Kelet-Magyarország, 1991. december (51. évfolyam, 282-305. szám)

1991-12-16 / 294. szám

4 Kelet-Magyarország TULA MEGYEN 1991. december 16., hétfő Külpolitikai jegyzet Uj lépések Baraksó Erzsébet « gén fontos szerepe J van az Ukrajna és * hazánk közötti kap­csolat alakulásában an­nak, milyen a szomszédos régiók, a Kárpátalja és me­gyénk szabad akaratból létesülő, kölcsönös előnyö­kön alapuló együttműkö­dése — többek között erről is szólt a minap a sajtó munkatársai előtt Laborczi Géza parlamenti képvise­lő, aki december 8—9-én SZDSZ-delegációval a Kár­pátalján járt. Az ott élő magyarság helyzetének jobb megisme­rése mellett az is célja volt a küldöttségnek, hogy a kapcsolatok kiépítése ügyében tárgyalásokat foly­tassanak. Felbarman End­re Nyíregyháza alpolgár­mestere az ungvári városi önkormányzat vezetőivel találkozott, és kinyilvánítot­ta: Nyíregyháza kész az új alapokon létrejövő testvér- városi kapcsolatok felvételé­re. Ennek eredményeként is fogadhatják ma azokat az ungvári vezetőket, akik a tárgyalásokat előkészí­tették. Január 23-ára hív­ta meg azt a kárpátaljai delegációt, 'melynek tag­jai a nyíregyházi képvi­selő-testület önkormány­zati munkáját fogják ta­nulmányozni. A szakmai és gazdasági megbeszélésekein kívül fi­gyelmet érdemelnek azok a törekvések is, amelyek a két régióban a kulturális élet területén elképzelhe­tők. A megyénkben SZDSZ- es küldöttség tagjaként Mester Béla ügyvivő Ud- vardi István tanárral együtt az ungvári egyetem veze­tőivel találkozott. A rektor­ral egyebek között a ma­gyar nyelvoktatás kiter­jesztésének lehetőségeiről, esetleg közös pályázatok meghirdetésének módoza­táról tárgyaltak. Ez utóbbi­nál szóba került, hogy le­hetne közös pályázat pél­dául a Tisza tájának, vagy történelmi hagyományaink­nak a kutatásáról. m*aj lépés a kapcsolatok MJ rendszerében, hogy a nyíregyházi tanár­képző főiskola vezetőségé­nek felhatalmazásával az SZDSZ-küldöttség tagjai konkrét ajánlatot tettek Ungváron egy Nyíregyhá­zán létesítendő ukrán tan­szék felállításáról. Nincs még ilyen hazánkban, ta­lán ezért is fogadták az öt­letet oly kedvezően. Ez a tanszék új alkalmat nyújt­hat a kapcsolatok további erősítésében, ha az együtt­működés a nyelvgyakorlás­sal, a tanárok és diákok kölcsönös cseréjével meg­valósul. Urán Sonkádon Tölgyfa odvábán találták LcnJülelvétel a következő választási lyiztlenre A Demokrata Fórum országos gyűlése A Budapesti Műszaki Egyetem aulájában december 14-én kezdődött meg a Magyar Demokrata Fórum V. országos gyűlése. MTI ~ FOTO Az Országos Rendőr-főka­pitányságon sikeresen műkö­dik a nemzetközi szervezett és kábítószeres bűnözés elle­ni szolgálat. Heroinnal saj­nos mind gyakrabban van dolguk. De mással is. Elter­jedt — még az ősz folyamán — annak a híre, hogy vala­ki vevőt keres fél kiló urán­ra. Mint informátorunk el­mondta, „képbe került” egy német úr is, aki mintát kért. Kapott is mintát egy budai villában, ahol épp az urán­morzsa tisztaságát vizsgálta munkatársa műszerével, ami­kor a nyomozók rajtaütöttek. Nemcsak a minta került rendőrkézre, hanem a son- kádi erdőben egy tölgyfa odújában két clomcsö is 30 darab uránpasztillával. A fi­zikusok szakvéleménye sze­rint a bűnjelként lefoglalt és az MTA Izotópkutató Intéze­tében őrzött urán a Candu típusú reaktorok fűtőanyagá­nak felel meg. A szállítmány feltehetően Romániából szár­mazik, ahol tavaly a pitesti Nukleáris Kutatások Intéze­téből több kiló urániumot tu­lajdonítottak el. Az ügy ar­ra mutat, hogy a nemzetközi hasadóanyagcsempész-maf- fia immár magyar menetvo­nallal is számolt. A veszély felbecsülhetetlen: az urán­csempészet szakszerűtlen tá­rolással történik, és mit sem sejtő emberek kaphatnak su­gárfertőzést. (A Vasárnapi