Kelet-Magyarország, 1991. december (51. évfolyam, 282-305. szám)
1991-12-19 / 297. szám
1991. december 19., csütörtök HATTER Kelet-Mag varország 3 Elolvadt biztosítási díj Csak az avult értéket fizetik A (elvétel a tűz másnapján készült, amikor csak a romok maradtak. cselényi György felvétele Tiszadob — Nyíregyháza (KM — M. Cs.) — Kenyérre lehetett volna kenni a karvastagságú vasrudakat, amelyek a rettentő hőségben úgy megolvadtak, mint a vaj. Mire idén augusztus 11-én, éjszaka a tűzoltók kiértek a tiszadobi hűtőházhoz, már különösebb oltanivalójuk nem akadt Porrá égett az egész, csak elszenesedett romok maradtak. A tűzeset kárügyének rendezése miatt vita támadt a tulajdonos nyíregyházi Minőségi Zöldség Gyümölcs Kereskedelmi és Feldolgozó Kft és a Hungária Biztosító Rt. megyei igazgatósága között. — A helyi téesz által lerobbant hűtőházat a tavasz- szal vettük meg, felújítottuk és az egészet felértékeltettük — nyilatkozta Szakács Béla, a kft. ügyvezető igazgatója. — A miskolci szakértői vélemény szerint 65 -millió forintot ént a hűtőház. lúlérté kelés? Ebből az értéktelenebb részt 14,2 millió forint értékben apportként bévittük a Friss Gyümölcs Kereskedelmi Kft.-be. Még a nyár elején egy avartűz nyomán úgy döntöttünk, megkötjük az épületre a biztosítást. A Hungária Biztosító Rt. megyei igazgatóságának munkatársa kint járt a helyszínen, és július 27-én megkötöttük a biztosítást 71 millió forintra. Ezért évi 120 ezer forint díjat kell fizetnünk. — Augusztus 11-én leégett és használhatatlan lett a hűtőház — folytatta a társaság vezetője. — A tűzoltóság és a rendőrség lezárta az ügyet, ismeretlen eredetű a tűz, és nem állapítható meg szándékosság, kaptuk a határozatot. Bejelentettük a kárigényüket. A biztosító viszont nem akart fizetni. Elkezdték vizsgálni a tűzesetet, — mondták, hogy rosszul kötöttük meg a biztosítást, túlbiztosítás történt, az épület nem ért, 50 milliót, ennyi volt az álló- és forgóeszköz biztosítása. Felhozták, hogy az épületet a tiszadobi téesztől áfával együtt ötmillióért vettük. Egyszóval kibúvókat kerestek és különböző szakértői véleményt hoztak, mely szerint újjáépítési költség 22 millió, mivel a szerződés szerint az avult értéket fizetik, adnak 5 milliót, meg ha a többi papírt is bemutatjuk, talán még ennyit. — Ha ötmilliót akarnak fizetni, akkor miért nem ennyire szabták meg a biztosítás díjösszegét? — kérdezte Szakács Béla. — Amikor fizetni kellett a biztosítás összegét, akkor minden rendben volt, mikor bekövetkezett a káresemény, akkor már csökkentik az ösz- szeget. Mi hosszú távra kívántunk berendezkedni Ti- szadobon, 100—150 embernek ígértünk munkát, munkahelyteremtő támogatást kívántunk igénybe venni, paradicsomot, paprikát kívántunk termeszteni, 118 hektáron a gyümölcsös betelepítése már részben megtörtént. De ennyi pénzből semmit nem tudunk kezdeni. Csökkentik az összeget A Hungária Biztosító Rt.- nél Szász Sándor megyei igazgató és Gyenes László műszaki szakértő mondta el a HB álláspontját. — A hűtőházat nem mi értékeltük 70 millióra, ezt a kft. ügyvezetője diktálta be. Ügynökünk természetesen kiment a helyszínre megnézni, valós ingatlanról van szó megfelel-e a tűz- és vagyonvédelmi előírásoknak. A biztosítás megkötésekor az ügyfél olyan összeget diktál be, amelyet akar, ezután számoljuk a biztosítási díjat. Az első káreseménykor derül ki, megfelelő összeget számolt, vagy alul-, illetve túlbiztosított. Szerintünk most utóbbi történt, hiszen az ötmilliós épületnél az áfát visszaigényelték és a felújítási költség 1,7 millió forint volt. Hütöház beívelt per — Űgynevezett káridőpon- ti avult értékben fizetünk és már átutaltunk a kft.