Kelet-Magyarország, 1991. december (51. évfolyam, 282-305. szám)
1991-12-21 / 299. szám
1991. december 21. Törékeny demokráciánk Baraksó Erzsébet 2^ ssznemzeti érde■ J künk, hogy az or- szágban demokrácia legyen. Össznemzeti érdek elvileg nem sajátítható ki pártérdeknek, viszont a demokrácia nem lehet független a politikától, és a politika a pártok ügye. Demokráciánk, amint tapasztalhatjuk, eléggé törékeny még és békételen. Vajon szűkebb hazánkban, Sza- bolcs-Szatmár-Beregben miként látják a demokrácia kibontakozásának esélyeit a parlamenti pártok itt működő szervezetei? Lapunkhoz írásban eljuttatott állás- foglalásaik lényegét az alábbiakban adja közre a krónikás. A Magyar Demokrata Fórum helyi választmánya szerint a demokrácia jelenleg születőben, formálódóban van, intézményrend- szere.most épül ki, és egyebek között azért nehéz az építkezés, mert a régi intézményi struktúra védi magát — amit lehetővé tesz a még nem teljesen demokratikus jogrendszer —, másrészt a szakértelem a régi struktúra működtetéséhez van meg, s az új, demokratikus intézmények szereplőinek is most kell felvértezniük magukat ismeretekkel, viselkedési modorral, etikával. Nehezíti a demokrácia kiteljesülését, hogy a politikai pártok mindegyike úgy viselkedik, mintha már tökéletes demokrácia volna, illetve vannak, akik a visszarendeződésnek örülnének, ha nekik nem sikerült Európába juttatni az országot, ne sikerüljön ennek a rendszernek sem. Kisgazdapárti helyi vezetők úgy vélik, az is akadályozza a demokrácia kibontakozását, hogy általában divatossá vált bizonyos kérdéseket becsomagolni a jogtudomány, a történelem, a filozófia köntösébe, legyenek azok minél bonyolultabbak, talán céltudatosan azért, ne érthessék meg azokat az egyszerű emberek. Szerintük ezt igyekeznek alkalmazni azok, akik nem az igazság útján járnak. Az igazságot kell napfényre hozni, láthatóvá és érthetővé tenni minden ember számára. A kereszténydemokraták arra hívják fel a figyelmet: most egy nagyszabású történelmi kísérletet kell lefolytatnunk, s nincs más választásunk, mint azt sikerre vinni. Komoly lehetőségünk van erre, s ez nagymértékben a mindeddig megnyilvánuló állampolgári bölcsességnek és türelemnek is köszönhető. Ahhoz, hogy a fiatal demokrácia megerősödjék, a legfontosabb a jogállamiság szempontjainak érvényesülése, valamint a szociális biztonság feltételeinek kialakulása. Fogékonnyá teheti a társadalmat a szélsőséges megnyilvánulásokra több probléma, például a szegénység, a munkanélküliség — e kérdések kezelése mértékadó és mértéktartó politizálással lehetséges. Ilyen nehéz helyzetben ez a párt a béke és a nyugalom jeleit szeretné képviselni. A Szabad Demokraták Szövetségének az az álláspontja: a demokrácia soha nem bevezetett, felülről ránk kényszerített, hanem választott, akart és emberi játékszabályrendszer, ennél fogva nyitott és fejleszthető. A demokrácia megegyezés az emberek között, önző vágyak korlátok közé szorítása, a konfliktusok felismerése, nyilvános megvitatása, írott és íratlan szabályok szerint. A gyakorlatban akkor alakul ki, ha mindannyian teszünk hozzá és nem veszünk el belőle. Békés demokráciánk akkor lesz, ha felemeljük szavunkat az alkotmányos demokráciát fenyegető jelenségek ellen, ha azon leszünk, hogy türelmetlen, kirekesztésre törekvő, tekintélyelvű hatalmi csoportosulások ne tegyék holt betűvé a köztársaság alkotmányát, szabad polgárok és ne új urakat szolgáló alattvalók legyünk. Szocialista párti vezetők véleménye: demokrácia akkor lesz, ha feltételeit nem kell egy chartában megfogalmazni. És persze akkor, ha a charta nem válik hazánkban üggyé, politikai választóvonallá hatalom és polgárai között. Ha természetes lesz bármely civil közösség működése. A kirekesztés hiánya, a szakmaiság, a párbeszéd, az érdekegyeztetés, a jogbiztonság, a kiszámíthatóság fogja érzékeltetni az emberekkel, hogy