Kelet-Magyarország, 1991. december (51. évfolyam, 282-305. szám)
1991-12-31 / 305. szám
1991. december 31., kedd HATTER Kelet-Magyarország Ember a gáton Nem pecázik, nem lubickol, de szereti a keszeget Dankó Mihály Tiszatelek (KM) — Nagy József tiszateleki gátőr családjával a lakott területtől 2 kilométerre, egy gátőrházban él. A gátőrház körüli óriás fenyőfák szinte elrejtik az épületet. A bejáratot szegélyező, szépen nyírt sövény gondos kézre vall. Haragos kutyaugatás fogad. Az udvaron szénakazlak sorakoznak. Az észak felől lengedező szél szarvas- marhák szagát hozza felém. — Kellenek a kutyák „a kétlábú rókák” — csitítgatja a kijövő háziasszony a nekivadult ebeket. A köszönés és a bemutatkozás ceremóniái után szabódik, férje nincs itthon. Elment a halásszal partra húzni egy csónakot, addig, míg be nem áll a folyó. Boldog feleség Beinvítál. A szobában cserépkályha, a sarokban televízió. Hiába, a civilizáció ide is élér. — Tíz évig a nagyhalászi zsákgyárban dolgoztam. Mikor a férjem bejelentette, hogy kiköltözünk, csak sírtam. Arra gondoltam, mit fogunk itt csinálni mindentől távol... — kezdi mondandóját — ma már nem mennék innen el. Van egy házunk a községben, de ezt a csendet', nyugalmat nem lehet megfizetni. Itt vagyok gondnok a vízügy üdülőjében ..., emellett foglalkozunk háziállatokkal. A gyerekek hamarabb megszokták,' mint én, nem zavarja őket a bejárás. Megerősödtek, szívósak, sokat segítenek, különösen nyáron. Mindenünk megvan itt... Boldog feleség. Az aprójószágok ellátása, a háziasz- szonyi teendők, no meg a vendégek lekötik egész napA gátőr házaspár. ját. Este a televízió és a kötés nyújt szórakozást. Megérkezik Jóska, a ház ura is. Alacsony, „jó karban” lévő fiatalember. Látszik, hogy idejének nagy részét a szabadban tölti. Hamar összeismerkedünk; tiszta lelkű férfi, akit a munkája, a folyó, a természet sze- retete hozott erre a pályára. Tudja, a gátőrség nem tartozik az egyszerű hétköznapi foglalközások közé. Évszakonként változnak — Három éve kerültem ebbe a beosztásba. Azelőtt is a vízügynél dolgoztam, épiA SZERZŐ FELVÉTELE tőbrigádban. Egyik télen elvégeztem a gátőri tanfolyamot, s amikor megüresedett, megpályáztam ezt a helyet. Látszik, szívesen beszél munkájáról. Itt nincs főnök, maga szabja meg a feladatokat, s ha kell, este, vagy ünnepnap is ügyködik. öt kilométeres szakasz az övé, a töltés és a Tisza, benne négy kanyar. . Évszakonként-Válteznak a teendői: tavasszal az áradás figyelése, a különböző műtárgyak festése, meszelése: Nyáron a zsilipkapuk átvizsgálása, folyamkilométer-táblák körbekaszálásá, vakond- túrás-egyengetés, stb. A legtöbb vitája a gátra felhajtó turistákkal van, de sokszor neki kell az itthagyott szemetet is elszállítani, ősszel a „beutazás”, a védmű áttekintése. Télen cserjeirtás, s amikor befagy a folyó, jégmegfigyelés. Olyan „élvezettel” avat be a szakmai titkokba, hogy szinte úgy érzem, együtt sétálunk naplementében a Ti- sza-parton. Irigylésre méltó a kőrengeteg forgatagában élő városlakó számára ez a szabadság ... Csak mosolyog, amikor erről áradozom. Valóban szeret itt élni, a hullámtér erdőrengetegében barangolni, vaddisznó, őz nyomát figyelni. Sokszor a 2 gyerekével együtt indul útnak, nem véletlen tehát, hogy a 16 éves fia és a 12 éves lánya alig várja az iskolaszünetet. Meglátogatják a tyúkólat — Ehhez az életformához hozzátartozik az állattartás. Most is az öt bika, a hat koca és a malacok mellett mindenfajta baromfi megtalálható az udvarban. Szükség van rájuk, a fizetéskiegészítés miatt is — vallja. — Igaz, itt könnyebben kikerül a takarmány is. Szívesen kaszálok, s van egy kis teherautóm, amivel fuvarozom nekik az eleséget. Olyan apróságokkal kell megküzdeni, hogy például 150 csirkéből csak 100 lesz „késérett”, mert elviszi a róka, s néha a sátorozók is „meglátogatják” a tyúkólat. Annyi mindenről mesél, kézenfekvő tehát a kérdés: hogy fér bele mindez egy napba?. Ébredés fél .hatkor, az állátok, ellátása után reg-, geli, • majd a kislányt iskolád ba vinni, bevásárolni, minden reggel bejelentkezni a közppntba, segíteni az. üdülővendégeknek, — mindez szigorú napirend szerint. Szabadideje kevés, de akkor sem szeret horgászni, vagy a folyóban fürödni. Kedvence viszont a finom sült keszeg. Megtalálta a számítását, szeretne nyugdíjaskoráig gátőrként dolgozni. 