Kelet-Magyarország, 1992. január (52. évfolyam, 1-26. szám)
1992-01-21 / 17. szám
HÁTTÉR Kelet-Mag} árui szag 3 Kritizál a párttagság Városérdek — pártérdekek felett (2.) Nyíregyháza (KM — BE) — Az ország politikai életének egyik legneuralgikusabb pontja az MDF-es és az SZDSZ-es képviselők viszonya a parlamenti munka során. Nyíregyházán, ahol a város érdekét igyekszenek a pártérdekek fölé emelni, vajon hogyan tudják elkerülni a kemény pártcsatározásokat? Hamvas László, az MDF frakcióvezetője: — Az én megítélésem szerint nem érződik az SZDSZ- nek és az MDF-nek egy olyan fokú pártos szembenállása, mint ahogy az a parlamenti tevékenységből adódóan sokak által elvárható lenne. Ügy gondolom, mind a két párt itteni képviselői számot vetettek azzal, hogy ebben a városban inkább a szakszerűséget, az elkötelezett szolgálatot kell önkormányzati képviselőként megvalósítani.------------------7------------------------------Elv az elvvel — Ha van is vitánk a bizottságokban és a közgyűlésben — mert természetesen van — nem a párt vitatkozik a párttal, hanem az elv az elvvel és ebben a vitában inkább az érvek a döntőek, nem pedig az indulatok. Nem tudnék példát mondani arra, hogy közgyűlésen vagy bizottsági ülésen személyeskedően megsértettük volna egymást. Azt hiszem, megtaláljuk azt a munkakapcsolatot, az önkormányzaton kívül is egymással, amit itt Nyíregyházán sajátosan lehet érvényesíteni a város érdekében. A legnagyobb viták inkább személyi kérdésekben szoktak kibontakozni: felfedezni vélünk esetleg olyan pártelkötelezettséget, amely a vitát a szokásostól élesebbé teszi, de túllépjük ezeket, és ma már ezekben a kérdésekben is harmonikusabb az együttműködés. — Felvetődik néha egyes MDF-es tagok részéről, miért nem politizálunk keményebben, miért nem visszük az ügyeket esetenként nagyobb vitára? Mi a frakcióban konszenzusra törekszünk, ami elég nehéz, hiszen a tudatunkban úgy van jelen az MDF, mint a kormánykoalíció pártja, itt pedig a tudatunkat átmossa a kisebbségi helyzet. De ezt a kisebbséget nem fogjuk fel tragikusan, és éppen ebből a felfogásból is fakad az, hogy a frakció nem a kiélezett- ség felé halad. Őszintén, nyittat Poroszka Ottó, az SZDSZ frakcióvezetője: — Itt más a helyzet, mint a parlamentben, a nyíregyházi képviselők döntő többsége a városért dolgozik — ez a legfontosabb — tehát nem egyéni vagy pártérdek fedezhető fel. Ezek után természetes, hogy itt az MDF-fel nincs olyan vita, mint a parlamentben, úgy érzem: az SZDSZ frakciója nem él vissza azzal a helyzettel, hogy a Fidesszel közösen jelölhette a polgármestert, adta az egyik alpolgármestert, liberális többségű a városháza. Mi bármelyik frakciónak a javaslata mellé odaállunk. amelyről azt gondoljuk, hogy a város és valamennyiünk érr dekét szolgálja. — Ebben a közgyűlésben azért is értik meg könnyebben egymást a különféle frakciók tagjai, mert őszinteség és nyíltság alakult ki, elvárjuk és betartjuk, hogy őszintén elmondjuk egymásnak a véleményünket és nem próbáljuk azt politikai kacskaringókba beleágyazni. Kötelességünk megmutatni az embereknek a többpárti demokrácia jó oldalait, mert- sajnos a rossz nagyon előtérbe került, és meg kell mutatni azt is, nem véletlen az, hogy a mai működő demokráciák jobban funkcio- nálót még nem találtak ki. Az összhang lényege a városért való tevékenység. Hiányos információ — Folyamatosan beszámoltat bennünket a párttagságunk és folyamatosan kritizálja az SZDSZ-frakció tevékenységét. Abban látom itt a gondot, hogy párttagjaink csak tőlünk kapnak információt, nem sikerült a hivatal és a közgyűlés működésének azt a nyilvánosságát megteremteni, amit mi szeretnénk. Jó lenne, ha párttagjaink —, hogy több oldalról hiteles tájékoztatáshoz jussanak — nem csak tőlünk kapnának a munkánkról információkat. (Következik: Konszolidált közgyűlés) > . i > Sícipők külföldre Nagykálló (KM — Bojté) — A munkanélküliség ijesztően nő Nagykálló'oan is, és már eléri a húsz százalékot. A város, vezetése éS a gazdasági szerveretek igyekeznek megállítani ezt a folyamatot. Az önkormányzat szociális foglalkoztató üzemében a napokban 1.5 embert sikerült munkához juttatni. Egy olasz—magyar vállalkozás keretében sícipőket készítenek. Hetente 2500 darabot szeretnének teljesíteni, amit a kamion rögtön szállít Olaszországba, s egyben onnan hozza is az alapanyagot. A gepeket külföldről hoztak be, az önkormányzat a helyiséget és egyéb berendezést adta. A munkahelyteremtéshez egyébként a Megyei Foglalkoztatási Központtól a város nem kapott támogatást. A hazai és import szövetanyagokat a szabászok dolgozzák fel a kárpitosbútor-gyártáshoz a Mátészalkai Szatmár Bútor Kft.