Kelet-Magyarország, 1992. január (52. évfolyam, 1-26. szám)

1992-01-27 / 22. szám

1992. január 27., hétfő Kelet-Magyarország 3 Ujfehértó reneszánsza A rang büszkeséget is ad az embereknek Üjfehértó (KM — B. J.) — Mint a Fehérvár Áruházban, Űjfehértón is mindig törté­nik valami. Körülbelül tíz éve egy nagygyűlés szüneté­ben leszakadt a művelődési ház teteje, kb. öt éve két fiú figyelmetlenségből felgyúj­totta a műemlék református templom tornyát, most pe­dig 1992. január 1-jétől a köztársaság elnöke várossá nyilvánította a települést. Nyilván ez a dátum ma­rad meg leginkább az embe­rek emlékezetében, mint ahogy híven őrzik az 1836-os dátumot is, amikor Üjfehér­tó először mezővárosi rangot kapott. — Most is ezt szerettük volna, ezért néztünk utána: lehetséges-e a mostani jogi fogalmak szerint a mezővá­rosi státust visszaállítani — mondja Nagy Sándor pol­gármester. Tisztáztuk, hogy ilyen fogalmat a mostani al­kotmány és az önkormány­zati törvény sem ismer. Amikor mezővárosi kategóri­ában gondolkodtunk, épp a település jellege, szerkezete vezérelt bennünket, hiszen Üjfehértó nem egy klasszi­kus értelemben vett város toronyházakkal, emeletes la­kótelepekkel. Mi így érez­zük jól magunkat, tágasan, fásítva; kellemes környezet­ben. Üjfehértó már 1900-ban is a vármegye legnagyobb tele­pülése volt és immár nem csökken a lakosság száma: tavaly megfordult a helyzet, az elvándorlás helyett a visz- szavándorlás lett a jellemző. És a lényeg: itt még mindig kétszáz körüli gyerek szüle­tik évente. Mindig is sajátosan egyéni arculatú település volt Üjfe­hértó. Sajátos abban, hogy ha egy húszkilométeres átmé­rőjű köj;t húzunk köréje, hét város veszi körbe, s a koráb­bi időszakban a városi ran­got elnyert települések nagy része elsősorban térségi fel­adatok ellátása miatt kapta a címet. És sajátos amiatt is, hogy az ország legnagyobb lélekszámú települése, kiter­jedése 140 négyzetkilométer, a népésség száma 14 ezer. Most' óvatosan kezdenek mozgolódni a vállalkozók, nem nagy volumenűek eddi­gi beruházásaik, de az ér­deklődés egyre élénkebb. Kell is, mert közel 1200 munkanélküli van, s ez ak­kor is sok, ha valószínű, hogy csak a téli hónapokban annyi, mert akik korábban fagyszabadságra küldték dol­A városháza szomszédságában új lakás épül, földszint­jén egy vállalkozó ABC-áruházat nyit. ELEK EMIL FELVÉTELE gozóikat, most elengedik, hogy ne ők fizessék, hanem az állam. Amikor indul a munka, talán újra vissza ve­szik őket. Városleltár 4148 lakás. 10 kilométer víz­vezeték, kilenc kilométer közcsatorna-hálózat komplett szennyvízteleppel, 55 bolt, 20 vendéglátóhely, 415 óvodai férőhely, 64 osztálytanterem­ben 1800 tanuló, van egy speciálisan egyedül álló hár­mas profillal működő közép­fokú intézmény (gimnázium, szakközépiskola és szakmun­kásképző), hat körzeti orvos, három fogorvos, kislabor, fizikoterápia, tüdőgondozó, bölcsőde, bentlakásos öregek napköziotthona, művelődési ház, zeneiskola, két termelő­szövetkezet, egy kutatóinté­zet, állami gazdasági kerület, faipari szövetkezet. Van ter­ménybolt, Tüzép-telep, éjjel­nappali gyógyszertár, fran­cia minipékség, sütőipari pékség, szállít a Cserhágó Nyírlugosról és «z orosi ma­szek pék. Van takarékszö­vetkezet, új OTP-fiók, bel­területi úthálózatból közel 25 kilométer aszfaltburkolatú, körülbelül tíz kilométer a makadámút. — A