1 ' Az év polgára Nyíregyháza, (KM) — AIDS-kutató lett az év európai polgára, A La Vie (Az Élet) című folyóirat kezdeményezésére szervezett nemzetközi zsűri Luc Montagnier francia professzort jelölte „Az 1991-es év európaija” megtisztelő címre. Az elismerés annak szól, hogy ő volt az, aki 1983-ban izolálta az AIDS- vírust. Pályaválasztás Nyíregyháza (KM) — Folytatódnak megyénk középfokú oktatási intézményeiben a pályaválasztási rendezvények. A nyíregyházi Művészeti Szakközépiskolában január 7-én és 10- én tartanak nyílt napokat. Hetedikén a képző- és ipar- művészeti tagozat mutatkozik be (kiállítással is), tizedikén pedig a zeneművészeti tagozaton kaphatnak tájékoztatást az iskola iránt érdeklődők. NÉZŐPONT A legfőbb üzenet Balogh József 5 okán sokféleképpen értékelték és értékelik majd az 1991-es esztendőt, de azt hiszem abban nagyon sokan egyetértünk, hogy egyik legrangosabb, legnagyobb hatású eseménye II. János Pál pápa látogatása volt. Már az is azzá tenné, hogy a kétezer éves katolikus egyház feje először lépett magyar földre, ám ennél is nagyobb á jelentősége annak a közösségteremtő erőnek, melyet ittjárta eredményezett. Talán csak a máriapócsi szertartást kell feleleveníteni, ahol a látogatás előtt egymást nehezen viselő, a másikban ellenséget látó ukrán, román, szlovák, magyar miként énekelt egyként a hatszáz tagú énekkarban, hogyan fejezte ki tetszését, amikor a katolikus egyház feje anyanyelvén köszöntötte a misére érkezőket. Terméseztesen legnagyobb hatása a hitéletre volt. A vallásukat gyakorlók erőt merítettek, az ingadozók közül többen újból visszatértek, s nem hívőkből lettek hívő emberek. Épp a napokban hallottam, hogy míg tavaly az egri szemináriumban 32-en tanultak, most duplájánál is többre, 72-re nőtt a létszám, papi hivatások fogantak a látogatás, a várakozás, a felkészülés ideje alatt. Surján László, a KDNP elnöke a látogatás után valahogy így fogalmazott: ez az ország nem ugyanaz, mint IIi János Pál magyar- országi ' látogatása előtt volt: A lelkipásztori vizitnek emberi üzenete van, ami azonban lefordítható • a politika nyelvére-is: bármely oldalon állunk, felelősek vagyunk Magyarországért, a demokráciáért, a szabdságért, és ehhez erkölcsi tartás is kell. A látogatás haszna a világi szférában is mérhetővé vált. Magyarország ezekben a napokban a béke szigete volt a feszültségekkel terhes Európában. A Szentatya legfőbb üzenetét úgy fogalmazták meg Eu- rópa-szerte, hogy az ellentéteken felülkerekedve kell építeni az új magyar otthont, a szomszédokkal karöltve pedig a közös európai házat. Nemzeti összefogást sürgetett a hazai gondok orvoslására, s ennek szolgálatába állította mondanivalójának azt a részét, amelyben noha keresztény Európáról beszélt, nem áldozta fel a keresztény eszméket a keresztény kurzus politikai oltárán. A legtöbbünket, azt hiszem, az lepett meg, ahogyan a fiatalok várták, s fogadták a Népstadionban Krisztus földi helytartóját. Hozzájuk szólt az az üzenete, hogy a külső béklyótól való megszabadulás után a belsőktől is meg kell szabadulni és új szellemmel tekinteni a jövőbe. Nem könnyű e helyen méltatni a rövid, mégis oly sok helyszínt érintő látogatás különböző mozzanatait, mégis ki kell emelni a kálvinista Rómában, Debrecenben tett látogatását, hiszen a nagytemplom nemcsak a magyar protestantizmus jelképe, hanem a magyar nép szabadságküzdelmeinek is. A jelképnél is nagyobb jelentősége volt azonban a hitükért gályarabságra hurcolt protestáns lelkészek emlékére emelt emlékoszlop megkoszorúzásának. Ez fejezte ki már korábban megfogalmazott ama