Kelet-Magyarország, 1991. december (51. évfolyam, 282-305. szám)
1991-12-12 / 291. szám
Diagnózis után gyógyítás Jóváhagyásra vár a megye fejlesztési terve Krecz Tibor Budapest (ISB) — Ismeretes, hogy a kormány idén májusban, kihelyezett ülésen Nyíregyházán tájékozódott Szabolcs-Szatmár-Bereg megye gondjai felől. November végére elkészült a megye felzárkózását elősegítő rövid távú program tervezete, de elfogadása más napirendek sűrűsödése miatt egyelőre várat magára. Aligha vitatható, hogy Szabolcs-Szatmár-Bereg az ország egyik legelesettebb vidéke. Ennek illusztrálására — külön indoklásra már úgy sincs szükség — néhány adat: az egy lakosra jutó ipari beruházás összegét tekintve Szabolcs-Szatmár-Bereg a 19 megye közül az utolsó, az egy lakosra jutó összes népgazdasági beruházások terén pedig a 17.; ebben a megyében a legalacsonyabb az ipari és a mezőgazdasági átlagkereset; ez a megye a megyék közti rangsor utolsó előtti helyezettje a csatornázottságot tekintve; itt dolgozik a legkevesebb szakorvos; itt a legmagasabb a regisztrált munkanélküliek aránya: 13,3 százalék, szemben az országos 6,5 százalékkal. Van hova nyúlni. -Győzi-e bárki a feladatokat? Csepp a tengerben A Belügyminisztérium (BM) összeállításában (ez a tárca vezette a földművelésügyi, az ipari és kereskedelmi, környezetvédelmi és vízgazdálkodási, a külgazdasági kapcsolatok, a munkaügyi, a pénzügyi tárcák szakértői által alkotott bizottságot) döntésre vár az az előterjesztés, amely a májusi tapasztalatokra is támaszkodva rövid távú intézkedési tervet tartalmaz a megye felzárkóztatására. Az előterjesztők elismerik, hogy az elmaradott területeken „a kedvezőtlen tendenciák — a műszaki és a Ihumán infrastruktúra hiányosságai, a gazdaság fejletlensége, a keleti piacok elvesztése, az infláció — még felerősödtek, a foglalkoztatási és szociális králságjelenségek kiéleződtek, és e térségek halmozottan hátrányos helyzetűvé váltak.” A progInjekciózásra Vár az élelmiszeripar is... HARASZTOSI PÄL FELVÉTELE ram úgy tekinti a megye felzárkóatatását, mint az országos válságkezelés egy hangsúlyos pontját, s a közvetlen feladatokat 1991—92- re jelöli ki. Az előterjesztő BM rögzíti, hogy a felzárkóztatás már 1991-ben megkezdődött, amikor 18 milliárd forint központi támogatás jutott a ,megye településeinek- területfejlesztésre, munkahelyteremtő beruházások támoga- • tására, infrastruktúra kiépítésére. Mint cseppek a tengerbe, ha nem érkezik további segítség. Szabolcs-Szatmár-Bereg képviselői már tettek javaslatot a továbbiakra, azok középtávú megvalósítása a tárcaközi bizottság számításai szerint 32 milliárd forintot igényelne. Az előterjesztés szemérmesen nem foglal állást az összegszerűség tekintetében, de javasol olyan kormányhatározatokat, amelyek előnyöket biztosítanának a megyének. Ezek: a jövő évi, területfejlesztést és munkahelyteremtést támogató keretből különítsenek el 500 millió forintot Szabolcs- Szatmár-Bereg számára hasznosítható programokra: a megyei települések kisebb saját forrással is jussanak infrastruktúra-fejlesztésre szánt hozzájárulásokhoz; kezeljék kiemelten az M3-as autópálya építését és a megyei távközlés korszerűsítését; a kormány a Világbankhoz fordulhat, melynek