Kelet-Magyarország, 1992. január (52. évfolyam, 1-26. szám)
1992-01-27 / 22. szám
1992. január 27., hétfő SPORT Kelet-Magyarország ] 1 KEDVES GYURI! Először is — kissé megkésve, de — boldog új évet kívánok, másodszor pedig egy érdekes beszámolót küldök a Kelet-Magyarország olvasóinak. Nos, december 22 és 31. között rendezték Sri Lanka fővárosában, Co- lombóban a Dél-ázsiai labdarúgó játékokat, 7 ország — India, Banglades, Pakisztán, Nepál, Buthán, Maldives és a rendező ország Sri Lanka — részvételével. Ebben a körzetben ez a legnagyobb sportesemény, két évenként rendezik a versenyeket több sportágban, nemcsak labdarúgásban. Minden ország nagyon komolyan veszi a részvételt. Sajnos, mi elég sok problémával teli felkészülés után utaztunk, és álmomban sem hittem volna, hogy a döntőbe kerülünk. Tulajdonképpen az indiai Trivandrum városban — itt rendezték tavaly a Nehru Kupát, amelyen magyar csapat is indult — eltöltött négy hét alatt sikerült egy ütőképes csapatot kialakítani, amely legyőzte Nepált l:0-ra, majd Sri Lankát egy gyönyörű új stadionban 35 ezer néző előtt, amely rendező ország lévén élvezte a hazai pálya minden előnyét. A meccs utáni ünneplésről csak azt tudom mondani, hogy ilyen még Nyíregyházán sem volt annak idején. Külön repülővel jöttek a szurkolók, az állam elnöke személyesen felkeresett a szállodában, ahol laktunk. Bár a döntőben Pakisztán nyert 2:0-ra, erre a mérkőzésre már lehetetlen volt megfelelően felkészíteni a csapatot, a döntőbe jutás ténye már felülmúlt minden várakozást. A visszaérkezés fővárosunkba, Male-be még nagyobb ünneplést jelentett. Két óra hosszan, a tévé élőben közvetítette csapatunk érkezését, feldíszített hajókkal és autókkal vittek bennünket keresztül-kasul a városon. Hatalmas fogadást rendeztek az elnöki palotában, még most is, napokkal a visszaérkezés után majd mindenki gratulál az utcákon. Ezeket csak azért írom le ilyen részletesen, mert bennem akaratlanul is a sok évvel ezelőtti nyíregyházi hangulatot keltette fel. Mint Maldives köztársaság labdarúgó szövetségi kapitánya ma még nem tudom a további programot, mi lesz a következő feladat. Egyelőre megpróbálok kicsit megint kikapcsolódni a futballból, leveleket írok, pihenek. Mi újság van Nyíregyházán? Annyit tudok, hogy a csapat jelenleg második, tehát az osztályozás helyen van. Igényli most a város az NB I-et? Megvannak a lehetőségek? A Kelet-Magyarország olvasóinak is boldog új évet kívánok, a földgolyó másik feléről. Téged baráti szeretettel üdvözöllek: JtliklÁl Courier nyert Melbourne (UPI) — Az amerikai Jim Courier pályafutása második Grand Slam-győzelmét aratta, miután Melbourne-ben, az ausztrál nemzetközi bajnokság fináléjában 173 perc alatt 6:3', 3:6, 6:4, 6:2 arányban legyőzte az esélyesebbnek tartott svéd Stefan Ed- berget. A találkozó az amerikai játékos biztos sikerét hozta (győzelméért 270 ezer dollárt kasszírozott), méghozzá úgy, hogy elmaradt a várt nagy küzdelem, a világranglistát vezető ,első helyen kiemelt Edberg ugyanis adós maradt a jó játékkal. A 21 esztendős Courier második mérkőzéslabdáját értékesítette, legerősebb fegyverével, egy fonákelütéssel tette