Kelet-Magyarország, 1991. december (51. évfolyam, 282-305. szám)

1991-12-18 / 296. szám

1991. december 18., szerda OLVASÓINK LEVELEIBŐL Kelet-Magyarország ] 1 fl kis koldus j^idereg a világ, fa­mt gyos északi szél ko- cogtatja a fák ágait. A gyerek ül az áruház sarkánál, feneke alatt ősz- szehajtott papírdobozok. Hajlong előre, hátra, el­nyújtott hangon kántál, csörgeti dobozát: — Adjanak, adjanak, jó emberek, ételre, ruhára . .. Az emberek szemében szánakozás, az asszonyok rászólnak, hogy álljon föl a hideg kőről, a férfiak közönyösebbek. Néhány fémpénz hullik a kon- zervesdobozba. A gyerek — nyolcéves forma, olaj­barna bőrű, szakadt dzse­kiben és pantallóban — Isten áldását kéri az ada­kozóra. — Ki tanított ki, fiú? — kérdi tőle egy ősz em­ber prémes télikabátban. — Mire tyell a pénz? — Nyolc kistestvérem van otthon, édesanyám beteg, édesapám elhagyott minket, nincs tüzelőnk, tegnap óta1 nem ettem — darálja a betanult szöve­get és megcsörgeti a do­bozt az ember orra előtt. — Na, fiú — mondja az öreg — úgy is a boltba megyek. Kapsz tőlem egy kenyeret, két liter tejet, hogy legyen vacsorátok. Jó lesz? A fiú egy pillanatra meghökken, aztán hálás­ra igazítja ábrázatát és nagyot bólint. Az ember negyedóra múlva átadja neki az ennivalót és el­ballag a teli szatyrokkal. A gyerek sokáig kíséri a szemével. Amikor eltűnik az utca forgatagában fel­áll a kőről, magához ve­szi az ajándékot és megy az ABC-be. — Tessék visszavenni, néni — könyörög a meg­lepett eladónak. — Itt vette az édesnyám, de az apukám is hozott. Levá­sárolom ... Az eladónő sajnálkozva bólint. A kisfiú pedig egy kisüveg szilvapálinkát rak a kosarába. Didereg a vi­lág, fáznak otthon ... Krimit, horrort Uraim és Hölgyeim, minden mennyiségben, de ennek a galambnak legfeljebb szerelmes regényt tudnánk ajánlani a karácsonyi könyv választékból. BALÁZS ATTILA FELVÉTELE Hol parkoljanak? Nyíregyházán, a Vay Ádám körúti orvosi rendelők előtt van egy közlekedési tábla, amely 8—16 óra között kor­látozza a megállást, várako­zást. Az egészségügyi dolgo­zók — orvosok, asszisztensek — többsége autóval jár ide a munkahelyére. Így ez a rendelkezés őket sújtja első­sorban, valamint azokat a betegeket, akik nehezen mo­zognak, fájdalommal járnak. Az orvosoknak, de nővérek­nek is sokszor minden pil­lanat számít, amikor beteg­hez kell szaladniuk. A parko­lóhely messze van, amíg ko­csijaikhoz érnek, értékes per­ceket veszítenek el emiatt. Kérjük, vizsgálják fölül, mert ez nem egyéni érdek. Ugyancsak nehézkes jobbra kanyarodni a körútra a Síp utcáról, mivel a gyalogosok­nak is akkor van zöld jelzés. Javasoljuk a kiegészítő tábla felszerelését jobbra, kis ív­ben, amikor a körúton zöld jelzése van a járműveknek a Búza tér irányába. Az egész­ségügyi dolgozók és az orvo­si rendelők betegei nevében: Palicz Istvánné mozgássérült körzeti ápolónő Nyíregyháza Gödör Tavasszal fektették a víz­vezetéket Nyíregyházán, a Róka-zúgban, és a kiásott gödröt félig betemetve ott­hagyták. A Róka utca és -zúg sarkán lévő csapadék­elvezető cső is eltömődött és a víz odafolyik a házam elé. Kérem az illetékeseket, hogy intézkedjenek. Szabó János Nyíregyháza, Róka-zúg 10. Oda igaz, vissza nem Érpatakról járok be Űjfe- hértóra. A 880 Ft-os bérle­tem tíz kilométeres útra, Űjfehértó központjáig