-nek 9 338 000 forintot. Ez az épületkár, egy külső szakértő kft. 1991 augusztusi ár- szinten készítet költségvetéséből számfejtettük a szerződés szerint járó avult értéket. Ebbe a bontási költség is beletartozik, valamint néhány fogyóeszköz, a felvásárolt barack és a göngyöleg egy része. A kft. az idegen vagyon kártérítésétől elzárí kózik. A szerződés szerint rendezzük az idegen tulajr donban keletkezett kárt is a biztosítási összegig. Ezenkívül, ha megkapjuk a többi göngyöleg és csomagolóanyag bizonylatait, akkdr annak is rendezzük a kárát. Sokakban felmerül: a biz-1 tosítási díj megkötése után' két héttel leégett az épület, egy kicsit gyanús... Ez a kockázat! Ebből új hűtőház nem lesz, viszont per az elképzelhető. A kft. nagyobb értékű kár kifizetését kéri, mondván, ilyenkor is partner legyen a HB, ne csak díjfizetéskor. A biztosítónál viszont azt az álláspontot képviselik, hogy bárki nagyobb értéket mondhat be, de csak valós kárértéket kaphat meg. Ilyen alapon bemondhattak volna 200 millió forintot is, akkor háromszorosára emelkedik a biztosítási díj, de a kifizetés, az nem nő. Nehezen lehet megérteni, miért mondják azt. diktáljon be mindenki olyan árat, amit akar, és majd a káreseménykor derül ki, ennek töredékét kapja. Most akkor ki a nyerészkedő? Tárca mgagy éhen halunk, vagy megfagyunk? Ez nem egy költői kérdés. Ez része volt egy vezérszónoklatnak. Utalt a létminimumra, továbbá Stahanekre a szomszédomra. Mondtam is a jó embernek: — Szóbahozták a parlamentben. — Ne ugrasson hallja-e. Én nem voltam se Ul/III-as ügynök, s pufajkás, aparát- csik meg pláne. A pártházhoz nekem csak annyi közöm volt, hogy tőlem vették el annak idején. Így hát szó se lehet róla, hogy engem bárki is szóba hozna. Különben is ki ismeri Stohanéket? — Sajnos én. Na ne sértődjön meg. Részemről ez csak amolyan csúsztatás volt a valóság és a valótlanság között. — Nem bánom. Nem sértődök meg. Csúsztatni én is tudok, így aztán azt mondom, hogy maga egy gazember, csupán megjegyzem, hogy volt már nekem úri társaságom is. Ezek után szeretném tudni mit csináltak velem a parlamentben. — Szóbahozták. Szó szerint azt mondta a vezérszónok, hogy a létminimum alatt tengödöknek két választásuk van. Vagy kajára költik a pénzt és megfagynak, vagy fűtenek és éhen halnak. — A kettő egyszerre nem megy? — Mi nem megy? — Hát, hogy éhesen megfagyni. Tudja én már eléggé idős vagyok, megbarátkoztam régen a hálál gondolatával, de hogy úgy l-’ijak meg, hogy miután telezabál- tam magam töltött káposztával, dagadóval, kőttes kaláccsal és utána zupsz megfagyok. Hát ez nem megy. Attól én borzadok. Mondom a szomszédomnak, nyugodjon meg. Rakjon a tűzre, egyen egy kis kétszersültet. Aztán. majd csak lesz valahogy. Borítsunk patakot az ügyre. — Miféle patakot? — Patakfátyolt. — Ezt meg, hogy értsem? Ez a hibája a szomszédomnak. Ez nem tart lépést a politikával. Elmagyarázom, hogy régen az egyik képviselő azt mondta, ha nem lesz ez meg az, akkor itt patakvér fog folyni. Most egy másik képviselő hivatkozva a patakvérre, kijelentette, lia nem változik a helyzet így meg úgy akkor itt nem patakvér, hanem patakkönny fog folyni. Erre a patákvéres úgy reagált, hogy bár tiszteli a képviselő társát, de amit itt és most ösz- szehordott, az nem más mint patakzagyvaság. — Notabene. Ha van patakvér, patakkönny, patakzagyvaság, akkor miért ne lehetne patakfátyol. Sőt most patakjég is van ... m átom nem ért a szom- W széd. Nem is figyel, csak patakbort ereget le a torkán. Ez előbb-utóbb patakdisznórészeg lesz és akkor nem lesz kinek elmondanom, hogy a pia nem old meg semmit. Még a patakpia sem. Seres Ernő Patakzagyvaság Elkergetett takarítók Dankó Mihály A kár szidjuk, akár dicsérjük, — tudomásul kell venni — naponta ezrek fordulnak meg a nyíregyházi vásártéri (KGST-) piacon. A jelenlegi gazdasági helyzetben sokan csak innen öltöznek, itt szerzik be a napi szükségleteik egy részét. A város, s ezen belül a Piaciroda vezetése — amit az anyagi lehetőségei megengednek — mindent megtesz, hogy megfelelő körülményeket teremtsen, például lebetonoztatták a parkírozót, a használt piacot, és hozzákezdtek az Acél utca rendbetételéhez. Épül, szépül a létesítmény, de mégis ... Ahol ennyi