Kelet-Magyarország, 1991. december (51. évfolyam, 282-305. szám)

1991-12-13 / 292. szám

4 Kelet-Magyarország Tízre emelkedett azoknak a barokk stílusú szoboralakok­nak a száma, amelyek közül az elsőket egy héttel ezelőtt nyomdaépítés közben találtak a munkások a szegedi alsó- városi ferences kolostor melléképületében. Társulás az EK-val Kormányszóvivői tájékoztató Budapest (MTI) — Csütörtök délután a kormány ülése alatt tartott sajtótájékozta­tón László Balázs kormány- szóvivő közölte: a kabinet megvitatta és jóváhagyta az EK társulási szerződést és felhatalmazta Antall József miniszterelnököt annak hét­fői aláírására. Kádár Béla a kormányülé­sen felhatalmazást kapott arra, hogy ezzel egyidejűleg aláírja azt az ideiglenes megállapodást, amelyik a szerződésben szereplő legfon­tosabb vám- és kereskede­lempolitikai intézkedéseket már tavasszal — március, vagy április 1-jén — életbe lépteti és ideiglenes rend­szerrel működteti arra a várhatóan 6—8, esetleg több hónapra, ameddig a szerző­dést az Európai Közösség 12 tagállamának parlamentjei ratifikálják. Tehát a ratifi­kálási eljárás idején már működne a szerződés. A kor­mányülésen azzal is megbíz­ták a Nemzetközi Kapcsola­tok Minisztériumát, hogy kö­zösen a. Külügyminisztérium­mal március 31-ig dolgozza ki a megállapodás végrehaj­tási rendjét és akcióprog­ramját. A kormány ugyan­akkor előterjesztést dolgoz ki a Parlament számára a megállapodás ratifikálására. Tisztújítás az MDF-nél Budapest (MTI) — Med- gyasszay László az újonnan megválasztott alelnök, az MDF sajtófőnöke szerint az MDF-elnökség december 11- én tartott ülésén olyan vál­tozásokat hajtott végre, ami- •re az alapszabály feljogosít­ja. Az elnökség saját sorai­ból új ügyvezető alelnököt választott Csurka István, De­zsők Sándor és Medgyasszay László személyében. Azt, hogy Lezsák Sándor vissza­tért az ügyvezető alelnökség- be jelzés értékűnek tartja. Horváth Balázs: Ha a mi­niszterelnök úr úgy dönt, ak­kor át fogom venni a sport kormányzati szintű felügye­letét. Emellett természetesen megtartanám eddigi feladat­köreimet. Bíróság előtt a postarablók Hosszú hajú, bajuszos fia­talember, megbilincselve ve­zetik be, ő Juhász Csaba el­ső rendű vádlott. Mögötte jön, szintén megbilincselve, a szőke, göndör hajú fiú, Gabulya Attila másod rendű vádlott. A teremben az ér­deklődők szinte kivétel nél­kül fiatalok. Néhányan rá­gógumiznak, mosolyognak talán még nem mérték fel a helyzet komolyságát, tragi­kumát. A bíróság elnökének ismertetéséből kirajzolódik előttünk Juhász Csaba nyír­egyházi fiatalember portré­ja. Hogy alkalmi sofőrként vállalkozóknál dolgozott, fe­lesége munkanélküli és 24 éves fiatalember létére már megbüntették sikkasztásért és lopásért... Az ügyész ismertetője sze­rint a két fiatalember előbb bankot akart rabolni, aztán a posta mellett döntöttek. Többször megfigyelték a posta épületét, aztán Auszt­riában félautomata vadász­fegyvert vásároltak, a fegy­vereket Nagycserkesz hatá­rában ki is próbálták. A rablás napján a lopott Zsi­guli rendszámát levették, „beöltözve” bementek a pos­tára, ahol Gabulya elkiáltot- ta magát: „Postarablás, min­denki feküdjön le!” Fenye­getéssel, lövöldözéssel ma­gukhoz vettek hatmillió fo­rintot, s mivel időközben a helyszínre értek a rendőrök. Gabulya egy fiatalasszonyt túszul ejtett. Menekültek a Zsigulival, s az őket üldöző rendőrökre Juhász nem cél­zott lövést adott le. A fegy­vereket a Tiszába dobták, majd a pénzzel a Balaton mellé menekültek. Az ügyész