Kelet-Magyarország, 1991. december (51. évfolyam, 282-305. szám)

1991-12-02 / 282. szám

HATTER Vakvágányon a végkielégítés (1.) Törvény kontra kollektív szerződés? Nyíregyháza (KM —Szőke Judit) — A végkielégítés nem is olyan rég«» még a szűk vállalati vezető elit pri­vilégiuma, hivatalosan elis­mert kiváltsága volt. Nagy számok röpködtek a levegő­ben, de olykor valóságosan is hatalmas összegek kerül­tek bizonyos vezetők zsebé­be. A viszonyok megváltozá­sával a pletykatémákból a felháborodás tárgyává lett végkielégítés „helyére ke­rült” azzal, hogy 1991 októ­berében a törvényi szintű szabályozás szintjére emel­kedett Vagy lehet, hogy ez sem végleges, megnyugtató meg­oldás? Lehet, hogy a jogal­kotó és a jogalkalmazó nem ugyanabban az országban él? Dr. Sarkadi Erika ügy­véd előtt a Munka Törvény- könyve, a Magyar Közlöny 116. száma, az átalakulási törvény, és gondolatban számtalan kollektív szerző­dés ... O Milyen előzményei van­nak a végkielégítés törvényi szabályozásának ? Hatályon kfyiil — Első ízben egy 1989-es MT-rendelet szabályozta, mely lehetővé tette azt, hogy a munkáltató a dolgozó ré­szére munkaviszonyának a munkaikör megszűnése foly­tán történő megszüntetése esetén végkielégítést fizessen akkor, ha ott a dolgozó lega­lább tíz évet eltöltött. E jog­szabály szerint a végkielégí­tés összege függött nemcsak a munkaviszonyban töltött időtől, de a munkakörtől is, és felső határa igen magas összegben, az átlagkereset huszonnégy szeresében volt Dr. Sarkadi Erika HARASZTOSI PÁL FELVÉTELE meghatározva E szabályozás keretszabályozás volt, a munkáltatóra bízta, hogy a kollektív szerződésben ren- delkeznek-e erről. Az év ele­jén ezt a jogszabályt hatá­lyon kívül helyezték. Mosta­náig a végkielégítések a ko­rábban kötött kollektív szer­ződések alapján kerültek ki­fizetésre. Ez év októberében e levegőben lógó intézményt szabályozták, része lett a Munka Törvényikönyvének. O Szakmai szempontból milyennek ítéli meg ezt a friss jogszabályt? Ad-e — hivatásának megfelelően — kielégítő választ a társadal­mi-gazdasági folyamatokra? — A törvényalkotók fel­tehető szándéka az volt, hogy a jogszabályban felsorolt fel­tételek fennállása esetén a munkaadó köteles legyen en­nek kifizetésére. Nevezete­sen, ha a dolgozó munkavi­szonya a munkáltató fel­mondása, vagy jogutód nél­küli megszűnése esetén szű­nik meg, a dolgozót a vég- kielégítés megilleti. Kikény­szerítése céljából a jogosult­ság fennállása esetén mun­kaügyi vitát indíthat. Ez va­donatúj a korábbiakhoz ké­pest, mely szerint a munka­ügyi vita csak akkor volt kezdeményezhető, ha a mun­káltató a jogszabály adta keretek közt megkötötte a kollektív szerződést. Ez pe­dig a munkaadónak egy csőd szélén álló vállalat esetén csak púp volt a hátán, nem biztos, hogy szívesen vállalt a meglévő vállalati tartozá­sai mellé újabb, a dolgozó­val szembeni fizetési kötele­zettségeket. Belső szabályozás O Kivéve, ha a vezetőt közvetlen, személyes érde­kek motiválták... Tapaszta­lataim szerint sokan sokféle­képpen értelmezik és alkal­mazzák ezt a tömegeket érintő jogszabályt. — Nagyon sok féLreértés van a törvénynek a kollektív szerződéshez való viszonya körül. Szakemberek is vitat­ják, hogy a jövőben a tör­vény, vagy a kollektív szer­ződés alapján kell-e fizetni a végkielégítést, illetve, hogy egyáltalán rendelkezhet-e ettől eltérően belső szabály­zat. Véleményem szerint té­ves az a köztudatba