Kelet-Magyarország, 1991. december (51. évfolyam, 282-305. szám)
1991-12-11 / 290. szám
1991. december 11., szerda OLVASÓINK LEVELEIBŐL Kelet-Magyarország 11 Kié lesz a 15. sz. nyíregyházi általános iskola? Feliratok az iskola ablakaiban. HARASZTOSI PÁL FELVÉTELE Hangos a csárda Szeptember 8-án írásban kértük a polgármester urat, hogy legyen szíves ügyünkkel foglalkozni, sajnos, mind a mai napig nem kaptunk rá választ. Tizennégy család nyugalmáról van szó. Ez év június végén Ömböly, Kossuth u. 2. sz. alatt nyílt egy csárda, az 500 lelkes faluban nem volt elég egy kocsma (hiába küzdünk az alkoholizmus ellen). De nem a mi dolgunk eldönteni, hogy szükség van-e rá. A legnagyobb baj az, hogy cigányzene van, erősítőt használnak hétközben is, nem csak hétvégén. November 27-én éjjel egy órakor olyan hangos volt a tér, hogy elaludni nem tudtunk. Korán kelő, dolgozó emberek vagyunk, de jó, ha emiatt éjszakánként négy-öt órát tudunk aludni. Örökösen kimerültek és fáradtak vagyunk. Most télen, bezárt ablakok mellett is mit kell kiállnunk, hát még nyáron, amikor nyitva kell tartani az ablakokat a melegben! A csárda tulajdonosát több esetben kértük, hogy legalább az erősítőt ne használják, de kinevetett bennünket. Igaz, mi, akik aláírtuk a levelet, nem látogatjuk a csárdát és nem növeljük a hasznát. A nyitvatartási időt nem ellenőrzik, ritkán tartja be. Idáig a faluban este 8-ig lehetett inni a kocsmában, utána bezárt. Most a csárdában folytatják az ivást jó páran. A tv-mű- sort egyfolytában zavarja a dübörgő dobgép. Idáig türelmesen vártunk, hogy a mi jogainkat is figyelembe veszi valaki, de már nem bíriuk. Az ilyen zajos éjszakákon nagyon kell uralkodni magunkon. Ráadásul ki vagyunk téve a részegek zaklatásának. már megfenvegettek bennünket a mindennapos vendégek, ezért kérjük, ne közöljék nevünket. Az érintett családok Ömböly (pontos cím) (A szerk. megj.: Várjuk a polgármester úr válaszát.) Mindont egy kalap alá? Felháborodva olvastam a „Leszállítottak” című olvasólevelet a lapban. Az autóbusz-ellenőrök viselkedése ugyanilyen hatást tett rám november 22-ikén a 7 á-s járaton. Délután, munkából tartottam hazafelé, amikor felszálltak a járatra hárman, összbérletem van, minden hónapban megveszem, pedig már nem olcsó „passzió”. Adom az ellenőrnek a bérletem, ő kéri a személyi igazolványomat, de érdeklődésemre, hogy valami baj van?, nem szól. Rendületlenül kör- mölni kezd, végül kérdi: hajlandó vagyok-e 412 Ft helyszíni bírságot megfizetni, vagy megteszi a feljelentést. Mert az történt, hogy a bérletre egyszerűen elfelejtettem ráírni a bérletigazolványom számát. Ügy vagyok vele, mint sokan mások, megveszem, bedobom a táskámba és rohanok ... De hát kérdezem, ezt a „súlyos bűn- cselekményt”, ami korántsem azonos azzal, hogy jegy vagy bérlet nélkül utazom, nem lehetett volna egy figyelmeztetéssel elintézni ? .. . Hivatkozik az éber buszellenőr a bérlet hátoldalán olvasható 3-as pontra, hogy az utas saját kezűleg írja a bérletszámát a jegyre (mit tesz az, akinek béna a jobb keze, vagy gipszben van?). De ez a pont nem tartalmazza, hogy aki elfelejti véletlenül, az büntetést kap. Én azt hiszem, ezt a „törvényt” már ők kreálták. Dühömet csupán az enyhíti, hogy gondolom, azért alkalmazhatják a „mindent egy kalap alá” módszert, mert a közeljövőben nem szeretnének tarifát emelni, de a bevételt valahogy össze kell szedniük. * Perjéssy Lászlóné Nyíregyháza, Korányi F. u. 56. Megszüntetik a CSÉB-ünket A dombrádi Habselyem