Kelet-Magyarország, 1992. január (52. évfolyam, 1-26. szám)

1992-01-22 / 18. szám

Kelet-Magyarország 7 „Bedolgoztak” az Astrához Nincs profilváltás a Fémmunkásnál A toplista éléll az IüteiSpail Nyíregyháza — (KM—M.Cs.) — Ugye megmondtam, hogy profilt vált a Fémmunkás Válla­lat nyíregyházi gyára, ha nem akar csődbe menni, adták to­vább a hírt a jól értesültek, ami­kor a Rákóczi utca felőli olda­lon konzervet, paradicsomot, paprikát kezdtek árulni. Az el­lendrukkerek már az időpontot is megjósolták, a nagylakatot mikor teszik ki a gyárkapura. A vállalat mindenfajta vélemény ellenére az utóbbi két év nehéz­ségeit átvészelte és a múlt évet az előzetes számítások alapján veszteség nélkül zárja. Két éve szinte mindennapos ven­dégei voltunk a Fémmunkás Vál­lalat nyíregyházi gyárának, ahol egymással „birkózott” a budapes­ti vezetés és a nyíregyházi. Utób­bi bár nem egyértelműen, de a munkástanácsot is maga mögött sorakoztatta fel. A heves viták né­hány hónap után elültek, pályázat útján Márföldi Jánost nevezték ki igazgatónak. A felfokozott indula­tokat kellett lecsillapítania, lelket öntött az emberekbe, ugyanakkor a termelés területén azt a célt ha­tározta meg, hogy a gyár túlélje az 1990-es esztendőt. Megfordított arány — Egy éve, amikor kiderült, hogy 15 milliós veszteséggel zár­tunk — emlékezik vissza az igaz­gató —, a felszámolást ajánlották fel nekünk. Nem fogadtuk el és nekünk lett igazunk. Hatvan millió forinttal növeltük a termelési érté­ket, ugyanakkor megfordítottuk a termelő és nem termelő dolgozók arányát az előbbiek javára. A100 fizikai és a 20 szellemi foglalkozá­sú már megfelelő munkatempóra képes. — Amikor úgy éreztük, hogy a fél lábunk már kint van az utcán — idézi a múlt évi indulást Hajdú Géza, a helyi munkástanács el­nökhelyettese — akkor kezdő­dött egy óriási piackutatás, amely­nek eredményeképpen megindul­hattunk. Korábban kongott az ürességtől az üzemcsarnok, zseb­re dugott kézzel mászkált min­denki, mert munka nem akadt. Azóta előnyösen átformálta a ve­zetés a létszámot és annyi mun­kát szerzett, hogy sokszor csak KINCSEM FARMER A híres versenyló, Kincsem nevét választotta famer ru­háinak Bednár Ágnes és Tóth Endre vállalkozó. Gödi te­lephelyükön 50 embernek te­remtettek új munkahelyet, s termékeikkel — melyek egye­lőre hazai piacon kaphatók — versenyre szeretnének kelni a nagy külföldi cégek­kel is. Farmerjaikat látva lehet, hogy sikerrel. MTI-FOTÓ Szentgotthárdon már elkészültek azok a vasszerkezetek Nyíregyhá­záról, amelyek az Opel Astrák gyártásához szükségesek. PAPP MENYHÉRT FELVÉTELE külső segítséggel tudjuk elvégez­ni. Nem arra törekedtek, hogy egy munkán kasszírozzák be az éves nyereséget, hanem a kis lépések hívei voltak. Presztízsnövelő mun­kaként könyvelhették el azt, hogy a szentgotthárdi Opel, az eszter­gomi Suzuki gyár egyik beszállítói lehettek. Ezenkívül Indiába egy hőerőműhöz 200 tonnás, míg Száz­halombattára 130 tonnás szerke­zetet szállítottak és szereltek fel rövid határidő alatt. Környező cégekkel karöltve komplex vállal­kozásba fogtak, a tervezéstől a végszerelésig vállalnak munkát. Ezek a munkák pedig kiváló bizo­nyítványt jelentettek a Fémmun­kásnak. Az utánpótlásért — Amikor ide kerültem, felszá­molás alatt állt a tanműhely, de nem engedtem megszüntetni — mondja az igazgató. — A 110-es iskolával újra alakítottuk a kép­zést, hiszen nem az elsorvadás a célunk, hanem hogy legyen jó szakmunkás utánpótlás. A tanu­lók a jövőbeni nyereséget alapoz­zák meg. Azt sem tagadom, hogy még tapasztalatlanok vagyunk a munkaszerzés területén, elhullaj- tunk 50—100 ezreket, amelyeket pedig érdemes megfogni. Nyáron azoknak az irodisták­nak, akiket nem tudtak foglalkoz­tatni, vállalkozásuk beindításához nyújtottak segítséget, így árultak Egy „újító” ügye Nyíregyháza (KM — D. M.) — A legtöbb mozgássérült­nek az autó a helyváltozta­tást, az életet jelenti. Koráb­ban a Trabant Hycomat aránylag megoldotta ezt a problámát (az elfogadható ára és az egyszerű kezelhetősé­ge miatt). Ma, mivel megszűnt e típus gyártása, nincs olyan jármű, mely pótolná. Ezért kénytelenek a rászorulók különböző kiegészítő egysé­geket beszereltetni autójuk­ba. Nemrégiben ismertettük lapunk­ban egy szolnoki szerelő megol­dását. S magunk is meglepőd­tünk, amikor több érdekelt, köztük a Megyei Mozgáskorlátozottak Egyesületének vezetői is felhábo­rodottan utasították vissza az ilyen „segítséget". Mi ennek az oka?