Kelet-Magyarország, 1992. január (52. évfolyam, 1-26. szám)
1992-01-28 / 23. szám
Az oldalt tfsszeállitotta: SERES ERNŐ EGYRŐL TÖBBET 11 1992. január 28., kedd Kelet-Magyarország Gazdakönyv Mit ér, mit ér majd az aranykorona Nyíregyháza (KM — Seres) — Múlnak az évek, változnak az idők és változnak a mezőgazdasági zsebnaptárak is. Címben és tartalomban jelentősek az eltérések. Az ötvenes, hatvanas években a Magyar mezőgazdaság zsebnaptára volt a divat, tavaly már Gazdakalendáriumot jelentettek meg, most a Gazda Zsebkönyv kapható eléggé borsos áron 224 forintért Most az idei Gazdakönyvben lapozunk, amely fülszövegében többek között ezt írja: „A rendszerváltás, a piac új utat jelöl a mezőgazdaságban. Ebben a helyzetben a termelésben és a gazdálkodásban alapvető jelentősége van az ismereteknek, az információnak.” Ez mind igaz. Jó tudni például, hogy mi is az az aranykorona. Az aranykorona a földterület termőképességét és közgazdasági értékét, a tiszta jövedelem alapján kifejező szám. Más szóval az aranykorona nem más, mint egy adott földterület minősítésére alkalmazott szám, mérték- egység. Bevezetésének (alkalmazásának) kezdetén főként a földadó kivetése miatt volt rá szükség, de szerepet játszott a földforgalomban is. Az aranykoronát 1875-ben vezették be az akkor érvényes pénzértékben. Az aranykorona-értéket időközben gazdasági és egyéb körülmények módosították. Az eredeti egy aranykorona-érték 0,305 gramm 900/100 finomságú színarany volt. Az első világháborút követően az infláció, majd az értékálló pengő hatására az aranykorona-érték 1,158 aranypengőnek felelt meg. Az aranykorona és az elérhető hozamok között összefüggés van. Természetesen nem mindegy, hogy egy terület, térség vagy megye szántóföldjének mekkora az átlagos aranykoronaértéke. Az aranykorona — sokan vallották ezt — elavult, ezért a hatóságok a nyolcvanas évek elején a pontérték bevezetését szorgalmazták. Az említett rendszer megvalósítására sok száz milliót költöttek. A talajpontérték nullától száz pontig minősítette volna a földet. Ez a rendszer nem készült el, bevezetésére nem került sor. Egyrészt túlzottan sem erre sem az aranykorona-érték meghatározóra a megzőgazdaság állami-szövetkezeti tulajdonviszonyok miatt nem is igen volt szükség. A földnek nem volt, nem lehetett piaci, forgalmi értéke, az adózás szemPinccnesteri ajánlat Á borhibák javítása Széles Csaba Nyíregyháza (KM) — Kellemetlen meglepetésként érheti a szőlősgazdát, ha pincéjében tevékenykedve azt tapasztalja, hogy egyes hordóiban a borának kellemetlen szaga és íze van. A bor dohos vagy penészes. A sajátos ponészízt elsősorban friss, fiatal, élő penész idézi elő, míg a dohosságot a hordó dongáiba behatolt és kiszáradt régebbi penész okozza. Ilyeh esetekben a prev-en- cionnak (a megelőzésnek) van döntő szerepe, amit a tisztasági szabályok betartásával, az üres hordók szakszerű kezelésével igen egyszerűen megelőzhetünk. Ha a penészíz és a dohosság enyhe kimenetelű, úgy nyílt fejtéssel, a bor szakszerű szellőztetésével a hiba orvosolható. Ellenben, ha nem fejtjük le a bort kellő időben, úgy seprő és élesztőíz veszélyezteti a hosszabb ideig seprőjén hagyott borun'kkat Ügyeljünk a pincénk hőmérsékletére, télen-nyáron kb. 10—14 fok az optimális. Meleg helyen a seprőíz erősebb lesz, amely a seprőben bomlásnak indult élesztőkből ered. A seprő- és élesztőíz tehát a lágy borok gyakori hibája. Fejtéssel és száz literenként 8—10 gramm borkén adagolásával kijavíthatjuk e borhibát. Ha a bor íze, illata tompa, az a bor üres, tehát levegőízű, ennek az az oka, hogy hordónkban a bor nagyobb felületen és hosszabb ideig