Kelet-Magyarország, 1991. november (51. évfolyam, 256-281. szám)
1991-11-06 / 260. szám
1991. november 6., szerda OLVASÓINK LEVELEIBŐL Kelet-Magyarország 11 Véglet A házasság menny és pokol, nevetés és könny. A végletek a legtöbb házasságban jelen vannak. Amikor az ember oltár, vagy anyakönyvvezető elé megy választottjával, a jóban, a szépben, a kellemesben reménykedik, hiszi, hogy a rossz csak mással eshet meg. Azután elvesznek az illúziók. Nagy, viharos szerelem volt B.-jéké, de egy esztendőig sem tartott, felőrölték a mindennapok. A két ifjú ember rádöbbent, nincs mondanivalójuk egymásnak. Az asszony nem szült gyereket — a férje őt hibáztatta —, ezért ő a főzésbe menekült. Híres nagy konyhát tartott, odalett a karcsúsága. A férj viszont autókat bütykölt, és „dagadt neje” helyett tini lánykákat furikázott. A pár észrevétlenül meggyűlölte egymást, vádaskodtak, marakodtak, amikor összetalálkoztak a pompásan berendezett, emeletes házukban. Váltak volna, de a javakon nem tudtak megegyezni, holott sokszor összeverekedtek miatta. Két éve, egy borús februári délutánon a férj teherautó alá esett, bal lábát combtőből le kellett vágni. Tolószékbe kényszerült, keservében rákapott az italra. Hogy kiszolgáltatottságát megtorolja a róla kötelességből gondoskodó nején, kegyetlen hadjáratba kezdett, elhíresztelte, hogy a felesége megőrült, pörköltet tesz a tortára, hallucinál, látomásai vannak. A faluban suttogni kezdtek B.- né megbomlott agyáról. A férfi most bolondok házába akarja csu- katni a gyötrelmektől meggyöngült idegrendszerű asszonyt. Ez persze nem fog neki sikerülni. De már régóta pokol a házasságuk, csupa könny és kín. És ebben a végletben illúziók sincsenek, amik elviselhetővé tennék kényszerű együttélésüket. Hások kaphatják Van számomra egy érthetetlen dolog, amiről bárkit kérdeztem, pontos választ nem kaptam. Itt Nyírszőlősön vannak olyan emberek, akik valamikor dolgoztak, de az utóbbi időben csak ámítják a népet. Ezek az emberek kapnak munkanélkülisegélyt, közel 8—9 ezer forintot. Csak nem tudom, mire fel, mert az egyik alkoholistább, mint a másik. Családjuk nincs, szépen félrevezetik az államot, van az állambácsinak pénze, és jut az ilyen alkoholistáknak is. De egy olyan embernek, aki össze-vissza ledolgozott majdnem húsz évet, családja van, hat gyereket nevel, sajnos, az egészségi állapota sem a legjobb, de keserves alkalmi munkával keresi a mindennapi kenyerét, annak nem jár, mert nem adnak ... Igaz, férjem 1987 őszétől nem áll munkaviszonyban, de itt nálunk vajon hogyan is tehetné, amikor évek óta nő a munkanélküliek száma. Hallottam olyat, hogy egy család megkérelmezte a két gyerekre való tekintettel, és a férj megkapta a munkanélküli-járadékot ... Pólyák Györgyné volt Csernyik-bokori lakos (Kedves olvasónk bizony téved, mert a munkanélkülijáradék nem szociális segély, amely méltányosságból is adható. A jogosultság megállapításánál a járadék iránti kérelem beadásának időpontját megelőző négy évet kell vizsgálni. Ha a kérelmező ez alatt a négy év alatt minimum 360 nap munkaviszonnyal rendelkezik, öregségi rokkantsági nyugdíjban nem részesül, az illetékes munkaügyi központ nem tud megfelelő munkahelyet felajánlani neki és a munkaügyi központtal együttműködik, akkor a munkanélküli-járadékra való jogosultsága megállapítható. Sem egészségi állapota, sem gyermekeinek száma nem jogosítja fel őt a járadékra, ha az egyéb feltételeknek — mint olvasónk férje — nem felel meg.) Szerencsére elkéstünk A múlt héten tették közzé levelünket, hogy a nyíregyházi önkormányzat már egy hónapja beszedte a lakóktól a Szalonka utca új útjának elkészítéséhez szükséges pénzhozzájárulást. A levélben megírtuk, így is nagy a Patyomkin-ház Nyíregyházán. Egy fal csupán a Luther utca 21. számú „ház”, az alsó kép a Kürt utca felől mutatja. Csak le ne dőljön egy szerencsétlen pillanatban. HARASZTOSI PÁI,, BALÁZS ATTILA FELVÉTELEI sár, szeretnénk, ha az esős, havas hónapok előtt megcsinálnák az utat. Szerencsére elkéstünk a kívánsággal, mert időközben megoldódott a problémánk, ugyanis az út elkészítéséhez hozzákezdtek. Az illetékesektől elnézést kérünk. A