GT varrónői vagyunk. Az Állami Biztosító kisvárdai fiókjában volt CSÉB-biztosítá- sunk, úgy kötöttük meg, hogy a munkahelyünk vonja a fizetésünkből a 150 Ft-ot és utalja át a biztosítónak. A cég — bár júliustól is levonta a biztosítás díját a fizetésünkből —, nem fizette be az Állami Biztosítónak. Most mindegyikünk kapja a felszólítást, hogy rendezzük a hátralékunkat, különben megszüntetik a biztosításunkat. Aki táppénzen van, hiába nem tehet róla, emiatt egy fillért nem kap. December 2-án minden varrónő megkapta a felmondását, és még a biztosításától is el kell búcsúznia, holott vétlen a történtekben? Hetvenkilenc varrónő (A dombrádi Habselyem GT vezetője közölte lapunkkal, hogy a munkabérből levont, de át nem utalt biztosítási díjakat folyamatosan visszafizetik a varrónőknek. Jogászunk álláspontja szerint a biztosító a GT-vel kötött szerződést, s ha a társaság nem teljesítette kötelezettségét, azért nem felelnek a dolgozók. Reméljük, az ügy megnyugtatóan rendeződik.) Az oldalt összeállította: TÖTH M. ILDIKÓ Vetélkedés 5 óvárogva várom azt a kort, amikor a magyar ember szabadságként éli meg átmeneti munkanélküliségét és nem nélkülözésre kényszerítő, keserves állapotként. Azt hallottam ugyanis, hogy a fejlett tőkés országokban sok dolgozó úgy tekinti elbocsátását, mintha szabadságot kapott volna. Az élet a maga valóságában ott sem olyan rózsaszínű, mint amilyenre a reklámok festik, de az ottani munkás havi átlagjövedelme sokszorosa a magyar dolgozóénak, a munkanélküliség idejére legalább előrelátóan takarékoskodhat. Nálunk viszont? örül szegény munka- nélküli, ha a betevő falatra futja. Érthető tehát, hogy egy állásra néha százan is jelentkeznek. Ám a pályázók egyike-máslka nemcsak képességeivel, bizonyítványaival küzd a meghirdetett munkahelyért.. . Takarítónőt keresett egy társaság. Jelentkeztek is jó harmincán, de alkalmasnak csak egy idősebb asszony és egy fiatal nő találtatott. Az ifjú nőnek ismerőse dolgozott a cégnél, ő némi pénzért megsúgta a főnöknek, hogy az idősebb asszony iszik és rendetlen, nehogy fölvegyék! Bár rövid időn belül kiderült, hogy ez rágalom, az asz- szony borzong az italtól és tiszta, mint a patyolat, a makulátlan hírére kényes cég egy harmadik jelentkezőt alkalmazott £ z csak egy példa a sok közül, nem is a legkirívóbb. A jelenséget egyébként már megjósolták előre: a munkanélküliek egymással is harcolnak, holott ugyanabban a cipőben járnak. Talán, ha majd nálunk is szabadságot fog jelenteni a munkanélküliség, mint egyes nyugati országbéli munkásnak, ez a fajta vetélkedés is eltűnik. Lehetőleg örökre, és addig sem éri el a célját... Szerkesztői üzenetek S. TIBORNÉ, FEHÉRGYARMAT: Amennyiben a jelentkezésétől visszafelé számított négy év alatt legalább 360 nap munkaviszonyt tud igazolni, nem kap öregségi, rokkantsági nyugdíjat és a munkaerő-központ kirendeltsége nem tud önnek megfelelő munkát ajánlani, a velük való kellő együttműködés esetén megilleti a munkanélküli-járadék. Leveléből ítélhetően már megszerezte rá a jogosultságot, irataival együtt jelentkezzen a helyi kirendeltségen. L. KISS BÉLÁNÉ, SZAMOSSZEG: Megértő türelmét kérjük, hiszen rendkívül sok olvasónk kér kárpótlásügyben jogászunktól tanácsot. MENYHÁRT KÁROLY, KÁNTOR JÁNOSI: önnel együtt örülünk, jókívánságait ezúton viszonozzuk. K. ZOLTÁNNÉ, NYÍREGYHÁZA: A megítélt tartásdíjat és a perköltséget is a volt férje elleni végrehajtási eljárás során lehet behajtani. Jogi képviselőjének végrehajtási lapot