Kelet-Magyarország, 1992. január (52. évfolyam, 1-26. szám)
1992-01-23 / 19. szám
6 Kelet-Magyarország CSUPA ÉRDEKES 1992. január 23. Intercom a videopiacon Ősi magyar formák Ekler Dezső: Nagykálló-Harangod, Tánccsür (1986) (MTI-Press) — A magyar építészet forradalmi megújhodása az organikus építészetet zászlójukra író építészek, elsősorban a ma már világhírű Ma- kovecz Imre, Csete György és a hozzájuk társult fiatalabb nemzedék nevéhez fűződik. Munkáik a hatvanas évek közepétől kezdve nagy vihart kavartak, melyek ma már elcsitu- lóban vannak. Az akkor még perifériális és a hivatalos szervek által nem jó szemmel nézett mozgalom célkitűzéséről Makovecz Imre így nyilatkozik: „Olyan épületeket akarunk emelni, melyek emlékeztetnek eredetünkre, önmagunk eredetére, ősképeire... hiszünk abban, hogy ater- mészettel, az ősökkel, a sok ezer éves jelekkel, az. állatokkal, a növényekkel és a magunk természetével együtt homogén módon, felelősséggel kell élni... hiszünk abban, hogy ez az építészet az, amelyik képes átmenteni bennünket egy olyan időszakadékon, egy olyan mesterségesen kialakított emlékezetvesztés korszakán, melyben igyekeznek egy Gó- lemhez hasonló informatikai és technológiai rendszeren keresztül az emberiséggel elfeledtetni ősi misztériumait, eredetét és célját.” ' Gáborjáni Péter építész, az utolsó velencei biennálén nagy sikerrel bemutatott magyar organikus építészeti kiállítás kormánybiztosa szerint az organikus építészeti felfogás akkor jelent meg, amikor megjelent a hatalommal szemben álló „nomád nemzedék” a tűrhetetlenné váló politikai, kulturális helyzeten való változtatás programjával, a nemzeti hagyományokat felélesztő és folytató táncházmozgalmak feltűnésével. Az azonosságtudat akkor az erkölcsöt, a sajátos szokásokat, a történelmet, a magatartást őrizte, és menekítette át a fiatal generációnak, és a legkiválóbb értelmiségiek kapcsolódtak a mozgalomhoz. Értelmes célokat kutató, a múlt értékeit feltárni és megőrizni kívánó szándék vezette az organikus építészet akkori művelőit. A csoport az új lakónegyedek lélektelen falanszterei ellenében, a romantikus, „vissza a természethez” Rousseau-i elvet hirdeti. Épületeik megjelenési formáit a plasztikus, egyedi formálás, a természtes anyagok használata, a környezet táji sajátságainak figyelem- bevétele jellemzi. Elődjük a nemzetközi építészet nagy áramában az amerikai Frank Lloyd Wright (1869— 1959), a legszínesebb építészzseni, aki Le Corbusier, Walter Gropius, Mies van der Rohe mellett a 20. század építészetének talán legnagyobb hatású alkotója volt. A családiház építésben már a század elején létrehozta az épületbelső és a természet közvetlen kapcsolatát a helyi építőanyagok alkalmazásával. Késői korszakának csúcsa, a pennsylvaniai „Vízesésház” az új építészet eszközeivel megformált, természetbe ágyazott lakóház iskolapéldája szinte visszhangozza a sziklás táj domborzatát. Az általa az arizonai sivatagban kialakított téli szállás, Taliesin West (1938) mérhetetlen egyszerűségében pedig Csete Györgyöt ihlette meg, aki a hazai ősformák alapján a magyar pásztorkunyhók mintájára hozta létre innsbrucki építészhallgatókkal „Hajlékát”. Makovecz Imre és növendékei pedig 1981- től nyaranta a visegrádi táborban valósítják meg a maguk