szólna, de a járat csak a vasútállo­logászszemmel azókné dr. Petróczi Olga CS. JÖZSEF MÁTÉSZAL- AI LEVÉLÍRÓNK az ötve- 5S évek végén tizenkét hold ildet vitt be a termelőszö- ;tkezetbe, de a föld után ;ak 1974-ig kapott földjára- íkot. Sérelmezi, hogy a ter­előszövetkezet azóta in- 'en használta a földjét. Sajnos, levélírónk nem kö- ilte, hogy 1974-ben meg- űnt-e tagsági viszonya a rmelőszövetkezetnél, vagy an. Ha megszűnt, úgy ldjét megváltották, és ezál- 1 földjáradékra a további­ban már nem volt jogo­lt. Abban az esetben vi- ont, ha tagsági viszonya je­lenleg is fennáll, jogo­sult a földjáradékra, amelyet a termelőszö­vetkezet három évre visszamenőleg köteles el­számolni és kifizetni. termelőszövetkezeti tör- ny szerint a tagsági vi- myból származó igény há- n év után elévül, ezért le­iírónk csak az elmúlt há­ti évre visszamenőleg ér- ayesítheti földjáradék nti igényét. Kérelmével a Vetkezeti döntőbizottság- i kell fordulnia. )ZV. D. CS.-NÉ NYlR- YHÁZI OLVASÓNK te bonyolultabb. Férje hét lA földjáradék éve elhunyt, mivel végren­deletet nem hagyott hátra, hagyatékát az eljáró köz­jegyző a törvényes öröklés rendje szerint két gyerme­kének adta át. A hagyaték­ra a túlélő házastárs — le­vélírónk — haszonélvezeti jogát terhelte. Ezt mindany- nyian elfogadták. Problémát jelent viszont az egyik termelőszövetkezet használatában lévő föld, amelyet ugyan a két gyer­mek örökölt, s levélírónknak erre is haszonélvezeti joga van, de az ő haszonélvezeti jogát megelőzi az el­hunyt férj mostohaany­jának (édesapja második feleségének) az ingatlan­ra vonatkozó haszonél­vezeti joga. Olvasónk nem érti, hogyan lehet egy földre két haszon- élvező, amikor az elhalt férj és a mostohaanyja között még vérségi kapcsolat sincs. Ennek oka, hogy olvasónk apósa halála előtt végren­delkezett, és a földre ha­szonélvezeti jogot biztosított a második feleségének. Emi­att a mostohaanya haszon- élvezeti joga korábbi, mint levélírónkké, aki férjének elhunyta után kapott ha­szonélvezetet a kérdéses földterületre. A földjáradék összege tehát a rangsorban előbb álló haszonélvezőt — a mostohaanyát — illeti meg. Az ő elhunyta után lesz jogosult a levélíró földjára­dékra. Olvasónk kérdi azt is, ki­hez kell benyújtani a kár­pótlási igényt? Erre a földre kárpótlási igényt érvényesi- teni nem kell, mert a .tulaj­donjog jelenleg is fennáll. A haszonélvezettel ter­helt földet a földtulajdo­nos akkor kérheti ki a termelőszövetkezetből, ha a haszonélvező le­mond a föld haszonélve­zeti jogáról. S. BÉLA TÁRPÁI OLVA­SÓNKNAK az állatpásztorok hibájából elhullott a jól te­jelő tehene. A téesz legelő­jének bérét mindig időben befizették. Arra kér választ, kihez kell fordulnia, hogy kb. hatvanezer forintnyi ká­rát kifizessék? Olvasónk a téesszel kötött megállapodást a legeltetésre. A pásztorok a termelőszö­vetkezet dolgozói, vétkes károkozásukért a szövetke­zet felelős. Javaslom, hogy forduljon kérelemmel a téesz vezetőségéhez, annak eluta­sító határozata ellen pedig a területileg illetékes bíróság­hoz. Az oldalt összeállította: TÖTH M. ILDIKÓ Szerkesztői üzenetek KOVÁCS LÓRÁNT, MÁTÉSZALKA: Az új Kárpótlási Törvény ter­vez -tét tárgyalta meg a kormány. Ezt az Ország- gyűlésnek is meg kell vi­tatnia és elfogadnia, amíg ez nem történik meg, a személyes szabadság