Kelet-Magyarország, 1991. december (51. évfolyam, 282-305. szám)

1991-12-11 / 290. szám

HÁTTÉR Kelet-Magyarország 3 Veszélyben a jövő évi kenyér? A föld művelődési tárca Gergátz Elemér elek emil felvetele Mátészalka (KM — M. CS.) — Ép­pen azon a napon adta át Gergátz Elemér földmű­velésügyi mi­niszter Máté­szalkán az Ar- menta húsüze­met, amikor a sajtóban megje­lent az Élelmi- szeripari Dolgo­zók Szakszerveze­tének beszámoló­ja az ágazat ka­tasztrofális hely­zetéről, mellette pedig az Agrár- szövetség bírá­lata olvasható az elhanyagolt föld­területek miatt. A mezőgazdaságban dolgozók pedig amiatt dühösek, bogy semmilyen adókedvez­mény nem marad számukra. Mindezekről az átadó ün­nepség után kérdeztük Ger- gátz Elemért. KAf; — Azt mindenki ; elfogadja, hogy bővíteni kell az adófizetők tábo- m Tát, ezzel nagyobb bevé- leihez juttatni a költ ség- í vetést. Viszont ez azt is I jelenti, hogy szinte az f összes adókedvezményt eltörlik, ön szerint a 1 mezőgazdaságban ez nö­veli-e a termelőkedvet a gazdák körében? G. E.: — Ebben a kérdés­ben félreértés van és úgy érzem, sokszor rosszindulatú tájékoztatás. Eddig 500 ezer forint bevételig adómentes­séget élveztek a mezőgazda- sági termelők, ehelyett mi vállaltuk, hogy 150 ezer fo­rint jövedelemkedvezményt adunk. Nézzük a számokat, ötszázezer forint bevételnél a mezőgazdaságban nem volt 150 ezer forint tiszta jö­vedelem. Az állattenyésztés­ben például a 150 ezer fo­rintos jövedelemhez 1,2—1,5 millió bevétel kellett, a nö­vénytermesztésben ugyan kevesebb bevétel is elég volt ehhez a jövedelemhez, de semmiképpen nem 500 ezer. Azzal, hogy az adómentes­ségről lemondtunk és elfo­gadtuk ezt a kedvezményt, így számításaink szerint 50 százalékkal segítettünk a kistermelőknek. Ezt még si­került megtoldani 100 ezer­rel, végül is 250 ezer forin­tos jövedelemig nem fizet adót a kistermelő. Ennek egy hátránya van: írni kell a bevételeket és a kiadáso­kat. Ezzel a lépéssel azokat I diákok érdektlKO Nyíregyháza (KM) — A középiskolás diákok érdekei­nek védelmében alakult meg a napokban a Nyíregy­házi Középiskolások Köre (NYIKK). Jelenleg még a :égbírósági bejegyzésre vár a független szervezet, amely­nek minden középiskolás a tagja lehet. Mint Bódi Mária, az ifjú­sági kör ügyvivője elmondta, íz érdekvédelem mellett fog- alkoznak a városi diákélet megszervezésével, a hagyo­mányos és új programok megrendezésével, lehetőséget .eremtenek a tehetséges if- akmak a bemutatkozásra, se­gítenek a különféle pályáza- ok megismerésében. Tévé­TÁRCA kenységük közé tartozik még a táborok szervezése, a diá­kok utaztatása, valamint al­kalmi munkákat is felkutat­nak a pénzkeresés reményé­ben. Az egyik ilyen lehető­ség a Dunapacknak köszön­hető, papírtáskákat árulnak majd a diákok. A NYIKK az Országos Gyermekvédő Li­gával is felvette a kapcsola­tot. Segítségével segélyezési akciót szerveznek, amely ré­vén könyvöket, ruhákat tud­nak ajándékozni rászoruló fiataloknak. Az érdeklődők a középis­kolások körével december 19-én ismerkedhetnek meg közelebbről. PIACON lodnár István mm ózzunk látogató finn TV barátainknak mindig is kedvelt program­iak bizonyult, ha olykor-oly- :or kivittük őket a nyíregy- i ázi KGST-piacra. Valahogy török