Kelet-Magyarország, 1991. november (51. évfolyam, 256-281. szám)
1991-11-11 / 264. szám
warn háhér I Családokat melengeti! hiítöház Brokkolival élmezőnyben Vasmegyer (KM -— G: B.) — Magyarország legnagyobb brokkolitermesztő körzetében, Vasmegyeren és környékén hosszú távú mezőgazdasági termelési lehetőséget és megélhetést jelent majd az embereknek az a beruházás, amelynek a munkálatai nemrég kezdődtek el a vas- megyeri Micsurin Mg. Tsz- ben. Osztrák hitelből több mint félmilliárd forint értékű korszerű hűtőház és mirelitüzem épül, amely a körzetében termelt gyümölcs- és zöldségalapanyagot feldolgozva, jó minőségű mirelit áruk exportjával fogja a 75 millió schillinges kölcsönt visszafizetni. _________________________L __ Száz embernek munka A vasmegyeri tsz-telepen hatalmas munka folyik. A besztereci országúiról széles bekötő út betonozása közeledik a befejezéséhez. Túlsó végén, egy két és fél hektáros, majdan körbekerített területen már rakják az 5 ezer négyzetméteres hűtőház és a hozzá tartozó kiszolgáló létesítmények alapjait. A kivitelező „Alterra” Közmű- és Mélyépítő Vállalatnak nem ez lesz az első ilyen munkája. Debrecenben az idén adtak át egy kétszer ekkora hűtőházat és ha itt végeznek, jövő májusban egy ugyan- ilyet építenek majd Földesen. — Háromszáz tonna egres feldolgozásával már 92 májusában indulnia kell a termelésnek — mondja Márton László tsz-elnök, miközben mékeket a termesztő körzet központjában felépülő modern hűtőházban. Osztrák segítség Még csak az alapjait rakják, de májusban már köszmétét fagyaszt a vasmegyeri hűtőház. a szerző felvétele körbe vezet az építkezésen —, azt követi 1000 tonna meggy, 600 tonna szilva, majd jön a 2000 tonna brokkoli, utána a karfiol. Száz embernek ad majd állandó munkát, és további hatvannak időszakos kereseti lehetőséget ez a létesítmény. Ügy tervezzük, hogy később újabb hűtőkamrát hozzáépítve bővíteni fogjuk a kezdetben 2300 tonnás hűtőkapacitást. Ezáltal megindíthatunk majd egy újabb zöldségfeldolgozó vonalat a tárolható zöldségfélékre alapozva, ami az időszaki dolgozók folyamatos foglalkoztatását teszí lehetővéFeldolgozás helyben A három község — Vas- megyer, Beszterec és Tisza- rád — termelőszövetkezetének tagsága, 1988-ban hívta haza a Micsurin elnökének a gépészmérnök Márton Lászlót. A fiatal szakembernek az akkor veszteséges üzemet sikerült „egyenesbe hozni”. Az eredményes gazdálkodásnak köszönhetően a két utóbbi évben 23 millióval nőtt a szövetkezet vagyona, s eközben 50 ezerről 200 ezerre emelkedett a dolgozók bérszínvonala. Dédelgetett elképzelése volt a megtermelt mezőgazdasági termékek helyben történő feldolgozásának megvalósítása. A gazdasági abrakból már korszerű takarmánykeverő üzemben gyártanak, a megyében jól értékesíthető és folyamatos árbevételt jelentő keveréktakarmányokat. Az eddig a fél ország hűtőipari üzemeinek brokkolit és karfiolt szállító Vasmegyer környékiek jövő évtől kezdve maguk állítanak elő fagyasztott zöldség- és gyümölcster— Évekig tanulmányoztuk a lehetőségeket, kerestük a kapcsolatokat, míg végre megtaláltuk a megfelelő partnert az osztrák IBG cég „személyében”, amelyik már eddig is számos hűtőházat épített a környező országokban — ültet le, az európai mércével, is bizalomgerjesztő és technikailag is jól felszerelt irodában Márton László — közösen alapítottuk meg idén májusban a Nyírfrost Kft.-t, amelynek 60 milliós törzstőkéjéből 40°/o-ot mi, a többit pedig az osztrák tett le. A tsz részéből csak 8,5 millió volt készpénz, a többi a földterület s az irodaépület értékéből tevődik ősze. A vegyes kft. osztrák tagja, az IBG vette fel aztán a 75 millió schilling hitelt, amihez még hazai bankgaranciára sem volt szükség. A hűtőház nyolc és fél év alatt, az itt gyártott termékekkel lesz kifizetve. A hitel letörlesztése után viszont a létesítmény teljes értékének 40%-a a szövetkezet vagyonát gyarapítja majd. Ez azonban még csak a tx- voli jövő. Ami már az első évtől érezhető haszonnal jár, az a zöldséget, gyümölcsöt termelő környékbeli családok hosszú távú megélhetési lehetősége és sok, jelenleg munkanélküli helyi lakosnak a folyamatos foglalkoztatása az* új hűtőüzemben. Gondoskodás az idősekről Egyedül a Comilairen Jánkmajtis (KM) — Cs. K.) — Beköltöztek az első lakók csütörtökön a jánkmajtisi gondozóházba. Ebben az épületben volt korábban a bölcsőde és az óvoda, ám az előbbit kihasználatlanság miatt megszüntétték, utóbbit pedig a volt pártházba költöztették. Mint Cséke 'László polgármester elmondta, testületi ülésen vetődött fel a gondolat, hogy a kihasználatlanul maradt épületben oldják meg az idősek gondozását. Céltámogatásra pályázatot nyújtottak be a költségekre, s nyertek 1,7 millió forintot, összesen 3,5—4 millió forintba került az épület átalakítása, melyben tizenheten bent is lakhatnak, s rajtuk kívül még húsz nyugdíjas, idős részesülhet napköziotthonos ellátásban. A konyha százhetven adagos, így az iskolásoknak is innen hordják az ebédet. Nyíregyháza (KM) — A nemrég lezajlott Compfair ’91 nemzetközi számítástechnikai szakkiállításon és vásáron megyénket egyedül a nyíregyházi Mikrobit Kft. képviselte. — Ügy tervezzük a számítógépes rendszereket —- értékelte a kiállítás eredményét Juscsák István ügyvezető igazgató —, hogy megvalósulhasson a teljes adarkom- munikáció a rendszerek között. Lehet az bér-, munkaügy- vagy főkönyvi program, egy ember is tudja kezelni és az 5—7 fős kft.-ktől egészen TÁRCA K opogósra fagyott az út az éjjel. A hajlatokban megszorult tócsákon ujjnyi jég, s a kis halomra kapható házak udvarán lehullatta levelét a rózsa. Fent a dombon, egy öreg házban tűzrakáshoz készül egy nyolcvanéves asszony. Makara Ferencné, aki negyvenhat éve négy gyermekkel maradt özvegyen. Férje a háború utolsó esztendejében tűnt el a fronton, az egyik ka- tonacimborgja hozta haza. Nyirbog- dányba a szomorú hírt. „Mezőcsáton együtt osztottak be vele. a tűzvonal- ban, de ő onnan már nem tért visz- sza." Még harmincnégy éves sem volt akkor Radics Mária, aki így felel, mikor azt tudakoljuk tőle, merre született: — Boly, Zétény község, Zemplén vármegye. Az öregeim így mondták mindig, én is csak ezt felelhetem. Dohányosok voltak a szülei, még valamikor a tízes évek derekán vetődtek erre a tájra. Hol, kinek volt szükség a szolgálataikra. Így élt a család a Tiszaháton, Nyíregyháza környékén majd később Bogdányba szegődtek el. Itt ismerte meg Makara Ferencet Radics Mária, s követte a férjet a szülői házba. • Itt érte az ura halálhíre. A legidősebb gyermek kilenc-, a legkisebb kétéves volt akkor. Egyetlen támasza maradt, az öreg apósa. A háború után gyermekenként kapott két-két hold juttatott földet, azon éldegéltek. De hogyan ...!? Hiszen nem volt se eke, se borona, se ló, se szekér ... csak a négy gyermek, meg a betegeskedő após. Vagy három év múltán aztán sikerült szert tennie egy kis lóra, s összefogott egy hasonlóan keserves sorsú családdal. Közösen szántották-vetették hát a földet. — Nekem a téeszcsé megváltás volt. Igaz, nem éltünk cseppet sem jobbán, de legalább megszabadultam a legnagyobb gondtól. Hogy mihez kezdjík magam, egyszál egyedül a földdel. Mert maguk, fiatalok el sem tudják képzelni, mennyit küszködtek az olyan özvegyasszonyok, mint én is voltam, hogy fel tudják nevelni a gyermekeiket. Éjjel főztünk, vasaltunk, meszeltünk, foltoztunk, mert a nappalt a mezőre kellett tartani. Az a nagy bogdányi mező ette meg az egészségét is. Egész életét azon dolgozta le, s mára, nyolcvanévesen alig bír járni. Ezért fogott tollat is, hogy elpanaszolja nagy bánatát. Szerette volna, ha a polgármesteri hivatal neki is elviteti az öregek napközi otthonából az ebédet, mint oly sokaknak a faluban. De az önkormányzat nem hiszi el, hogy ő valóban nem tud járni. — Tudom én, azt gondolhatják, hogy itt a négy gyermekem, a menyeim, az unokáim. De hát ők is dolgoznak, nem várhatom el tőlük, hogy minden áldott nap kigyalogoljanak ide, a falu szélére. N incs Radics Máriának a szavaiban semmi bántó, semmi él. S nem is zavart volna bennünket ilyen semmiséggel, ha most néhány hete nem költözik vissza az öreg házba. Az egyik fia bent lakik a faluban, s hívta magához a mamát. El is ment, de csak idegen neki az a ház. Két év múltán aztán visszajött a régi portára. Ahol ötvenöt esztendőt élt, ahol felnevelte a gyermekeit... Töprengő számvetés Baraksó Erzsébet M eg kell tudnia Nyíregyháza lakosságának, hogy azt a 20 millió forintot, amit az