Kelet-Magyarország, 1991. december (51. évfolyam, 282-305. szám)

1991-12-17 / 295. szám

6 Kelet-Magyarország Az idei Le Bourget-i légiszalonon mutatták be a Ka—32-es szovjet helikopter tengeri változatát A Le Bourget-i nemzetközi légiszalon egyik újdonsága volt a szovjet MÍG—31-es vadászgép. A 46 tonnás gép óránként 3000 kilométer sebességgel képes repülni a sztratoszférában. Ezt a magasságot 7—8 perc alatt tudja elérni. A robotrepülőgépek elleni harcra kifej­lesztett vadászgép lokátora egy időben tíz légi cél kö­vetésére képes, melyek közül fedélzeti fegy vereivel egy időben négy célt tud megsemmisíteni Az új szovjet IL—96-300-as utasszállító gép három száz utas szállítására alkalmas A világ legnagyobb kétéltű repülőgépe a szovjet Be—12-es. A 86 tonnás gép óránként 700 kilométeres sebességgel leszállás nélkül 5500 kilométert tud meg­tenni. Sebességét szükség esetén 320—400 kilométerre csökkentheti. Megoldható levegőben történő üzem­anyag-utántöltése is, ami hatótávolságát szinte korlát­lanná teszi CSUPA ÉRDEKES 1991. december 17., kedd Elzabrált történelem A Szovjetunió visszaadja Franciaország titkos múltját. Vagy legalábbis felajánlotta cserébe, modem rögzítéstechnikai berendezésekért. Ha az üzlet létrejön, a francia történé­szeknek és politikai krimiszerzőknek módjuk lesz betekinteni másfél évszázad elveszettnek hitt dokumentumaiba, Napóleontól a második világháború kitöréséig. Párizsban úgy tudták, hogy ez a rendkívül értékes, titkos anyag elveszett a háború forgatagában a német megszállás idején. Nemrég jelentkezett azonban az orosz archívumokat felügyelő bizottság alelnöke, Anatolij Prokopenko és közölte: Franciaország elveszettnek tartott dokumentumait Moszkvában, a Viborgszkaja utca egyik épületében őrzik. A „le­let” önmagában is hatalmas mennyiségű: a több mint 300 ezer dosszié 1 milliót meghaladó darabszámú dokumentumot tartal­maz. Az értékük felbecsülhetetlen. Az Express szerint éppen emiatt akarták kimenekíteni a náci megszállók elől a fővárosból, 1940-ben, azért, hogy ez a titkos anyag ne kerülhessen ellenséges kezekbe. Az anyag egyebek között tartalmazza a kémelhárítás és a titkosszolgálat, a Deuxieme Bureau szuperbizalmas dossziéit is. A németek azonban megkaparintották a ládákat, és már ők igyekez­tek biztonságos helyre vinni. Prága mellett, egy kastélyt találtak erre alkalmasnak. Innen már egyenes volt az út: a KGB már 1945- ben Moszkvában tanulmányozhatta Franciaország intim múltját. A gyanakvó franciák nem zárják ki, hogy az ismereteket zsarolás­ra is felhasználták; ily módon is toborozhatta külföldi ügynökeit a KGB. Franciaország most Visszakaphatja titkos dokumentumait, előbb azonban mikrofilmre és lézerlemezre vennék az egészet Moszkvában — de ehhez Párizsnak pénzt és technikát kellene biztosítani. Aztán viheti, ami az övé... [A Kennedy-legenda foszladozik H alálának 28. évfor­dulóján ismét töme­gesen keresték fel az amerikaiak az arlingtoni ka­tonatemetőben John Fitzge­rald Kennedy, a jó elnök, a példás férj és családapa sír­ját. Évente mintegy 3 millió amerikai tekinti szívügyének, hogy elzarándokoljon e kegy- helyre, mit sem törődve azzal, hogy a különféle visszaemlé­kezések, dokumentumok és