mondatát: a keresztény hitét érő modern támadások közepette ma fokozott jelentősége van az egyháza)ip és az egyházi közösségek közötti nagyobb egységnek. Az izraelita közösség vezetőivel létrejött találkozó is túlmutatott a két vallás néhány vezetőjének rövid együttlétén, hiszen elhangozhatott és a sajtó világgá hirdethette: az emberek lelkiismeretét arra kell nevelni, hogy az antiszemitizmus és a rasszizmus minden formáját Isten és ember elleni bűnúek tekintsék. maaemzetközileg is kieIV melkedő eseménynek "9 értékelhetjük II. János Pál augusztusi négynapos látogatását. A világsajtó írta többek között: a pápa jelentősen hozzájárult Magyarország nemzetközi tekintélyének növekedéséhez és kiemelte hazánk különböző kultúrák találkozópontjaként betöltött szerepét. A másik megállapítás már inkább nekünk szól, ezért megszívlelendőbb: a látogatás jövőre szóló üzenete, hogy a közelmúlt évei után a magyarok értékeljék és tanuljanak is meg élni a szabadsággal. Tárca 4 *tmegy előttem az utcán az óév és jön vele szemben az új. Egyiknek sem köszönök. Az óév rossz volt, az új évet meg nem ismerem. Aztán átmegy előttem az utcán egy vörös szőrű macska, nem torpanok meg, nem fordulok vissza, mert nem vagyok babonás. Különben sem fekete a macska. Viszont jön velem szemben egy párttitkár. Vörös. Visszafordulok, sőt félrefordulok. Nem vagyok babonás. Csak nem tudom, hogy rajta van-e a listán. Szóval sok mindent nem tudok, csak azt tudom, hogy nem vagyok babonás. Viszont a szomszédom a Stoha- nek cefetül hisz a babonában. Azt mondja nekem újév napján: — Szomszéd úr magának van tyúkja? Mert ha van, akkor azt ezen a napon a karácsonyi asztal morzsájával kell megetetni. — He? — kérdeztem ezzel a tisztára új és alig használt (hároméves) úri modorommal. Mi köze magának az én magánügyeimhez. Ha van is tyúkom, az az én tyúkom, de nem egy olyan buta liba, hogy beérné a karácsonyi asztal morzsáival. Az én tyúkomat nem morzsával kell tömni. Pénzzel. — Szomszéd úr — mondja Stohanek — ki beszél itt libáról és tömésről? — Azt hittem, hogy arra céloz, hogy momentán futok egy tyúkkal. — Te jó ég. Hát maga még bír futni? — Ha kergetnek. De hagyjuk. Ha nem a pipimről van szó, akkor mi a frászt akar a karácsonyi asztal morzsáival. — Semmit. De azt tartja a néphit, hogy ha újévkor a baromfiakat a karácsonyi asztal morzsáival megetetik, akkor egész évben úgy tojnak mint a bolondóra... — A bolondóra üt és nem tojik. — Ne szakítson félbe. Szóval a tyúkoknak morzsát, az embernek fánkot. Az embernek újévkor azért kell fánkot sütni, hogy a szerencséje úgy dagadjon egész évben, mint a fánk tésztája ... Pardon ... Jó ez a kisüsti. Aki újévkor kisüstit iszik az egész évben csak kisüstit iszik. — De nem nálam. Én nem vagyok babonás. — Azért nem árt ha most főz egy kis kukoricát. Tudja aki újévkor kukoricát főz, annak nagyszemű búzája terem majd. Ez most aktuális. Ha visszakéri és visszakapja a földjét. Ácsi. Leállítom a szomszédot, köblöm vele, hogy bérházban lakunk, tyúkot nem tartok, fánkot nem sütök, kukoricát meg azért nem főzök, mert nincs ára a búzának. így aztán töltök még egy-egy kupicával és hozzálátok a mosogatáshoz. — Megörült? — lök félre a mosogatótól Stohanek. Egész évben mosogatni akar? — Akar a frász, de muszáj. — Miután elmosogatom a mosatlant, fogom a szemetest és viszem. 4 llj — kiált rám a szomszéd. — Aki újévkor kiviszi a házból a szemetet az kiviszi a szerencséjét... Ez mellbevág. Nem vagyok babonás, de a szemetesvedremet leteszem. Kiviszem helyette a Stohanek urat a szomszédom. Hogy ennek mi lesz a következménye, nem tudom. Lehet, hogy nem látom többé. Lehet, hogy van olyan babona, hogy aki újévkor kiteszi a szomszédja szűrét, nem látja többé. Ebben szeretnék hinni. Karácsonykor harminchármán ebédeltek Nyíregyházán a városi önkormányzat Sóstói úti („Gyivi”) népkonyhájában. A jegyeket a megyeszékhelyi Családsegítő Központtól kapták. HARASZTOSI PÁL FELVÉTELE Seres Ernő A babona