átment felfogás, hogy a végkielégí­tésre vonatkozó jogszabály hézagpótló jellegű, vagyis a dolgozót a törvény szerint il­leti meg a végkielégítés, ha nincs kollektív szerződés. Ha viszont az létezik és kedve­zőbb a dolgozóra nézve, ak­kor nem a törvény, hanem ez a bizonyos belső szabá­lyozás az irányadó. O Mi az ön véleménye er­ről? — Véleményem ezzel el­lentétes. A kollektív szerző­désben a törvény rendelke­zéseitől eltérni nem lehet, mivel e törvény nem tartal­maz olyan felhatalmazást, hogy munkaviszonyra vonat­kozó szabály (értsd kollektív szerződés) itt eltérően ren­delkezhet. Márpedig a Mun­ka Törvénykönyvének álta­lános rendelkezései szerint a kollektív szerződés annyiban térhet el a törvénytől, amennyiben az az eltérést kifejezetten megengedi. A végkielégítésre vonatkozó törvény kötelezően alkal­mazandó jogszabály. Ez nemcsak az előbbiekből kö­vetkezik, hanem a törvény konkrét rendelkezéseiből is. Például maximálja a végkie­légítés alapjául figyelembe veendő egyhavi átlagkerese­tet (ezt a minimálbér ötszö­rösében határozza meg). A törvénynek az volt a másik célja, hogy a kifizetések ösz- szegét maximálja. Jogutód nélkül O Tegyük hozzá: elég szűkmarkúan — most, hogy tízezreket érint. — Az is vi­tatott, hogy az érvényben lé­vő kollektív szerződések esetén annak lejártáig asze­rint kell-e eljárni és azt kö­vetően kell alkalmazni a tör­vényt, vagy a törvény ha­tályba lépésének időpontjá­tól figyelmen kívül kell hagyni az egyébként érvé­nyes kollektív szerződések eme rendelkezéseit. — Álláspontom szerint a második értelmezés a helyes, hiszen a törvény a benne foglalt rendelkezéseinek al­kalmazását a hatályba lépést követően közölt felmondás­hoz, jogutód nélküli megszű­néshez köti. Ettől eltérést még a kollektív szerződé­sek vonatkozásában sem en­ged. Következik: Kijátszani a dolgozót? 1 nyírbátori telefinszámok Nyírbátor (KM) — Tizen­egyes helyett 81-el kezdőd­nek a jövőben a nyírbátori telefonszámok — tudtuk meg a Magyar Távközlési Vállalat Debreceni Igazgatóságán Szél György osztályvezetőtől. A változásra azért került sor, mert Nyírbátor egész kör­zetét Nyíregyházához csatol­ják, afiol, mint ismeretes, szintén vannak hívószámok, amelyek 11-gyei kezdődnek, tehát azonosság fordulhatna elő. A város telefonvonalai, illetve állomásai már jelen­leg is hívhatók az új, tehát 81-gyei kezdődő számon, tá­jékoztatta lapunkat az üze­meltetési osztály vezetője, de egyelőre — a régi — 11 -es jellel is kezdődhet a tárcsá­zás nyírbátori szám hívása­kor. Nyíregyháza (KM) — Igen nagy volt a forgalom Szom­baton a nyíregyházi Korá­nyi Frigyes utcai piacon. Fe­nyőfák, örökzöldek és pezs­gők is jelezték, hogy meg­kezdődött a karácsonyi vá­sár. ; Tojást csak négy helyen le­hetett kapni. Két helyen ol­csón, „mindössze” hét fo­rint ötven fillérért adták da­rabját. A harmadik helyen nyolc, a negyediken kilenc forintért kínálták a tojást. A 9 forintos szemre nem volt nagyobb és jobb, mint a 7,50- es. A sütőtök kilójáért 15 fo­rintot kértek. Bőségesen volt banán 70 és 90 forint közt. Zöldségből és almából is bő­séges volt a kínálat — elfo­gadható áron. Pap os is pályázott Burkolat az utakra ß aratom országjáró, a munkája miatt sokszor autózik. Nemrégiben is ezt tette. Éppen a hortobá­gyi úton falta a kocsija a ki­lométereket, amikor észre­vette, hogy az úttest jobb oldalán egy nyugati rendszá­mú kocsi áll, felhajtott mo­torháztetővel. Kissé