— kérdeztük Balogh Zoltánnétól, a megyei szervezet elnökétől. — Bosszantó, hogy egyesek kiszolgáltatottságunkat nyerész­kedésre akarják felhasználni — segítő szándékuk fitogtatásával. — Ezt a véleményünket továbbí­tottuk a MEOSZ közlekedési szak­titkárához is. Az egyszerű mecha­a vállalatnál zöldséget, konzer­vet, nyugati autót. Azóta ezek a dolgozók önálló vállalkozást ala­pítottak és természetesen nem a profilt váltották fel a vállalatnál. A külső szemlélőt azért ez ragadta meg. Megmaradt az acélszerke­zet-gyártás, -szerelés, ebben a helyi konkurenciával is viaskodni kell. — Kétszer volt a vállalatnál bér­emelés — mondja Hajdú Géza, akinek az anyagbeszerzés és a szállítás a feladata. — Rövid a ha­táridő és ehhez rugalmasan kell alkalmazkodnunk, csak így tudunk megélni. Tavaly nyáron társasággá ala­kult a nyíregyházi gyár Fémmun­kás Stahlbau Kft. néven. A német szó a tevékenységre utal és jelzi is az exportszállítások irányát. Amiért korábban a munkástanács is harcolt, az most sikerült, a kft- ben a dolgozói egyesülés (120-an adtak be pénzt) tulajdonosi részt kapott az anyavállalat mellett. Idén továbbra is a kis lépések taktiká­ját alkalmazza a vállalat, amely a munkaterületeken kívül vala­mennyi felesleges irodahelyisé­gét kiadta. Megvenni a gyárat? — Már beszélgettünk a dolgo­zókkal, ha megindul a vállalatnál a privatizáció, érdemes lenne meg­venni a gyárat — magyarázza a munkástanács elnökhelyettese. — Ehhez viszont sok hitel és kész­pénz kellene, utóbbiból pedig egy­re kevesebb van... Vásárosnamény (KM) — A tavalyi 200-as toplistán, amelyet az ipari vállalatokról készítettek, a legjobbak kö­zött szerepelt a vásárosna­mény i Interspan Kft. Bár még nem állt össze az 1991-es toplista, a gyár vezetői, is­merve a főbb mérlegadato­kat biztosra veszik, hogy továbbra is a sor élén, vagy ahogy ők mondják a spiccen lesz a társaság. — Karácsony szentestéjén, szilveszterkor is teljes kapaci­tással üzemeltek, hogy vala­mennyi megrendelő igényét teljesítsék. Január 10-én tar­tottak termelési tanácskozást, amelyen dr. Kelemen Miklós ügyvezető igazgató szavait elé­gedetten hallgatták a svájci és a magyar tulajdonosok. 1990- hez képest tavaly 2-ről 2,8 mil- liárdra növelték az árbevételt és a 253 milliós nyereség 400 millióra emelkedett. Mindezt 240-en teljesítették. Ezekkel a termelési adatokkal várhatóan hazánkban a termelő cégek közül a legjobbak lesznek. Egy percig sem állt A faforgácslapot gyártó In­terspan üzletmenetére egy jel­lemző példa, amely alapján érthető ez a csúcsteljesítmény: tavaly 300 milliós beruházás­ként új felületkezelő gépsor beállítására november 19-én kapták meg a végső engedélyt. A munkákat megkezdték, eköz­ben egy percig sem áll a gyár és a második félév elejétől a fe- lületkezelt faforgácslapok mennyisége a duplájára nő, ugyanakkor bővül a választék is. Budapesten már működik két vegyes vállalatuk, a harmadi­kat Ukrajnában év végén alakí­tották meg. Növelték az or­szágban az eiadóhelyek szá­mát, ahova saját fűrészgépe­ket telepítettek, így a vevő igé­nye alapján szabják fel a hatal­mas lapokat. Mivel mindenfajta fahulladékot felhasználnak, szá­mos hazai fafeldolgozó cég szállít nekik. Az alapanyag egy részét a környező országok­ból, elsősorban keleti szom­szédunktól kapják. Morzsányi faforgács sem vész kárba, mindet feldolgozzák. Üzleti fi­lozófiájukban nem a konkuren­cia buktatása, hanem sportsze­rű keretek között a legyőzése szerepei. A magyar felhasználók, a bú­toripari cégek már nem képe­sek még több faforgácslapot felvásárolni és felhasználni, ezért a termelés hasonló üte­mű bővítéséhez a vállalkozói réteg megnyerését tervezik. Falburkoló elemként, belső épí­tészeti munkákra, egy ügyes szakember segítségével kony­ha- és szobabútor