Kelet-Magyarország, 1991. december (51. évfolyam, 282-305. szám)
1991-12-18 / 296. szám
4 Kelet-Magyarország TÚL A MEGYEN 1991. december 18., szerda Farilják a nap-nemei alapszerződést Külügymlnisztérluml sajtótájékoztató Budapest (ISB — D. Á.) — A Külügyminisztérium üdvözli és az új egységes, demokratikus Európa megteremtésében történelmi jelentőségűnek tartja az Európai Közösség maastrichti csúcsértekezletén létrejött megállapodást az Európai Unió létrehozásáról — mondta sajtótájékoztatóján Herman János külügyi szóvivő. — Ez minőségileg új szakaszba vezeti át a tagállamok szoros együttműködését. Az unió meghatározza kontinensünk politikai, gazdasági és biztonsági kapcsolatainak rendszerét. Megteremtésével növekszik az Európai Közösség képessége arra, hogy támogassa a kontinens keleti felében bekövetkezett változások nyomán kibontakozó átalakulást. Az unióról szóló szerződés értelmében a kontinens bármely állama, amelynek kormányzati rendszere a demokratikus elveken alapul, az unió tagja lehet. E héten sor kerül a magyar—német alapszerződés parafálására. Jeszenszky Géza külügyminiszter december 18—19-én utazik Bonn- ba. A szerződés aláírása Kohl kancellár tervezett budapesti látogatásakor várható. Az időpont még egyeztetés alatt áll. Magyarország kezdettől fogva támogatta a cionizmust a fajgyűlölettel azonosító 1975-ös ENSZ-határozat eltörlését. Az idei közgyűlésen Antall József miniszterelnök beszédében megerősítette ezt az állásfoglalást, s rámutatott: a cionizmus a zsidó nép önrendelkezésének, állam- alapításának filozófiája, így az ENSZ-határozat a zsidó nép alapvető jogait kérdőjelezi meg. Magyarország üdvözli a határozat hatályon kívül helyezését. Pártatlan vagy független legyen? Médiatörvény—továbbra is elnapolva A Parlamentben december az új ipari és kereskedelmi Elhunyt Vas István Mély megrendüléssel tudatjuk, hogy Vas István Kossuth-díjas költő, a Magyar írószövetség választmányi tagja és a Magyar PEN Club elnöke december 16-án, hosszan tartó súlyos betegség után, 81 éves korában elhunyt. Temetéséről később intézkednek. Magyar Írószövetség Magyar PEN Club Meggyorsult a őönlésőizatal A Parlamentből jelentjük Budapest (KM — Kovács Éva) — „Megfelelő stílusban és hangulatban” — mondotta Antall József miniszterelnök az ellenzék jeles képviselőjének, Tölgyessy Péternek a keddi költségvetési vitában kifejtett hozzászólása kapcsán, arra utalva és annak örülve, hogy a kormánypártok és az ellenzék végre megfelelő hangnemben vitatkozik. Az SZDSZ — akárcsak a többi ellenzéki párt — bizony, alaposan leszedte a keresztvizet a kormány által benyújtott tervezetről. Hozzunk döntést gyorsan, mihelyt csak lehet, vallják a kormány képviselői, hiszen erre, mármint a gyorsaságra más, jóval több pénzből gazdálkodó parlamentek esetében is bőven akad példa. Egyébként is szorít az idő, felelőtlenség lenne az országot költségvetés nélkül hagyni. Vélemények, érvek és ellenérvek csatáztak a keddi munkanapon, s aki a hozzászólókat hallgatta, csak kapkodta a fejét. Kényszerhelyzetben készült a dokumentum, a lehetőségek végesek, a szakemberek a lehető legjobb megoldásokra törekedtek — hangzik az egyik oldalon. Nem veszi figyelembe a realitásokat, dilettáns, számos ténnyel nem kalkulál, úgy rossz, ahogy van — vallják a másikon, miközben mindannyian tudják, az ország jelenlegi helyzetében csak nagy fantáziával képzelhető el ideális költségvetés. Jó vagy nem jó, ezen lehet vitatkozni. Az viszont tény, hogy az idő