Hírekből) Budapest (ISB — Krecz) — December 15-től Für Lajos személyében ügyvezető elnö­ke van az MDF-nek, ismét teljes létszámú az elnökség. A legnagyobb kormánypárt csúcsszervének hétvégi ülése a következő választásokon való eredményes, győztes sze­replésre történő felkészülés kezdetének tekinthető — a résztvevők szándéka szerint mindenképpen. A gyűlés má­sodik napja nem volt mentes egy skandallumtól. A Magyar Demokrata Fó­rum hétvégi, V. országos gyűlését Antall József kor­mányfő, a párt elnöke nyi­totta meg. Az öt és félszáz küldött a miniszterelnök tartózkodó stílusához mérten igen közvetlen, derűs ele­mekkel átszőtt előadást hall­hatott. Antall József arra a nemzetközi közegre hívta tel a figyelmet, amelyben a ma­gyar állam rendszerváltozása zajlik. Magyarország még oázis a konfliktusok sivata­gában, jelentette ki a kor­mányfő, aki az Európai Kö­zösséghez való csatlakozás­ról szólva szamárságnak ne­vezte a honi mezőgazdaság eladásáról szóló véleménye­ket. Elhangzott egy szónoki kérdés: mit kellett volna még tenni a külpolitika te­rén, mint a japán, az észak­amerikai, a német, a francia, a brit kapcsolatok ápolása, a szovjet, az orosz, az ukrán alapszerződés aláírása, a Hexagonáléban való részvé­tel, a visegrádi hármak együttműködése? Pártjáról szólva Antall József „mint­egy válaszul alamuszi és sunyi' lapoknak” tette közzé, hogy pártja ugyan hármas eszmei irányultságú, de egy­séges cselekvésre képes ala­kulat. Zárásképp újra el­hangzott a korábbról sokat idézet gondolat: Antall Jó­zsef alkotmányjogilag, állam- igazgatási szempontból tíz­millió magyar állampolgár, míg lélekben, érzelmileg 15 millió magyar kormányfőjé­nek tartja magát. A szombati nap meghatá­rozó előadásait Lezsák Sán­dor, Csűr ka István és Für Lajos, Szabó Tamás elnöksé­gi tagok tartották. Lezsák Sándor mondotta, hogy meg­figyelhető a korábbi ural­kodó réteg szolidáris, har­madik vonalban zajló újra­szerveződése. A mai ellenzéki pártok gyengülése miatt az MDF-re hárul a feladat, hogy a következő választásokon diadalmaskodva véglegesítse a rendszerváltozást. Csurka István anyagi és lelki tekin­tetben egyaránt „forráshiá­nyosnak” nevezte a társada­lom mai állapotát. Az emberi erőforrások kimerültek, a gazdaságot a reformkommu­nisták végképp kizsigerelték, így mintha tudatosan kiszá­mították volna: olyan kiáb­rándultság támad, hogy fel­lángol a régi rend utáni vágy. A politikus-író szerint a mai politikai közegben szép számban vannak, akik a for­ráshiányos állapot fenntartá­sában érdekeltek, ellenük „életre-halálra megy a harc!” ;„Törvény.telenül. .semmit és soha!” — így Csurka István gondolata, de a különlegesen nehéz helyzet rendkívüli tel­jesítményre sarkall, ami nem is marad el. Szabó Tamás (pénfügyi ál­lamtitkár) arról szólt, hogy bár az ország kényszerpályán mozog, azért felmutatható számos olyan gazdasági ered­mény, amellyel a hasonlóan most újraéledő demokráciák nem büszkélkedhetnek. Az MDF a gazdaságban továbbra is az állami tulajdon túlsú­lyának, a monopóliumok megtörésének, a forint kon­vertibilitásának a híve. Für Lajos értékelése szerint a párt a vállalásai közül — a politikai demokrácia megte­remtése, az orzság szuvere­nitásának kivívása, a gazda­ság talpra állítása, a polgárok kimozdítása a közönyből, a magyarság Kárpát-medencé­ben való megőrzése — az első kettőt teljesítette, az utóbbi­akban bőven van tennivaló. E tevékenységben a „fegyel­mezettség, a hűség, az önmeg­tartóztatás” az alapelvek. A vasárnap délelőtti vitát higgadt hangvétel jellemezte, mígnem egy felszólaló — aki­ről utóbb kiderült, hogy nem is tagja az MDF-nek — szó­ba hozta a Balás István miskolci parlamenti képvise­lő által összeállított listát, melyen kormánytisztviselők