készítésére alkalmasak világszínvonalat tölteni, nincs lazsálás, csak a teljesítmény számít. — Percenként készít a la­mináló gépsor egy dekorlapot — pillant fel a gépről Szalai Béla gépkezelő —, ha megál­lítanám, rögtön kiderülne és nem lenne meg a teljesítmé­nyem. Étkezni is munka köz­ben szoktam, a 460—480 lap így mindig megvan. Nagyon nehéz bejutni munkásként a gyárba, azért mert a környé­ken és a megyében ez a leg­biztosabb munkahely, ahol ér­demes vállalni a hajtást, mert biztos, hogy nem fog csődbe jutni a cég. Persze, ehhez hoz­Szalai Béla, a lamináló gépsor kezelője műszakonként 460—480 de­korlapot készít. A szerző felvétele. képviselő farforgácslapjaik. Ez nem azt jelenti, hogy ezentúl részben bútorgyárként fognak funkcionálni, viszont a magán- személyek kis tételű, de nagy számú vásárlásai legalább annyit érnek számukra, mint a kevés nagy tételű eladás. Legjobban fizet Vásárosnaményben és a kör­nyékén az ipari vállalatok közül a legjobb az Interspan fizet, de ez azzal jár, hogy a munkaidő minden percét munkával kell zá kell edződni, a munkaidő maximális kihasználására ed­dig alig volt példa. „Spiccen” tartani Az idei tervek között ennek a dinamikus fejlődésnek a meg­tartása szerepel, amelynek ered­ményeként megmarad a „spic­cen” az Interspan. A szállítóik között is rangot jelent, ha felír­ják teherautóikra a vásárosna- ményi társaság nevét, ezzel is érzékeltetik, ők a legjobbnak fuvaroznak. Trabant helvett remény Egy Ford Sierra automata sebváltós, mechanikus gáz- és fékbe­rendezéssel ellátva. Harasztosi Pál felvétele nikus szerkezet beszereléséért az újító elkér 25 ezer forintot. Azzal az előrelátással, hogy a sérült úgyis az államtól kapja a támogatást. Mi ez, ha nem nyerészkedés? Ezt a fajta munkát évekig csinálta egy sorstársunk 4 ezer forintért, és még mais — adó- és egyéb költ­ségnövekedés miatt — csak 13 ezer forintot kér. — Hogyan lehet hozzájutni ehhez a segédberendezéshez? — Azt a bizonyos olcsóbb — szintén mechanikus — berende­zést Szigeti Ottó Tibor budapesti sorstársunk gyártja, és szereli be bármilyen típusú személygépko­csiba. Előzetes bejelentés után a munkát a helyszínen meg lehet várni. Bár elég nehéz egy távoli szabolcsi kistelepülésről Budafok­ra eljutni. Az utalvány beváltását is személyesen kell elintézni, és készpénzzel fizetni. Egy Budapest környékén élő embernek ez nem gond.deavidékről f elutazónak— akinek nincs helyismerete, jártas­sága — a minisztériumba eljutni és ott az ügyet intézni nem valami kecsegtető. — Nincs mód arra, hogy közel­ben beszereljék ezt a szerkeze­tet? —Jó lenne valóban elfogadtat­ni a Szigeti-féle mechanikus se­gédeszközt és a lakóhelyhez közel megoldani a szerelést, Szabolcs­ban ezt a START Rehabilitációs Vállalat autójavító-műhelye vállal­ná is. — A mechanikuson kívül mi­lyen fajta megoldások jöhetnek még számításba? — Tudomásunk szerint a Va- gépnél is szereltek be kézi kup­lungot és gázt. A prospektusok alapján tudjuk ajánlani az INVA- TEK típusú vákumos készüléket, mely kizárólag csak négyütemű benzines kocsikba való. A jelen­legi irányár 40—50 ezer forint. Ismertté vált még a kuplungro- -bot nevű szerkezet, amely bár­mely típusú gépjárműbe — utólag átalakítás nélkül — beépíthe­tők. Ennek nem ismerjük a pontos árát. A tulajdonosok véleménye alapján mondhatom: nem a legtö­kéletesebb. Például az INVATEK- nél egy műanyag szelep a benzin­gőz hatására hamar tönkremegy és a pótlására még csak most kí­sérletezi ki a gyártó a megfe­lelő anyagot. Mindkét szerke­zettel gondot jelent a manővere­zés. — Az igazi megoldást valame­lyik nyugati, automata tengelykap­csolóval ellátott, kisebb értékű személyautó jelentené. — Ez csak álom, különösen a megyénkben. Hiába a kétszáz­ezer forintos támogatás — mellé kell tenni még legalább ugyaneny- nyit. A 25 ezer forintos átalakítási költséget is csak tizenöten vették igénybe. Szeretnénk elérni, a megye kapja vissza a fel nem használt keretet és lehetőség szerint más formában, például köz­lekedési támogatásként kiosztani a rászorulóknak. GAZDASÁG 1991. január 22.

Next

/
Thumbnails
Contents