tervezte, őskori és a magyar népi gyökerekre visszavezethető technikájú és formájú kísérleti építményeiket. Ezek mindinkább humánus jelek, melyek a későbbi épületek eszmei kiindulópontjai. A magyar építészek a hazai hagyományból a szecesszió nagy hazai mesterének, Lech- ner Ödönnek a munkáit és az erdélyi Koós Károly épületeit és eszméit tekintik példaképeiknek; szakmai egyesülésük is az ő nevét vette fel. Hangsúlyozzák a nemzeti jelleget, a népi építészet gyökereit. Környezetkedvelő, természetes anyagokkal dolgoznak, főleg fával. Épületeik hangsúlyos része a kitűnően kivitelezett ácsmunka. A két vezetőegyéniség köré csoportosult fiatal nemzedék ma már alkotóperiódusa teljében van. Műveik szerte az országban hirdetik a mozgalom élet- képességét, elsősorban a nagyvonalú lakóházépítésben. A Makovecz köré csoportosult Makona, a pécsi csoport helyi hagyományból kiinduló építészei, és az ország más területeiről hozzájuk csatlakozó építészek, köztük a Kecskemét új arcát jelentékenyen meghatározó Kerényi József markáns, a legjobb helyi hagyományt továbbfejlesztő épületei mindenütt szerves részei a városképnek. A szárnyaló fantáziájú Makovecz Imre eredeti gondolatait nagyszabású vállalkozásokban, templomokban, művelődési házakban, a most épülő barcelonai világkiállítás magyar pavilonjában világszínvonalon valósítja meg egy vérbeli zseni igényességével. Budapest (KM — Kállai) — Három éve mindössze öttagú csapattal kezdett munkálkodni a honi filmforgalmazás nem könnyű terepén az Intercom Kft. Az időközben már hatvanas létszámúvá növekedett vállalkozást 1989- ben még csupán egyetlen, de igen fontos cél vezérelte: kialakítani valamiféle „nyugatias” típusú filmforgalmazási gyakorlatot, szakítani a lemerevedett módszerekkel, a nehézkességgel, közelebb kerülni a közönség igényeihez, ha úgy tetszik: kiszolgálni őket. A moziszerű forgalmazásban már jelentős sikereik vannak, részesedésük a magyarországi mozipiacból 1991-ben valamivel több volt, mint negyven százalék. Ők indították útjára az elmúlt év legnagyobb sikereit: a Terminator 2-t, a Robin Hood-ot és a Nicsak, ki be- szél-t. Bár nem voltak rákényszerítve filmjeik videoforgalma- zására, most mégis elkezdik! Február közepén hét filmmel indítják videoprogramjukat, felismerve, hogy a „home video”- zás (a „házimozizás”) hazánkban is új, prosperáló szakaszába lépett. Pedig, mint január 21-én tartott sajtótájékoztatójukon elmondták, nehéz feladatok várnak a fiatal, de elszánt és ötletgazdag videós- csapatra! A legkomolyabb konkurenciát a kalózkiadások jelentik a számukra. Az ilyen illegális tevékenységnek még mindig nincsenek meg a szükséges jogi konzekvenciái. A milliós, „fekete” hasznok mellett eltörpülnek a pár ezres nagyságrendű büntetések. Hogy az Intercom hogyan tud védekezni a kalózhatásokkal szemben? Mint ügyvezető igazgatójuk, Mihály György megfogalmazta: elsősorban tisztességgel. Hozzátette: már nem vagyunk sokkal drágábbak, mint a feketepiacosok, filmjeinknek egyébként az ő körükben is komoly presztízsük, értékük van. Gerry Weber úr, a Warner Bros hamburgi elnökhelyettese, a kelet-európai forgalmazás felelőse kifejtette: bíznak abban, hogy a szerzői jogvédelem törvény szerinti rendezése Magyarországon mielőbb megtörténik, s ezt