jövő? Szeretnénk rö­vid időn belül megoldani a telefon automatizálását. — mondja a polgármester. — Pályáztunk egy százmillió forintos szennyvízhálózat- fejlesztést, ha ezt megnyer­jük, a legfrekventáltabb te­rületeken megoldódna a szennyvízelvezetés. Legalább a mostani ütemben kellene folytatni az úthálózat építé­sét. Kevés település mond­hatja el a megyében, hogy ’ tavaly negyvenmilliót költött útépítésre. Kell még két-há- rom év ahhoz, hogy a köz- intézmények rekonstrukció­ját befejezzük és akkor el­mondhatjuk, hogy megjele­nésükben is megfelelnek a városi színvonalnak. — Távlati dolog, de már foglalkoznunk kell a vezeté­kes gázzal tanulmánytervünk kész, elképzelhető, hogy egy­két év múlva ez is napirend­re kerül. — folytatja Varga László jegyző. — Persze, ha az anyagi hátterét mag tud­juk teremteni. És többet kell a város vezetésének foglal­kozni munkahelyteremtés­sel, s ha nem is nagyüze­mekben gondolkodni, de a vállalkozásokat így támogat­ni, hogy minél többen talál­janak itthon munkát maguk­nak. Ki kell használnunk, hogy itt az állam is támogat­ja a munkahelyteremtést. Eh­hez közművesített területek­kel tudunk segítséget adni, de a szövőgyár és a faipari szövetkezet felszámolásával is nyílik lehetőség új vállal­kozásoknak, hiszen itt olyan infrastruktúrát kínál a vá­ros, amely e kor színvona­lának megfelelő. Költségvetése még nincs a városnak, bár a kiadási ol­dalt már megtervezték és a bevételek között nem szere­pel helyi adó kivetése. Ügy látják ,hogy a lakosság jó ré­szének zsebe tovább nem terhelhető. Nagy lendületet adhat a település fejlesztésének, Ha elkészül az egyik, vagy mindkét autópálya, hiszen itt mindkettőnek lesz csomó­pontja. Ha a vasútat is kor*' szerűsítik, lényegesen lerövi­dül, a távolság^ a főváros s Üjfehértó közön. Ha az ember arról faggat­ja a járókelőt, mit érez, hogy városlakó lett, nemigen tud rá választ adni. Mit érezhet öt vagy tíz nappal egy jogi aktus után? Semmi különö­set. Ez egy lehetőség, amely remélhetőleg anyagiakban is, de szellemiekben feltétlenül kamatozni fog. A rang ma­gában is sokat jelenthet. Nem mindegy egy vállalko­zónak, hogy városban válik vállalkozóvá, még ha az vi­déki város is. Ehhez persze olyan feltételeket kell terem­teni, hogy vonzó legyen Üj­fehértó. Akkor a rang büsz­keséget is ad az embereknek és méginkább magukénak érzik majd a települést. A Tündérsziget TISZTELT BALOGH GÉZÁI Szinte gyerekkorom óta olvasom a Kelet-Magyaror­szágot. Különösen szeretem az ön cikkeit, riportjait. Gondolom, nagyon szereti Szatmári, a szatmári embe­rekét; ' Elfogad bennünket olyarinak, amilyenek való­jában vagyunk. ön elhiteti egész Szabolcs-Szatmár-Be- reg megyével, hogy mi is szegélyebb anyagi körülmé- nyű emberek is ugyanolyan emberek vagyunk, mint a nagyvárosokban lévő embe­rek. A Búcsú című cikkének érdekében fogtam tollat, ami igencsak meghatott. Ol­vasásakor hevesen dobogott o szívem, valami olyasmit éreztem, ami talán az egész gyermekkoromat, fiatalsá­gomat hirtelen átvilágította. A nénire hamar ráismer­tem, akihez közel álltam. Annak a kis háznak a szomszédjában láttam meg a napvilágot 1960. január 25-én. Itt tettem az első lé­péseket, itt ejtettem ki az első magyar szót. Innen in­dultam 1966. szeptember 1- jén az iskolába. Ma az isko­la üresen áll, már hosszú évek óta. De ha vissza le­hetne