KISZ-es és MSZMP-és múlt­ját említi, mintegy elbocsá­tásukat sugallva. A gyüleke­ző viharfelleget Csurka Ist­ván, Elek István és Antall József oszlatta el, alattomos, sehová sem vezető módszer­ként visszautasították a lis­tázást. A vita során elhangzott a párt liberális műhelyének helyzetértékelése, melyet a küldöttek a nép-nemzeti irányzatú hozzászólásokhoz hasonló figyelemmel és tet­széssel hallgattak meg. A küldöttek vasárnap délelőtt számvizsgáló bizottságot vá­lasztottak, majd módosították a párt alapszabályát, így Antall József javaslatára az ügyvezető alelnöki poszt ügy­vezető elnökre változott,, bir­tokosa Für Lajos. A Csengey Dénes halálával megürese­dett elnökségi helyet Bogárát Zoltán, agrárszakértőként is­mert parlamenti képviselő nyerte el. Az országos gyűlés szekciói állásfoglalásainak különös fi­gyelmet érdemlő elemei: biz*- tosítani a szervezeten belüli gyors információáramlást; teljes figyelmet a munkavál­lalók gondjaira; a privatizá-> ciós bévé téteket legfeljebb vészhelyzetben fordítsák a folyó költségvetés finanszíro­zására; büntetőjogilag fele­lősségre vonni az eddigi pri­vatizációból jogtalanul hasz­not húzókat; nem megalkud­ni a történelmi igazságtétel és a kárpótlás tárgyában; szövetkezeti átalakulási tör­vényt még az idén! A kétnapos országos gyű­lés mérlegét Antall József vonta meg, mondván: az MDF ez alkalommal is iga­zolta, hogy méltó a szerepére. A miniszterelnök „közhangu­latból való mintavételnek, szembesülésnek” nevezte a gyűlést, ahol szakszerű és tárgyszerű elemzések hang­zottak el. Antall József meg­köszönte pártja tagjainak, hogy állják a sarat a politikai ellenlábasok ócsárlásával szemben,, s vállalják az ön­emésztő küzdelmet az ország talpraállításáért. Ez a kor­mány nem lehet népszerű döntések hozója, a nemzet érdekei háttérbe szorítják a pártpolitikai szempontokat, de a nemzeti érdekek ke­mény lépéseket követelnek. JMiÉliilmÉÉiiytiL’’ Tiszalökün a koalícióról, „a harag napjáról” Tiszalök (KM — B. J.) — Aligha volt véletlen, hogy Petőfinek A nép nevében című versével kezdődött szombaton délután Tiszalö- kön az a kisgazdapárti nagy­gyűlés, amelynek Torgyán József pártelnök volt a szó­noka. Délelőtt megkoszorúz­ta a párt vezetése a tiszalö- ki erőmű melletti emlékmű­vet, ez szolgált ürügyül Cseh Sándor alelnöknek arra, hogy a nagygyűlésen néhány mondattal megemlékezzen a hadifogolytáborban megkín­zott emberekről. Kávássy Sándor alelnök, a kisgazdapárt Szabolcs-Szat- már-Bereg megyei elnöke arról biztosította a mintegy háromszáz résztvevőt, hogy a párt nem szakadt el a fa­lutól, a vidéktől, ebben rej­lik hatalmas ereje. Kifejtet­te, hogy különvéleménye van a kisgazdáknak a koalíció­ban meghirdetett agrárkér­désben, változatlanul a 47-es állapotok visszaállítását kö­vetelik, s azt, hogy a földjét visszakapó paraszt támoga­tást, adókedvezményt, hitelt kapjon, a tsz-ek pedig vál­janak szolgáltató vállalatok­ká, s segítsék a kisüzemi termelést. Változatlanul tartja a párt különvélemé­nyét a nemzetiségi kérdés­ben: „nem magyar, akinek nem fáj Trianon, nem fáj Párizs”. Torgyán József a jelenle­gi instabil helyzet kialakulá­sának elemzésével kezdte beszédét, amely annak kö­szönhető, hogy az erélytelen kormány, a lassan dolgozó parlament lehetőséget adott a kommunista elitnek a po­litikai hatalom gazdasági hatalomra cserélésére. így a rendszerváltással mindössze annyi' történt, hogy az 1945 előtti 3 millió koldusból a szocializmusban 4 lett, mos­tanra pedig egy szűk vállal­kozói rétegen kívül az elsze­gényedő középréteggel bővül a lehetetlen helyzetbe került családok száma. Korábbi álláspontját meg­ismételve fejtette ki: nem kellett volna vállalni a rend­szerváltás után alakult kor­mánynak