bazárokra emlékez­ette mindez őket, megtetéz- e a kereskedelem oly fokú ajátos ikulturálatlanságával, mely már-már hihetetlen­ek bizonyult számukra, gaz, a pénztárcát erősen ellett szorítani, de ezt le- zámitva emlékezetes él- xénynek bizonyult számuk- i. Kattogtak a fényképezö- épek, volt mit mesélni ott­an. Nos, úgy tűnik, mindez xár a múlté. Kajaaniból ér­ező barátunk meséli, hogy innországban is kezd is- xertté válni a kereskedelem me sajátos formája, még- edig a keletről érkező zomszédok, a kissé recsegő irodalom állampolgárai ál­lt. Ügy látszik, mostanában önnyebb útlevélhez jutni daát is, így egyre gyako­ribb a keleti vendég, akik a finn rokonaikhoz sem túl sok pénzzel érkeznek. Hoznak viszont magukkal pénzzé te­hető cuccokat, amit aztán jól bevált szokás szerint úton- útfélen kínálnak a jámbor lelkű finnek mély megrökö­nyödésére, akik számára a kereskedelemnek ez az egy­szerű formája bizony isme­retlen. Az még hagyján, hogy szuveníreket akarnak rásóz­ni boldog-boldogtalanra, de egyre gyakoribb a vodka is. A szeszes italokra pedig a finnek igen érzékenyek, a szesz értékesítése ugyanis ál­lami monopólium. így aztán a becsületes alkoholt árusító boltosok igen meglepődnek, mikor jóixxl olcsóbban ugyan, de a törvényt súlyosan meg­szegve kínálnak nekik jófé­le hazait. De talán még en­nél is nagyobb megdöbbe­nést váltott ki a vaj. A fin­nek ugyanis nagyobb meny- nyiségü vajjal segítették ki a szomszédot. Most aztán a finn vaj egy része visszake­rül Finnországba a zugáru­sok segedelmével. bizakodó akarják megfogni, — akik számla nélkül, jogtalanul adózatlan jövedelmet zsebel­tek be. KM: — A földadónál félő, hogy kettős adóz­tatás lesz, kétszer húz­zák le a bőrt ugyanar­ról az emberről. G. E.: — A földhasználati adót nem a tulajdonos, ha­nem a föld használója fizeti, aki gazdálkodik, ez az ösz- szeg költségként nála je­lentkezik. Kettős adóztatás nem lesz. KM: — A búzát az er­re kijelölt terület mind­össze 40 százalékán ve­tették el, súlyos gondok jelentkezhetnek emiatt a jövő évi ellátásban, hall­juk szinte naponta. Va­lóban így van? G. E.: — Ezek légből ka­pott hírek. A vetésterületből kb. 100 ezer hektáron nem vetették el a búzát, de ezt tavasszal árpával, kukoricá­val pótolják, adataink sze­rint 800 ezer hektáron pedig elvetették a búzát. Az igaz, hogy vannak olyan megyék, ahol nem ilyen arányú a ve­tés. KM: — Egyre sürge­tőbbé válik a vadászati törvény, hiszen az erdő­gazdaságok legszíve­sebben elüldöznék a vadat, mivel az állatok jelentős kárt okoznak az erdőkben, ugyanakkor azok az állami gazdasá­gok, amelyek megkapták a vadásztatás jogát, sor­ra alakulnak át, illetve felszámolás előtt állnak. Mikorra várható új rendszabály? G. E.: — Márciusban fog­ja a parlament napirendre Üzleti tűzni a vadászati törvényt. Valóban eddig kiváltságosok vadászhattak többnyire, ez a közvéleményt és a munká­jukat becsülettel ellátó va­dászokat is irritálta. A ter­vek szerint ez nem úri pasz- szió és vég nélküli lövöldö­zés lesz, hanem az állam meg fogja kérni a hektáron­kénti bérleti díjat a vadász- társaságoktól, bérkilövő tár­saságoktól és akkor mind­járt jobban meggondolják: a vadászok irtsák a vadat vagy mindenki a vadgazdálkodás­ra is fordítson