pergetni az éveket, ma is szívesen ülnék az el­ső osztályos kisdiákként a tiszacsécsei iskola padjai­ban. Tanáraimra, mind­egyikre szívesen gondolok, akik Tiszacsécsén 'tanítot­tak. Novák István tanár bácsi­ra, aki a számok és a betűk világába vezetett 26 évvel ezelőtt. Aztán Juhász Gá­bor tanár bácsira, aki a má­sodik osztályba tanított. Szombati Erzsébet tanárnő­re, Lévy Sándor tanár bácsi­ra, Nehéz Jánosné tanár né­nire, aki nem is tanítvá­nyaként, hanem saját gyer­mekeként szeretett bennün­ket. Mindegyiket nagyon szeretem, Nagy Béla tanár bácsit, aki sajnos ma már nem lehet az élők sorában, talán mindegyiknél jobban, összevont iskolába jártunk, de ma sem tudom elképzel­ni, honnan merített ez az ember annyi erőt, hogy egy­szerre négy osztályt tanít­son, neveljen. Ö a tananyag mellett megtanította azt is, hogy az élet iskolája száz­szor nehezebb lesz. De rátérve az öreg néni búcsújára, nagyon szomorú vagyok. Én is rég elhagy­tam már szülőfalumat Ti- szacsécsét egy 40 km-rel távolabbi faluba kerültem, Kérsemjénbe. „De nekem Csécse marad a Tündérszi­get, ahová mindig visszavá­gyom”, ahol másképpen szólnak a harangok, ahol más típusú emberek élnek. Az élet bármit hoz, én a „csécsi” temetőben szeret­nék nyugodni, ahol drága szüleim örökké imádott édesapám nyugszik. Az én életem vezérfonala onnan indult és oda vezet vissza. Ott éltem a felhőtlen gyer­mekkorom mindennapját. A búcsú című cikkéhez még nagyon sok szép, gyö­nyörű hasonlót írjon! őszinte tisztelettel: Nagyné Horváth Edit Kérsemjén Felhígult a iuvarozás Balatonaliga (MTI) — A közúti fuvarozás nem lehet a munkanélküliség levezető csatornája, felhígult a szak­ma, a területen az utóbbi két évben megkétszereződött a vállalkozók száma — pana­szolták a résztvevő fuvaro­zók második országos kon­ferenciáján, amely szomba­ton fejeződött be Balaton- aligán. A közutakon ma több mint 200 ezer haszonjármű fut, de rendkívül eltérő az autók műszaki állapota és a tulajdonosok vállalkozókész­sége is. Érdekvédelmi szer­vezeteink különféle kezde­ményezésekkel próbálják visszaállítani a fuvarozó szak­mai rangját.. Elkészült a ta­xisok etikai kódexének ter­vezete, ezt ma mar több ezer taxis „teszteli” ezekben a na­pokban, és az ő véleményü­ket is figyelembe veszik majd a végleges forma kialakítá­sakor. Gondjaikat nyílt levélben összegezték, amelyet elküldenek Antall József miniszterelnöknek is. Néző|)0^) ......... ii Erkölcs a közéletben Balogh József 4 hogy múlik az idő, ahogy egyre jobban beletanulnak közi­gazgatásban dolgozók, a vá­lasztott képviselők felada­taik ellátásába, úgy válnak egyre szakszerűbbé, törvé­nyessé döntéseik, határoza­taik. Sommáson így össze­gezhetők Virágh Pál címze­tes államtitkár, köztársasá­gi megbízott szavai, melye­ket a napokban egy sajtó- tájékoztatón mondott, ami­kor a törvényességi felü­gyeleti ellenőrzés tapaszta­latairól beszélt. Ám a tájékoztatón szóba kerültek olyan dolgok, ese­tek, tapasztalatok is, amikor a törvényességnek ugyan megfelelt a döntés, jogilag minden szabályos volt, az emberek többsége mégsem értett vele egyet, mert nem tartotta erkölcsösnek, tisz­tességesnek. Finoman úgy fogalmazott az államtitkár, hogy voltak olyan esetek, amikor a konfliktus-hely­zetekben az etikai kontroll és az általános emberi kontroll hiányát kellett rftegállapítani a polgármes­terek