Szalonka utca lakói Nyíregyháza Egy szobor története Meghökkenve, kicsit értetlenül olvastam, hogy a Pát- zay Pál alkotta „Kozákszobrot” is el akarják vinni a nyíregyházi, volt Felszabadulás-térről. Én tősgyökeres nyíregyházi vagyok, itt nőttem fel a városban. Emlékszem rá, hogy 1944-ben, mielőtt az oroszok megszabadították a várost a németektől, azok aláaknázták a Damjanich laktanyát, a kórházat, a Róth malmot, a Honvéd utcai laktanyát, a jelenlegi Ady Endre út végén lévő lovardát, stb. Egyik reggel tizennégy lovas kozák — fegyverük egy szál kard volt — belovagolt a városba és megzavarta a németeket aknatelepítés közben. Aztán, amilyen gyorsan jöttek, visz- sza is fordultak, de a németek egy Tigris harckocsival üldözőbe vették őket, és mind a tizennégyüket lovastól belelőtték a Kállói úton lévő mocsárba. Ma is ott nyugszanak talán ... Amikor erről a történetről Malinovszkij marsall tudomást szerzett, elhatározta, hogy ott állíttat nekik szobrot, ameddig eljutottak. Én így emlékszem, idős ismerőseim is. A szobor művészi értékét nem ismerem, csak azt tudom, hogy Pátzay Pál igen nagyhírű szobrász. A döntésnél bizonyára ezt is figyelembe veszik. Akármilyen nemzetiségűek voltak a katonák, ha tettükkel megmentették a város egy részét a pusztulástól, bátorságuk elismerésre méltó. Molnár Lászlóné Nyíregyháza (Pontos cím) Idősek hete a Sóstón Köszönetét szeretnénk mondani a kótaji kilósbolt tulajdonosának, a 21. számú Általános Iskola Tini-Show- ja tagjainak, Tóth Lászlónak, a Váci Mihály könyvesboltnak, hogy az intézetünkben megrendezett Idősek hetén részt vettek, szerepeltek, műsoraikkal szebbé, színesebbé tették az idősek napjait. Külön köszönjük Bakti Éva és Bakti Károly festőművészeknek, hogy alkotásaikkal egy hétre megtiszteltek bennünket. Egyesített Szociális Intézmény Sóstógyógyfürdő Az oldalt összeállította: TÓTH M. ILDIKÓ Nagy Mihály A kötelező végkielégítés rendszerét 1991. október tizenkilencedikétől törvény szabályozza. Olvasóink kérik, ismertessük az alapvető tudnivalókat. Végkielégítés annak a dolgozónak jár, akinek a munkaviszonyát 1991. október 19-én és azt követően a munkáltató rendes felmondással megszüntette, megszünteti, illetve a munkáltató jogutód nélkül megszűnik és a dolgozó a törvényben előírt feltételekkel rendelkezik. További feltétel, hogy a munkáltatónál legalább hároméves munkaviszonnyal kell rendelkeznie. A munkaviszonyban töltött idő kiszámításánál az esetleges áthelyezést megelőző munkaviszonyokat figyelmen kívül kell hagyni, vagyis csak annál a vállalatnál eltöltött idő számít a végkielégítés mértékének kiszámításában. A végkielégítés mértéke a feltételként megszabott, minimum hároméves munka- viszony után egy, öt év után kettő, tíz év után három, tizenöt év után négy és húsz év után öthavi átlagkeresetnek megfelelő összeg. Ezen túlmenően, ha a munkavállalónak az öregségi nyugdíj- korhatár eléréséig öt év hiányzik (nőknél jelenleg 55 év az öregségi korhatár, férfiaknál 60 év), akkor a vég- kielégítés összegét három havi átlagkeresettel kell megnövelni, azaz: az elbocsátott, végkielégítésre jogosult, nőknél 50., férfiaknál 55. életévét betöltött dolgozót minimum hat, maximum nyolc havi átlagkeresetének megfelelő végkielégítés illeti meg. Az egyhavi átlagkereset kiszámításánál a minimális bér ötszörösén felüli részt figyelmen kívül kell hagyni. Nem jár végkielégítés a dolgozónak, ha ő maga mond fel a munkahelyén, vagy akinek a munkaviszonyát azért kénytelen a munkáltató megszüntetni, mert „... a munkaviszonyából származó lényeges kötelezettségét szándékosan, vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi, illetve egyébként olyan magatartást tanúsít, amely a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi”, (rendkívüli felmondás). A felsorolt általános fogalmakat, pl. lehetetlenné tevő magatartást a törvény nem részletezi. Feltehetően a jelenlegi, súlyos fegyelmi • vétségeket lehet irányadónak tekinteni, illetve a munkaügyi vitát elbíráló szervezeteknek kell tisztázni. Azt a dolgozót sem illeti meg végkielégítés, akinek a munkaviszonyát azért szüntette meg a munkáltató, mert a dolgozó