sürget, ezen már az sem segít, ha eldől az a nem kevés időt felemésztő, szintén keddi vita, amely arról szólt, valójában ki is húzta eddig az időt? Ki miatt mentek el súlyos napok és hetek, ki volt az, aki az expo, a kárpótlás, a 1II/III és egyéb dolgokban rétestésztaként kezelték a napirendet ... Nincsenek könnyű helyzetben a honatyák. Több kötet maga a költségvetés, melyet bizony tényleg- későn nyújtott be a kormány, ráadásul még a legutóbbi időkig is érkeztek hozzá ötletek. Nem csak a vélemény, tisztázni való is rengeteg van tehát, így aztán csak nehezen érvényesülhet a szándék, mely az ország sorsát szem előtt tartva, mielőbbi megoldást javasol. Senki nem tagadhatja, gazdálkodni csak abból lehet, ami van, s egyáltalán nem könnyű ott, ahol a lehetőségek végesek. Az ország helyzete nem az utóbbi két év ügye. A munkanélküliség, a piac beszűkülése, az ipar egyes területeinek válsága nem az elmúlt huszonnégy hónapban kezdődött, gyökerei sokkal mélyebbre nyúlnak vissza. Az sem tagadható ugyanakkor, hogy az alapok lelkiismeretes megtárgyalására valóban kevés az idő. Ezért is lenne fontos, hogy a képviselők most már minden percet kihasználva, a mellékvágányra vezető vitákat kerülve, csakis a lényegre koncentráljanak. így sem lesznek könnyű helyzetben, nem alhatnak sokat, de legalább munka végeztével elmondhatják: „megtettük, amit megkövetelt a haza ...” 17-én esküt tett Szabó Iván miniszter. MTI — FOTO Költségvetési vita Budapest (MTI) — Tölgyessy Péter, az SZDSZ elnöke az javasolta kedden délelőtt, hogy a jövő évi költségvetés általános vitáját addig ne zárják le, amíg minden felszólaló el nem mondja véleményét. Időt kért arra is, hogy a képviselők elkészíthessék módosító indítványaikat. Ügy érvelt: a kormány a tervezetthez képest Jjésőbb nyújtotta be a jövő évi költségvetés törvénytervezetét, így az ellenzéknek is időt kell adni, hogy megfelelően áttanulmányozhassa e vaskos anyagot. Kónya Imre, az MDF frakcióvezetője egyetértett azzál, hogy minden jelentkező elmondhassa véleményét, ám ellenezte, hogy a vitát elnapolják. Azzal vádolta az ellenzéket: meg akarják akadályozni, hogy időben megszülessen a jövő évi költség- vetés. Ha ez így történne, veszélybe kerülhetne az ország pénzügyi stabilitása. „Nem fenyegettem meg a túszt" Ezt vallja a postarabló Nyíregyháza (KM — N. L.) — Kedden a megyei bíróság Nyíregyházán folytatta a nyíregyházi postarablással kapcsolatos ügy tárgyalását. Mint arról lapunkban többször is beszámoltunk, Juhász Csaba és Gabulya Attila nyíregyházi fiatalemberek fegyverrel felszerelkezve hatmillió forintot raboltak a „nagy” postáról, majd egy túszt ejtettek és elmenekültek. A keddi tárgyaláson a megyei bíróság újabb tanúkat hallgatott ki. Kihallgatták azokat, akik a rablás idején a posta épületében ügyfélként tartózkodtak. Meghallgatta a bíróság azokat a rendőröket is, akik lövéseket adtak le és azokat is, akik gépkocsin üldözték a postarablókat. A másodrendű vádlott Gabulya Attila azt vallotta: „Nem fenyegettem meg a túszt”. A rendőrök és a postán tartózkodó tanúk viszont egybehangzóan állították, hogy Gabulya ezt kiáltotta: „Ne lőjetek, mert megölöm a túszt. A bíróság csütörtökön folytatja a tárgyalást. Ünnepi MÁV-menetrend Nyíregyháza (KM) — Az év végi ünnepi forgalomban a személyszállító vonatok december 20-án, január 3-án pénteki, december 21- én, 24-én, január 4-én szombati, december 22-én, 29-én, január 5-én vasárnapi, december 23-án, 30-án, január 6-án hétfői, december 25-én, 