben az önálló vállalkozás megkezdése mestervizsga le­tételéhez köthető. Ezzel pár­huzamosan lehetővé kíván­ják tenni valamennyi szak­mában az önkéntes mester- vizsga megszerzését. Az Iposz eddig is a legha­tékonyabb segítőtársa volt a minisztériumnak a szakkép­zés megújításában — hang­súlyozta a MŰM helyettes államtitkára —, ezért jöhe­tett létre ezzel az érdekvé­delmi szervezettel a legha­marabb a megállapodás. A MŰM jelenleg tárgyalásokat folytat a Vállalkozók Orszá­gos Szövetségével és a Ma­gyar Gazdasági Kamarával is hasonló jellegű együttműkö­désről. Tb-tarhek 41 milliárddal támogatják az államot Budapest (ISB — Ráthy Sándor) — A legutóbbi szá­mítások szerint több mint 41 milliárd forinttal támogatják a költségvetést a járylékfi- zető állampolgárok és válla­latok — ismerte el az Or­szágos Társadalombiztosítási Főigazgatóság pénzügyeiért felelős vezetőhelyettese, He­rényi Sándorné. Igaz, a pénzt nem önszántukból ad­ják, ám egyelőre úgy tűnik, semmit sem tehetnek az el­len, hogy az állam milliár- dokat vegyen ki a társada­lombiztosítás (tb) kasszájá­ból. Kétségtelen, nem lesz könnyű dolga a honatyák­nak a társadalombiztosítás költségvetésének elfogadása­kor. Egyrészt az idén először külön tételként szerepel a kettéválasztott nyugdíj- és betegbiztosítás költségvetése, másrészt az állami költség- vetés törvénybe iktatása igencsak leszűkítette moz­gásterüket, mert nincs lehe­tőségük arra, hogy a bizto­sítási alapú rendszerrel ösz- sze nem függő tételeket ki­vegyék a tb költségvetésé­ből, s ezeket az államra ter­heljék. Ügy tűnik tehát, több oka is volt a tavaly de­cemberi törvényhozási siet­ségnek, hiszen ha az emlí­tett két költségvetést például egyszerre tárgyalják, akkor valószínű, hogy jóval na­gyobb hiánnyal kell számol­nia az állami büdzsének. A régóta ígért profiltisztí­tás tehát az idén is elmarad. Ezért a társadalombiztosítás változatlanul finanszírozni kénytelen olyan kiadásokat, amelyeknek fizetése egyéb­ként a költségvetés feladata lenne. Ezek közé ^ tartozik például a lakbérhozzájáru­lás és -támogatás (340 mil­lió), a gyermekgondozási díj (14,6 milliárd), a gyermek- gondozási segély (6,6 milli­árd) és az anyasági segély (1,1 milliárd). Vannak azon­ban ennél meghökkentőbb tételek is: az egyházakat 50 millió forinttal támogatja a társadalombiztosítás;1 s az idén a törvénytervezet sze­rint 500 milliót kell átutal­nia a két alapnak a követ­kező parlamenti választások költségeinek a fedezésére. Az „ideiglenes” kiadáso­kat természetesen a járulék- fizetők pénzéből fedezik, ráadásul akkor, amikor a két biztosítási alap komoly anyagi gondokkal küzd — ezért forráscseréket hajta­nak végre —, s az állam is több mint tízmilliárddal tar­tozik a társadalombiztosítás­nak. „Cserébe” pedig a költ­ségvetés elzárkózott attól, hogy az egészségügy finan­szírozásáért állami garanciát vállaljon, s ezt a nyugdíj- rendszer esetében is csak részben tette meg. így köny- nyen előfordulhat, hogy a társadalombiztosításnak banki hiteleket kell felven­nie a folyó kiadások fedezé­sére, miközben már több mint 50 milliárd forinttal tartoznak a két alapnak a különböző, jó részt állami tulajdonban lévő cégek. Elhamarkodták? Moszkva (MTI) — A jelen­legi vezetés elhamarkod­ta a politikai rendszer le­bontását, érjék akármi­lyen vádak az egykori SZKP-t betiltása után poli­tikai vákuum keletkezett — így vélekedik Vlagyimir Iszakov, ismert közéleti sze­mélyiség, az orosz parla­ment tagja a Pravda szer­dai számában. — Ma való­jában csupán apró, elszi­getelt politikai csoportocs­kák léteznek, amelyek kép­telenek komoly ellenzékké válni. Ennek oka politi­kai kultúránk hiánya, a sztereotip gondolkodás, amelyben nincs helye az ellenzéknek — állapítja meg a TASZSZ idézte cikkben Iszakov. A politi­kus szerint az ellenzéknek elsősorban eszmei téren kell alternatívát nyújtania a hatalommal szemben.

Next

/
Thumbnails
Contents