kell kiállítania, de nincs biztosíték arra, hogy a végrehajtás eredményes lesz. ZSUKAI PÁL, ZÁHONY: Sajnos, aki önt tájékoztatta, az tévedett. Gépkocsi után ugyanis az köteles adót fizetni, akinek január első napján a nevén van a jármű. A jóhiszemű félreinformálásból eredő kárát csak úgy hajthatja be a gépkocsi jelenlegi tulajdonosától, ha a helyette kifizetett adót bíróság előtt ráhárítja. Villanófénybon Válaszol az illetékos Keressük a közös álláspontot A ROVAROK közül a VÁNDORSÁSKA, a történelmi időkben oly’ súlyos károkat okozó faj gyakorlatilag kipusztult Közép-Európából. Gyér, valószínűleg utolsó hazai populációja a nyírségi erdős puszták részén, homoki gyepekben tenyészik. Nem védett faj. A végső veszélyben lévő LEPKÉK sora ismét megdöbbentően hosszú: Budai szakállasmoly, Magyar tölgymalkkmoly, Balkáni Gyökérrágó lepke, Zyga- ena fausta (nincs magyar neve), Hegyi törpeboglárka, Fóti boglárka, Gólyaorr-bog- lárka, Csíkos boglárka, Vörös rókalepke, L-betűs rókalepke, Ezüstsávos szénalepke, Közepes pávaszem, En- terphia cyanata és Schistos- tege decussata (nincs magyar nevük). Tarka sziklaaraszoló, Magyar ősziaraszoló Csüngő araszoló. Pettyes molyszövő, Szigonyos földibagoly. A BOGARAK közül a kipusztulás közvetlen veszélyébe többnyire az átlagember számára ismeretlen, furcsa nevű fajok kerültek. Ilyen a SZlVNYAKÜ SZU- ROKKISFUTÓ, hazánkban egyetlen lelőhelye van, a megyénkben, Bátorligeten. A természetvédelmi terület nyíresei közt elszigetelt, gyér populációban él. Nem védett. A PIKKELYES SUTABOGÁR előfordult kelet és Közép-Európában, ám mindenütt nagyon ritka. Nálunk a dolomitos, kopár hegyek déli lejtőin, kora tavasszal még gyűjthető volt a kövek alatt, de szinte mindenünnen eltűnt. A kopárosok fásításával életlehetősége megszűnik, nem védett. Rendkívül ritka faj a FÉNYES HANGYABOGÁR, Magyar- országon csupán a hajmáskéri vasútállomás töltésén, a kövek alatt, Lasius hangyák fészkében élt nagyobb számban. Élőhelye nagyrészt megsemmisült, nem védett. A PUSZTAI KARIMÁS- BOGÁR előfordult Oroszország európai felének déli részén, Olaszországban és nálunk egyetlen élőhelyén, a Budai-hegységben. A Sashegyi természetvédelmi területen ma is megtalálható, de igen ritka. Nem védett, a kipusztulás közvetlen veszélyébe került faj. TÜRK VI- RÁG-DÍSZBOGARA már kipusztult a bécsi Práterből, egyes lelőhelyei ismertek a Balkán-félszigetről, Galíciából, Szlovákiából, Magyar- országon Tömpe mellett gyűjtötték egy öreg tölgyerdő szegélyszilfáiról. Rendkívüli ritkaságú, úgy tűnik, hogy kihalásra ítéltetett, re- liktum faj, nem védett. (Folytatjuk) Fenyvesi Zoltán Nyíregyháza, Toldi u. 62. szám alatt lakó olvasónk központi fűtéssel kapcsolatos véleményét már közöltük lapunkban. Á SZABOLCSHÖ igazgatójának válasza is napvilágot látott. A megegyezés reményében, s mivel sok családot érint, olvasónk újbóli levelét és az illetékes állásfoglalását közöljük ezúttal. Olvasónk írja: A SZABOLCSHÖ igazgatója a „Jogtalan haszonszerzés” című levelemre olyan tájékoztatást kért közzétenni, amelyben furcsa módon visszautasítja a jogtalan haszonszerzés vádját, de ugyanakkor azt különböző rendeletekre hivatkozva — igaz, csak részben —, de el is ismeri. Az említett megyei bírósági, 1981-es ítélet alapján „fűtöttnek tekintendő az előszoba, WC és a fürdőszoba légterének 60 százaléka”, de a vállalat ennek ellenére is 100%-os légköbméter-fűtést fizettet meg az állampolgárral. A 29/1991. (X. 1.) IKM- rendeletben előírtak nem vonatkozhatnak