önkormányzat ad a Váci Mihály művelődési központnak (igaz, az alapköltségre ha elég, hiszen csak az energia 10 millióba kerül) valójában az állampolgárok kapják a várostól, ezért a nyíregyháziaknak ott kellene nyüzsögniük a házban, és kikövetelni a nekik járó kulturális programokat, szolgáltatásokat. Egyszerűsítve a fenti értelmű nyilatkozatot tette lapunkban a közelmúltban a művelődési központ igazgatója, ami most azért aktuálisamért november 22-i megemlékezésre készülnek a művelődési központban, akkor lesz tízéves az intézmény. Szétküldtük a meghívókat mindazoknak, akik az elmúlt évtizedben rendszeres munkakapcsolatban voltak a népművelőkkel, művelődésszervezőkkel, rálátásuk van az ott történtekre, és javaslataikkal segíteni tudják a további munkát. Tíz éve nagyot lépett előre Nyíregyháza kulturális és művészeti élete: önálló társulatú színház kezdte meg működését, és átadták rendeltetésének a művelődési központot. A kezdeti fellendülés után az utóbbi években a kultúrában is visszaesés következett, s miközben az értékek sorrendjében a kultúra egyre hátrább került, mind nagyobb tömegek szoktak el a művelődéstől, főként a megélhetés napi gondjai miatt. Képlékeny és kedvezőtlen e kor a kulturális intézmények számára, ezért bizonyára töprengő lesz a tízesztendei számvetés. Már nincs közművelődés, de még nincs helyette más, aminek az állampolgárok, önszerveződő kezdeményezéseiből kellene kialakulni. Egyelőre anyagi okok miatt oda kell adni a termeket butikosoknak, természetgyógyászoknak, mert szükség van a bérleti díjakból származó bevételekre is. Mégis, jó lenne hinni, hogy azoknak lesz igazuk, akik messzebbre tekintenek, és elkeseredés, belefá- radás helyeit azt keresik, hogyan tovább. Reményre adhat okot a tízéves megemlékezésen rendezendő lakossági fórum, amit az ön- kormányzati képviselők és a kulturális bizottság közreműködésével szerveznek. A művelődés szakembereinek most azzal tudnak segíteni a lakosság képviselői, mindazok, akik megye- székhelyünk kulturális életéért aggodalmat éreznek, ha minél több életrevaló és megvalósítható ötletet adnának, ahogyan az igazgató kérte; ha minél többen ott nyüzsögnének. az 1000—15000 fős nagyvállalatokig lehet hasznosítani. A korábbi kiállításokon sokan dicsekedtek azzal, hogy programjuk már alkalmazkodik az új számviteli törvényhez, közben még csak a törvény - tervezet volt kész. Mi inkább dolgoztunk és megvalósítottuk a rugalmas átalakítás módozatát, amely már tényleg a törvényhez igazodik. Azt is értékelték a kiállításon részt vevő szakemberek, hogy saját programunkkal jelentkeztünk, és egyedi igényeket is teljesítünk. Fő a reklám. BALÁZS ATTiLA felvétele Kommentár ajtónyitás Nagy István Attila S zokásos esti forgalom a nyíregyházi főpostán. Sokan szorongatnak értesítést a kezükben: a postás nem érte otthon őket, a küldemény pedig fontos lehet. Érdemes hát várni, annak ellenére, hogy a kézbesítő még mindig nem érkezett be. Már több mint egy órája álldogálok én is, dühít a tétlenség. Mivel nem hoztam magammal semmi olvasnivalót, nézelődéssel ütöm el az időt. A lengőajtóval egy kétéves forma kislány birkózik. A kimenők előtt kinyitja az ajtót. Láthatóan udvarias akar lenni. Kedvére van a dolog. Az emberek pedig jönnek- mennek, az arcukon nincs meglepődés, észre sem veszik a csöppséget. Fásultak, az arcuk rezzenéstelen. Hosszú percek telnek el, amíg egy bácsika „lemosolyog” az apróságra, megköszöni az udvariasságot. Mindketten örülnek. S a kicsi is mintha szárnyakat kapott volna, még szolgálatkészebben nyitja-zárja az ajtót. A sok-sok ember közül mindössze kettő köszönte meg a figyelmességet. Elgondolkodtam: vajon készek vagyunk-e mindig az udvarias gesztusok fogadására? Bennünk él-e a figyelmes, udvarias magatartás iránti igény, levegőnkké vált-e már, amely nélkül nem tudunk meglenni. Aligha. Pedig mindnyájunknak jólesik, ha udvariasan fordul hozzánk az eladó, ha készségesek a hivatalban. Ha megbecsülik bennünk az embert. A postahivatalban udva- riaskodó kislányhoz odalépett a mamája, és rettenetesen összeszidta. Dühösen megigazította a sapkáját, ráadta a dzsekit, durva mozdulattal kézen fogta, és kiléptek a lengőajtón a nagyvárosi estébe. 1991. november 11., hétfő
