Kelet-Magyarország, 1992. január (52. évfolyam, 1-26. szám)
1992-01-16 / 13. szám
4 Kelet-Magyarország TÚL A MEGYEIM 1992. január 16., csütörtök Mezőgazdasági vállalkozók Budapest (MTI) — Kétmilliárd forinttal kívánja támogatni a kormányzat a most induló mezőgazdasági vállalkozókat — mondta az MTI kérdésére válaszolva Sárossy László földművelésügyi államtitkár. Erre a célra hozták létre a reorganizációs alapot, amelyet már tartalmaz az elfogadott költségvetés is. Az alapnak célja az induló mezőgazdasági vállalkozók hitelter- heinek mérséklése. Köztudott ugyanis, hogy a vállalkozások elkezdésének egyik fő akadálya jelenleg a pénzszűke, ezen belül is a magas hitelkamatok. Ezért döntött úgy a kormányzat, hogy a reorganizációs alap létrehozásával átvállalja a kezdő mezőgazdasági vállalkozók hitelkamatainak 75 százalékát. Ehhez szorosan kapcsolódik a hitelgarancia-rendszer, melynek lényege, hogy a vállalkozó által felvett hitel 50 százalékáig vállalja a szükséges hitelgaranciát, hiszen a már említett okok miatt az emberek többsége a megfelelő garanciák biztosítását sem tudja vállalni. A hitelgarancia vállalásának elvileg nincs semmiféle felső határa. A kérelmekkel a vállalkozóknak a Földművelésügyi Minisztériumhoz kell fordulni. Az államtitkár külön hangsúlyozta azt, hogy szektorsemleges elbírálást kívánnak biztosítani, azaz nemcsak a magángazdák kérelmezhetnek, hanem az új típusú, magántulajdonon alapuló szövetkezeti és más társas vállalkozások is. Önkormányzati támogatási az adósoknak Január elsejétől nóftsitott törlesztőrészletek Budapest (ISB — S. Z.j — Tavaly október 31-én körülbelül 700 ezer élő számlát tartott nyilván az Országos Takarékpénztár (OTP) a régi, korábban fix kamatozású kölcsönökről. Ide tartoznak az 1988. december 31-ig érvényben volt jogszabályok alapján kedvezményes 3,5 százalékig terjedő fix kamatokkal, valamint a 3,5 százalék fölötti fix kamatokkal nyújtott, lakásépítéssel, -vásárlással, vagy egyes építési munkálatokkal kapcsolatos hitelek. A hitelállomány ösz- szege az októberi adatok szerint mintegy 75 milliárd forintot tett ki. Az 1990-es évet még 1 millió 600 ezer élő számlával, és 212 milliárd forintos hitelállománnyal zárták — tudtuk meg Kovács Zoltánnétól, az OTP lakáshitelezési főosztályának helyettes vezetőjétől. Ismeretes, hogy a tavalyi év elején kellett az ügyfeleknek nyilatkozniuk arról, hogyan kívánják a törvény adta választási lehetőségük alapján módosítani a hiteltörlesztés feltételeit. (Emlékeztetőül: vagy elengedi az állam az 1991. január 1-jén fennálló tartozás felét, s akkor a fennmaradó részt a lakáscélú kölcsönök mindenkori piaci — tavaly 32 százalékos — kamatai terhelik, vagy fennmarad a tartozás egésze, s ebben az esetben — az Országgyűlés határozata alapján — 15 százalék a kamat mértéke. Az úgynevezett bankhitelek esetében az első variációban a ’92. január 1-jén fennálló tartozás egyharmadától tekint el az OTP.) Sokan nem éltek a választás lehetőségével, s csak a határidő lejárta után eszméltek, de már hiába. A törvény értelmében automatikusan a második csoportba kerültek, s ma már nem áll módjukban ezt megmásítani. Az akkori számlatulajdonosok jelentős hányada — élve a felezés nyújtotta lehetőséggel, vagy tartva a nem kívánatos változásoktól — fél év alatt kiegyenlítette a tartozását, s így tavaly júniusra közel 800 ezerre apadt az adósok száma. Közülük 500 ezren a korábbi 3,5 százalékig