pletykák tudatják: nem volt hősi alkat, kábítószerezett, szexmániás volt és Jacque­line mellett Marilyn Monroe volt a szeretője. A Kennedy- legenda tehát foszladozik. Most éppen egy per kapcsán, mely Floridában zajlik, Mary Lupo bírónő előtt. A vád: Wil­liam Kennedy Smith, Ted Kennedy fia erőszakos nemi közösülésben vétkes. Ha Amerika legjobban fizetett ügyvédje netán kudarcot vall, négy évre bevarrják az orvos­jelölt Kennedy-fiút és aki ez­zel újabb foltot ejt a klán hír­nevén — írta a People maga­zin. , .Amerika királyi család­ja” —ahogyan olykor nevez­ték a dinasztiát — számos rossz napot élt meg az elmúlt években. Robert Juniort kábí­tószer miatt letartóztatták, Christopfernek ugyancsak a drog miatt gyűlt meg a baja a törvénnyel. David 28 éves korában kokainmérgezésben meghalt. Igaz, Mary Kennedy lánya — Maria Schriver — 35 évesen az egyik tv-csator­na mesésen fizetett műsor­vezetője, ám éppen a közel­múltban bizonyította be, hogy a szívvel is lehet csapást mérni a családi nimbuszra: közölte, hogy férjhez megy a mai Amerika mítoszához, Arnold Schwarzeneggerhez. Aki gazdag, szép és példás életű," de az ősi ellenfélnek dolgozik, a Republikánus pártnak... Ha torzulnak az emlékek... (MTI-Press) -— Az ember néha egészen meglepő módon képes visszaemlékezni régmúlt idők eseményeire, a valaha lá- tottak-hallottak apró részleteire. Például a húszéves érettségi ta­lálkozón sorra előjönnek a múlt ködéből a rég elfelejtett emlé­kek, diákcsínyek. Mindenki ta­pasztalt olyasmit, hogy egy régi dal, egy szó, egy rég nem látott város vagy emberarc akaratla­nul elindítja olyan emlékek lán­colatát, melyekről azt hitte, hogy régen elfelejtette. Az em­beri emlékeit kapacitása igen nagy: nemcsak a szándékosan megtanultak, hanem az akarat­lanul tapasztalt élmények is nyomot hagynak, bevésődnek, az agyban maradnak. Az emlékezetnek meglepő tévedései is lehetnek. Ebben az írásban az egészséges emberek memóriájának kisebb-nagyobb zavaraival foglalkozunk. Az emlékek tára felfogható ugyan raktárnak, de nem érin­tetlenül őrzi a beléhelyezett adatokat, élményeket, gondola­tokat, érzéseket. A mindenkori hangulat, mint egy raktáros, őrködik a kapu előtt. A lehangoltság, szomorú­ság, valamint a szorongásos feszültség gátlólag hat az emlé­kezetbe idézésre, nem jönnek elő a megtanult adatok, az is­mert nevek — az ember leblok­kol. Az őr ilyenkor befelé is kevésbé enged: új adatot is ne­héz megtanulni, új eseményt nehéz befogadni ilyen lelkiálla­potban. A jó hangulat, vidám­ság, oldottság ellenkezőleg hat: a nyitott és érdeklődő ember mindenre figyel és sok mindent megjegyez: emlékezetéből olyan adatok is felbukkannak ilyenkor, melyekről nem is tud­ta, hogy a fejében vannak. Jó társaságban szinte áradnak a viccek, a szellemes sziporkák. Az ember személyisége is befolyásolja az emlékanyag gyűjtését és felidézését. Gyako­ribb a „csak a szépre emléke­zem” mechanizmusa, de nem­ritka, hogy egy ember az élet eseményeiből csak á sötét tó­nusokat, a negatív élményeket őrzi meg, életére, mint szeren­csétlenségek, boldogtalanságok sorozatára emlékszik vissza. Mások a sérelmeiket emlegetik, az emberek gonoszságához gyűjtögetnek adalékokat. Külföldi kísérletekből