a kommunista kormány által felvett hitelek törlesztését, s ma is meggyő­ződése, hogy az ország kiá­rusítása nem szűnt meg, csak korábban Keletre, most Nyugatra viszik javainkat. Most választhat az egyre szegényedő réteg: éhen hal­jon, vagy megfagyjon, mert élelmet és tüzelőt képtelen kicsinyke jövedelméből ven­ni. Szólt a 12 „igazi” kisgazda és a 33 „szakadár” képvise­lő parlamenti tevékenységé­ről, s úgy értékelte: ez a megosztottság hasznára vált a pártnak. Példának hozta, hogy a 33-ak a földadó be­vezetésével egyetértettek, a 12-ek nem. Erre a kormány taktikai okból, de megegye­zett a szakadárokkal abban, amit a 12-ek követeltek, hogy népszerűsítse őket. Beszélt arról is a kisgaz­dapárt elnöke, hogy január 11-én összeül a nagy választ­mány, ott döntenek róla, hogy bent maradinak-e a koalícióban, vagy sem. S ha követeléseiket nem teljesíti az Antall-kormány, február 29. lesz a harag napja, ek­korra hívják össze a fővá­rosba az ország összes kis­gazdáját. Beszéde végén Torgyán József az összeomlás hatá­rán lévő ország bajáért a tehetetlen kormányt hibáz­tatta, mondván nem a nép tehetetlen, nem a népet kell leváltani, hanem a vezetőit. Az Országos Rendőr-főka­pitányság tájékoztatása sze­rint az utóbbi 24 órában 66 közlekedési baleset és 25 je­lentősebb bűncselekmény tör­tént az országban. Megyénk­ben is a hétvégén több bal­esethez riadóztatták a men­tőket, illetve a rendőrséget. Szombaton Jármi belterületén egy 19 éves hodászi fiatalem­ber autójával áttért a másik oldalra, s összeütközött egy tehergépkocsival. Az ütközés következtében ketten köny- nyebben megsérültek, az anyagi kár közel egymillió forint. Egy 29 éves gégényi fu­varozó teherautójával este fél hat körül a községben ki- világítatlan járművel köz­lekedett, s elütött egy gyalo­gost, aki a helyszínen meg­halt. A fiatalember megállás nélkül elhajtott, azonban a rendőrök hamarosan felku­tatták. « Vasárnap délután Kocsord belterületén egy álló busz mögül kilépett az útra egy 82 éves bácsi, s egy másik autóbusz elütötte. Sajnos már nem lehetett rajta segí­teni, a kórházba szállítás köz­ben meghalt. A felelőtlen nyilatkozat ártalmas lehet Nincs áthidalhatatlan nézetkölönbség az MDF-ben Budapest (ISB — K. T.) — A Demokrata Fórum or­szágos gyűlése első napján tartott sajtókonferenciát az elnökség képviseletében Antall József, Für Lajos, Csurka István, Lezsák Sán­dor és Szabó Tamás. A miniszterelnök első szavai szerint a párt nem kezdett választási kam­pányba, hanem arról van szó, hogy offenzívabb poli­tikával meg kell vetni a következő sikeres szereplés alapjait. Csurka István a törvények mindenki által történő betartására hívta fel a figyelmet, s elmondta: a kormány nem tűrheti el, ha valakik az apparátusban a nézeteik indíttatására ár­talmas tevékenységet fej­tenek ki, de pusztán a né­zetei miatt senkiit sem ér­het hátrány. Munkatársunk kérdésére, miszerint van-e a pártel­nöknek szintetizáló véle­ménye a gyűlésen elhang­zott két gondolatról, hogy egyrészt Csurka István sze­rint „nem lehetséges to­vább totyogás a konszen­zus-keresés homokozója körül”, másrészt Für Lajos szerint magyarnak lenni „fegyelmezettséget, hűsé­get, önmegtartóztatást je­lent”, Antall József a kö­vetkező választ adta: — Amit Für Lajos mon­dott, az egy nemzetpoliti­kai gondolkodás része, ami globálisan stratégiai gon­dolkodást tükröz. Minden demagógia, különböző fele­lőtlen nyilatkozat ártalmas. E gondolatokkal száz szá­zalékig egyetértek. Ami a konszenzust illeti szíveseb­ben beszélek megegyezés­ről, mint a pártpolitika természetes részéről. Az a kérdés, miben egyezünk és hogyan. Ha valaki rossz megegyezés előtt totyog, azt én is elítélem. Cserbenhagyta áldozatát

Next

/
Thumbnails
Contents