különösen nagy értékre fegyveresen elkövetett rab­lással, terror cselekménnyel és lőfegyverrel való vissza­éléssel vádolja a két fiatal­embert. A bíróság elnökének kér­désére Juhász ezt mondja: „A vádat megértettem, bű­nösnek érzem magam”. A tárgyalás további során a vádirat lényegével egyet ért, ám tagadja, hogy a postai alkalmazottakat életveszélye­sen fenyegette volna. Azt ál­lítja, hogy a postarablás öt­lete Gabulyáé volt. Aztán szó szerint ezt mondja: „Túszszedést nem tervez­tünk, reméltük, hogy a rendőrök érkezése előtt el­menekülhetünk. A túszt nem löktem ki, magától, még megállás előtt kiesett. A Ba­latonéi öt nap alatt bő 300 ezer forintot költöttünk el”. Az ügyész kérdezi: „A rablás előtt megállapodtak-e az esetleges fegyverhaszná­latban?” A válasz „nem”. A tárgyalást ma, hétfőn és kedden folytatja a bíróság. A tárgyalásról tájékoztatjuk olvasóinkat. TÚL A MEGYÉN 1991. december 13., péntek Öt törvény ezen a héten A T. Ház elfogadta a le­véltári anyag védelméről és a levéltárakról szóló 1960-as törvényerejű rendelet módo­sításáról szóló törvényt. Az Országgyűlés megtárr gyalta és az emberi jogi bi­zottság módosító javaslatával együtt elfogadta a faji meg­különböztetés valamennyi formájának kiküszöböléséről New Yorkban, 1965. decem­ber 21-én elfogadott Nemzet­közi Egyezmény kihirdetésé­ről szóló 1969-es törvényere­jű rendelet módosítását cél­zó törvényt. A helyi önkormányzatok megalakulásával összefüggő kiegészítő és átmeneti szabá­lyokról szóló 1990. évi tör­vény módosításáról szóló törvényjavaslat benyújtását és megtárgyalását az indo­kolta, hogy a nevezett tör­vény 1991. április 30-áig kö­telezte a kormányt: terjesz- sze az Országgyűlés elé az önkormányzatok tulajdoná­ba kerülő bérlakásokra, illet­ve a nem lakás céljára szol­gáló helyiségekre vonatkozó törvényjavaslatot. Mivel ez mind a mai napig nem tör­tént meg, és a hatályos jog­szabályok ellentétben állnak az önkormányzati törvény­nyel, ezért kompromisszumos javaslatként — Sóvágó László (MDF) módosító ja­vaslatát elfogadva — a T. Ház hozzájárult ahhoz, hogy a kormány 1992. március 31-éig terjessze be az új tör­vényjavaslatot. Az Országgyűlés megsza­vazta a helyi önkormányza­tok 1992. évi címzett és cél- támogatási rendszeréről szóló — a kormány által másod­szor, változatlan tartalommal beterjesztett — országgyűlési határozati javaslatot. Ezután a parlament meg­kezdte a szavazást a határo­zati javaslathoz benyújtott módosító indítványokról. Az Országgyűlés csütörtöki plenáris ülésén öt törvény született. Elsőként a bírósági végrehajtásról szóló törvény- javaslat szerepelt a napiren­den. Isépy Tamás államtitkár összefoglalója után ellensza­vazat és tartózkodás nélkül elfogadta a Ház a törvény­tervezetet. A társadalombiz­tosítás önkormányzati #lgaz- gatásáról szóló törvényjavas­lat határozathozatala hosz- szabb időt vett igénybe, vé­gül ezt is megszavazták. Az új jogszabály lehetőséget nyújt arra, hogy a biztosí­tottak és a járulékfizető mun­káltatók képviselői aktív for­málói legyenek a társadalom- biztosítási reformnak. Nem gyógyszer, vigyázat MÉREG! Rák ellen petróleum? rákbetegségben szenvedők és fekélybetegek jelentkezését várom, olya­nok is, akikről már le­mondtak és gyógyulni akarnak. „Meggyógyítom 113508” jeligére a Kiadóba. Biztosan sokan olvasták ezt a szövegű hirdetést a Kelet-Magyarország 1991. november 25-i számában, s minden bizonnyal sokan voltak, akik jelentkeztek is erre a hirdetésre. Hogy kö­zülük kiket keresett fel a hirdetés