érintkezett a levegővel. (Nem figyeltünk oda ilyen esetekben a töltögetés szakszerű és időben történő elvégzésére.) A gyógyítás módja ebben az esetben — darabiz esetében — egyértelmű: enyhén kénezünk, a hordót teletöltjük s a bort pihentetjük. pontjából sem számított az aranykorona. Az aranykoronának most van újabban jelentősége. A kárpótlási törvény a szövetkezeti törvény, az átalakulási törvény és a földadótörvény egyaránt aranykoronával számol, fejezi ki a hozamértéket, illetve az aranykorona az alapja a kárpótlás megállapításának is. Több mint biztos, hogy a földforgalom, az adásvétel már a közeljövőben megindul. A kárpótlási jegyen vásárolt licit alapján szerzett föld új tulajdonosi formát hoz létre, de azok a tsz-ta- gok is, akik aranykorona-értékben kiveszik földjüket a közösből így vagy úgy, de fellendítői lesznek a föld adásvételének. Természetesen a termőhelyek értékének meghatározásánál az áralkuban az aranykorona-érték nemigen fog döntő szerepet játszani, inkább a gazdasági tényezők dominálnak majd főként a jövedelmezőség, a termőföld helye, termőképessége. Itt a megyében például a szántóföld átlagos aranykoronaértéke 13,6. Nyilvánvaló, hogy Nyíregyháza környékén a 10 aranykoronás föld is többet ér majd, mint Szat- márban a 15 aranykoronás. Orgonafa, aranyeső Nyíregyháza (KM — Samu András) — Kint, a szabadban a természet elvégezte a dolgát: a fák, bokrok mélynyugalmi állapotba kerültek az alacsony hőmérséklet hatására, így a legtöbb növény termőrügye már kész a virágzásra. Ennek alapján hozzáláthatunk az orgona, az aranyeső, a som, a barkásfűz és számos korán tavasszal induló növény hajtatásához. A virágrügyes vesszőket megszedjük, összekötegeljük és 8—12 órán át 22—25 fokos vízfürdőben áztatjuk. A hajtatás pl. az aranyesőnél két hétig, az orgonánál több hétig is eltart, általában 18—20 fokos hőmérsékleten. Ennyi idő alatt a vízbe kerülő gombák, baktériumok megtámadják, tönkre tehetik a veszőket. Ezért fertőtlenítő oldatra van szükség, ami vízből és 0,08 százalék káliumtimsóból, 0,03 ká- liumkloridból és 0,02 nát- riumkloridból (konyhasóból) áll. A vessző részben saját, elraktározott tápanyagait használja fel, de szüksége van többletenergiára is, ez pedig nem más mint a közönséges cukor oldata: két-három dekával számolva literenként. Galambak a pirondn Kiállítás lesz Nyíregyházán a Kölyökvárban Kemény a tél, de az almafák metszése nem tűr halasztást. Tóth Gábor, Rehó Attila és Illés István Perrked pusztáról jár át bérmetszésre a nagykállói határba. Nyíregyháza (KM — S. E.) — Ma már évente ismétlődő hagyomány, hogy a galamb- és kisállattenyésztők nyíregyházi egyesülete, a tenyésztők munkájának ismertetésére és megmérettetésére kiállítást rendez. Az idei galamb- és díszbaromfi-kiállí- tást február 7—8—9-én tartják Nyíregyházán a Gyermek Közösségek Házában (Kölyökvár) Dózsa György u. 25. A kiállításra az egyesület tagjai, a kistenyésztők január 31-dg nevezhetnek, nevezési díj ellenében. A nevezéseket és a nevezési díjakat Cuprdfc Miklós, az egyesület titkárának címére 4400 Nyíregyháza, Rövid u. 8. kell elküldeni. A nevezési lapon fel kell tüntetni a galamb, illetve díszbaromfi fajtáját, nemét, színét és a gyűrű számát. A február 6-án átadott galambokat és díszbaromfilkat a rendezők a közösségi ház első emeleti kiállítótermében helyezik el, február 7-én szakemberekből álló zsűri bírálja el a kiállított madaraik fajtajellegének megfelelő helyezését. A kiállítást az érdeklődők számára február 8-án délelőtt 9 órakor nyitják meg és 9-én délután 4 órakor zárják. A kiállítás szervező bizottsága a fajta és színgyőz- tes galambok