Kelet-Magyarország, 1992. január (52. évfolyam, 1-26. szám)

1992-01-17 / 14. szám

4 Kelet-Magyarország TÚL A MEGYEN 1992. január 17., péntek MiLIetenl HÉöptáS az „elismerés”? s.^i ft honrát—szlavén így silyos politikai kérdés volt tájékoztató Budapest (ISB — Domb- rovszky Ádám) — Horvátor­szág és Szlovénia elismerése kapcsán merülhet fel a kér­dés: vajon mit jelent egy or­szág elismerése a nemzetkö­zi jogban. Horváth Istvánt, a Külügyminisztérium főelő­adóját erről kérdeztük. — Egy állam létrejötte és elismerése nem ugyanaz — mondta bevezetőként. — Az elismerés egy olyan egyolda­lú aktust jelenít, amely sze­rint az elismerő állam tudo­másul veszi, hogy egy újon­nan létrejött ország a nem­zetközi jog alanya, és vele kapcsolatot kíván létesíteni. Semmiféle előírás nincs ar­ra, hogy mikor kerülhet er­re sor. Egyetlen országnak sincs kötelezettsége arra, hogy egy másikkal diplomá­ciai kapcsolatba lépjen, sőt, arra sincs nemzetközi jogi előírás, hogy valamely or­szágot el kell ismerni. — S mi változik, ha vala­ki nem ismer el egy másik országot? — Érdekes helyzet alakul­hat ki, ha például ezt köve­tően az ENSZ-ben mégis kapcsolatba kerülnek. Elő­fordulhat az is, hogy például a csendes-óceáni szigetvi­lágban független állam jön létre, s Magyarország ugyan elismeri ezek államiságát, de mivel közvetlen érdekünk­ben nem áll a diplomáciai kapcsolatok azonnali felvé­tele, így erre csak jóval ké­sőbb kerül sor. Horvátország és Szlovénia esetében a vá­rakozást sem nemzetközi jo­gi, hanem súlyos politikai szempontok indokolták. — Mi változik azáltal, hogy egy országot elisme­rünk? — Kétféle változata van az elismerésnek. A de facto elismerés esetében az elis­merő állam tudomásul veszi egy új állam keletkezését, de helyzetét nem tartja biztos­nak. Ekkor a kapcsolatok korlátozottak. Például csak kereskedelmiek. A de jure elismerés esetében az elis­merő állam deklarálja szán­dékát, mint ez Horvátország és Szlovénia esetében tör­Közúti ellenőrzés Budapest (MTI) — A ha tályo6 KRESZ alapján csak rendőr vagy határőr állíthat­ja meg a gépjárműveket, il­letve ellenőrizheti a különfé­le okmányokat — mondta csütörtökön az MTI érdek­lődésére Suha György rend­őrségi szóvivő, azzal kapcso­latban, hogy január 1-jén ha­tályba lépett a gépjárművek környezetvédelmi ellenőrzé­séről szóló közlekedési mi­niszteri rendelet. A közlekedési tárca szóvi­vője, Horváth Árpád szólt arról, hogy ellenőreik egye­lőre rendőrjárőrrel közösen teljesítenek szolgálatot. Te­hát ellenőrzés esetén a rend­őr állítja meg a gépjármű- vezetőt, s a környezetvédelmi szakember végzi el a szüksé­ges méréseket. Újabb lIFO-k? Atlanta (MTI) — Há­rom óriási kvazárt fe­dezett fel egy amerikai űr­szonda a világegyetem „pe­remén”. Az újonnan észlelt égitestek tulajdonságai a csillagászok szerint arra utalnak, hogy még nagyobb energiával rendelkeznek és még hatalmasabbak, mint azt eddig feltételezték. Az Amerikai Űrhajózási és Űr­kutatási Hivatal (NASA) illetékes vezetője elmond­ta, hogy az új kvazárok — a világmindenség legfénye­sebb égitestei — becslések szerint a Földtől 7 és 25 milliárd fényévre vannak. tént. S ez általában a diplo­máciai kapcsolatok felvételét is jelenti. — Mi van akkor, ha pél­dául egy ország nem ismeri el