feladója, azt ma még nem tudjuk, azt azon­ban igen, hogy akik vettek, kapták ebből a gyógyszer­nek nevezett készítmény­ből, s fogyasztottak is be­lőle, többségük a kórházban kötött ki. Fekszik beteg ä nyír­egyházi kórházban, akinek hozzátartozója vitt ebből a „gyógyszerbőr', jelentkez­tek Mátészalkán a Tiszti­főorvosi Hivatalban és a mátészalkai kórházban is a szer hatására rosszul lett betegek, ezért a mátészal­kai tiszti főorvos, dr. Kása Zsigmond feljelentést tett a rendőrségen a szer készítő­je és forgalmazója ellen. Ugyanakkor laboratóriumi vizsgálatra küldte a megyei Tisztifőorvosi Hivatalba a most már nyugodtan mé­regnek nevezhető szert, ahol megállapították, hogy valamilyen petróleumszár­mazék a legfontosabb alko­tóeleme, ami nem gyógy­szer, hanem méreg. A nyomozás elkezdődött, természetesen beszámolunk majd róla, hogy milyen eredménnyel járt, azt azon­ban fontosnak tartja a Tisz­tifőorvosi Hivatal és a rendőrség is, hogy a segít­séget remélő betegek, illet­ve hozzátartozóik tudomást szerezzenek róla: ezzel a szerrel nem használnak, hanem ártanak maguknak, illetve a hozzátartozóknak, ezért aki bármilyen úton hozzájutott, ne fogyassza el. Segítene a nyomozásban, ha mindazok, akik vásárol­tak ebből a méregből, akár a Megyei Rendőr-főkapi­tányságon. akár a városi kapitányságon, akár a rendőrőrsökön jelentkezné­nek. Napirendéi az oktatáspolitika Nyíregyháza (KM — B. I.) — Pedagógusok, igazgatók, érdekvédelmi szervezetek képviselői adtak tegnap dél­után egymásnak randevút Nyíregyháza városháza dísz­termében, hogy megvitassák a város oktatáspolitikai kon­cepciójának tervezetét. Az érdeklődés nagy volt, hisz hosszú távra kívánják majd meghatározni a szervezeti kereteket, a fejlesztési lehe­tőségeket, s a működtetés pénzügyi rendszerét. Sok mindenről szó volt a tegnapi megbeszélésen, így például az iskolaszervezetről, a pedagógusok alkalmazásá­nak munkafeltételeiről, a fel­vételi politikáról, a fiatalok érdekképviseletéről, és nem utolsósorban a napjainkban sajnálatos módon nem kis vi­hart kavaró nem állami is­kolafenntartókról is. Elhang­zott, bár az oktatási törvényt még nem fogadták el, ám szükség van a koncepció szé­les körű megvitatására, a vélemények megismerésére. A közgyűlés várhatóan ja­nuárban tárgyalja meg a koncepciót. ŰZ SZDSZ a MIségvÉttÉl Nyíregyháza (KM) — Er­délyben és a Kárpátalján fejtette ki tevékenységét az elmúlt napokban az SZDSZ megyei. szervezete a kisebb­ségvédelem területén, ezzel kapcsolatban tartottak sajtó- tájékoztatót csütörtökön Nyíregyházán. Laborczi Géza parlamenti képviselő egyebek között a november végén Temesvá­ron megrendezett román— magyar kisvállalkozói talál­kozó tapasztalatait összegez­te, illetve a hét elején a Kárpátalján sorra került megbeszélésekről adott is­mertetést. Ungváron Felber- mann Endre, Nyíregyháza al­polgármestere tárgyalt a test­vérvárosi kapcsolatok meg­újításáról az ottani városi vezetőkkel, tanácskoztak to­vábbá arról, hogy megye- székhelyünk adna otthont egy ungvári konzulátusnak. Közélet Megalapozatlan a szervezett tiltakozás Heves vita zajlik a sajtó­ban arról, hogyan történjék meg Nyíregyházán az egyhá­zi ingatlanok visszaadásáról szóló törvény végrehajtása az 1948-ban államosított ka­tolikus gimnázium ügyében. Erről adott ki nyilatkozatot az MDF nyíregyházi szerve­zete, melyben egyebek kö­zött kifejtik: A katolikus középiskola épületének visszaadása nem lehetséges, mert az államosí­tás óta mintegy 60 százalék­kal bővült az iskola