terjedő, 300 ezren pedig az ennél magasabb kamatozású hitelek számláinak a tulajdonosai voltak. Idén január elsejétől már a módosított — 15 és 32 százalékos kamatterhekkel kalkulált — törlesztőrészleteket kell fizetniük az adósoknak. A piaci kamat mértéke marad tehát 32 százalék, s az országgyűlési határozattal megállapított 15 százalékos mérték sem változik. A számlatulajdonosok január végén, illetve február elején az egyenlegértesítővel éfyütt kapják meg az eredeti lejárati idő figyelembevételével kiszámított új törlesztőrészletre vonatkozó információkat. Ugyancsak ekkor értesülhetnek arról, hogyan alakult a tartozás mértéke a kölcsönszámlákon. (A múlt évre előírt havi 1500 forintos többlettörlesztési kötelezettségen felül mutatkozó kamattöbbletet a költségvetés vállalta magára.) A költségvetési törvény értelmében idén is kapnak az ' önkormányzatok egy meghatározott összeget — élő számlánként 5000 forintot — a volt 3,5 százalékig terjedő kamatozású hitelek igénybevevőinek a támogatására. Ugyancsak a költség- vetési törvény tartalmazza, hogy a ’89 január elsejével megalakulj; — és azóta sok vitát kiváltó — lakásalapkezelő szervezet megszűnik, s a hitelállomány visszakerül a pénzintézetekhez. KÄROLTVÄ- ROS: a hor- vát rendőrség tűzszerészei aknákat keresnek a város határában január 13-án, miután kb. egy hete hallgatnak a fegyverek a város közelében. MTI TELEFOTÓ fant a liailéktalanokiól Drágább lett a tej Budapest (MTI) — Január 27-től átlagosan 18 százalékkal megdrágul mintegy 260 féle tejtermék termelői ára a Budapest Tejipari Vállalatnál. Csak a 2,8 százalék zsírtartalmú tej nem drágul, miután az egyelőre még mindig maximált áras, azaz 21 forintnál nem kerülhet többe. Ugyanakkor a 2,2 százalék zsírtartalmú tej termelői ára például 18,3 százalékkal, a 3,6 százalék zsírtartalmúé pedig 19 százalékkal növekedik. Hüszmilliá lóriit a berenieknck A társadalom 13—16 százaléka a létminimum szintjén él Budapest fMTI) — A hajléktalanság — akár a munkanélküliség — Magyarországon is évek óta létező társadalmi jelenség. A sokáig elhallgatott tények a két esztendővel ezelőtti Déli pályaudvari események nyomán tudatosultak és váltak végérvényesen letagadhatatlan- ná. Erről Lakner Zoltán népjóléti helyettes államtitkár nyilatkozott az MTI érdeklődésére. Miután szerdán hatályba lépett a népjóléti miniszter rendelete a hajléktalanokkal foglakozó szociális intézményekről. A helyettes államtitkár elmondta: azóta, hogy 1990. szeptember végén a Népjóléti Minisztériumban — a hajléktalanügy megoldását keresve — Váiságprogram- iroda alakult, az ország számos pontján jöttek létre szállást nyújtó, egyéb szociális szolgáltatást, valamint a rehabilitációt és krízis kezelését szolgáló intézmények. Budapest (ISB — R. S.) — Jóllehet a szegénység fogalmát még nem sikerült egyértelműen meghatározni, a népjóléti tárca becslései mégis azt mutatják, hogy az emberek 13—16 százaléka ebbe a kategóriába tartozik. Ok azok, akik nem tudják kielégíteni alapvető szükségleteiket, s ezért a társadalom támogatására szorulnak. A magyarországi szegények és hajléktalanok helyzetéről Lakner Zoltán helyettes államtitkárt, a Népjóléti Minisztérium Szociális Válság- kezelő Programok Irodájának vezetőjét kérdeztük. — Kétségtelen, nehéz megmondani, hogy ki a szegény, bár a létminimum-számítások segíthetnek ebben. — A létminimum-számítások igen sok bizonytalansággal járnak, ezért