feljebb emelte lábát a gázpedálról, mert ilyenkor nem árt az óvatosság. Alig, hogy ezt tet­te, a lerobbant utó vezetője kilépett járgánya takarásá­ból és integetni kezdett. Ba­rátom segítőkész ember, így megállt.. Az idegen igen-igen tört magyarsággal ecsetelte hely­zetét. Végül kiderült, elfo­gyott a benzin, enélkül pe­dig még az amerik&s csoda­masinák sem képesek elin­dulni. Az én jószívű bará­tom elmagyarázta a bajba­jutottnak, hogy a közelben van egy jókora benzinkút, ahol segíthet magán. Ám ez nem nyugtatta meg, teátrális jelenetek között tudatta, hogy pont nincs nála pénz, így nem tud tankolni. Viszont rajta van az aranygyűrűje, és ezt szívesen áruba bocsájta­ná, mert igen sürgős az út­ja. Lehetett alkudni, mondott is egy árat, de ez nem nyert. Barátomnál nem volt annyi pénz, csak két ezres. Végül egymás tenyerébe csaptak, tulajdonost cserélt a lóvé, és az ékszer... Nem csinált rossz vásárt, és meg segített is — gondol­ta barátom, miközben bele­taposott a gázba, otthagyva a szintén elégedettnek lát­szó alkalmi üzletfelét. Da esek motoszkált benne va­lami, mert a közeli városba érve beugrott az áruház óra és ékszer osztályára, hol kétséggel vették szemügyre az aranygyűrűt. m^özölték vele, hogy nem Qt, minden arany ami fénylik. Ez bizony réz. Miközben hallgatták a szto­rit, bólogattak, hiszen ismert volt a történet. Nem a bará­tom volt az első, akit átke­reszteltek, azaz bepaliztak. így aztán ne csak a törpék­től óvakodjunk, hanem az al­kalmi aranyárusoktól is, még akkor is, ha nyugati rendszám van az autójukon. Papos (KM —R. J.) — Az elmaradott térségek felzár­kóztatásáért létrehozott ál­lami pályázati rendszer pénzösszegeket irányoz elő többek között megyénk te­lepüléseinek támogatására. A központi döntés alap­ján elnyerhető hozzájárulás — önerős kiegészítéssel — a helyi infrastruktúra fejlesz­tésére, valamint munkahely- teremtésre fordítható. Köz­ségeink közül Papos is pá­lyázott és tudomásunk sze­rint részesült is a keret­ből. Az összeg nagyságáról, de főleg felhasználásáról kérdeztük Kállay Tibor polgármestert. — Lényegében két pályá­zatot nyújtottunk be, de az egyiket, amiben a ravatalo­zó megépítéséhez kértünk elutasították. A másikra, amit útépítés támogatására adtunk be, közel másfél millió forintot kaptunk. — Ez azt jelenti, hogy az önkormányzatnak ugyan­ennyit elő kell teremteni és az a közel hárommillió fordítható az úthálózat fej­lesztésére. Az összegből községünk egy térségének közlekedése tehető kulturál­tabbá. Befejezzük belőle az Arany János utcát, illetve a Dózsa György utcát látjuk el úgynevezett stabilizációs útalappal és erre kerül az aszfaltburkolat. Megjegy­zem, ebben az évben már végeztünk útépítést, a Jó­zsef Attila utcát és az Arany János utca egy részét tet­tük rendbe. Ezekhez azon­ban nem volt állami támo­gatás, a munkát a község saját erejéből finanszíroz­ta. Ebből is látható, hogy az elmaradt térségben lévő települések igenis szorgal­mazzák a felzárkózást és nem mindenben várnak központi segítségre. Expo-Mikulás Kovács Éva 4 lig várom a decem­ber 5 -ét. Nem a Mi­kulás miatt, hanem azért, mert azt remélem, így vagy úgy, de a fenti időpontra valamilyen mó­don, jobbra vagy balra, pro avagy kontra, de végre eldől az EXPO ügye! Mert el kell végre dőlnie, ha nem akarjuk, hogy raj­tunk röhögjön a világ. A BIE, a Világkiállítá­sok Nemzetközi Irodája december 5-én tartja vég­rehajtó