kor­látozása miatti kárpótlás- igényét nem tudják elbí­rálni. GAAL ILONA, CSEN­GEK: Panaszával kapcso­latban a postahivatal ve­zetőjének állásfoglalását várjuk, addig szíves tü­relmét kérjük. IDŐS BALAMBOS PÉ­TER, NYÍREGYHÁZA:. A per állásáról ön is meg­győződhet, ha a bíróság polgári irodájában megte­kinti az adatokat. „GYESEN LÉVŐ ANYUKA"’: Ha a munka- viszonyát felmondással szünteti meg, akkor a munkáltató nem köteles önt a munkavégzés alól felmenteni, és kilencven napig nem kaphat munka­nélküli-járadékot sem. A munkáltató viszont csak a gyermekgondozási szabad­ságának lejártát követő három hónap elteltével mondhatja föl az ön mun­kaviszonyát, addig nem. D. IRÉN, SZAMOSSA- LYI: Jókívánságait ezúton viszonozzuk. Az autóbusz- megálló kihelyezésével kapcsolatban az illetékes­től megkaptuk a választ, reméljük, a többi se ké­sik majd. CSOMBAI GÉZA, TI­SZA VAS VÄRI: A részes­művelői szerződés alapján csak a ténylegesen leadott termés ellenértékének harmincöt százaléka illeti meg a kistermelőket.. Má­sik kérdésével kapcsolat­ban szíveskedjen adatokat küldeni kérésünk szerint. másig megy. Ha onnan a fa­lu központjába akarok jutni, váltanom kell 236 Ft-ért egy másik bérletet, végül is ugyanarra az útvonalra, amire az előző bérletem jo­gosítana. Az ellenőr 28-án délután megbüntetett 334 Ft-ra, mert az érpataki, hely­közi bérlettel szálltam föl az újfehértói helyi járatra. Ér­dekesség viszont, hogy az új­fehértói helyi járat bérletével el lehet utazni Érpatakra. Ami oda igaz, vissza már nem .. .? Fölkerestem a Vo­lán központját, ott azt mond­ták, hogy az országban min­denütt így van, változtatni nem tudnak rajta. Arra a kérdésemre pedig, hogy mi­ért nem tájékoztatják erről az utasokat, azt válaszolták, propagáljam az ismerőseim körében, nem tudják, hol kö­zölni (remélem, jól értet­tem). Jelenleg az a helyzet, hogy az utazási fortélyokban járatlan utas csak akkor ér­tesül erről az oda igen, visz- sza már nem működő sziszté­máról, amikor megjelenik az ellenőr a csekkel. Krisztián Tiborné (cím a szerkesztőségben) Válaszol az illetékes Néhány kereskedő ügyeskedik A szabadárak dzsungelé­ról írtunk november 26-diki lapszámunk Tüskés sarkában „Kopaszodó” címmel. A ke­reskedői élelmességre volt egyik példa, hogy a reklámo­zott fejszeszt egy boltos 898 Ft-ért kínálta a vásárlóknak. A Megyei Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség állásfoglalá­sát Nemes András felügyelő­ségvezető közölte levelében: A cikkben felsorolt termé­kek ún. szabad árformába tartoznak, így azok fogyasztói árát a kereskedők szabadon alakíthatják ki. A vállalko­zók által alkalmazott árak — az árak megállapításáról szó­ló LXXXVII. törvény — ha­tóságilag nem kifogásolhatók. Ugyanakkor a vállalkozó kö­telessége egyértelmű, mert a fogyasztói forgalomba kerülő termékek árát jól láthatóan, beazonosításra alkalmas mó­don kell feltüntetniük. Erről kötelesek gondoskodni. A vá­sárló dönt arról, hogy az adott áron megvásárolja-e a vállalkozótól a termékeket. Azt javasoljuk a vásárlók­nak, hogy tájékozódjanak az árviszonyokról és azokat a boltokat részesítsék előnyben, ahol az árak alacsonyabbak és kulturált kiszolgálásban részesülnek. Vannak kivéte­les esetek, amikor tisztesség­telen piaci magatartás álla­pítható meg: áruelrejtéssel, minőségrontással, hamis