Kelet-Magyarország, 1992. január (52. évfolyam, 1-26. szám)
1992-01-22 / 18. szám
1992. január 22., szerda OLVASÓINK LEVELEIBŐL Kelet-Magyarország 11 Kereisük Kétit! Kislányom születése óta deréktól lefelé béna, már hétszer operálták, de egyáltalán nem tud járni. Vettünk neki egy skótjuhász kutyát, arra volt betanítva, hogy húzza a kislányom kerekes kocsiját. Tavaly, december legvégén eltűnt, a szomszédgyerekek nyitva hagyták a kaput és kiszaladt. A kislányom szerencsére hetek óta a nagymamájánál télivakációzik, nem merjük megmondani, hogy a kutyája eltűnt, mert annyira'szereti, hogy félünk, ez a megrázkódtatás nagy bajt okozna, visszavetné állapotát. Több újsághirdetést adtunk föl — hiába. Kérjük a jólelkű embereket, segítsenek nekünk megtalálni Kétit! Egyéves, nőstény skótjuhász, szőre vöröses és hosszú — ez általában csak a fiúkutyákra jellemző —, füleinél fekete csíkok futnak, és majdnem az egész farka is fekete. Különös ismertetőjelé, hogy kizáródott hasi sérve van. Barátkozó természetű, valószínűleg emiatt csalhatták el az utcából. Kislányunkat addig nem merjük hazahozni, amíg nincs meg a legjobb barátja. Jónásné Hegyes Erzsébet, Nyíregyháza, Fábián Zoltán u. 26. (Korányi út végén) Botrányos szilveszter A január 2-án megjelent „Állt a bál a tisztiklubban” fényképsorozathoz szeretnék hozzászólni. Mi is részt vettünk két külföldi vendéggel ezen a botrányos rendezvényen. Hogy miért botrányos? Az este 8 órára ígért vacsora előételét fél 11 után kaptuk meg. Volt, aki fél 12- kor kapta meg a vacsoráját. A játékteremből fülsiketítő zene szólt, a vacsorázó vendégek pedig ha akarták, ha nem, szívták a kitóduló dohányfüstöt. Ezután következett egy hölgy, aki elmondta, hogy milyen nehezen szerzett pincéreket... Férjem éjfél előtt elment pezsgőspoharakért. Ezeket akkor szedte ki a dobozokból és mosta el a pincér, a vendégek pedig közelharcot vívtak érte. Ez éjfél előtt 5—10 perccel lehetett. Éjfélkor a szobában lévő úr még zenélt a hangszerén, éjfél után -néhány perccel a hangszóróból felcsendültek a Himnusz záróakkordjai. A vacsora utáni süteményt fél 1—1 óra között szervírozták, az éjféli virslit pedig hajnali fél 3-kor, amikor a vendégek már szedelőzködtek. Külföldi vendégeinkben ez a szilveszter nem keltett jó benyomást, savanyúan közölték velünk, hogy jobban jártak volna, ha otthon maradnak. Javasoljak újításnak, hátha így jobban látják az autósok a KRESZ-táblákat. Képünk a megyeszékhely központjában, a színészház közelében készült. HARASZTOSI PÁL FELVÉTELE És végezetül: e „magas színvonalú” rendezvény 900 forintba került személyenként. Név és cím a szerkesztőségben Lehetőségek vízdíjügyben A Víz(óra) alatt a lakók című, múlt heti cikk igen aktuális témát feszeget, mivel a megemelt vizdíj katasztrofálisan befolyásolja a legtöbb család költségvetését. Az átalányként megállapított egy főre jutó vízmennyiség nagyon magas, .az egyénileg mértek ritkán érik el ezt a 220 1 napban meghatározott normát... A mai gazdasági helyzetben szerintem az lenne a reális, hogy mindenki annyit fizessen, amennyi vizet elhasznál. Tudom, hogy sok embernek nincs pénze a vízmérők felszereltetéséhez, ők továbbra is úgy fizetnének, mint eddig, átalányt. Körülbelül másfél év alatt megtérül az óra költsége, de a helyi polgármesteri hivatal egy „rossz” rendelettel lehetővé tette, hogy akik felszereltetnék, azok egy lakó ellenkezése esetén már falba ütköznek. Nagyon jó megoldásnak tartom az említett miskolci példát, amely lehetővé teszi a többféle fizetési módot. A képviselő-testület tagjait a lakosság választotta