követően el lehet kezdeni hathatós eszközökkel a termékvédelmet. Angliában pl. a kalózok részesedése a videopiacon 10—15%- os. Az Intercomnak sem titkolt szándéka: a megítélésük szerint most 80—85%-os fertőzött- séget a piacon legalább 30%- ra mérsékelni, tisztítani! Ennek alapja és etikai háttere: a legális forgalmazók — mint ők is — ne tartsanak és forgalmazzanak illegális anyagokat. Első osztályú minőségben dolgoznak, kínálatuk imponálóan gazdag, és havonta mintegy 10—12 filmmel fognak jelentkezni, közöttük 6—8 vadonatújjal! Forgalmazási trükkjei- ket, mint mondották, ha vannak, sem árulják el. De egy biztos: a publicitásnak, a propagandának és reklámtevékenységnek nagy szerepet szánnak. Szlogenjük: Az információ legyen ott a közönségnél! Nem ellátni akarják a videotékákat, hanem kiszolgálni. Gyorsan, kedvező áron, kiváló minőséggel! És lesznek pluszszolgáltatásaik: játékok, versenyek, ajándékok. Mindenben igazodnak szerződéses kötelezettségeikhez, azért, hogy a film-image (arculat) egy vonásban, egy betűben se térjen el az eredetitől. Ez a követelmény érvényes a kazettaborítók, a plakátok és minden reklámhordozó vonatkozásában. No, és mivel indulnak február 13-án? íme a kínálat, közöttük néhány igazi filmcsemege: Terminátor 2, Eszelős szívatás, Ártatlanságra ítélve, Tűz, jég, dinamit, Michael Jackson Moonwalker, Tortúra, Rendőrakadémia 6. Úgy gondolom, a kínálat önmagáért beszél. És még egy dolog. Azt hiszem, a várhatóan profi módszerekkel beinduló munkában a sok kedvező momentum között egy talán kevésbé észrevehetőt kell ismételten hangsúlyoznunk: a tisztességre törekvést. Mert erre, ha valahol, akkor a színesen pergő videokazetták világában igazán nagy szükség van országunk nemzetközi megítélése szempontjából is. Taba Benő: Bükki Nemzeti Park épülete VÉNUSZ Tizenhárom Oscar-díj és egy gyönyörű hang egy csapatban. Találkozás Vénusz- szal (Meeting Venus). Az Enigma filmjét rendezte: Szabó István. Főszereplők: Glenn Close (képünkön), Niels Aestrup. Magyarországon forgalmazza a Intercom. A legfontosabb a hitelesség (MTI-Press) — Sohasem tartozott az egyműfajú tévés személyiségek közé. A legapróbb hírben, a legrövidebb tudósításban is mindig van valami többlet, amire oda kell figyelni. Egy ideig alig láttuk, majd március óta megint egyre többször szerepel a képernyőn. Hisz abban, amit mond, tesz, s képes másokat is arra buzdítani, hogy higgyenek benne. Életkedvet és életerőt sugároz. Pedig már több mint húsz éve volt annak, hogy a szolnoki közgazdasági szakközépiskolát végzett kislány külsőzni kezdett a helyi rádiónál. Mindenféle feladatot kapott: kisriportot, nagyriportot, ifjúsági műsort, magazint. Győzte a maga negyvenöt kilójával huszonöt kilós munkaeszközét. 1972-bea kezdte.s 1974- ben végezte az újságíró-iskolát, akkor került a tévéhez. — Sokat dolgozik és sokfélét. — Mondig sokat dolgoztam, mert szeretek dolgozni. Míg „csöndben” voltam, megjelent második könyvem is. De úgy vagyok, mint az éhes ember, akit egyszerre csak egy csodálatosan megterített asztal elé ültetnek: egyél. Engem kezdettől fogva, már csanem tizenhét éve feszített, hogy ki szeretnék lépni a másfél percek szorításából. — Ezért készített képzőművészekről portréfilmeket? — Már általános iskolában Bokros