demokráciában élnek. És nem lesznek passzívak, ha azt tapasztalják, van beleszólásuk az őket érintő kérdésekbe. Az igazán működő demokrácia kézzel fogható jele a második szabad választás lesz, ha megtapasztalhatja az ország, hogy nemcsak rendszert, kormányt is lehet váltani, békésen és demokratikusan, ha a jelenlegivel elégedetlen. A fiatal demokraták úgy ítélik meg, a politikai intézményrendszer viszonylag stabilnak mondható, veszélyt az jelez, hogy némely kormánypolitikus a nyugodt erő képviselete helyett ideges- nek'látszik. Úgy vélik, a kormány fél a felgyülemlett szociális indulatoktól és saját gyengeségétől, s a konfliktusok nyílt felvállalása helyett azok áthárítására törekszik. Ezek a jelek arra utalnak, hogy valódi demokrácia, tehát az alulról jövő kezdeményezések szabad érvényesülése helyett újra egy, a mesterségesen megosztott társadalom fölött pökhendien basáskodó, osztogató-fosz- togató államhatalom kialakításán mesterkedik. Bízzunk abban, hogy felülkerekedik az ésszerűség és a nyugodt erő — amiért a Fidesz, mint mondják, mindent megtesz. C súnya politikai csa- ‘ tározások, vádaskodások tapasztalhatók olykor országos szinten, gyakran az országos sajtó hasábjain. Sokszínű megyénkben is a politikai paletta, ám itt, a szűkebb hazában mintha kevesebb volna a szélsőséges megnyilvánulás, aminek örülhetünk. Lehet, hogy ez a halmozottan hátrányos helyzetű régió tengernyi gondja miatt van így. Térségünk érdekében valóban az volna a szerencsés, ha érvényesülni tudna az együttes gondolkodás, beleértve azt, hogy a nézetek másságának kölcsönös tiszteletben tartása vezethet konszenzusra minden fél részéről — és mindannyiunk javára. Egy vajai felmondás és ami mögötte van Alkotóotthon vagy kiállítás? jelent első számát, valamint az első három szám kéziratos anyagát az elhárítás elkobozta, eltűnt az anyag. Egy kis része, amelyik Molnár Mátyás magánlakásának padlásán véletlenül megmaradt, a múlt esztendőben került fel a Művelődési és Közoktatási Minisztériumba az államtitkár úr kérésére. Ugyanakkor a Budapesten élő és az alkotószobát korábban igénybe vevő írók, költők azzal fordultak Andrásfalvi Bertalan művelődési miniszterhez, hogy az alkotóotthont ismét működtetni kellene. ▲ ▼ ▲ — A vajai múzeum vezetője a tavaszi, polgármesteri hivatalban elhangzott kérésnek a mai napig nem tett eleget. Hozzátartozik még ehhez, hogy mind a polgármesteri hivatal, mind a művelődési miniszter azt kérte: a volt múzeumigazgató gyermekét, Molnár Sándor történelem szakos pedagógust alkalmazzuk, hiszen ő gyermekkora óta ismerte az alkotóotthon működését, magukat a művészeket is személyesen. — így került sor arra, hogy Asztalos János szerződéses munkaviszonyát ez év december 31-ével megszüntettem, miután az igazgatók, illetve tudományos dolgozók, szakalkalmazottak kinevezése az én megyei igazgatói hatáskörömbe tartozik — folytatta Németh Péter. Erre az állásra kerül kinevezésre január 1 -jé- től Molnár Sándor. A vajai múzeum igazgatójának, Varga Bélának azonban lehetősége van a múzeum fenntartását szolgáló létszámára Asztalos Jánost bármikor alkalmazni. Azzal a létszámmal ő gazdálkodik. — Ami a kiállítást illeti: a vajai múzeum eme elképzelését a magunk részéről eszmeileg támogatjuk. Sajnos, sem a vajai múzeumban, sem itt, a Szabó Ics-Szat már-Be reg megyei múzeumban nincs olyan '56-os anyag, amiből mi egy kiállítást tudnánk készíteni, de az eredeti elképzelésekben is az szerepelt, hogy az országos történetet mutassuk be. Erre országos intézmények volnának megfelelőek. Gondolok itt a Magyar Nemzeti Múzeum vagy a Hadtörténeti Múzeum gyűjteményanyagára. Úgy tudom, a Hadtörténeti Múzeumot megkeresték, azonban ők anyagi nehézségek miatt elzárkóztak egy '56-os állandó kiállítás megrendezésétől. Velem a Honvédelmi Minisztérium egyik ezredese írásban is közölte, hogy jelen pillanatban a HM-nek, illetve a Hadtörténeti