félel­metes adatok jöttek össze a ta­núvallomások megbízhatatlan­ságára vonatkozóan. A látottak és hallottak akaratlanul is tor­zulnak az ember memóriájá­ban, aszerint, hogy mit gondol róluk, milyen szándékot tulaj­donít a szereplőknek, és koráb­bi események, meg a filmekben látottak is belejátszanak a kép­zettársításba. Például ha két ember hadonászása után az egyik elesik, hajlamos a néző utólag verekedést látni, valójá­ban belemagyarázni. Akaratlanul is meghamisít­hatják az emléket az emlékező- nek a másik emberhez fűződő érzelmei, indulatai, érdekei, szándékai. Én már tegnap meg­mondtam, hogy be kellene csukni az ajtót — bizonygatja valaki. A magnófelvétel, ha készült volna, megmondaná, hogy valójában kinyitni-t mon­dott; ma már másképp látja, ezért visszamenőleg módosult emlékezetének tartalma. Már húsz évvel- ezelőtt is folyton csak kritizált az anyósom — mondja a meny. Lehet, hogy nincs igaza, és az ő emlékezetét torzította el anyósa iránti régi félelme és ellenszenve. Lehet az is, hogy igaza van — ez esetben talán az anyós kritikáját nem a valós tapasztalat, hanem a gyűlölet szította. Ezt a folya­matot katatim (vagyis az érzel­mek által befolyásolt) emléke­zethamisításnak nevezi a kórlé­lektan; ez a torzítás egyáltalán nem szándékos, nem tudatos. Nietzsche igen találóan érzé­keltette ezt a folyamatot: „Megtettem, mondja az emlé­kezetem; nem tehettem meg, mondja a büszkeségem; végül az emlékezetem enged.” Ha nem jut eszünkbe a kere­sett szó, ha bizonytalanok va­gyunk valamely esemény fel­idézésében, ha vitában ellenke­ző adatokat állítunk, ha túl szép vagy túl sötét a múlt, gondol­junk mindig arra, hogy emlé­keink őre nem számítógép, ha­nem érző, — csodálkozó, hitet­lenkedő, szerető, szorongó, gyűlölő, vidám vagy szomorú — „ember”: saját magunk. Miki egér szolgái Eurodisneyland néven már jegyzik az utazási iro­dák a franciaországi Mar- nela Vallée nevét. A követ­kező év áprilisában itt nyí­lik meg az a rafinált szóra­koztató nagyüzem, melyet eddigelé Kaliforniától és Floridától irigyelt az öreg kontinens. Franciaország azonban nem Amerika, így a nyitás néhány szakáll és smink miatt akár késhet is. Arról van szó, hogy a fran­ciák kedvelik ugyan Walt Disney találmányait, de nem szeretik azt a szigorú előírást, ahogyan szolgál­niuk kell mindezt. Például előírás tiltja meg a férfi al­kalmazottaknak a szakái 1- és bajuszviselést, továbbá jelzi, hogy a körmük nem haladhatja meg az ujjuk hosszát. A regula a hölgyek esetében kiterjed arra, hogy milyen fehérneműt kell vi­selniük, hogy nem ragaszt­hatnak fel műszempiilát, hogy nem festhetik sötétre a szemhéjukat. És hogy még csak a hiúság kísérté­sébe se essenek, mindössze egyetlen gyűrűt viselhet­nek, fülbevalójuk pedig nem haladhatja meg a 2 centimétert. Cipőjük sarkát 2,8-től 5 centiméter magas­ságig engedélyezték a ten­gerentúlról. Vagyis Topoli- no vagy Miki egér nem hagyja magát kiszolgálni akármilyen cselédekkel. UJ BMW MOTOR München: A képen az 1992 februárjában piacra kerü­lő új BMW KI 100 LT mo­torkerékpár látható. A 1092 cm-’-es motor 100 ló­erős, csúcssebessége 210 km/óra. Ára: 25 700 már­ka TELEFOTO—MTI KÜLFÖLDI KÉPSZERKESZTŐSÉG

Next

/
Thumbnails
Contents