meg, így nekik a választók érdekeit kell képviselni, a vállalatokkal szemben is, amelyek adott esetben az átalányfizetés révén magas többletbevételeket érnek el... Gondolom, sok ezer ember nevében is kérem, hogy rövid időn belül vizsgálják felül a díjfizetéssel kapcsolatos (hideg és meleg víz) rendelkezéseiket és tegyék lehetővé az egyéni vízmérő- órás díjfizetést. Bízom benne, hogy ezt a kérdést nem a bürokrácia oldaláról közelítik meg. Kukucska István Nyíregyháza. Árpád u. 49. Nyelvvizsgadíj — hányszor? Nyíregyházán, a Báthori utcán van a Külkerinfó Kit., amelynek szervezésében leányom részt vett egy hatvan- órás angol nyelvvizsga-előkészítőn. Az ötezer-háromszáz forintért még azt is vállalták, hogy középfokú vizsgát tehet, sőt ígérték, hogy ha ez sikeres, a vizsgaköltség felét visszakapják a hallgatók. Tavaly novemberben Debrecenből, ahol a kft. központja van, csekket küldtek nekem még 1850 forintról. Bementem az itteni irodájukba, ahol azt a felvilágosítást kaptam, hogy eredetileg ötezer-háromszáz forint lett volna az előkészítő és a vizsgadíj együtt, de Debrecenből jelezték, ez az összeg csak az írásbeli költségét tartalmazza. Nyeltem egyet, és elfelejtettem volna az egészet, de miután decemberben megvolt az írásbeli vizsga, Budapestről kaptam egy levelet, amelyben a lányom vizsgarendjéről (írásbeli, szóbeli, labor) értesítenek. Ez mind a három különböző napon van, illetve az írásbeli és a szóbeli két egymást követő napon, és kora reggel kezdődik, vagyis előző nap kellene felutazni a fővárosba, szállást keríteni. Megdöbbentett és felháborított a dolog, mert erről nem volt szó, ellenkezőleg más kft-hez fordultunk volna. Bementem az irodába, ott az irodavezető — stílusát inkább nem minősítem —, visszaadta a papírt azzal, hogy másutt is ennyibe kerül a vizsga. Csak éppen azt mulasztották el a jelentkezéskor megmondani, hogy az ide-odautazásokkal együtt kb. tizenötezer forint összkiadásra, és egy csomó kényelmetlenségre is számítsunk. D. I.-né Nyíregyháza (Pontos név és cím) Hozzácsapják a lakbérhez A pótvízdíjszámla miatt már rengeteget bosszankodtunk, mint általában a nyíregyházi lakásbérlők. Lakásunk a múzeum udvarában van, a vízóra — amely tudomásunk szerint — a múzeum egy részének vízfogyasztását méri, a Társadalombiztosítási Igazgatóság pincéjében. Tavaly egy eltört csőből napokig ömlött a víz . . . Számlánkon megdöbbentően nagy vízfogyasztás szerepel, ezért kértük a NYÍR-GESZTOR-t, vizsgálják felül. Ügy tudtuk, hogy az OTP megtagadta a botrányos számlák kiegyenlítését az átutalási számlákról. Ennek ellenére a NYÍR- GESZTOR az októberi, ismét felháborítóan magas összegű pótvízdíjat egyszerűen hozzácsapta a lakbérhez és leemelte az átutalási betétszámlánkról. Ravasz y megoldás csak úgy átlépni a lakókon és a jogosságán is el lehetne vitatkozni. L. J.-né Nyíregyháza, Benczúr tér Kilakoltatás előtt Nyíregyháza (KM — T. M. I.) — Vén, omló falú ház búvik meg egy nyíregyházi, belvárosi utcában. Lakói rég búcsút mondtak a hajdan cifra épületnek, mert életveszélyessé vált. Csak a fák őrzik, rejtegetik a járókelők szemei elől. Tavaly, nyárelőn lakója lett a háznak. Kövérkés, alacsony nő jött, és bútorával együtt beköltözött az egyik üres lakásba. Hivatalosan úgy nevezik őt, hogy önkényes lakásfoglaló. A ház gazdája, a polgármesteri hivatal írásban szólította föl, hogy saját érdekében költözzön ki. Ha nem teszi, kényszerkilakoltatás vár rá. — Én bezárom az ajtót és nem engedek be oda senkit! — méltatlankodik a szalmahajú, vörös, kezű nő. Arca puffadt, mint azoké az