Grúziát? — Az almia-atai megálla­podás alapján Grúzia ugyan­olyan független állammá vált, mint az összes többi köztársaság. Ha egy ország nem hajlandó elismerni, az azt jelenti, hogy a maga ré­széről nemzetközi jogokat és kötelezettségeket vele kap­csolatban nem ismer el. — Minek tekintettük mi Horvátországot és Szlové­niát, amikor néhány hónap­ja magas szinten fogadtuk külügyminisztereiket ? — Nemcsak mi fogadtuk, hanem az államok nagy ré­sze. _ De hát magas szinten fogadtunk-fogadnak magán­személyeket is, függetlenségi mozgalmak vezetőit, emigrá­cióban élő politikusokat is. E kérdésben inkább az a lé­nyeges, hogy az államok ke­letkezése egy folyamat. Kü­lönösen akkor lényeges ezt így tekintenünk, amikor ennyire bonyolult helyzetről van szó. E folyamatnak kü­lönböző fázisai vannak. Az egyik ilyen fázis volt a kül­ügyminiszter fogadása, ami már az elismerés irányába mutatott. Hazánknak egyéb­ként már akkor is volt fő­konzulátusa Zágrábban, igaz ez még a jugoszláv kor­mányhoz akkreditált főkon­zulátus volt. Jugoszlávia ese­tében egyébként a fő kérdés az, hogy Horvátország és Szlovénia kiválásával meg­szűnik-e Jugoszlávia, vagy pedig a maradék részen meg­marad, mint a nemzetközi jog alanya. Ennek fontos po­litikai jelentősége van. Ha a maradék rész Jugoszlávia­ként folytatja államiságát, akkor Jugoszlávia helyét tartja az ENSZ-ben, az Eu­rópai Biztonsági Együttmű­ködési Értekezlet folyamat­ban, s az el nem kötelezett mozgalomban. Ez utóbbi már csak azért is izgalmas, mert rávilágít arra: az Európán kívüli államok döntő több­sége miért hallgat a jugosz- lávügyben. Budapest (ISB — K. T.) — A Magyar Demokrata Fórum állást foglalt amellett, hogy Európának nem érdeke az olyan balkáni béke, mely Szerbiát elvadítja a konti­nens közösségétől. A legna­gyobb kormánypárt elnöksé­ge tartózkodik a Független Kisgazdapárt berkein belüli események idő előtti értéke­lésétől — tudhatta meg mun­katársunk az MDF csütörtöki sajtókonferenciáján. Horvátország és Szlovénia diplomáciai elismerése kap­csán megfogalmazta vélemé­nyét a Magyar Demokrata Fórum is, ezt ismertette a párt országos központjában csütörtökön Nahimi Péter, az MDF elnökségi tagja. A politikus meglátása szerint az elismerés kedvező hatása lehet a hivatalos szerb állás­pont változása, ugyanis Szer­biának hátrányos, de Európa számára is kellemetlen lenne egy magába zárkózó, Euró­pát elutasító balkáni állam. A magyar külpolitikát annak az elvnek kell meghatároz­nia, hogy hazánk nyitott minden volt jugoszláv tag- köztársaság irányába. Az MDF szerint ennek két alap­feltétele van: a kisebbségi jogok szavatolása az utódál­lamokban és a demokratikus államberendezkedés. Nahimi Péter kitért a délvidék paci­fikálásának hosszú távú ha­tásaira. Itt említette, hogy Budapest (MTI) — A volt jugoszláv tagköztársaságok nemzetközi és magyar elis­merésének körülményeiről tájékoztatta a csütörtöki kormányülésen Antall Jó­zsef miniszterelnök és Ka­tona Tamás külügyminiszté- riumi államtitkár a kabinet tagjait. Ahogy László Balázs kormányszóvivő az ülés szü­netében tartott sajtótájékoz­tatón elmondta: Magyaror­szág konzultált a visegrádi hármakkal is, mielőtt beje­lentette, hogy diplomáciai kapcsolatot létesít Horvátor­szággal és Szlovéniával. A kormányfő