Múzeumnak nincs lehetősége egy kuruc korszakot bemutató állandó kiállítás mellett 1848—49-et, illetve 1956-ot bemutató állandó kiállítás megrendezésére. Erre egyébként a volt úttörőmúzeum épülete sem volna megfelelő, hiszen rendkívül kis alapterületű, a vajai önkormányzat tulajdonát képezi, tehát először az ő beleegyezésüket kellene megszerezni. Ennek azonban több milliós kihatása lenne, hogy azok a gyerekek, akik most ott tanulnak a diákotthonban, másutt folytassák tanulmányaikat. — A vajai múzeum azonban bármikor vállalkozna egy 1956-os kiállításra. Úgy gondolom, az volna talán a legcélszerűbb, ha a Hadtörténeti Múzeum valamelyik 56-tal foglalkozó vándorkiállítását lehoznák, hiszen a vajai múzeum központi épületében van egy olyan kiállítási termünk, ahol a kiállítás akár fél éven keresztül is bemutatható lenne. De ez a múzeumigazgató úrnak és a Hadtörténeti Múzeum parancsnokának a közös megegyezésén múlik. Balogh József ,,Az elmúlt rendszerben gyakran üldöztek 1956-os tevékenységemért, de az állásomtól nem fosztottak meg. Most megtörtént.” Ezekkel a szavakkal kezdte a munkahelyének elvesztéséről szóló panaszát Asztalos János nyugdíjas pedagógus, aki az elmúlt években hatezer forintos nyugdíja mellett a vajai Vay Ádám Múzeum dolgozója volt. Szerinte munkájával elégedettek voltak, december 31-ével mégis megszüntetik munkaviszonyát, s egy fiatalembert vesznek fel helyére. Az elbocsátást annak tudja be, hogy a Rákóczi-szabad- ságharc emlékeit reprezentáló kastélymúzeum melletti két épületben — ahol most tanyai diákotthon, illetve úttörőmúzeum működik — emlékkiállítás létesítését szorgalmazta az 1848—49-es, illetve az 1956-os forradalom és szabadságharc szellemiségének hirdetésére, tudatosítására, erősítésére. ▲ ▼ ▲ Elmondta azt is: a munka- viszony megszűnését azután közölte vele dr. Németh Péter megyei múzeumigazgató, hogy az 1991. október 23-i ünnepségen a kitüntetettek nevében mondott köszönetében megemlítette a tervezett vajai 1956-os kiállítás sorsát, a terv kudarcát, mellesleg sorstársai vastapssal szavaztak a kiállítás megnyitása mellett. Elmondta még a 66. évében járó Asztalos János, hogy 1990 júniusában Göncz Árpád is egyetértett e kiállítás létrehozásával, pártfogolta az ügyet Für Lajos, dr. Rázsó Gyula, dr. Korsós László és dr. Virágh Pál köztársasági megbízott, aki Antall József miniszterelnök egyetértő jóváhagyását is elnyerte a kiállítás ügyéhez. Asztalos János szerint elküldésével nem csak tőle szabadul meg a múzeum, nem kísért tovább 1956 szelleme sem. Mindezt arra alapozta, hogy 1991. január 11-én dr. Németh Péter úgy fogalmazott: „Egyesek be akarják csempészni a vajai ősi falak közé 1956-ot. 1956-ról csináljanak kiállítást a pestiek, hiszen ők csinálták 1956-ot. Egyáltalán, mit keres 1956 a magyar nemzeti hagyományok sorában?” ▲ ▼ ▲ A panaszt megismertettük Németh Péterrel. — A levélíró bejelentése nem fedi a valóságot. 1991 áprilisában Vaja képviselő- testületének ülésén fogalmazódott meg először — ott szóban, később a polgármester úr levélben is megkeresett —, hogy szeretnék az 1965-ben megindult, nagyon szép sikereket felmutató vajai alkotóott: hon működtetését felújítani. Ennek az alkotóotthonnak volt egy öttagú vezetősége, amelyik évről évre eldöntötte a kérelmek alapján, hogy kinek biztosítanak megfelelő anyagi támogatás mellett egy-két heti, akár egy hónapos pihenést, az alkotómunka feltételeinek megteremtését. Itt született meg a vajai modern képtár vagy a vajai múzeum irodalmi kéziratos anyaga. — A 70-es évek elején az alkotóotthon a belső elhárítás figyelmét is felhívta magára, és Molnár Mátyás, az 1982- ben tragikusan gyorsan elhunyt múzeumigazgató ezért súlyos meghurcoltatásban részesült. Többek között a Forrás című folyóirat már kinyomtatott, de még meg nem _____________ ________________________ ß %eíet-Magyarország hétvégi meCíéf&te \ 7