energiát. KM: — A termelőszö­vetkezetek átalakulása igen lassan történik, úgy érzem, mindenki minden másra figyel, csak nem arra, hogy ab­ban a téeszben jövőre is virágzó gazdálkodás le­gyen. G. E.: — Nem értem, mi­dért olyan nagy gond a szö­vetkezeteknél a vagyonneve­sítés. Ha ezeket a szövetke­zeteket nem szovjet típusra, kolhozszerűen szervezték vol­na, hanem valós magántu­lajdon alapján, akkor most ezt az egész cirkuszt nem kellene csinálni. Éppen ezért sürgetjük aiz átalakulást. KM: — Amikor kihe­lyezett kormányülés volt a megyében az almater­mesztők azzal fenyege­tőztek, hogy a kihúzott almafákkal eltorlaszol­ják az utakat. G. E.: — Az egyik szabol­csi országgyűlési képviselő akkor azt mondta, ha 9 fo­rint lesz a léalma ára. ak­kor megelégednek. Most. ha jól tudom, 10 forinton felüli az ár. tehát a termelők ez­úttal részesültek a haszonból. szolgáltatás Információ a vállalkozóknak Kisvárda (A. I.) — A vál­lalkozások korát éljük. Ám hogy egy-egy vállalkozás lét­rehozása, működtetése meny­nyi nyűggel-bajjal jár, azt csak az tudja, aki már pró­bálkozott ilyesmivel. A Kis­várdán és környékén élők­nek egy nemrégen alakult betéti társaság próbál segít­séget nyújtani. A Profilmix B. T. ügyvezetője, Háda György: — A szeptember 1-jén ala­kult társaságunk kereske­delmi-vegyes profillal műkö­dik és szeretnénk összefog­ni, segíteni a vállalkozó ked­vű embereket, a környéken működő vállalatokat. A Pri­vát Profittal aláírás előtt ál­ló szerződés értelmében sze­retnénk létrehozni a vállal­kozók klubját, ahol techni­kai-üzleti szolgáltatást kívá­nunk nyújtani. Konzultáció­kat kívánunk szervezni olyan szakemberekkel, akik pl. a külkereskedelmi tevékeny­ségben, üzleti tevékenység­ben tudnak hasznos informá­ciókat adni. — Tervezzük a környezeti információk összegyűjtését, továbbítását az országos iro­dahálózaton keresztül. Olyan kapcsolatot akarunk az or­szágos adatbankkal, amely­ben szerepelnének a helyi üzleti ajánlatok is. Célunk a vállalkozásépítés, vállalko­zásfejlesztés, a vas- és gép­ipari szövetkezet telephe­lyén működő cégünk várja a helyi vállalkozók, vállalatok, gazdálkodóegységek jelent­kezését: ’ Az alagút vége Baraksó Erzsébet a legfontosabb teendö- nek nevezte Für La­jos honvédelmi mi­niszter a napokban Kisvár­dán elhangzott beszédében a kicsi Magyarország, ma­gunk megtartását, figyelem­mel a határainkon túl élő magyarságra. Amikor a környező országokban nem­csak instabilitás tapasztal­ható, hanem vannak he­lyek, ahol polgárháború dúl, vigyáznunk kell biztonsá­gunk fő pilléreire, az ország nyugalmára, gazdasági, tár­sadalmi és politikai stabili­tásunkra. Gazdasági stabilitásunk kulcstételei: az adósságtör­lesztés, az értékesítés, az infláció csökkentése és a privatizáció. Először ebben az évben fordult elő 1970 óta, hogy „megállt" az adósság növekedése, sőt va­lamennyit csökkent. Most először érte el hazánk de­vizatartaléka a 3 milliárd dollárt, ami négy hónapra előre fedezi az importot. Miután a szovjet piac ösz- szeomlott, olyan árukat kel­lene termelnünk, melyekkel a nyugati államokban is megjelenhetünk. Jövőre 20 —23 százalékos inflációt várnak a szakértők az idei 35 helyett. A tervek szerint 1994 végére a jelenlegi 20- ról 50 százalékra