a lakásomra, mivel a vitatott helyiségek ajtaja rendeltetésszerűen, állandóan zárva van. Itt jegyzem meg, hogy a WC-t, a pincét, és a tetőt összekötő nyitott csőstrang inkább hűti, mint fűti. A fürdőszobában a szükséges meleg csak elektromos hősugárzóval biztosítható, a villanyáram díját a TITÁSZ- nak is fizetjük, de a meleg árát a SZABOLCSHÖ is számlázza. Az igazgató úr számtalan példára hivatkozik, hogy 5 évre visszamenően visszafizették a jogtalanul számlázott fűtésidíjkülönbözetet, az illetékes bíróság döntése alapján. Ezek szerint a vállalat nyugodtnak érzi magát, mert tudja, hogy ebben az elszegényedett társadalomban nagyon kevés állampolgárnak van annyi pénze, hogy igazát a bíróságon keresse. A fenti kiegészítés ismeretében kérdem az igazgató úrtól, még ezek után is visszautasítja a „jogtalan haszonszerzés” megnevezést? Hát ön szerint nem az? A SZABOLCSHÖ igazgatójának, Szirmay Lászlónak a válaszlevele olvasónkhoz: A fűtött légköbméter meghatározását a 29/1991. ,(X. 1.) IKM. rendelet írja elő. Műszakilag a legfontosabb kérdés, hogy mi legyen azokkal a helyiségekkel, amelyekben nincs fűtőtest, illetve csak külön rásegítő fűtés van. A rendelet kizárólag tervezési alapokat vesz figyelembe, amikor kimondja, hogy fűtöttnek minősül az a helyiség is, amelynek határoló falait úgy tervezték, hogy a szomszéd helyiségek fűtési energiájából hőátadással biztosítja az adott helyiségek előírt hőmérsékletét. A levélíró lakásában ilyen a WC és a fürdőszoba. Gyakori a házgyári lakásoknál, hogy az alapfűtés rendszere a tervező szándéka szerint nem biztosítja a fürdőszoba 24 °C-os fűtési szintjét. Ezért a tervező külön rásegítő elektromos fűtőtestet építtet a helyiségbe. Ilyen esetekben a rendelet úgy intézkedik, hogy a megmért térfogat 60%-át kell figyelembe venni a fűtési térfogat meghatározásánál. Ezeket a műszaki normákat írta elő a korábbi 2/1966. (III. 31.) NIM-rendelet is. A ház lakói nem értettek egyet az akkori szolgáltató (IKSZV) mérési adataival, ezért fordultak bírósághoz... A megnövekedett árak miatt ma már alapvető problémává vált a fűtött légköbméter kicsiny eltérése is. Ezért, nyilatkozatomnak megfelelően, folyamatosan mérjük föl a lakásokat, igénylés szerint. Amennyiben az új érték kisebb a réginél, úgy öt évre visszamenőleg az eltérést visszautaljuk a lakóknak. Ha viszont magasabb, akkor az új mérés szerinti díjtétellel számolunk a következő számlázásnál, de nem kérjük a fogyasztótól az öt évre visszamenő különbözet kifizetését. Véleményeltérésnél persze a fogyasztónak joga van bírósághoz fordulni, pervesztés esetén a vállalatot terhelik a költségek, de nem tudom értelmezni a levélírónak a kérdéskörrel kapcsolatos felvetését. Nem értem továbbá, a bírósági ítélet ismeretében miért fogalmaz úgy, hogy ennek ellenére is 100%-os légköbméterfűtést fizettet meg a vállalat az állampolgárral. Csak a helyszíni vizsgálat után értelmezhető a pincét és a tetőt összekötő nyitott cső problémája, ill. annak hőtechnikai hatása. Az előzőekben leírt műszaki és fizetési feltételek értelmezésében eltérés van a vállalat és a levélíró között. Hangsúlyoznom kell, a vállalat eljárása mindig jogszerű, a közös álláspont elérése érdekében folyamatosan végzünk egyeztető, tájékoztató munkát. Kérjük a levélírót, vegye föl velünk a kapcsolatot, kérjen problémájára megoldást. Konkrét kérésére minden segítséget meg fogok adni ahhoz, hogy későbbi kapcsolatunk kölcsönösen korrekt legyen. Kipusztulásra ítéltetlek? (i)