és a képviselő testü­leti tagok munkájában is. És ez nagyon fontos egy de­mokratikus berendezkedé­sű államban, ahol az önkor­mányzatiságon alapuló te- lepülésirányitási viszonyok közepette lehetnek olyan élethelyzetek, amikor csak a törvényben keresni az igaz­ságot nem lehet, amikor ez kevés, hanem illik elgon­dolkodni a tényeken és sza­bad levonni olyan konzek­venciákat, ahol nem a jog szabályai az eligazítóak, ha­nem az erkölcs szabályai, az általános emberi maga­tartási formák, ami talán az erkölcs világán is kívül esik. Előfordultak esetek, ami­kor a konfliktushelyzetet értékelve — bár nem kellett volna —, de a polgármester távozott. Előfordult néhány olyan eset, amikor élő kon­fliktus-helyzetben hiányzott a polgármesterből az az er­kölcsi belső indíték, amivel saját tevékenységét értékel­ni, mérlegelni tudhatta vol­na, és nem vonta le a meg­felelő következtetést. £ gy másik nézőpont sze­rint nem a jog eszkö­zeivel kell ezt elérni, hanem a demokrácia, a po­litikai kultúra színvonalá­nak emelésével szükséges eljutni arra a szintre, amely a nyugat-európai demokrá­ciákban már természetes, hogy bizonyos szituációban a jogi szabályok mellett-be­lép az erkölcsi, vagy az ál­talános emberi kontroll. Csak bízni lehet abban, hogy az elkövetkező évek­ben jogi szabályozás nélkül is ebbe az irányba fogunk haladni. KOMMENTÁR Koplal a föld Galambos Béla A legfrisebb adatok sze­rint, tavaly draszti­kusan tovább csök­kent Magyarországon a műtrágya-felhasználás a mezőgazdaságban. Amint azt a számok mutatják, 1988-ban még összesen )mintegy 270 kilogramm nitrogén, foszfor és káli­um hatóanyagot, azaz, körül­belül nyolc mázsa keres­kedelemben kapható mű­trágyát juttattunk ki a föl­dekre. Ezzel olyan orszá­gokkal voltunk egy szin­ten, mint Dánia, Ausztria, Norvégia. Két év alatt a kiszórt mesterséges növé­nyi tápanyagmennyiség a felére esett vissza, majd gz ezután eltelt egy esztendő alatt, 91-ben újból felező­dött. Mielőtt „zöld” érzelmek­től átitatva bárkinek da­gadni kezdene a melle a büszkeségtől, hogy ..lám ha­talmas lépésekkel hala­dunk a vegyszer mentes mezőgazdaság felé”, szük­séges megjegyezni, a té­nyek a legkevésbé sem adnak alapot a boldogság­ra. A már említett orszá­gokban, mint általában a fejlett mezőgazdasággal rendelkező államokban ugyanis, bár csökkent a műtrágya-felhasználás — éppen a viszonylag szűkebb körben terjedő biotermelés miatt is — de csupán kis mértékben. Nem egy nyu­gati-európai ország van, ahol ma is jóval fölötte áll­nak a mi négy évvel ez­előtti felhasználási szin­tünknek. Már nyugati elemző köz­gazdászok is félteni kez­dik Kelet-Európa mező- gazdaságát. A tendencia ugyanis a térség valameny- nyi országában érvénye­sül. Egyenesen katasztrófái emlegetnek, amikor a ré­giónk drasztikus műtrágya­felhasználás csökkenéséről írnak. „A kelet-európai or­szágok azt a műtrágyát kí­nálják a világpiacon, ame­lyet saját . parasztjaik anyagi okokból nem képe­sek megvenni. A nyugati vásárlások így akaratlanul is hozzájárulnak a térség jövőbeni élelmiszerhiá­nyának kialakulásához”. Arra, sajnos, mi is szá­míthatunk, hogy a földje­ink évek óta tartó „koplal- tatása" bármelyik pillanat­ban visszaüthet. Szépül a »yíregyházi Kis Ernő utca dombon lévő része. HARASZTOSI PÁL FELVETELE HÁTTÉR

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents