Kelet-Magyarország, 1992. január (52. évfolyam, 1-26. szám)
1992-01-04 / 3. szám
Älilualir Munkanélkülieken kérdések segítenek Nábrádi Lajos Karácsony előtt a nyíregyházi Széchenyi utcán lévő átképző központban először nyújtottak át okleveleket. Csendes ünnepség keretében dr. Marosi Lajos, az Észak-magyarországi Regionális Munkaerőfejlesztési és Átképző Központ nyíregyházi igazgatója adta át az okleveleket. Az ő irányításával januárban újabb, rendhagyó tanfolyamokat indítanak megyénkben. Az országban egyedinek mondható intézménynek elsősorban a munkanélküliek veszik hasznát. Az igazgatót a központ első féléves munkájának tapasztalatairól kérdeztük. > Megyénkben a vártnál, pontosabban a tervezettnél Is nagyobb a munkanélküliség. Az intézmény hogyan vesz részt a munkanélküliség kezelésében? — Divatossá vált a kifejezés: „kezelés”, amit inkább az orvosi munkával kapcsolatban szeretek hallani. S nemcsak a nyelvtani jelentésre gondolok. Inkább arról van szó, hogy együttműködünk a valóban sok munkanélkülivel. Segítünk nekik. Beszélhetünk passzív segítségről, ami az anyagi támogatást és a tanfolyamok finanszírozását jelenti. Aztán van az aktív segítség, aminek révén a munkanélküliek a saját kezükbe vehetik sorsuk irányítását. Vagyis egy-egy átképzés után hasznos tevékenységbe kezdhetnek, dolgozhatnak. Ki így, ki úgy éli meg a munkanélküliséget. Nemcsak szakmai, lélektani segítséget is kell adnunk. Különböző tanácsadásokkal, a kezdő vállalkozók támogatásával is foglalkozunk. Intézményünk nemcsak iskola, sokkal több annál. Emberi, pedagógiai és gazdasági szempontból egyaránt egy nagy kísérletnek vagyunk részesei. Hiszen hazánkban ugyanilyen intézmény még nincs, a nyugati országok gyakorlatát pedig nem lehet egy az egyben adaptálni. Zárójelben jegyzem meg, hogy a közeljövőben a többi volt szocialista országban is lesznek ilyen és hasonló intézmények. A lengyelek már érdeklődtek nálunk. — Azt azonban máris elmondhatom, hogy komplex munkát végzünk, persze mindig igazodnunk kell az újonnan előállt körülményekhez. Segítünk a munkanélküliek egyéni baján, ugyanakkor megyei és országos igényeknek is igyekszünk megfelelni. Minden munkatársunknak sokrétű feladat jutott. >- Milyenek az intézmény személyi, anyagi és technikai feltételei? — Az őszi munkakezdéshez sokoldalúan képzett munkatársakat toboroztunk. A tiszteletdíjas munkatársaink is képzettek és ideális korban vannak. Majd’ mindenkinek 2-3 szakmája van. Van aki például agrármérnök, számítástechnikai szakmérnök és most jár a közgazdasági egyetem kiegészítő szakára. Van aki matematikus és kitűnően beszél angolul, egy másik munkatársunk a lélektanhoz és a szervezéshez ért. És még sorolhatnám tovább. — Az anyagi feltételeket is megteremtették az induláshoz. A Munkaügyi Minisztérium adta az induláshoz, illetve a működéshez szükséges pénz kétharmad részét. A többit a nyíregyházi és a megyei önkormányzat finanszírozta. Non profit intézményként, vagyis nyereségérdekeltség nélkül működünk. A jövőben a működéshez szükséges pénzt főleg a minisztériumtól szeretnénk kapni és különböző pályázatok útján. Ami a technikai részt illeti: korszerű, esztétikus ez az épület és jó helyen fekszik a vidékiek szempontjából is. A számítás- technikai szaktantermünk európai színvonalú. A nyelvi laboratóriumunk is annak mondható. A szabó-varró tanműhelyünk igen jól fel van szerelve. A közeljövőben akarjuk berendezni a modern automatizálási laboratóriumunkat. Hordozható technikai eszközökkel is rendelkezünk. Ezekre főleg azért van szükség, mert kihelyezett tanfolyamokat indítottunk, illetve indítunk Mátészalkán, Záhonyban, Nagycserkeszen és másutt is. > Ezek szerint kapcsolatuk van néhány önkormányzattal. Tartanak-e munkakapcsolatot állami intézményekkel, termelő szervezetekkel? — Igen, nem is eggyel. A megyei munkaügyi' központtal „hivatalból” szorosan együtt kell működnünk, hiszen jogilag és gyakorlatilag a központ és kirendeltségei foglalkoznak igazán