26-án, január 1- jén munkaszüneti napi, december 27-én, 28-án, 31-én, január 2-án munkanapi menetrenddel fognak közlekedni. Egyes személyvonatok azonban nem indulnak, de ezekről részletes tájékoztatást kaphat bármely utazó az állomások információs irodáinál, illetve a személypénztáraknál. Meghalt Tamási Eszter Meghalt Tamási Eszter, a közismert és közkedvelt tévébemondónő. Hosszú, súlyos betegsége után egy ideig még szerepelt a képernyőn, aztán búcsút kellett mondania a nyilvánosságnak. A nézők a magyar televíziózás óta ismerték és szerették öt. Budapest (ISB — D. Á.) — Bár több alkalommal is részt vettünk a parlament sajtóalbizottságának ülésén, ott olyan hosszadalmas és aprólékos munka folyt, hogy ez ideig nem tudósítottunk a médiatörvény „állásáról”. A közelmúltban került kezünkbe a rádióról és televízióról szóló törvényjavaslat 2. számú tervezete, s így elérkezettnek láttuk az időt arra, hogy e tárgykörben is cikkek szülessenek. A javaslat információival felvértezve kerestük Balázsi Tibort, a sajtóbizottság elnökét. — A második számú tervezetben foglaltak már nem aktuálisak — válaszolta mindenek előtt. — A folyamatos viták során kialakult újabb álláspontok már a hármas számú tervezetbe kerülnek. Az pedig még csak készülőben van. — Pedig értesüléseink szerint már közel voltak a végső törvénytervezethez. Mikorára várható, hogy a kormány elé tudják terjeszteni? — Háromnegyed éve ezzel foglalkozunk. Nagyon sok pontból áll ez a törvény. A több mint száz paragrafuson nagyon alaposan végigmegyünk. A múlt héten a kábeltelevíziózás kapcsán is felmerültek olyan fejlemények, amelyek tovább húzzák az időt. Már nem merek időpontot mondani. Sajnos, a fokozott tempójú munka ellenére sem sikerült az év végére a kormány elé terjeszteni a törvényt. — Nem tudnak a pártok megegyezni ? — Erről szó sincs. Nem azon múlik a gyorsaság, hogy a sajtóbizottságban milyen politikai viták dúlnának. Természetesen megvannak a markáns véleménykülönbségek egyes kérdésekben, de nem sok ilyen probléma van. A vitatott pontokat egyébként — éppen jó szándékunkat deklarálva — félretettük, s folyamatosan végezzük az aprómunkát. A legvégén pedig jönnek majd azok a kérdések, amelyekben meg kell egyezni. — Sok ilyen gyűlt már ösz- sze? Hármat felsorolok: a Rádió és a Televízió Hivatal elnökének kinevezési kérdése, az igazgatótanács szerepvállalása, illetve a vezető személyek kinevezése. Vagy ott van a kábelügy, amely során alapvető koncepcionális kérdéseket kell megbeszélni — de ebben nem politikai nézetkülönbségről van szó. — Hol érhetők tetten a politikai különbözőségek? Az ellenzék arról beszél, hogy a kormánykoalíció hatása alá kívánja vonni a két médiát. Ez lenne a konfliktus lényege? — Szó sincs róla. Megközelítésbeli a különbség. Az ellenzék azt mondja, hogy a közszolgálati médiának függetlennek kell lenni. Szerintünk pedig pártatlannak. — E filozofikus mélységű probléma lényegét megértheti-e az átlagember? — A pártatlanság annyiban más, mint a függetlenség, hogy talán ebből nem rekesz- tődik ki bizonyos értékközvetítési kötelezettség. Mi azt mondjuk: az írott sajtóban máris érvényesül a pluralizmus, a két média esetében viszont a pártatlanság, a tárgyilagosság lehet a cél. — A közvélemény számára a legfeltűnőbb a két intézmény alelnökeinek kinevezési hercehurcája volt. Mi a helyzet most ezzel kapcsolatban? — Az Alkotmánybíróság döntése értelmében nem lehet akadálya a kinevezéseknek. E kérdésben sajnos nem jól egyeztettünk. Igaz, a