embereké, akik itallal enyhítik minden bánatukat. — Miért nem tudják nekem ideiglenesen kiutalni, amíg lakást adnak? Négy éve bent van a lakásigénylésem, csak hitegetnek, hogy megkapom. Igen, feltörtem a lakást, de ki akarom hozni a fiamat az intézetből, de hová hozzam, ha nincs hol laknom?... — kérdi vádló hangon. Harmincöt éves, hajadon, most — mondja büszkén — újra gyermeket vár. Egy koros emberrel élt együtt évekig, de a kapcsolat felbomlott és a házat is lebontották azóta. Munkakönyvé tele van bejegyzéssel, hol dolgozott, hol nem. Szakmája nincs, takarítónőként kereste meg a betevőt. Nem is olyan régen még a ko.csmák gyakori vendége volt, fia — nyíregyházi létére — az iskola kollégiumában lakott, így óvták-védN. JÁNOS, Tiszabecs: Kérjék a Munkaügyi Bíróság elnökétől a tárgyalás kitűzését, címe 4400 Nyíregyháza, Toldi u. 1. KANALAS SÁNDORNÉ, Nagykálló: A gyed napi átlagát a tavalyi év keresete alapján kell megállapítani, ha tényleges keresete nem volt, a besorolási bére az irányadó. A gyed összege az egy napra jutó átlagbér hetvenöt százaléka, minimum százhetvenhárom forint. Ha az egy napra jutó összeg hetvenöt százaléka ezt a minimumösszeget nem éri el, úgy az átlag- kereset összegét kell folyósítani. Ez a rendelkezés elég bonyolult, a gyedét helyesen számolták ki. CSARODAI ISMERETLEN olvasónknak: Kovács Gvuláné, Nyíregyháza, Szarka úti olvasónk hálásan köszöni, hogy elvesztett bérletét a saját költségén visszapostázta neki. ték tanárai. Amióta a gyereket a Gyermek- és Ifjúságvédő Intézetbe utalta a gyámhatóság, az anya megváltozni látszik, ügyel magára, rendesen öltözködik. Mindez azonban nem menti föl az alól, amit tett. — Ráadásul öngólt is rúgott — bosszankodik a lakásügyi előadó. — Az önkényes lakásfoglalótól ugyanis a rendelet értelmében levonunk ötven pontot! Már kerestük neki a lakásmegoldást, ismerjük jól a helyzetét. Néhány hónapig kellett volna várnia még. Az anya összeszűkült szemmel hallgatja az előadó szavait: mindenképpen ki kell költöznie az elfoglalt lakásból. Dühös és csalódott, azt hitte, hogy a kényszerhelyzet elé állított hatóság nem tehet mást, mint hogy soron kívül lakást ad neki. Nyíregyházán évek óta nem épülnek szociális bérlakások. Arra a néhányra, ami megüresedik, többgyerekes családok sokasága vár régóta, hogy másokat ne is említsünk. Lakásügyben egyszerűen nincs szociális háló, a fiatalok lakáshoz jutása csak ábrándkép. Azoknak a „boldog” családoknak, akik a lakáshoz juttatandók névjegyzékén tavaly szerepeltek, több mint a fele még nem kapott lakást... Ilyen körülmények között méltánytalanság volna velük szemben, ha a hatóság megtűrné az önkényes lakásfoglalókat. Évente húsz esetben kell kényszerkilakoltatást elrendelni. Az önkényes foglalók többsége az Ország más településeiről jött, beadott lakáskérelmük sincs. S amíg folyik velük a huzavona, a lakást nem tudják felújítani, a kijelölt bérlők várhatnak tovább — miattuk. NAGYNÉ SZAMOSI JUDIT, Nyíregyháza: A felmondási időre járó átlag- kereset minden munkaviszonyban lévő dolgozót megillet. Az igénybe nem vett szabadságát munkaviszonya megszűnése után készpénzben kell megváltani. (A Legf. B. M. törvény I 10015) 1982. MSZ 1982. 