László képzőművésznek szánt. Nem lettem az, de a vonzódásom a művésztelep lakóihoz, a Zagyva-, meg a Tisza-parthoz azóta is megvan. Az első gyűjteményem az az emlékkönyv, amibe rajzoltattam a művésztelepiekkel. Ezértter- mészetes az is, hogy portréfilmeket készítek képzőművészekről. Semmivel ki nem váltható élményem, hogy Anna Margittal voltam Birkenauban. — Most is utazik? — Legutóbb Svájcban készítettünk filmet négy dél-alföldi képzőművészről. Négy tehetséges fiatalember, van közöttük festő, grafikus, keramikus, fotós. Ugyanolyan sikeres filmet szeretnék róluk, mint készítettem az „öregekről”, Ku- rucz D. Istvánról, Benedek Jenőről, Szabó Vladimírról vagy Bornemissza Lászlóról. Névjegy lesz a film címe, és őszintén hiszem, hogy sikerül hiteles névjegyet leadnunk nemcsak külföldön, itthon is. —A Napraforgó szórakoztató reggeli magazin... — Nagyon szeretem az élő műsorokat. És ebben élőben és egy nagyon kellemes, jó csapattal dolgozom együtt. Sokat ,Előztem”, valamiféle rutint is szereztem, s ezt nem szeretném elveszíteni. — Stúdió, kulturális magazin... —Talán művészportréim alapján tudták, akik a műsorvezetést rám bízták, hogy nem vásárolnak zsákbamacskát. Nagyon jó, hogy nem szólnak bele sem a formai sem pedig a tartalmi kérdésekbe. Beadtam egy pályázatot, amiből nem lett semmi, helyette a Stúdióban, annak jellegét megtartva, próbálok tíz perces híradót adni. A hagyományok szerint a folyamatok, a tendenciák lényegesek. Én ezt ki szeretném bővíteni azzal, hogy a nézőknek a különböző programokról rendszeres információi legyenek. Aztán minden adásban megkérdezem, hogy minek örültek, vagy mi bosszantota őket. — Egyetlen műsorán sem látszik a fáradtság, sőt, buzog Bayer Ilona portréja bennük — ellentétben a korszellemmel — az életerő... — Nem hagyom, hogy elvegyék a jókedvemet. És ezt nagy adománynak tartom. Szeretek dolgozni és valójában nem érdekel, hogy mit fizetnek érte. Szeretek akkor is dolgozni, amikor úgy kell, mint most, ilyen lehetetlen körülmények között. Ha nyolckor kellene indulnunk, s csak 10 órakor mehetünk, mert akkor van kocsi. Az senkit nem érdekel, hogy akkor már a második helyszínen várnak. Az is előfordult, hogy két stábnak egy kamera jutott, mint ahogy az is, hogy gyakran nincs montírozókapacitás. A sok munka nem fáraszt annyira, mint ez a szervezetlenség, ez a fejetlenség, ami között mégis dolgoznunk kell. Sokáig a bizonyítás kényszere hajtott. Meg kell, hogy mutassam, mi az, amit'csak én tudok a munkában, otthon, a családban. Fontos volt, hogy én legyek a másiknak a legtöbb, hogy tudja, amit éntőlem kap, azt csak én nyújthatom ezen a világon. És ez ad erőt. Igaz, könnyen beszélek. Megtaláltam az igazi páromat, akivel boldog vagyok és kiegyensúlyozott. De amikor nagyon nehezen éltem, egyedül a két gyerekkel, engem a munkahelyemen akkor sem láttak rosszkedvűen. — Bármit csinál az ember, a szakmában, a magánéletben, a fontos: tartalmuk tisztességes legyen, hagyják bennük az értéket felmutatni. Ha elértem ezek alatt az évek alatt valamit is, hát akkor az az, hogy az emberek hisznek nekem. Rengeteg levelet kapok, mert az „átjön a képernyőn”, hogy nem hazudok. Nincs külön alkalmakra és emberekre szabott véleményem. Azt hiszem, ebben a szakmában ez a legfontosabb.