fel a pontot az i-re. — Kissé idegesített, amikor reggel elolvastam a lapokat, s azt tapasztaltam, hogy az újságírók „leírnak” engem. Aztán a düh elszállt, s amikor pályára léptem, már nyugodt voltam, talán ennek is köszönhetem pályafutásom ötödik tornagyőzelmét, Ezek közül a két legértékesebb, a párizsi és a melbourne-i, hiszen ezek a Grand Slam-si- kerek, s ezeket mindenütt jobban jegyzik — vélekedett a fehér baseball sapkát viselő Courier, aki a hét melbourne-i mérkőzésén mindössze két szettet veszített el. — Azt tudom, hogy Stefan ennél sokkal jobb napot is kifoghatott volna, hiszen ő mostani teljesítményénél jóval többre képes. Ö nagy bajnok, egyszer szeretnék én is ilyen lenni. Győzelem és Inai hely Becs (APA) — Bécsben befejeződött a hat nemzet részvételével megrendezett nemzetközi férfi kézilabdatorna. A magyar válogatott vasárnap egygólos győzelmet aratott Bulgária ellen, s ezzel Izland és Ausztria mögött a harmadik helyen végzett. Eredmények: Magyar- ország—Bulgária 24:23 (14:9), Izland—Ausztria 23:14 (15:8), Egyiptom—Portugália 25:22 (16:11). Három map a Ilin Moszkva (UPI) — A Nemzetközi Olimpiai Bizottság arra kérte orvosi bizottságát, hogy foglaljon állást a Johnson-ügyben — jelentette be Juan Antonio Samaranch, a NOB Moszkvában tartózkodó elnöke. Mint ismert, dr. Brian Sanda, az ausztrál olimpiai bizottság egyik orvosa csütörtökön felszólította honfitársait: ne lépjenek pályára az Egyesült Államok férfi kosárlabda válogatottja ellen, ha abban az AIDS- vírussal fertőzött Earvin (Magic) Johnson is helyet kap. A NOB spanyol elnöke nem vállalkozott arra, hogy kommentárt fűzzön a bojkottfelhíváshoz, azt mondta: meg kell várnia az orvosi bizottság szakvéleményét. — Napirendre tűzzük a Johnson-ügyet — szögezte le Juan Antonio Samaranch. — Felkértem orvosi bizottságunk vezetőjét, hogy készítsen jelentést, s azt a Végrehajtó Bizottság jövő heti, albertville-i ülésén terjessze elő. Mindehhez annyit még érdemes hozzáfűzni, hogy az amerikai orvosok egyhangúlag Johnson olimpiai szereplése mellett voksoltak, s az Egyesült Államok Olimpiai Bizottsága is védelmébe vette az aktív játéktól visszavonult szupersztárt. Budapest (MTI) — Harminckét vívónő vasárnapra virradóan bizonyára arról álmodott, hogy délután „bálkirálynő” lesz a Hilton Szállóban, a párbajtőrözők Martini Kupaversenyén a Világ Kupa-pontokért. A 32 között nyolc magyar is reménykedett, köztük a tavalyi vb-n szerepelt Szőcs Zsuzsa, Szalay Gyöngyi és Hormay Adrien, miután ugyanennyi társnőjük szombaton búcsúra kényszerült. Hármójuk közül ketten be is jutottak a döntőbe, s mellettük Horváth Katalin, az UTE reménysége, akinek nem más a mestere, mint Székely Zoltán, a fegyvernem egykori férfi világbajnoka. A döntőbe jutottak, főágról: Horváth Katalin, Elisa - bet Knechtl (osztrák), Szőcs Zsuzsa, Claudia Bokel (német), vigaszágról: Renata Riebandt-Kaspar (német), Dagmar Ophardt (német), Veronica Coppola (olasz), Szalay Gyöngyi. Buzdítás az egészségesebb életvitelre Nyíregyháza (KM—BE) — Levelet juttatott el szerkesztőségünkhöz Kállay Kristóf országgyűlési képviselő a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Szabadidősport Szövetség elnöke, amelyben lapunkon keresztül fordul a települések polgármestereihez és ön- kormányzati képviselőihez. Többek között azt fejti ki: 1992 olimpiai év, ilyenkor megnő az érdeklődés a sport iránt, a sportsikerek hallatán büszkén húzzuk ki magunkat — sportnemzet vagyunk. Sajnos, szívesen elfeledkezünk arról, hogy az ország lakosainak többsége csak passzív szemlélőként élvezi a sport adta örömöket. Hiába győzzük le a gazdag nyugat fiait és leányait jó néhány versenyszámban, hiába előzzük meg őket érem- és pont- táblázatokon, a lakosság egészségesebb életvitelében, ahol igazán fontos lenne, alig történik javulás. Sokszor a meglévő lehetőségek is kihasználatlanok maradnak. Az előrelépéshez a települések vezetőinek példamutatása és segítőkészsége nél- külözhetelfen a képviselő szerint. Ezért arra hívja fel a figyelmet, hogy a mostanában terítéken lévő helyi költségvetés tárgyalásakor ne feledkezzenek meg a választó- polgáraik és azok családtagjai — a legkisebbektől a leg- nagyobbakig — sportolási, mozgási lehetőségének biztosításáról. hová Lem Ember Gyula kapus (edző) Fehérgyarmat (KM — M. K.) — Nagybányáról került Fehérgyarmatra 1'946- ban. Az atleti- kus alkatú „le- 1 gény” a helyi labdarúgó csapat kapusa lett. Egy év múlva (Kemecsével szemben) bejutott Fehér- gyarmat a Nemzeti Bajnokság III. osztályába. A sportvezetők megszüntették ezt az osztályt 1949-ben, így ismét a megyeibe került a község labdarúgócsapata. Ember Gyulára felfigyeltek. Játszott Debrecenben, a székesfehérvári Honvédban és az újszegedi Vöröslobogóban. Szíve „haza” húzta. Itt örömmel fogadták, s még több szezonban őrizte a hálót — sikerrel. Azok közé tartozott (tartozik), aki a sportolót az „ember”-től nem tudta elvonatkoztatni. 1956-tól igazi lehetősége (legalábbis forradalmi „múltja"* után, egy darabig) a sport maradt. Hosszú évekig edzőként irányította a munkát. Mint fogalmazza : „Ügy érzem, játékosként — szeretett; edzőként — elfogadott — a közönség.” A hatvanas évek végéig nevelte, alakítgatta a rábízott sportolókat (Banda I., Bajnai M., Badar J., Tankóczi L., Har- bula I., Kalydi B., Urr L.) futballistává, emberré. A fehérgyarmati csapat többször volt neház helyzetben. 1973-ban ismét úgy vélték Ember (Gyula) kell a labdarúgók élére. A szakmai munka mellett továbbra is fontos lett a nevelés, olyan közösség kialakítása, ahol mindenki jól érzi magát. Jó megyei I. osztályú csapatokat „kovácsolt”, de a magasabb osztályba való felkerülés csak álom maradt. Némi kárpótlást jelentett, hogy egyik neveltje (a fiatalon elhunyt Korponai József) a Budapesti Honvéd NB I-es csapatába került, s országos ifiválogatottságig vitte. Ma már nyugdíjas könyvtárosként él Fehérgyarmaton. A sportrendezvények továbbra is meghatározó szerepet játszanak életében. Lánya—fia főiskolát végeztek; s 4 unoka várja a Nagypapát, aki ma is rendszeresen kocog, s végez ’ átmozgató edzéseket; s ha csak teheti — nem mulaszt el egyetlen hazai mérkőzést sem megtekinteni). Az újkori olimpiák története (7.) Magyarok nélkül Paavo Nurmi, a finn csodafutó, megnyeri a 10 ezer métert! ARCHÍV FELVÉTEL Antwerpen 1920. Kovács György Nyíregyháza (KM) — Az antwerpeni olimpia nemcsak esonkasága, de a színvonal, a rendezés és az érdeklődés szempontjából is nagy visz- szaesést jelentett Stockholmhoz képest. A rendező bizottságnak nem volt módja behatóan tanulmányozni az előző olimpiákat, gyakorlatlanok voltak. S bár az angol és amerikai szakemberek igyekeztek segíteni, de már nem sokat tehettek. A megnyitó ünnepségen 29 nemzet képviseltette magát. A versenyzők között 65 nő is voLt. Az olimpián részt vett sportolók ezúttal tettek először amatőr-fogadalmat. Albert, Belgium királya nyitotta meg az olimpiát, amely hetedik volt ebben a sorban. Másnap a sajtó megállapította, hogy az olimpiai versenyzők legfiatalabbika, a 12 éves Riggin USA-beli műugró, legöregebbje pedig egy 72 éves vitorlás, aki Svédországot képviseli. A stadion 25 ezer néző számára épült, de csak egyetlen alkalommal, a labdarúgó döntő idejére telt meg, egyébként tátongott az ürességtől. Külföldi turista nagyon kevés volt, az antwerpenieket pedig nem nagyon érdekelte a dolog. így nem csoda, ha az antwerpeni olimpia nagy anyagi fiaskóval végződött és a belga kormánynak nagy deficitet kellett likvidálnia. A versenyek között akadt néhány érdekes szám. így például a londoni városi rendőrség óriásokból álló kötélhúzó csapata, akik a szó szoros értelmében kivonszolták a stadionból az USA kötélhúzó együttesét. Az olimpiának talán az 5 és a 10 ezer méteres síkfutás döntője jelentette a legnagyobb eseményét. A 25 éves Paavo Nurmi, tulajdonképpen nem is atlétikai versenyen tűnt fel. Otthon, mint újonc katonának, teljes felszereléssel, fegyverrel kellett futnia 15 km-t. Nurmi nagy fölénnyel nyerte ezt a viadalt, így fedezték fel. Később az újkori olimpiák legendás alakja lett a finn fiú. Az atlétikai olimpiának Antwerpenben a finnek voltak a hősei. Ugyanannyi olimpiai bajnokságot nyertek, mint az amerikaiak. A tengerentúliak viszont úszásban vigasztalódtak és a mellúszás kivételével mindent megnyertek. Vívásban az olaszok arattak hatalmas sikert. Egyedül Nedo Nádi öt aranyéremmel tért haza! Rendkívül erős mezőny gyűlt össze labdarúgásban. A torna bővelkedett meglepetésekben. A tiszta amatőrökkel felvonuló angolok már az első fordulóbankiestek. A labdarúgótorna végeredménye: 1. Belgium, 2. Spanyolország, 3. Hollandia. Az április 20. és szeptember 12. között rendezett VII. Nyári Olimpiát Albert király zárta be. Csak megismételni tudjuk, hogy az olimpia békés eszméje, nem tudott úrrá lenni a háborúból visszamaradt gyűlölködésen és a belga szervezőbizottság nem hívta meg az olimpiára a vesztes központi hatalmakat: Ausztriát, Bulgáriát, Magyarországot, Németországot, Törökországot... így lett aztán csonka az antwerpeni „béke olimpia”, amely megcsúfolta az olimpiai eszmét, a barátság helyett a gyűlölködést, a béke helyett a háborúságot hirdette, és nem hozta közelebb, hanem éppen ellenkezőleg, eltávolította a világ fiatalságát egymástól. Ennek a gonosz döntésnek Magyarország is áldozatául esett, annak ellenére, hogy hazánk mindvégig jelentős szerepet játszott az olimpiai mozgalom terén. (Folytatjuk) Napirenden a Johnson-üp