5 alapján, ha a munkáltató nem tudja bizonyítani, hogy a szabadságot kiadta, a munkaviszony megszűnése esetén azt pénzben köteles megváltani.) Ha közben megszűnt volna a' munkahelye, a megváltást a jogutódtól kell kérni. NÉVTELEN levélírónknak, Nyíregyháza: Nem arról van szó, hogy a vízórát nem lehet beszereltetni a bérlakásokba, mert ezt senki sem tiltja. Lehet, de egyelőre csak a lakók száz- százalékos egyetértése esetén. Jogászszemmel Dr. Bártha Sándor Nem túl ritka, és nagyon szomorú, amikor szülő és gyermek között vagyoni vita támad. így járt egy nyírségi illetőségű olvasónk is. Hét éve férjhez ment, ekkor édesapja v/nekiajándékozott egy hétvégi telket. Azt mondta, már fáradságos neki megművelni, ez az egyik ok, a másik pedig az, hogy legyen egy szabad terület, ahol az unokái majd kedvükre kiugrán- dozhatják magukat. Olvasónk és férje a telekre hétvégi házat épített, a megmaradt, kb. negyedrésznyi kertben csak a legszükségesebb konyhakerti zöldségféléket tudják megtermelni. Évekig nem is volt semmi baj, de tavaly az apa közölte, hogy kéri vissza az ajándékot, azaz a ház körüli telket, mert kistermelői igazolványt váltott és szüksége van rá a ínunkájához. Levélírónk furcsállja, hogy amit egyszer nekiadott, azt visszakéri. Azért fordult lapunké hoz, hogy megkérdezze, kié most a föld, ha írás nem készült az ajándékozásról? Az, amit legelőször -tisztázni kellene olvasónknak, hogy az apja által ajándékozott ingatlan jelenleg melyiküknek a nevén van. Olvasónk írásba foglalt ajándékozási szerződés nélkül is tulajdonjogot szerezhetett rá. Az illetékes körzeti földhivatalnál tehát meg kell győződnie a tulajdonjog bejegyzéséről és a szerzés jogcíméről. A telekre tényleges birtoklással, illetve ráépítéssel is tulajdonjogot létrehozó jogcímet szerezhetett. Ha az ingatlan-nyilvántartásba mégis ajándék -van bejegyezve, azt az ajándékozó annyiban követelheti visz- sza, amennyiben arra lét- fenntartásához szüksége van és az ajándék visszaadása a megajándékozott létfenntartását sem veszélyezteti. További feltétele, hogy még meglévő ajándékról legyen szó. Levélírónknak azonban egyáltalán nem kell tartania attól, hogy az apa visszakövetelheti, a kertet. Ennek több oká is van: a kert már nincs meg, hiszen beépítették. Az apa nagy földterülettel rendelkezik évtizedek óta, vagyis nem a létfenntartásáról van szó. Végül pedig csak akkor követelheti vissza az ajándékozó az ajándékot — esetünkben a kertet, vagy az annak helyébe lépett értéket —, ha ő vagy hozzátartozója rovására olvasónk (ill. együttélő hozzátartozója) súlyos jogsértést, azaz bűncselekményt stb. követett volna el. Cs. M. nyíregyházi levélírónk édesapja elhunyt. Levélírónk házasságon kívüli gyermeke néhai édesapjának, aki az első perctől fogva elismerte, hogy az ő gyermeke. Most azt kérdezi, hogy milyen vagyont örököl és apjának felesége után is jár-e neki valami. Olvasónk édesapjának egyedüli és törvény előtt is elismert gyermeke, így szülőjének minden vagyonát örökli. Édesapjának felesége után azonban semmi sem illeti meg. A házastársi közös vagyonból csak az apai részt fogja megkapni, hiszen az özvegy nem az édesanyja 'és nem is rokona. Meddig kell fizetnem a tartásdíjat a gyermekem után? Elmúlt tizennyolc éves, főiskolára jelentkezik, én örülök, hogy tanul, de annyira rosszak a körülményeim, hogy nem tudom vállalni a terhet— írta S. B. záhonyi olvasónk. A^artásdíj fizetésének idejét a bíróság nem határozza meg. Amikor ez a jogosultság megszűnik (nagykorú- sági életkor elérése, munkába állásból származó önálló kereset stb.) a tartásra kötelezettnek azaz olvasónknak kell kérnie a bíróságtól a tartásdíjfizetési-kötelezett- ség megszűnését. Éneikül a munkáltatója levonja a tartásdíjat, amely azután vissza nem követelhető. Egyelőre még nem biztos, hogy a gyermek főiskolára fog járni a gimnázium elvégzése után, de amíg tartásra szorul, a tartásdljat fizetni kell utána. Szerkesztői üzenetek Az ajándékozás