óvatosan kell bánni az eredményeivel. Másrészt tudni kell azt is, hogy ha valaki a létminimum szintjén él, akkor még nem nyomorog. A kettő közé sehol a világon nem tesznek egyenlőségjelet. Már csak azért sem, mert a létminimum tartalmazza az összes szociális szükséglet kielégítésének a lehetőségét. Például a létminimum szintjén élő család férfitagjának járó korsó sört, a napi egy doboz cigarettát, a fodrászt, a mozijegyet és évente egyszer a vidámparkba is elvihetik a gyerekeket a szülők. így egy kétkeresős, kétgyermekes család akkor él a létminimum szintjén, ha az egy főre eső havi jövedelmük nyolcezer-nyolcezer háromszáz forint körül alakul. Igaz, ebben az összegben nemcsak a munkajövedelmek foglaltatnak benne, hanem minden más szociális és társadalmi jövedelem is. Az említett kör meglehetősen nagy, de sajnos keveset tehetünk értük. Mi elsősorban a szélsőséges helyzetben lévőket támogatjuk, mint például a hajléktalanokat. — Mennyien élnek ma az utcán? — A jelenség természetéből adódóan nehéz megszámolni őket. A szívességi alaNem kell félni — mondják a kisgazdák Budapest (MTI) — Az FKGP elnöksége egész napos ülésen készíti elő az országos vezetőség, valamint az elnökség csütörtöki és pénteki közös tanácskozását, amelyen a koalíciós tárgyalások alapvető feltételeit tisztázzák. Németh Béla, a párt főtitkára elmondta, hogy a koalíción belül a kisgazda- párt csak a mellérendelt viszonyt hajlandó elfogadni. Senkinek nem kell attól félnie, hogy a párt vezető szervei végrehajthatatlan követeléscsomaggal állnak elő. Távol áll tőlük az is, hogy esztelen, irreális személyi igényeket támasszanak. A tárgyalások első szakaszában személyi kérdésekkel nem is kívánnak előhozakodni, csupán elvi alapon szeretnék rendezni problémáikat. Amennyiben a koalíciós partnerek között az együttműködés létrejön, akkor annak teljesen új alapokon kell nyugodnia, a kölcsönös tisztelet, nem pedig az „eltaposás” jegyében. BONN: Hans-Dietrich Genscher német külügyminiszter (b) orosz kollegájával,' Andrej Kazirawéi január 15-i tárgyalásaik megkezdése előtt. mti — telefoto Lakott területen 50 kilométer Változik a KRESZ, bovezetik az utánképzési és a környezetvédelmi ellenőrzést Budapest (ISB, D. Á.) — Nem végleges, de a szakmai viták után nagyon valószínűnek tűnik, hogy már május 1-jétől lényeges pontokon változik a KRESZ — jelentette ki Gyurkovics Sándor, a Közlekedési Hírközlési és Vízügyi Minisztérium köz- igazgatási államtitkára. Abban szinte teljes az egyetértés, hogy lakott területen 50 kilométer lesz a maximális sebesség. Szóba került a lakott területen kívüli 80 kilométer 100-ra emelése. A szakmai érvek közül azonban az útállapotok miatt minden bizonnyal mégsem kerül sor ilyen emelésre. A Közlekedési Hírközlési és Vízügyi Minisztérium álláspontja szerint az autópályán marad a 120 kilométeres felső határ, de a közlekedőket a jövőben szigorúan ellenőrzik. Elsősorban autóutakon és megjelölt főútvonalakon kívánatos lesz a tompított fény használata, s fokozatosan bevezetésre kerülnek a hátsó üléseken a biztonsági övék. Ez azonban a közeljövőben semmiképpen sem lesz kötelező, noha a statisztikák szerint a balesetek sokaságánál csökkentette volna a halálesetek, .sérülések számát a hátsó biztonsági öv. Már hatályba lépett az utánképzési rendelet. A közlekedést súlyosan vagy visz- szatérően veszélyeztető személyeknek a jövőben „után- képzésen” kell részt venniük. A