ember megfordul, rengeteg szemét keletkezik. S amit korábbi írásainkban már oly sokszor ostoroztunk, sokáig nem oldódott meg a takarítás. Ma egy magánvállalkozó végzi ezt o tevékenységet, kisebb-nagyobb sikerrel. A sikertelenségnek nem elsősorban ő az oka. Történik pedig, hogy a piac környékén éjszakázó külföldiek a takarító munkásokat elkergetik, mert nem tudnak aludni. A tényhez az is hozzátartozik, a rend és a tisztaság elsősorban a piac környékére „korlátozódik". Pedig különösen hétvégeken a parkolási gondok miatt a Tokaji út mentén gépjárművek tömege várakozik, s az ide került hulladékot csak a szél „takarítja”. Nagyon bántja az arra utazó szemét a Tokaji út másik oldalán lévő parkírozóban felgyűlt hulladék is. Nem nevezhető esztétikus látványnak az ottfelejtett rengeteg papírdarab, ételmaradék. N em tudom, a rend ellenőrzésére ki lenne az illetékes, de valamit tenni kell, mert nemcsak csencselök járnak a piacra, akik nem törődnek semmivel. A becsületes helybeli vagy idegen azt látja, hogy mennyire szeny- nyezett a környék, s ezzel a városról is levonja a konzekvenciát. Mhclji a betlehemi lángol Nyíregyháza (KM — BE) — Karácsony közeledtével felkészültek a cserkészek arra, hogy közvetítésükkel a családok otthonaiba eljuthasson a betlehemi láng — hallottuk Paál Istvántól, a nyíregyházi Szent László cserkészcsapat parancsnokától. Betlehemben, Jézus születésének helyén gyújtanak gyertyát, amit osztrák cserkészek repülővel hoznak Bécsbe december 21-én. Bécsben veszik át a lángot a magyar cserkészek, hozzák át hazánkba és viszik szét az ország minden tájára december 22-én. Nyíregyházára várhatóan délben érkezik a betlehemi láng, amit eljuttatnak valamennyi templomba, illetve hazavihető lesz a Kossuth térről is. A gyertyák, mécsesek a kora délutáni órákban hirdetik a karácsonyi békét, szeretetet és testvériséget, az otthonokban ennek a szellemét képviselik. Amint az tavaly is történt, a cserkészek a határokon túl élő magyarokhoz is eljuttatják a lángot Erdélyben és a Kárpátalján. Egy lángot elvisznek Fábiánhá- zára is, ahol a tévé karácsonyi „A hét" című ünnepi műsora készül. Kommentár _____ Földforgás Máthé Csaba mjukucska néni fájós térdével már nehezen bír járni, de azt a kis földterületet, amely a háza mögött terül el és mindig az ö tulajdonukban volt, megművelné. A Nyírtelekhez tartozó Felső-Sóskúton még mindig ndpirenden szerepel a földvisszaadás és főleg az, hogy a földkiadást végző bizottság az ott élők által a téeszbe bevitt földet egy másik családnak ajánlotta fel, amely elfogadta. — Semmi törvénytelen nincs az eljárásban, viszont az évszázados érzelmi kötődést a saját földhöz egy határozattal semmissé vették. Való igaz, hogy a Felső-Sóskúton élők azt a földrészt, amely a kertek alatt húzódik, sajátjuknak tekintették évtizedek óid,' hiába szerepel a földhivatalnál a tulajdoni bejegyzés alatt a helyi téesz neve. A háztájit is ott kérték, a téesz segítségével maguk művelték a földet. A másik család visszaigényelte az egykori földeket, mivel arra a területre már építettek, így kapták meg a Felső-Sóskúton lakók földjét. Természetesen bántja Kukucska nénit és szomszédait a határozat, főleg azért, mert magyarázatot nemigen kapnak senkitől. A föld elvesztése pedig kegyetlen érzés, amikor a mindennapos ténykedés helyett látják, hogy más műveli a területet, nem úgy, ahogy ők tervezték, ilyenkor a hiányosságokat is jobban észreveszi az ember. Kérdezgetni ilyenkor már nincs mód, legszívesebben fognák a kapát és hozzálátnának az aktuális munkákhoz. MM őst kérjék ki ők is a Iwt földet, de vajon melyik részen fogják visszakapni? ök is perlekedjenek majd azzal, akié esetleg a föld volt, csak nincs lehetősége visszaigényelni. Tanácsot pedig nem ad nekik senki, úgy érzik, félvállról kezelik a témát, pedig még mindig téeszta- gok. Velük is kell foglalkozni! A tél zárt lakatot a Nyíregyházát övező hétvégi telkek kapuira. BALÁZS ATTILA FELVÉTELE