szerkezetátalakítási programja kiterjeszthető a megyére! MindeZékhez' ; kormányzat; jóváhagyás, no és forrás . szükséges,'Mikor és honnan? Kiemelt lépcsők Az előterjesztés melléklete részletez néhány fejlesztési csomópontot. Gyorsítani javasolják az M3-as Polgár- Nyíregyháza közötti szakaszának koncessziós megépítését, erre a célra 8 milliárd forint kellene. Középtávon 1,2 milliárd kellene a 4-es főút fejlesztésére, további 470 millió más utak korszerűsítésére. Vásárosnamény, Dombrád, Aranyosapáti— Tiszaadony, Lónya—TiszaPiaczűr Kisvárda (V. P.) — Kisvárdán az elmúlt hónapokban már nagy vihart kavart a két piac léte. Az egyik a már régen megszokott piac — a Jókai és a Piac út között —, s a másik a Rollpack Kft. üzemeltetésében lévő kulturált és korszerű körülményeket biztosító kirakodó piac. A régi piacról az új piac megnyitását követően kitiltották az úgynevezett KGST-piacot, megszüntették az utcán s a földön történő árusítást. De mindez csak tiszavirágéletű volt. A csütörtöki, szombati és vasárnapi napokon nagy forgalmat lebonyolító piacon most már újra, a piaci asztalok között egy-két sorban, nagy zsúfoltság közepette visszatért a KGST- piaci árusítás. Az új piacon pedig lézeng az árus és a vásárló is. Sürgőis döntést igényel a régi piac ügye, az ott lakók nyugalmának érdekében is. TÁRCA Seres Ernő r gnap kivittük a csalimadarakat. Nem volt szerencsénk. Fogtunk ugyan tíz cinkét, de szélnek eresztettük. — Madár, madár. — Nem úgy van az. Ha egy madár nem tűri a kalitkát, belepusztul. A strigó az igazi. Vagy a zöldike. A stri- gónál nincs jobb és szebb. A strigó az szebben fülyül, mint a kanári. — De mi az, hogy strigó? — Stiglinc. Aha — idézem emlékezetembe az iskolában régen tanultakat. Tengelice, avagy stiglinc a verébnél kisebb termetű, zöldes kékes színű tollazatú énekes madár, magokkal, rovarokkal táplálkozik. Védett. Mondom, hogy védett madárról van szó, tehát amit ők ketten nyugdíjasok csinálnak, törvénysértő. — Védett? Ugyan ki védi meg őket? Igaz, hogy ki vannak rakva az erdei etetők, egy- szer-kétszer talán tesznek is bele eledelt az iskolások, a természetvédők, aztán megunják, hideg ' van, hófúvás van, mindenféle nyavaja van. Márpedig ha a strigó kétszer evett és harmadjára, negyedszerre nem talál az etetőben semmit, éhen pusztul, mert oda jár. Ha én befogok néhányat, azok egész télen fütyörésznek. Istenem de szépen tudnak fütyörész- ni, szebben mint a pacsirta és kapnak eledelt, vizet bőséggel. Tavasszal meg huss. Legfeljebb ha egy párat megtartok. Én védem a madarakat. — Na és mi az a csalimadár? Egyáltalán, hogy lehet madarat befogni? A madarászás, madárfogás amennyire ravasz, annyira egyszerű. Van egy kalitka, abban egy fiú stiglinc. A kalitka tartozéka két mellékkalitka, benne elkeverve a fimogyoród — e helyeken különböző szintű hídfejleszté- seket terveznek, összesen százmilliós nagyságrendű támogatással. Nem felejthető el a nyíregyházi reptér, koncesszióval gyorsítható a forgalomba való bekapcsolása. Átütemezni javasolják a magyar távközlés 3 éves fejlesztési tervét, hogy Nyíregyháza után két éven belül Mátészalka és Kisvárda is bekapcsolódhasson az országos gerinchálózatba. Közművek, vízművek fejlesztése „csak többlet központi