a munkanélküliekkel. Ők tudják legjobban: a munkaerőpiacon hogyan alakul a kereslet és a kínálat. Ők tudják legjobban azt is, hogy mikor milyen képzésre, illetve átképzésre van gazdasági és társadalmi igény. Sok információt kapunk a munkaügyi központtól, bár magunk is gyűjtünk információkat. Az önkormányzatok mellett munkakapcsolatunk van a megyei munkaügyi tanáccsal, a Vállalkozók Országos Szövetségének megyei szervezetével. — A főiskolákkal kialakított kapcsolatnak többoldalú gyakorlati haszna is van. Az egészség- ügyi főiskola hallgatói ide járnak „terepgyakorlatra”. A mezőgazdasági főiskola kft.-jével, illetve gépész tanszékével közösen fogunk indítani hegesztő tanfolyamokat. A Nyíregyházi Mezőgép Vállalattal közösen képezzük a számítógép által vezérelt, korszerű forgácsológépek kezelőit. A vasasüzem több irányú segítséget is felajánlott. Több termelőüzem, például a Nyíregyházi Háziipari és Népi Iparművészeti Szövetkezet textil-, fém- és fahulladékot ajánlott fel a gyakorlati foglalkozásokhoz. >- Mostanában majd’ minden intézmény és vállalat nyugatról vár segítséget. Intézményük kapott vagy kap-e nyugati támogatást? — A miskolci központunk a Világbanktól kapott jelentős ösz- szegű hitelt, ebből több mint százezer dollár nekünk is jutott. Írország az átképző központunk beruházási tervének elkészítéséhez adott szakmai segítséget. Itt jártak az írek és mi is voltunk Írországban. Szakembereink, munkatársaink szakmai tapasztalatokat szereztek Németországban, Angliában, Olaszországban és Dániában. A nyugati átképző központok egy része közvetítő szerepet is játszik a hallgatók és a munkaadók között. Nálunk is lesz ilyen, például a hegesztők képzését megnézik majd a vasasüzemek képviselői. Látják majd, hogy kikre számíthatnak a tanfolyam befejezése után. Külön említést érdemel, hogy nemrég járt nálunk egy francia nyelvi központ igazgatója. A franciákkal közösen akarunk kapni anyagi támogatást egy nyugat-európai „közös alapból”. Ha kapunk ebből a pénzből, azt a nyelvtanulás finanszírozására fordítjuk. Hangsúlyozom, hogy nemcsak francia nyelv oktatására fordítható ez a pénz. Más, például szakmai nyelvtan- folyamokra is. >- A közelmúltban fejezték be az első tanfolyamot. Mik a kezdeti tapasztalatok? — A kisvállalkozói tanfolyamot fejeztük be sikeresen. Sokféle ismeretet szereztek itt a hallgatók. Megismerkedtek a piackutatás. a marketing, a reklámtevékenység lényegével. Örvendetes, hogy nemcsak a hallgatók tanultak tőlünk, mi is szereztünk gyakorlati tapasztalatokat a hallgatóktól. Nagyjából így képzeltük el a tanfolyamot és a „vizsgákat”. A miskolci szakember is elégedetten nyilatkozott a tanfolyamról., illetve a tanfolyam hallgatóiról. Csiszolni való persze van még a munkánkon. Jóleső érzéssel könyvelhetjük el, hogy olyan embereket képeztünk ki, akik akár már januárban önálló kisvállalkozók lehetnek. > Ebben a nehéz gazdasági helyzetben miket terveztek 1992-re? — Különböző pályázatokon szeretnénk pénzhez jutni. Január elején indítjuk a falugond- nokképzést. Indul majd a menedzserképzés. Orosztanároknak más nyelvi tanfolyamot indítunk, beindítjuk az üzleti idegen nyelv oktatását. Az év második felében jó, volna a nagyberuházásokhoz — autópálya építése, vasút- és telefonhálózat fejlesztése — megkezdeni a szakemberek képzését. Azt szeretnénk, ha a nálunk végzettek közül minél többen hamar munkába tudnának állni. A TARTALOMBÓL: • Örökre megbékélt ellenségek • Mellékút mentén • Hová kerültünk... • A leánycserkészet Szabolcsban íA(yírBátori tűzzománc || Hertay Mária: Madonna fehérben (tűzzománc) >■ |—- ontos szerepet tőit be mepyénfképző- * i— művészeti életében a nyírbátori képző- művészeti stúdió, amely a közelmúltban ünnepelhette 15. jubileumát. A stúdió tagjai sokféle anyaggal foglalkoznak^ de legismertebbek, a tűzzománckészítő ks Munkáikat gyakran láthatjuk, különböző tárlatokon. A stúdiót szívesen keresik, fel fiatalok, és idősek, egyaránt, és közülük, többen