rádió elnöke még azt megelőzően nem egyeztetett, amikor az intendánsait kinevezte. A TV-nél már közel vagyunk a konszenzushoz, hiszen az intendánsok szinte azonosak az alelnökjelöltekkel. De várhatóan rövidesen megoldódnak a problémák. A sajtóalbizottságban folyó munka légköre legalábbis erre utal. Kisgazdaálláspontok Hi tetteket akarunk — mondja a 33-ak szóvivője, Ómolnár Miklós Budapest (KM — Kovács Éva) — Jó ideje annak, hogy a kisgazdapártban a civako- dás, a legitimitás fölötti harc uralkodik. Nemrég a párt hivatalosan is két táborra szakadt, a parlamenti képviselők között azóta sem csitult a vita: ki az igazi kisgazda, ki képviseli a párt tagjainak érdekeit? Be lehet-e mindezeket bizonyítani, s kit tarthatunk végül is igazi kisgazdának? — tettük fel a kérdést Úmolnár Miklósnak, a harminchármak, a párt szóvivőjének. — Hogy ki az igazi kisgazda, nehéz megmondani, még nehezebb bebizonyítani. Tény, mindkét tábor a legitimitásért küzd. Az biztos, annyi ígéret, annyi felelőtlen kijelentés elhangzott már, hogy a továbbiakban csak konkrétumok segíthetnek. Mi harminchármán ezt a célt tűztük magunk elé, s számunkra mindegy, hogy kis-, vagy nagybetűvel írjuk a párt nevét. A döntő az lesz, hogyan veszünk részt a törvényalkotásban. Gondoljon bele: a reprivatizációra a parlamentben eleinte senki nem gondolt, s ma már kárpótlásról beszélhetünk! Igaz, vannak buktatók, de a párt kiverekedte, amit akart! Mi riasztgatás, félelemkeltés helyett tetteket akarunk. Legfrissebb példánk erre, hogy a napokban, december 10- én felszólítottuk a kormányt, azonnal vonja vissza a földadótervezetet. Már csak azért is, mert a jövő év lesz az, amikor a kárpótlást végrehajtják, létrejönnek az új típusú szövetkezetek és számos magángazdálkodó kezd új életet. Ha mindezekhez még a földadó is hozzájönne, súlyos pluszterhet jelentene számukra. Tárgyalásokat kezdtünk a pénzügyminiszterrel, akitől határozottan kértük, töröljék az új adótervezetben az 500 ezer forint fölötti adókedvezmény megvonását. A legvégsőkig elmenve tiltakozunk az ellen, hogy a gazdálkodók hátrányos helyzetbe kerüljenek. Előrehaladott tárgyalásokat folytatunk annak érdekében, hogy a mezőgazdasági termelők a felhasznált gázolajból visszakaphassák az útadót. Erre az illetékesektől ígéretet is kaptunk. — Önök nemrég S .abolcs- Szatmár-Beregben jártak. Ott tartottak nagygyűlést, ahol Torgyán József országgyűlési képviselő. Mi volt a találkozó célja? — Nemcsak Szabolcsban, más megyékben is tartottunk gyűléseket, az elmúlt tíz napban összesen huszonhármat. A tiszabecsi rendezvényt. Irényi Zoltán botpalá- di kisgazda szervezte. Az ő nevének említése azért fontos, mert két évvel ezelőtt, a választások idején jelentős szerepet vállalt a párt szervezésében, s ma úgy látja, mi, a harminchármak járunk a helyes úton. Számomra a tiszabecsi rendezvényen nyilvánvalóvá vált: az embereket nem lehet tovább maszlagokkal etetni, konkrét tetteket várnak. Jólesett, hogy a koalíciós pártok képviselői is eljöttek, és kinyilvánították, hogy a szélsőséges indulatok — származzanak bármely oldalról, idegenek a koalíciótól. Megerősödött bennem, hogy ma a leghangosabbak és a legcsendesebbek is ugyanazt akarják: mielőbb kilábalni a bajból. Más kérdés, hogy gyűléseink szervezőjét, így Irányi Zoltánt is táviratban értesítették, kizárják a pártból. Sőt, nemcsak őt, a részt vevő többi kisgazdát is. Ha tréfálni lenne kedvem, azt mondanám, lassan megalakulhat a kizárt kisgazdák pártja ...