források biztosításával lehetséges.” Az egészségügy terén a nyíregyházi megyei és a mátészalkai kórház elsőbbséget és 1992-ben 1,1 milliárd forintot kaphatnak. Az egyéb egészségügyi gép- és műszer- ellátottság javítására a következő évben 33 millió forint céltámogatás jut. Lesz rá idő ? A foglalkoztatási gondok orvoslásában jelentős szerepet játszhat a megyei PRI- MON Alapítvány, mely a tárcaközi bizottság megítélése szerint a megye gazdaság- szervező központjává fejlődhet. Említést érdemel, hogy az előterjesztés a „munkahelyek megtartása” jelszóval támogatni javasolja a nem megyei székhelyű vállalatok helyi és legalább 50 főt foglalkoztató üzemeinek önállósodását, ám ennek feltételei között inkább csak a privatizáció általános áldásait említik-. Súlyos problémák tömege és a teljes számbavétel szándéka, a lehetséges eszközök feltárása — e tekintetben elismerést érdemel a program- tervezet. Ám már elfogadásának körülményei is jelzik, hogy elkészülte nem ok a megkönnyebbülésre. A- kormány még nem jutott oda, hogy megtárgyalhassa a javaslatot. Meglehet, épp azok miatt a gondok miatt, amelyek nem teszik lehetővé, hogy o soros támogatások kivételezett elosztása helyett már 1992-ben is más típusú megoldási módokat ízlelgethessenek a térség települései: adó- és vámkedvezményeket, speciális hitelpolitikát. A program részleteiről annak kormány általi elfogadása után tájékoztatjuk olvasóinkat. nőm madáreledel. A mel- lékkalickák csapóajtóval működnek. A füttyös kedvű csalimadár, ha fajbeli társai csapatostól arra repülnek, párkereső fütyölésre hívja a lányt. És mindig akad a tengelice, stiglincraj- ban párnélküli, aki a hívó hangra besétál a kalitkába. A lesben álló madarász ilyenkor a vékony zsineggel kioldja a csapóajtót. — Van más mód is — mondja a madarász. Ha beérik a tölgyfák termése, az a sárga bogyó, akkor az lehullik, összeszedjük, kifőzzük és lépet főzünk belőle, vesszőre kenjük és egy kórón a csalimadár kalitkája elé tűzzük. Ez nem jó módszer. Mert ha rászáll a madár a lépes vesz- szőre, beleragad a lába és ha szabadulni akar, megsérülhet. Jobb a kalicka. Jó volt hallgatni ezt a beszélgetést, megtudni, hogy a madarászás milyen kalandos élet. Ámbár senkit sem biztatok madárfogásra. A szóban forgó énekesek hasznos és szép madarak és védetteké Inkább az etetők legyenek tele magvakkal, mint a kalitkák madarakkal EXPO- várakozás Baraksó Erzsébet C seppet sem csodálkozhatunk azon, hogy a Világkiállításokat Rendező Nemzetközi Irodában meglepődtek a magyar parlament döntésén, amely szerint a honatyák igent mondtak az Expo megrendezésére. Valószínűleg, egy nem magyar észjárású személy számára eléggé nehezen követhető, miféle logika szerint alakulnak nálunk az események. Néhány hónapja éppen a nevezett irodától kaptuk a jó tanácsot: ők szívesen segítenének tanulmányozni, hogyan lehet megrendezni az Expo-t, dehát mégis a magyaroknak kellene megegyezniük arról, mi legyen az álláspontjuk. Ezután született meg a fővárosi közgyűlés határozata, s amint ismeretes, elzárkóztak a világkiállítás megrendezése elöl. Az újabb hírek ezzel ellentétben arról tudattak; a főváros kerületeinek többsége fantáziát látna az Expo-ban. Nem csoda, ha mások nehezen igazodnak