alkotnak, értékes műveket. A stúdió ven- dégalkotókat is szívesen fogad. lalják a felelősséget a következményekért. Hallgatom Tölgyessy Pétert, s úgy érzem igaza van. Azt fejtegeti, hogy az MDF saját programjával is ellentétes törvényt akar, hisz miközben az új magyar nemzeti középosztály létrehozását tűzte zászlajára, 1989- hez, tehát a rendszerváltás évéhez képest 1992-ben 50 százalékkal növekszik a középréteg adóterhelése, mert a személyi jövedelemadó-táblák nem módosulnak olyan mértékben, ahogyan ezt az infláció megkövetel- Balogh József né. ■ - allgatom Orbán Viktort, j—f s igazat adok neki. Azt javasolja: az adózás rendjéről szóló törvény határozathozatalánál név szerinti szavazást tartsanak, hogy mindenki számára világos legyen, kik válHallgatom Kupa Mihályt, és vele is egyetértek. Arról beszél, hogy a kabinet nem a kiadásokhoz igazította a bevételeket, hanem olyan szemléletű büdzsét állított össze, amelynek célja az volt, hogy megállítsák a lakosság helyzetének romlását. Azokat a javaslatokat tudták elfogadni, amelyek növelni kívánják a mezőgazdasági kistermelők kedvezményeit, átmeneti könnyítéseket biztosítanak a szellemi munkát végzők szigorodó adózásánál, és a tervezettnél valamivel kedvezőbbé teszik az ingatlanértékesítésből származó jövedelem adóztatását. Hallgatom a felszólalásokat, s rögtön kitűnik: nem arattak nagy sikert azok a javaslatok, amelyek az adóellenőrzést könnyítik, sőt a titkok kifürkészését is lehetővé teszik. De vajon elérhető-e az adóhatóság lehetőségeinek növelése nélkül a láthatatlan jövedelmek láthatóvá tétele? Hány éve beszélünk már róla, hogy csak azok adóznak igazán, akiknek munkahelye minden fillért kimutat, bezzeg egyes vállalkozók Hondával és Mercedessel járnak, s közben annyi adót sem fizetnek, mint a 'nyugdíjukat kiegészíteni kényszerülő portási állást vállaló idős emberek. Aztán az a bizonyos vagyonnyilatkozat is kapott néhány kemény bírálatot. Pedig az nem adóbevallás, még csak adókötelezettséggel sem jár. Csak arra alkalmas, hogy ezután nyomon követhető legyen a gyarapodás, hogy ne lehessen mérhetetlen vagyonra szert tenni a jövedelem eltitkolásával, s még meg is mosolyogni azokat, akik befizetik forintjaikat a költségvetésbe. Most jut eszembe: még a végén úgy tűnik, agitációs szándékkal írom ezeket a sorokat. Szó sincs róla. Tőlem is levonnak minden fillért, nekem is drágább a cukor a boltban, én is bőrömön érzem, ha a társasági adóról szóló törvény megszünteti az adókedvezményeket, vagy hogy a személyi jövedelemadónál eltörölték az alkalmazotti kedvezményt. De azt is tudom, hogy nincs olyan ostoba hatalom, amelyik azzal akarná beírni nevét a történelembe, hogy szándékosan hoz rossz, az embereket sanyargató törvényeket, ha az elkerülhető; hogy úgy készülne a mai koalíció a legközelebbi választásra, hogy szándékosan eltaszítja magától választóit. Ennek a kormánynak jutott osztályrészül lenyelni, s velünk lenyeletni a békát, elvégezni a műtétet, ami mindig fájdalmas, ám reményt nyújt az életben maradásra. Az adót nem szívesen fizetjük. A zsebünkből kivett forintok nagyon hiányoznak. Az ellenzék nyilván ezért hozta fel érvei között, hogy nem történt változás, a terheket most is a lakosság érzi. De ez a teher, ez az adóprés egyben alap a kibontakozáshoz. Akkor is, ha ez az adórendszer sem egészen igazságos, ha még mindig lesznek, akik kibújnak a fizetés alól. De azt tudnunk kell, hogy csak a bevételek teljesítése teremtheti meg a feltételeket a kiadásokra, így érhető el a cél, hogy csökken az infláció, hogy megáll a reálbérek csökkenése, a nyugdíjak is tartani tudják reálértéküket, s mivel már nem kell nagyobb ösz- szegű támogatásokat elvonni, talán a munkahelyek száma sem csökken. _ ntall József nyilatkozta az óév utolsó munkanapján, hogy az adótörvények, a költségvetés elfogadása után stabilizációra számíthatunk, de látványos javulás még nem lesz 1992-ben. Ennyi nehéz és kilátástalan év után ez is valami. Alap a kibontakozáshoz