reklámmal stb. alkalmaz a vállalkozó kifogásolható ára­kat. A cikkben felsorolt pél­dák nem tartoznak ebbe a körbe. A számlaadási kötelezett­ség nem . azonos a nyugta­adási kötelezettséggel. Az, hogy egy autóalkatrész-ke­reskedő a „főfékhenger mel­lé kitesz egy palack italt”, ez nem mentesíti a számlaadási kötelezettség alól. Az általá­nos forgalmi adóról szóló tör­vény kimondja, hogy kész- pénzfizetéskor a kereskedő a vásárló kérésére köteles egy­szerűsített számlát adni, ezt nem tagadhatja meg. Más kérdés a nyugtaadási kötelezettség, amit a boltok üzletköri besorolásától füg­gően 1990. július 1-jétől 1992. január elsejéig folyamatosan vezetnek be. Mivel a külön­böző profilú boltokban külön­böző időponttól kell, illetve kellett nyugtát adni, egyes kereskedők manipulációkkal — névleges profilmódosítás­sal — igyekeztek kibújni a nyugtaadási kötelezettség alól. Ezt a magatartást elítél­jük, lehetőségét a jogalkotó mulasztásának tartjuk. A for­galmi adóról szóló törvény- tervezet véglegesen megolda­ni látszik ezt a problémát, mivel 1992. január elsejétől általánosan kötelezővé teszi a nyugtaadási kötelezettséget. Kipusztulásra ítéltettek? (11.) ARIAS DÍSZBOGARA, ez a mediterrán, hazánk­ban csak a hetvenes évek­ben felfedezett faj is a ki­halás veszélyével küzd. En­nek valószínű oka, hogy a molyhostölgy Balatonudva- ri környékén, amelynek száraz ágain nevelték, el­tűnőben van a kopárosok- ból. Védett, egy példány értéke: 3000 Ft. GUERIN KARCSÚ DÍSZBOGARA egyedül a bátorligeti őslá­pon található meg, ahol tápnövénye a kecskefűz. Talán a kihalófélben lévő díszbogár még a jégkorok előtti maradványok egyike. Nem védett. A RÁNCOS GYÁSZBO­GÁR, a dél-orosz pusztá­kon és a Balkánon át Ma­gyarországig elterjedt faj i's kipusztulásra ítéltetett, nem védett, utoljára a Debrecen melletti Pallagon és Kerecsenden, az erdő­széli löszgyepen találták Villanófényben meg. A SÁPADT ÉJICIN- CÉR sorsa szorosan össze­függ a Cerambyx cerdo (Nagy hőscincér) sorsával, nem védett, lárvája csak öreg tölgyesekben található meg. A HÁRTYÁSSZÁRNYŰ- AK (Hymenoptera) rendjé­ből a legnagyobb fémdara­zsunk, a NAGY SMA­RAGD FÉMDARÁZS ki­halására is gondolni lehet annak ellenére, hogy Euró­pától egészen Mandzsúriá­ig elterjedt faj. Bár számos helyen gyűjtötték hazánk­ban, mindenütt ritka lár­vája például a lopódarázs­ban élősködik. Nem áll vé­delem alatt. AZ ÓRIÁS TÖRÖSDA- RÁZS viszont darazsaink közül a legnagyobb, testé­nek hossza meghaladhatja a negyven millimétert is. Elsősorban az Alföldről is­merjük, Magyarországtól délre, a Mediterránumban egyre gyakoribb. Mivel gazdaállatai is visszaszoru­lóban vannak — az Óriás tőrösdarázs a Nagy szarvas­bogár és az Orrszarvú bo­gár élősködője, a kipusztu­lás közvetlen veszélyébe ke­rült. Nem védett faj. A DÉLVIDÉKI POSZ­MÉH ritka magyarországi faj. A földközi-tengeri or­szágokban általánosan el­terjedt, a Mediterránumtól északra viszont nagyon megritkult. Hazánkban az elmúlt másfél-két évtized­ben feltűnően kevésszer ta­lálták meg. Pusztai, nyílt vegetációi ú területeken él, itt elsősorban a jól mézelő ajakosok és érdeslevelűek virágait látogatja. Kipusz­tulás leselkedik rá, nem védett faj. (Sorozatunkat az aktuáli­san veszélyben lévő állatfa­jok ismertetésével folytat­juk.)

Next

/
Thumbnails
Contents