el rajtunk, mi magunk sem mindig értjük, mi történik, ■ például ha a kerületek többsége támogatja az Expo-t, kik-azok, akik a fővárosi közgyűlésben ellene voksolnak? Végre, úgy tűnt nyugvópontra jutott az ügy az Országgyűlés döntésével, amiről a főváros képviselője úgy nyilatkozott; azt a maguk számára is kötelezőnek tekintik. Lám, gondolhattuk, győzött a józan ész, mire egyes országos hírközlő szervek azt kezdték el feszegetni; miért adta le előbb a kormány az Expo-tervezetet a párizsi irodának, miért nem várta még a parlamenti állásfoglalást? . Ilyen kérdés csak hangulatkeltésre alkalmas, hiszen ismeretes, a párizsi iroda egy meghatározott napra kérte a kormány válaszát, s az korábbra esett a parlamenti döntés napjánál — egyébként nem kötelesek Párizsban az egyes országok törvénykezési napirendjét számon tartani, kivált, hogy az ügy a kormány illetékességébe tartozik. Lehetne számunkra az Expo olyan ügy, amely a más kérdésekben ellentétes álláspontú személyeket, csoportokat, szervezeteket egymáshoz közelebb hozhatná. Ehelyett néha azt láthatják rólunk külhonban: a magyarok viszály- kodnak, talán még azt is feltételezik; — ha összevissza születnek a döntések, ha ilyen nagy a huzavona — nem vagyunk eléggé megbízhatóak. Reméljük, azért van rólunk annyi pozitív tapasztalat is, ami miatt a mérleg nyelve a javunkra billen, és ideadják a világkiállítás megrende- zési jogát. Naponta 70 ezer dobozos tejfölt készítenek a Szabolcs Tejipari Vállalat nyíregyházi üzemében. ELEK EMIL FELVÉTELE Kommentár Kiárusítás ? reket jelent. Ez az ágazat nem tartozik a termelő szférához, de annak egy fontos kiegészítője, sőt sok esetben alapja. Ezért talán nem éri meg aprópénzre váltani a kultúrát. A pillanatnyi anyagi haszon két- három év múlva behozhatatlan szellemi veszteséggel járhat. A KPVDSZ művelődési ház a fenntartási költségének közel nyolcvan százalékát saját maga gazdál- kodta ki. Kívánhatunk-e ettől többet? Olyan átképzési tanfolyamokat, felvételi előkészítőket, nyelvoktatásokat szerveznek, melyekre az emberek körében igény van. Jó néhány alkoholellenes, diabetikus és nyugdíjasklub működik. Intézeményünkben nincs már egy talpalatnyi hely sem, ami kihasználatlanul állna. Kár lenne a népművelés előtt lehúzni a rolót, alárendelni az oktatást, a szórakozást olyan gazdasági tényezőknek, melyek nem hozhatnak hosszú távon sikert. Bojté Gizella A hirdetési lapokban nemigen találkozunk olyan felhívással, hogy népművelőt keresnének, de a kultúra területén ma még éppen dolgozó népművelés szakosok ideje is meg van számlálva. Pedig nincs még egy olyan szépen hangzó magyar szó és foglalkozás, mint a népművelés. Nyíregyházán, a KPVDSZ művelődési húz vezetője, Szathmáryné Sipos Ildikó egy összejövetelen kissé csalódottan mondta, hogy három munkatársával nagy-nagy nehézségekkel tudják csak megőrizni a művelődési ház igazi funkcióját, arculatát. Felháborodásuk egyik oka: miért kényszerítik olyasmire őket, ami igen távol áll a művelődés méltóságától, mint például a palackozott italok, olcsó ruhák árusítása. A kulturális intézmények képtelenek arra, hogy önmagukat fenntartsák, a támogatást viszont csak filléI9«f* december 12 . csütörtök » HÁTTÉR | Kelet-Magyarország • 3