emelik a privatizált magántulajdon arányát. Társadalmi biztonságunk szempontjából — amelyet leginkább a munkanélküli­ség és a nyugdíjasok meg­élhetési gondjai feszítenek — óvatosabban kellene bánni a sztrájkokkal, hívta fel a figyelmet a miniszter. Ami a politikai biztonságot illeti, azt szavatolják a le­gitim, működő parlament és a működő önkormányzatok. Külkapcsolataink új rend­szerében az elmúlt másfél év alatt annyi lépést tett a kormány, amennyit egyes szakértők szerint akkor is dicséröen kellene elismerni, ha azokra másfél évtized alatt került volna sor. Az ország nem omlott össze, nemzetközi szinten pedig bizonyos elismertség­re tettünk szert. Stabilitás van nálunk, s ha a gazdasá­gi csőd miatt sokan kerül­nek veszélyeztetett helyzet­be, akkor se a pesszimista hangulatkeltőknek higy- gyünk, hanem próbáljuk megőrizni az ország béké­jét, biztonságát. Erőt sugár­zóan biztatónak tűnt a mi­niszter úrnak az a kijelen­tése: ha biztonságban élünk, ki fogunk mászni a kátyúból. Szeretné ezt e so­rok szerzője úgy értelmez­ni: nem lesz már annyi idő­re szükségünk, mint ameny- nyi ideje ez a kormány mű­ködik, hogy meglássuk az alagút végét. Szatmári tél '91. MOLNÁR KAROLY FELVÉTELE Kommentár _________ Szakmaváltás Nagy István Attila N éhány évvel ezelőtt még senki se hitte volna el, ami napja­inkban már gyakorlat: fel­gyorsult a szakmaváltás. A nagyapa még úgy szólhatott a fiához: tanuld meg jól a szakmát, mert ebből fogsz megélni! A fiú ugyanígy adta tovább a gyerekének. Aztán egyszer csak mind­ennek vége szakadt: a gye­rek aggódó szemmel nézett az apjára: most mit te­gyek? Nem mintha korábban nem lettek volna munka- nélküliek! Csak akkor még külön írtuk: munka nélkü­liek. Hatan fogták a lapát vagy a csákány nyelét, egy pedig a gödör mélyén mí­melte a munkát. Vagy ott ültek az orvosi rendelőben négyen-öten s várták az or­vost, aki éppen másutt „dolgozott”. Vagy az iro­dákban egymásnak adták a kilincset, hogy megbe­széljék: kivel mi történt mostanában. Lehetne még sorolni a példákat, mind­nyájan tudnánk tucatszám­ra. Munkanélküliség a gyár­kapun belül. Mostanra azonban ez is megváltozott. Nyilvánvaló­vá lett, amit korábban is sokan tudtak: a teljes fog­lalkoztatottság is az illúziók világába tartozik. Ismerő­seink között egyre többen válnak munkanélkülivé. Mi is gyakran feltesszük ma­gunknak a kérdést: vajon mikor következünk? Nem dolgozunk elég jól, vagy egyszerűen nincs a mun­kánkra szükség? A munka- nélküliség egyre nagyobb hullámokat csap: nemcsak a fizikai dolgozókat érinti már, hanem az alkalmazot­takat, az értelmiségieket is. Munkanélküli színészekről régóta tudunk, de pedagó­gusról csak mostanában hallani. Következik a mér­nök, az orvos, a népművelő. Nagy szükség van tehát arra. hogy felkészüljünk az esetleges szakmaváltás-a. így lehet a korábban nép­művelőként dolgozóból hir­detési ügynök, majd néhány hónap múlva menedzser, s egy fél év múlva a magán­kereskedésben alkalmazott. Lehet-e ezt meghasonlás nélkül csinálni? Bizonyára nagyon nehéz, de nincs más lehetőség, hozzá kell szokni Azt a sóhajt, hogy: Bárcsak nyugdíjas lennék! egyre ritkábban hallani, mert az sem jelent már végleges menedéket és nyugalmat.

Next

/
Thumbnails
Contents