bizottsági ülését, melynek határozata alap­ján december 12-i közgyű­lésük elé terjesztik a ma­gyarországi EXPO ügyét. December 5-re tehát mindennek ki kell derül­nie. Közöttük a leglénye­gesebb kérdésekre határo­zott választ vár a nagy te­kintélyű testület, melynek tagjai a helyszíntől a fi­nanszírozásig szeretnének világos, tiszta képet látni. Magam is valami ilyes­mit szeretnék. Egyértelmű választ, őszinte feleletet kapni arról, hasznos-e, jó-e, kell-e nekünk az EXPO, mit mutatnak a számítások, hogyan véle­kednek a szakemberek, mi a jó és mi a rossz ebben az egészben. Az már biztos, szorít az idő. Túl sok energia és sok-sok hónap már rég el- fecsérelődött végeláthatat­lan polémiákkal, ellen­ségeskedéssel, szócséplés- sel. Ember legyen a tal­pán, aki ma tisztán lát, hiszen az észérvek, a lo­gika helyett többnyire az ellenségeskedés, a politi­kai háborúskodás uralta EXPO-ügyben (is) a tere­pet. Csoda hát, ha ma alig van, aki bizton tudná, lesz vagy nem lesz, s ha igen, vagy éppen nem, mire, miféle haszonra vagy ép­pen mekkora kárra szá­míthatunk ...? £ zért várom hát — úgy gondolom, nem egyes-egyedül a de­cember 5-öt. Dőljön el végre, rendezzünk-e vi­lágkiállítást, s akkor fog­junk hozzá mihamarabb a munkához, vagy fogadjuk el, túl nagy nekünk a falat, s essünk neki a dol­gos hétköznapoknak! Van tennivalónk EXPO nélkül is... Kommentár _________________ Pezsgőtabletta Tóth Kornélia / ndokolatlanui is kap­kodjuk a pirulákat, ha megfájdul vala­mink. A hazai gyógyszer- fogyasztás mennyiségét, az emelkedés ütemét a szak­emberek aggasztónak íté­lik és e folyamat megállí­tását, de legalábbis mér­séklését segíthetné a de­cember elsején életbe lé­pő új gyógyszerrendelés. De nem elég a tabletta­szedés mérséklése, egyál­talán nem közömbös, mi­lyen készítményektől vár­juk szervezetünk működé­sének javulását. Ezért volt tanulságos az a beszélgetés, emelget nemrég a televízió I-es csatornája közvetített A pezsgőtablettáiról ismeri Pharmavit vezérigazgató­ja, dr. Somody Imre és egy gyermekgyógyász mondta el tapasztalatait a hazai láz- és fájdalomcsillapítók népszerűségéről. Az amidazofen, illetve a szaliciles származékok mel­lett a Paracetamol pezs­gőtabletták már sokkal job­ban igazodnak az egész­ségügyi szemlélet mai kö­vetelményeihez, kevesebb mellékhatással kell meg­küzdeni a betegnek. Nem elhanyagolható, hogy köny- nyebb a gyerekeknek ■ is bevenni a gyógyszert, azaz meginni az üdítőnek tűnő, feloldott pezsgőtablettát. Noha a szakemberek tel­jesen egyetértettek abban, hogy kötelesek a legkor­szerűbbel gyógyítani' a be­tegeket, azért elhangzott az is: a korszerű még most is drága. Annak ellenére, hogy éppen a napokban csök­kentette igen jelentős mér­tékben a Pharmavit a pezs­gőtabletták árát, s most már receptre is felírhatja az orvos. Viszont a fájda­lom- és lázcsillapítók túl­nyomó többségét ki-ki be­szerezheti a patikában, s ezért csak ritkán keresik fel a doktort. S amikor vá­lasztani kell, rendszerint, a már ismert, olcsóbb, de egyszersmind korszerűtle­nebb készítmény kéri a be­teg. £ lismerem, fontos meg­ismertetni az embe­reket az egyes gyógy­szerek tulajdonságaival, de figyelmen kívül hagyni a realitásokat dőre dolog. Amíg a megélhetés nehéz, nem az eszén, a zsebén le­het „meggyőzni’’ minden­kit. Még Nyugaton is igy tettek az ólommentes ben­zin árával... „Olcsó” tojás, drága 1 Rézkeresztelő

Next

/
Thumbnails
Contents