-ben. elek emil felvétele i | Nézőpont) Közhely, de igaz Kállai János D ehogyis akarom elvenni a „Szomszédok” dicsőség-siker koszorújának akár csak egy levelét is! Olyan filozófiai mélységekig és magasságokig úgysem juthatnék el, mint amilyenekkel az egyes adások végén „búcsúzó” főszereplők megbombáznak bennünket. De hát, mivel a lakótelepi élet örömeivel áldott vagy csapott meg a sors engem is (még mindig megbékélésre hajlamos családtagjaimmal együtt), akaratlanul (vagy akarva?) néha azonosulnom kell ezekkel a moralizáló szócsövekkel és közhelyigazságaikkal, mert rá kell döbbennem: jobbító szándékú — sőt: társadalmat, minket nevelni akaró — „okos” mondásaikkal, dörgedelmesebbre morcosított megrovásaikkal, figyelmeztető előrejelzéseikkel, igen, kétségtelenül a lakótelepi egybezárt- ság (sorskényszeritettség?) sokszor már az értelmezhetőség határát is túllépő bajait veszik célba. Tudom, semmi meglepőt nem mondok, amikor megfogalmazom: szándékos rongálások, a törés-zúzás, a piszkitás, az undorkeltő beÁlmaimban Amerika? I. Munkácsy Júlia irja Hyireiykánrúl "jKi tudja, naponta hányán adnak postára 200 (forintot annak a leleményes úrnak, aki jöve- L -ideimező amerikai bérmunkát ajánl válaszboríték és a pénz ellenében egy apróhirdetésben. Becsületére (!) váljon, ígéretét betartja. Zsebében a pénz, miközben örömmel nyugtázza vállalkozásának sikerét. Mi történik azzal, aki megkapja álmai nagy lehetőségét? Igencsak csalódik már a boríték felbontásakor, merthogy a munkát ajánló levél egy angol nyelvű fénymásolat. Ebben az áll, hogy egy amerikai cég játéknyuszik összeállítására keres bedolgozókat, nem akármilyen feltételekkel. A munkavállaló köteles megfizetni a hajószállítási költséget oda-vissza, a vámilletéket, s vállalnia kell a jövedelem utáni adózást. Mi jöhet még? Nem hittem a szememnek. Ha ezeket a költségeket a bedolgozó fedezi, küldjön 45 US-dollár vissza nem követelhető nyilvántartási, amennyiben sürgős a munka, további 3 dollár sürgősségi díjat. Mit kap mindezért cserébe? A nyuszik darabjáért 6 dollárt. Ha szorgalmas az illető, napi 60 dollárt is kereshet. Hogy milyen úton-módon jut ide-oda a pénz, azt már nem is részletezem. Szóval, kinek mi marad a zsebében? Egy biztos, a hirdetést feladó úr valószínű, jó üzletet kötött. mocskolás már-már egy- egy telepi épület „megszokott” tartozéka. Akárhányszor javítják meg az elektromos zárat, kis idő múlva valaki addig erőszakolja; míg kezelhetetlenné válik. Nem könnyű leemelni egy alagsori, fémkeretes ajtót. Leemelik! Letépik a sarkáról! Ésikszedszer törik be a fémszálas, vastag üveget. Pedig ahhoz is erő kell! És leszedik a levélszekrények ajtaját, a folyosófüggönyt, a lépcsőházi hamuzót. Kik? Kérdezhetjük egymástól szájkiszáradásig. Ezeket a lakótelepi betonmonstrumokat nem a felhőkarcolók időtállóságával tervezték. Ha jól tudom, ötven év után (vagy már korábban) lazulni kezdenek a beton acél merevítői, megfárad az anyag. De addig, legalább addig védjük meg létezésünk eme torzra sikeredett kalitkáit, amíg jobb nem adatik: nemcsak neked, nekem, hanem mindannyiunknak! Lehet, hogy „Etusékat” is ugyanezek a gondok nyomasztják, és ettől szórják az aranyigazságokat. Meglehet. De hogy bölcselkedéseikkel nem a rombolásra uszítanak, az biztos. Ne röstelljük időnként meghallgatni, mit is mondanak! Higany Balogh József D agadt a keblem a büszkeségtől, amikor megtudtam a hírt: a három Olaszországban letartóztatott magyar higanycsempész közül a kettő a miénk. Egyik, Békefalvi Sándor Nyírbogát szülötte, a másik, Nagy József Vásáros- naményé. A mi kis megyénk megint bizonyított: itt aztán teremnek bátor emberek. Viszik a higanyt, méghozzá a vöröset. És nem ám a csempészés miatt, hanem politikai állásfoglalásból, mert nekünk ami vörös, már nem is kell. Színesítsék vele életüket most már az olaszok. Persze az is lehet, hogy nem nekik szánták. Találgatások szerint az irakiaknak, vagy valamelyik arab országnak vitték volna, mert ez a micsoda az atombomba készítéséhez kell. Más vélemények szerint a szállítmány különleges tulajdonságokkal rendelkező szupravezetőként, esetleg a Lopakodók, a radarral felszerelt felderíthetetlen harci repülőgépek burkolatának alapanyagául szolgálnak, de abban nagyjából megegyeznek, hogy radioaktív ve- gyület, melyet a nukleáris . technikában alkalmaznak. Megint más vélemények szerint az sem kizárt, hogy olyan higany származék és valamilyen más vegyület elegye, amely nagy fajsúlya miatt agresszív folyadékként a rakétaiparban. esetleg a hajtóanyagok területén, illetve a nukleáris robbanófejek gyártása során használatos. Felhívnám a tudósok figyelmét, hogy ez a találgatás lehet a legvalószínűbb, melyet az is alátámaszt, hogy amikor a csempészek rajtavesztettek, imajd szét robbant a fejük. Az is csak találgatás, hogy honnan indult el a szállítmány, de a valószínűsége — és erre éppen abból lehet következtetni, hogy a csempészek közül kettő megyénkben — annak a legnagyobb, hogy a Szovjetunió valamelyik köztársasága, esetleg valamelyik jól működő maffia volt a (f jeladója. Mert a rubelért már sehol sem lehet vásárolni, a vörösből meg már nekik is elegük van. Számítógépes iskolafogászat Fehérgyarmat (KM — M. K.) — Január 20-án délután a Magyar Máltai Szeretetszolgálat debreceni területi központja vezetője jelenlétében adta át Fehérgyarmat város tisztiorvosa az új Iskolafogászati Szakrendelőt Fehérgyarmaton, a Bajcsy- Zsilinszky úti iskolában. A Társadalombiztosítási Igazgatóság támogatásával, a kórház szervezésében 1991- ben, szerény körülmények között kezdődött a munka. A helyet adó „Bárdos Lajos” Általános Iskola jelentős anyagi támogatásával. Az iskola kezdeményezésére számítógépes programot is indítottak. Dr. Páll Attila fogszakorvos így szinte pillanatok alatt „lehívhatja” bármelyik diák adatait. Nagy előrelépést jelentett, amikor a Máltai Szeretetszolgálat révén milliós értékű korszerű fogászati berendezéseket — köztük fogászati röntgengépet — vehettek át Vezérfi Kálmántól, a debreceni képviselet irányítójától. A gépek beszereléséhez segítséget adtak a Debreceni Orvostudományi Egyetem Műszaki Ellátó Osztálya szakemberei. KOMMENTÁR Vakvágányon? Réti János M egállt a nyíregyházi vasútállomás átalakításának ügye annak ellenére, hogy tavaly egyik riportunkból az volt kiolvasható: a rekonstrukció akkor is megvalósul, ha indítótárcsák hullanak az égből. És most tessék, visz- sza az egész, egyhamar aligha lesz belőle valami, mert a MÁV általánosan jellemző okok miatt képtelen kigazdálkodni a ráva- lót. Hiába, hogy már eddig is milliókat költöttek rá, kénytelenek felfüggeszteni, „mellékvágányra tolni”, ki tudja mennyi időre a szabolcsi megyeszékhely, de méginkább utazási centrum pályaudvarának átépítését. A korábban jó, majd mostanság rosszra fordult kilátásokról a MÁV területi műszaki-igazgatóhelyettese nyilatkozott, sőt az utóbbi esetben maga ragaszkodott a kedvezőtlen fordulat közzétételéhez, mondván: ne hagyjuk meg a közvéleményt abban a hitben, hogy minden a legnagyobb rendben, hogy egy szép napon felvonul a kivitelező és látványosan kezdetét veszi a munka. Valóban sínen volt a dolog, csak éppen jött a körülmények vonata ... Tiszteletre méltó nyíltság ez a vasút vezetése részéről, de ez még nem javít az utazás körülményein, miként az utaztatás feltételein sem. Ezek után nem tudom, hogy a helyzetem, pontosabban az áldatlan állapotokon változtathat-e valamit a kormánytól kapott 500 milliós lehetőség, nem tudom, mit tehet a megyei közgyűlés, a városi önkormányzat és mit vállalhatnak az országgyűlési képviselők, de szeretném hinni, hogy rajtuk nem fog múlni. Mert a tegnapelőtti pályaudvar semmiképp sem arányos a mai Nyíregyházához. És a holnapihoz? Ruha a bútoroknak