tenyésztőinek munkáját oklevéllel és tárgy- jutalommal ismeri el. A kiváló galambok tenyésztői elismerő oklevelet kapnak. A szervezők bíznak abban, hogy egyéni díjak kiosztására magán- és jogi személyek, üzemek, vállalatok, intézmények is felajánlást tesznek. A galamb- és díszbaromfi- kiállítás eddig minden évben nagy látogatottságával osztatlan sikert aratott. Főként a gyermek látogatók örömére szolgált, hiszen olyan madarakat láthattak és ismerhettek meg, amelyekről eladdig sohasem hajlottak. Reméljük a siker ezúttal sem marad el és ez a kiállítás is ösztönzője lesz a galamb- és kisállattenyésztésnek, amelynek gazdasági haszna is van. Borfejtés. Igaz, hogy Kiss Lászlóménak a 70 éves kistermelőnek csak 300 liter bora termett, de azt nagy gonddal kezeli. A felvétel a borfejtésről készült. Hajtassunk burgonyát Nyíregyháza (KM — Ligeti Béla) — A koraiburgo- nya-termesztésben a vető- burgonya-hajtatás elterjedt módszer volt és maradt. Az étkezési burgonyánál nem alkalmazták, pedig bizonyíthatóan van létjogosultsága. Ugyanis a ráfordítás a magasabb hozamban megtérül. Állításom alátámasztására két évi ellenőrző kísérletem is szolgál, öt-öt ismétlésben, Gülbaba fajtával. Az egyik évben a hozam 152 százalékos, a másikban 114 százalékos volt, a nem hajtatott gumókhoz viszonyítva. Ismeretes, hogy hazánk éghajlati és időjárási tényezői gyakran nern kedveznek a burgonyatermesztésnek. A hajtatással ezt némileg ellensúlyozni tudjuk. így pl. aszály esetén a szár korai elhalása, már kevésbé csökkenti a hozamot, mert a hajtatással már a növény fejlődésében, növekedésében előbbre tart. Vagyis a hasznos tenyészidőt meghosszabbítottuk. Hajtatással esetleg elkerülhetjük a burgonyavész (Phytophtora infestans) fertőzést. Párás, meleg időjárás esetén az érett gumókat azonnal fel kell szedni, mert a burgonyavész spóráit az eső a talajba, a gumókhoz moshatja le. Télfelező után Zöldségmagvak, kerti gépek kínálata Nyíregyháza (KM) — Néhány nappal vagyunk pál- forduló után. (Az egyházi ünnep szerint január 25-e Saul megtérésének napja a damaszkuszi úton, a meteorológusok szerint Pál napja a télfelező, kifelé megyünk a télből, ideje, hogy a tavaszi feladatokra gondoljunk. (A pálfordulón, ha az idő engedi, a gazdák megkezdik a szőlő trágyázását, a pincében ellenőrzik a boraikat, ha nem elég tiszta, derítik, vagy szűrik. Aki zöldségtermesztéssel foglalkozik, az már január végén, február elején igyekszik beszerezni a szükséges vetőmagvakat. Felvételeink igazolásul szolgálnak arra, hogy vetőmag bőven van a boltokban, sőt kerti szerszámokból is nagy a választék. Információink szerint a legtöbb vetőmagnak a tavalyi árakhoz viszonyítva nem változott az ára, viszont egyes magvaknál 10—15 százalékos az árnövekedés. A zöldségvetőmagvak idő- benni beszerzése nemcsak azért jó, hogy most még mindenből van, nagy a választék, de praktikus azért is, mert ki tudja, mekkora Képünk a nyíregyházi vetőmagboltban készült. HARASZTOSI PÁL FELVÉTELEI lesz két-három hé múlva az ára. A zöldség termesztésénél ma még konkrét teendő az, hogy a hajtatásra szánt burgonya előcsíráztatását megkezdhetjük. (Ennek tech-' nológiájával külön írásban foglalkozunk). Feladat lehet a zöldségágyások előkészítése, tápanyagutánpótlása. Február közepén viszont már vethetünk is. A spenót és közép korai p< radicsomfajták magvait á tálában február 16-a Ji lianna-nap környékén veti] Ehhez most nem kedvez tél. Néhány nap múlva v szont jó időben a borsó, retek, a petrezselyem és sál garépa vetését is elvégezhei jük. Nem árt ha tudjuk spenót 18—21 nap alatt esi rázik, a paradicsom csíráz ideje 12—14 nap.