építmé­nye és sok millió forint értékű — az oktatáshoz szükséges — gépeket és egyéb beren­dezéseket építettek be a re­gionális Oktatási feladatokat is ellátó Vásárhelyi Pál Épí­tőipari és Vízügyi Szakkö­zépiskolába, mely a volt ka­tolikus gimnázium helyén működik. Csereingatlanként a legcélszerűbbnek látszik a Jósavárosi 15. sz. általános iskola átadása a katolikus egyháznak, mert a környé­ken lakó iskolás korú gyere­kek általános iskolai okta­tását a körzetben lévő másik három általános iskola meg­oldja, tekintettel arra, hogy a környéken lakó és a kör­zethez tartozó iskolás korú gyermekek száma nagy mér­tékben csökkent és csökken, egy általános iskola felesle­gessé válik, be kellene zárni, azonban ha az egyházi isko­lának átadják arra nem ke­rül sor. Az átadás nem azonnal, hanem folyamatosan 1995. évig folytatják és ennek so­rán gondoskodnak arról, hogy a jelenleg ott tanuló gyerekek az iskolában fejez­hessék be általános iskolai tanulmányaikat. A pedagó­gusok sem maradnak mun­ka nélkül, hiszen továbbkép­zésükről gondoskodnak és így vagy a katolikus gimná­zium tantestületének tagjai maradhatnak, vagy más is­kolába kerülésüket lehetővé teszik. Az iskola melletti épületek átalakításával a kollégiumi elhelyezés is megoldható, ezért nem lesz szükség a Széchenyi úti, volt Szent Imre kollégium vissza­adására, a katolikus egyház részére. A 15. sz. általános iskolá­ban tanuló gyerekek és a tantestület tagjai nem szen­vednek hátrányt az előbb leírtak miatt, ezért az irá­nyított, szervezett tiltakozás az egyházi középiskola ellen megalapozatlan, remélhető­leg nem fogja hátrányosan befolyásolni az önkormány­zatot. Ügy véljük szükség van egyházi (evangélikus és katolikus) gimnáziumokra városunkban is. Az ilyen jel­legű gimnáziumokban or­szágszerte magasabb szintű volt az elmúlt 40 év során is az oktatás. Meggyőződésünk, hogy az egyházi középiskolák az oktatás színvonalának emelkedését jelentik. Az MDF-tagság egyetért az ön- kormányzati ad hoc bizott­ság javaslatával és azzal egyezően — a javaslatban meghatározott időpontokban — kéri az egyházi, ingatlanok visszaadását vagy a régi in­gatlanban, vagy ha ez már nem lehetséges, úgy cserein­gatlan formájában. A katolikus egyház pár év­vel ezelőtt több mint 10 mil­lió forintért visszavásárolta saját ingatlanát a Széchenyi út végén a kis kápolnát és a zárda épületét, melyben a volt járási tanács működött. Az MDF-szervezet úgy gon­dolja, hogy a jogutód önkor­mányzatnak ezt a kérdést is orvosolni kell. Véleményünk szerint a ma­gyar társadalom mély erköl­csi válsága, a növekvő bűnö­zés, a család intézményének felbomlása miatt feltétlenül szükség van az egyházi isko­lákra, szükség van az egy­házi iskolák oktatásában a keresztény eszmerendszer el­fogadására, a keresztényér­tékek felmutatására, terjesz­tésére. Természetes joga min­den szülőnek annak eldönté­se, hogy gyermekét egyházi, vagy világi iskolában kíván­ja taníttatni. ^ O ó cO O 0 r> ij L) ^ ej rO ej rj r> r> r> ^ O r^> 0 r> _> tO ő í =3 b 4 '0 > C> C> c<> Figyelje a ' REKLÁMÁRON: - olasz export ülő, - sarok garnitúra - legolcsóbban dohányárul - játékok, illatszerek - Magyarországon a legolcsóbban nálunk , mmm AVI A te^líJépkocsí-család - termelői áron heverők - legszebb cipők, csizmák - szoc. autóalkatrészek és futott gumiabroncsok 50—60%-os áron. 9UULflEuH| Mindezt karácsonyig a Rákóczi úton a kis HAFE-csarnokban, ahol mindenkit vendégül látunk két csésze citromos-boros teára. emblémát! y

Next

/
Thumbnails
Contents