pénzbírságot így a 3100-tól 15 000 Ft-ig terjedő utánképzési díj is növeli, és a vétkes személynek a szabálysértések számától és súlyosságától függően 6—25 órás tanfolyamon kell megjelennie. Minderre azért is került sor, mert ha számszerűleg meg is állt a balesetek számának növekedése, de a balesetek egyre súlyosabbak. Az elsődleges okot a tárca államtitkára a közlekedésben részt vevők magatartásában látja. Az utánképzés talán bír annyi visszatartó erővel, hogy a jövőben e téren sem romlik tovább a helyzet. Május 1-jétől lesz kötelező a gépjárművek évenkénti környezetvédelmi felülvizsgálata. Ennek költsége 400 Ft. Az értékeknél, normáknál figyelembe veszik a magyarországi járműpark műszaki állapotát, de másrészt arra is tekintettel lesznek, hogy lassan tarthatalanná válik nagyvárosaink . légszennyezettsége. A feltűnően füstölő, szennyező járműveket az ellenőrök az utcán is megállíthatják. pon befogadottakkal együtt harminc-negyven ezerre becsüljük azok számát, akik ciklikusan megjelennek az utcán. A hajléktalanok kilencven százaléka egyébként elvált férfi, és közülük nagyon sokan ingáztak az elmúlt években. A fővárosi utánpótlásukat elsősorban többek között Szabolcs- Szatmár-Bereg és Borsod- Abaúj-Zemplén megyék adják. — Amikor másfél évvel ezelőtt létrehozták a válság- kezelő irodát, mindjárt a legégetőbb problémával, a hajléktalanok ügyével kezdtek el foglalkozni. Milyen sikereik vannak? — Munkánkkal kapcsolatban túlzás sikerről beszélni, hiszen nem rajtunk múlik a hajléktalanság tipikusan nagyvárosi jelenségének a megszüntetése. Mindenesetre a kezdeti időben felállítottunk hatvan népkonyhát, amelyek naponta ötezer adag ételt osztanak ki, s megnyitottunk hét szállót Budapesten, és húszat vidéken. Tanácskozü Imimnél Nyíregyháza (KM — D. M.) — Magyar—ukrán kormányközi egyezmény egyeztető tárgyalás kezdődik a mai napon Nyíregyházán, a Bencs- villában. A két napig tartó megbeszélésen a Magyar Köztársaság Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztériuma és az Ukrán Környezetvédelmi Minisztérium képviselői a két állam közötti környezetvédelmi és területfejlesztési egyezmény tervezetéről és a nagyszőlősi környezetvédelmi laboratórium építéséről tárgyalnak. A küldöttségekbe meghívást kaptak a Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi Felügyelőség igazgatója, és a Kárpátaljai Természetvédelmi Igazgatóság igazgatója is. influenza Budapest (MTI) — Influenzajárvány tört ki a Komárom—Esztergom megyei Kocs községben. A csaknem 3000 lakosú település lakói az elmúlt napokban tömegesen keresték fel az orvosi rendelőt és magas lázról, valamint a betegség más tüneteiről panaszkodtak. Az influenza nem kímélte a fiatal korosztályt sem: az óvodába a gyerekek alig fele jár, az általános iskolában pedig szünetet rendeltek el, a betegek magas száma miatt. Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat megyei intézetében kapott tájékoztatás szerint a. megye más településein nincs járvány, de az egyedi megbetegedések száma több helyütt elég magas. Terítéken a kárpótlás Vásárosnamény (KM) — Közérdekű témákat feldolgozna előadássorozat indult nemrég a beregi városban, melynek kisgazdaszervezete a következő előadónak dr. Tütős Sándort, az Országos Kár- rendezési és Kárpótlási Hivatal elnökhelyettesét hívta meg. A téma a kárpótlási törvény végrehajtása, a licitálás technikája. Időpont: január 17. délután két óra az Áfész- klubban.