felhívta a figyel­met arra, hogy a magyar lé­péssel kapcsolatban napvilá­got látott nyilatkozatokban — jóllehet most a két köz­társaság elismeréséről van szó — a vezető magyar poli­tikusok hangsúlyozzák a Szerbiához fűződő jó kapcso­latok fontosságát. Katona Tamás arról szá­molt be a minisztereknek, hogy az Európai Közösség két-három hét múlva hatá­roz Bosznia-Hercegovina és Macedónia elismeréséről. In­dokolt, hogy Magyarország ismét a Tizenkettekkel ösz- szehangoltan döntsön. A szóvivő bejelentette: ha­zánk csatlakozik az Európa Tanács két új, az önkor­mányzatokkal kapcsolatos egyezményéhez. Mint isme­retes, hazánk 1990 novembe­re óta a testület teljes jogú tagja, ezzel együttjár az európai egyezményekhez va­ló csatlakozás is. Juhász Judit kormányszó­vivő az újságíróknak el­mondta, hogy a kormány tárgyalt annak a másfél mil­liárd forintos céltámogatás­nak a felhasználásáról, ame­lyet a költségvetés az- ivóvíz- és csatornadíj-emelés terhei­nek enyhítésére irányoz elő. Január 6-ától a fogyasztók­nak 60 százalékkal kerülne többe a víz és a csatorna- használat. A rendelkezésre álló másfél milliárd forint ezt 48 százalékosra mér­sékli. Európa szembesülhet a nem­zeti kisebbségek problémái­val, s megoldást kell találni a menekültek ellátására is. A déli határok túloldaláról érkező menekültek ellátásá­ról szolgált információkkal a párt Baranya megyei szer­vezetének vezetője, aki kije­lentette: a baranyai lakos­ság jelesre vizsgázott népi diplomáciából, de a segít­ségnyújtás akkora erőket vett igénybe, hogy már ta­pasztalhatók a kifáradás je­lei a segítségnyújtók olda­lán. Medgyasszai László, az MDF alelnöke arról tájékoz­tatta az újságírókat, hogy pártja rendszeressé teszi a megyegyűlésieket, így több lehetőség nyílik a tagság vé­leményének kifejezésére. Ez­után hangzott el, hogy a Demokrata Fórum elnöksége korainak tartja a koalíció ügyeivel foglalkozni. Tartják viszont korábban kialakított álláspontjukat, miszerint az úgynevezett»,,33-ak” képvi­selőcsoportja testesíti meg leginkább a történeti kisgaz­da gondolkodásmódot, továb­bá a parlamentáris szoká­soknak megfelelően egy párt csak egy frakcióval képvisel­teti magát a törvényhozás­ban. A koalíciós tárgyalások megkezdése előtt azonban az MDF tartózkodik minden messzebb menő értékelés ki­alakításától. Európa ne fordítson hátat a Balkánnak! Szívrel-lélekkel dolgozott a csapat mit! — állítólag ez volt M / az az utolsó utasítás, amelyet a magyar egészségügy legfrissebb és legnagyobb szenzációja, a közelmúltban végrehajtott szívátültetés kapcsán az operációt vezető szív- és érsebész professzor kollé­gáinak adott. Az elektro- sokk ütése után megindult az új szív, s ez vitathatat­lanul mérföldkő egészség­ügyünkben. A történet — van-e, aki nem hallotta volna — va­lójában rém egyszerű. Pon­tosabban annak tűnhetett azok számára, akik minap a sajtótájékoztatót végig­hallgatták. A szenzációs műtétet végrehajtó team tagjai szerényen sorolták a tényeket: hét éve készülnek a dologra, azóta nem tör­tént „más”, mint nap mint nap gyűjtötték a tudni­valót, fejlesztették tudásu­kat és a szükséges techni­kát, figyelték és gyógyítot­ták betegeiket, számon tar­tották a szóba jöhető dono­rokat, s amikor a helyzet minden lehetséges szem­pontból optimálisnak volt tekinthető, fogták, mentő­kocsiba vágták magukat, kiemelték az agyhalált szen­vedett fiatalember mellka­sából a szívet, visszamen­tek a szív- és érsebészeti Az új szív előkészítése be­ültetésre. klinikára, s alig két óra alatt elvégezték a szervát­ültetést. A beteg jól van, bár a kritikusnak tartott időszak még közel sem múlt el. Ennyi a történet, amelyet a híradó nyomán megis­merhettünk, ' s amelynek hátteréről többet és részle­tesebbet csak azok tudhat­tak meg, akik azon a napon a 2-es csatorna Napzárta előtti műsorát is megtekin­tették. Kéitli. gandilatofc egy szenzációs orvosi teljesít mélytál Abból ugyanis kiderült, a dolog valójában mégsem ennyire egyszerű. Hogy is lehetne az, amikor a szerv- átültetéshez nemcsak a leg­magasabb szakmai tudás, hanem a legfejlettebb or­vosi technika is szükségel­tetik, s mint tudjuk, nálunk sajnos ma még nem min­A beteg szív eltávolítás előtt. kedvéért elmondták azt is, bár nem teher számukra — hiszen valamennyijüket a szakmai ambíció hajtja —, de a pluszmunkáért, a pluszfáradozásért nemigen MTI — FELVÉTELEK biztonságáért is irigyelni lehet. Igaz, Dél-Afrika messze van. A magyar orvosok méltó megbecsülése remél­hetően közelebb... Szabó Zoltán professzor műtét után pihen. den esetben jön össze egy­szerre a kettő! A műtétes team tagjai nem panasz­ként, pusztán a teljesség kapnak pluszpénzt. A ma­gyar egészségügy bérezése pedig olyan, amilyen, s az sem titok ma már, ae orvo­sok között nemcsak jól kér resők vannak. A járóbeteg­ellátásban egy-egy betegre fejenként csak forintok jut­nak, a fekvőbetegek eseté­ben sem túl rózsás a hely­zet. A műtéti óradíj 150 fo­rint körüli, s mint az or­voscsoport egyik tagja ki­számolta, a kétórás szívát­ültetés így kereken három­száz forintot kóstál. Ennyit ért az a munka, amivel a magyar orvostudománynak világraszóló sikert szerez­tek. .. Míg az orvosokat hallgat­tam, eszembe jutott az első szívátültetést végző Bar­nard professzor, őt ma nemcsak tudásáért, anyagi Kapcsolatok KDNP-szervezet Hodászon Kisinyov (MTI) — Csütör­tökön a moldovai főváros­ban aláírták a Magyar Köz­társaság és a Moldovai Köz­társaság közötti diplomáciai kapcsolatok felvételét rögzí­tő jegyzőkönyvet, melyet Je­szenszky Géza magyar és Nicolae Tiu moldovai kül­ügyminiszter látott el kézje­gyével. A külföldi államok közül — Románia után — Magyarország létesített má­sodikként diplomáciai kap­csolatokat a függetlenné vált Moldovával. Jeszenszky Gézát néhány órás kisinyovi tartózkodása során fogadta Mircea Snegur köztársasági elnök. Hodász (KM) — Hodászon január 14-én a polgármesteri hivatal nagytermében rende­zett összejövetel alkalmával megalakult a • Keresztényde­mokrata Néppárt hodászi szervezete. A párt elnöksé­gét dr. Szilágyiné Császár Terézia alelnök, a Szabolcs- Szatmár-Bereg megyei szer­vezet elnöke képviselte. Be­szédében szólt a keresztény­demokráciáról, a keresztény- demokrata politikáról, a KDNP 1991. évi munkájáról, eredményeiről, a koalíción belüli feladatokról, a nem­zetközi kapcsolatokról. Vázolta a párt 1992. évi programját, a továbbfejlődés lehetőségeit. Ezt követően megalakult a hodászi szerve­zet 22 fővel és megválasztot­ták a vezetőséget. Az elnök Máthé Béla lett

Next

/
Thumbnails
Contents