öregségi, vagy rokkantsági nyugdíjra, illetőleg korengedményes nyugdíjra lett jogosult. A végkielégítés visszamenőleg nem érvényes, csak az a dolgozó kérheti, akinek munka- viszonyát 1991. október tizenkilencedikén, vagy azt követő időpontban a munkáltató felmondással megszüntette, és a közölt feltételekkel rendelkezik. Ebben az esetben viszont utólag is lehet kérni, ha a munkáltató nem fizetett végkielégítést. Ha a vállalati kollektív szerződés egyes munkáltatóknál a törvény életbelépése előtt tartalmazott olyan szabályt, hogy a munkáltatói felmondással elbocsátott dolgozót megilleti a végkielégítés, akkor azt kérni lehet. A feltételeknek természetesen itt is meg kell felelni, de ilyen esetekben a kollektív szerződés hatálybalépésének időpontja számít a jogosultság kezdetének, nem pedig az említett - törvény életbelépésének napja, de csakis ezekben az esetekben. Szerkesztői üzenetek „EGY REMÉNYKEDŐ FELESÉG”, Tiszalök: Van, például a KPVDSZ Művelődési házban, amelynek címe: 4400 Nyíregyháza, Szarvas u. 95. De a Józan Élet Szövetség megyei megbízottja is bizonyára sokat segíthet önnek. Címe: Juhász Jánosné, Nyíregyháza, Kossuth u. 53. szám. KOCSMÁROS PÉTER, NAGYKÁLLÓ: Mind a felmondás, mind pedig a szabadság idejére átlagkereset jár. A felmondási - időt naptári napban kell elszámolni. JÁNKMAJTISI OLVASÓNKNAK ÜZENJÜK: Az öregségi nyugdíjkorhatár nők esetében 55 év, a gyermekek megléte nem jelent korengedményt. A levelében leírt elképzelés megvalósíthatatlan, még nem illeti meg az öregségi nyugdíj. Az egyéb feltételek megléte esetén ötvenszázalékos munkaképesség-csökkenésnél rendszeres szociális járadékot, hatvanhét százalékos munkaképesség-csökkenés esetén pedig rokkantnyugdíjat kérvényezhetne. A megfelelő szolgálati időt természetesen igazolnia kell. NÉVTELEN, BÖKÖNY; Szeretnénk elküldeni önnek a jogi tanácsot, de nem tudjuk, kinek címezzük a levelünket. A sajtó kérésre titokban tartja a neveket, gondolja meg .. . Válaszol az illetékes Gy. Mihály nyíregyházi olvasónkat közel négy évtizedes munkaviszony után elbocsátották a munkahelyéről. A vállalat kollektív szerződése szerint megillette a végkielégítés. Ezt ki is fizették neki, de majdnem egy negyedét adóelőlegként levonták. Olvasónk ezt sokallja, ezért tájékoztatást kér arról, jogos-e az adó levonása, és ha igen, hogyan kérheti vissza az adóelőleget, ha esetleg tévesen számították ki a vállalatnál? A Megyei Adófelügyelőség adott választ illetékességből olvasónknak: A magánszemélyek jövedelemadójáról szóló (az 1990. évi XX., LVIII. és XCII. törvénnyel módosított) 1989. évi XLV. törvény első paragrafusa szerint „A magánszemélyt összes jövedelme után adókötelezettség terheli”. A második paragrafus alapján ez a jövedelem az általa bármilyen címen megszerzett vagyoni érték (bevétel) egésze, illetve annak a törvényben meghatározott hányada, vagy elismert költségekkel csökkentett része. Az idézett jogszabályból eredően a munkáltató az általa kifizetett végkielégítés összegéből köteles személyi jövedelemadó-előleget levonni. Az 51. paragrafus hatodik bekezdése úgy rendelkezik, hogy a tévesen levont adóelőleget az év végi adóelszámoláskor (az adóbevallás benyújtásakor) kell rendezni. Mindennek megfelelően olvasónknak az 1991. évi jövedelméről 1992. március húszadikáig adóbevallást kell benyújtania. Ebben az 1991. évi összes jövedelmét szerepeltetni kell (több munkáltatótól, munkanélküli-segélyből) és az esetleg fennálló adófizetési kötelezettségének a bevallás adatai alapján eleget kell tennie, illetve a visszajáró adóelőleget visszaigényelheti. Villanófényben Kipusztulásra ítéltetlek ? (5.) A madárfajok közül kihalás fenyegeti az érintetlen „őserdei” jellegű gyertyános-tölgyesek, köves hegyhátakon lévő kocsánytalan tölgyesek, öreg bükkösök, völgyalji égeresek, lucfenyvesek változásaira rendkívül érzékeny CSASZARMADA- RAT. Szigetszerű populációi a Pilisben, Börzsönyben, Mátrában, Bükkben, a Ka- rancs-Medvesben, az Aggteleki és a Zempléni-hegységben fordulnak elő. Állandó madár, egész évben fészkelőkörzetében tartózkodik. A dürgés március vége felé kezdődik és április végéig tart. Fészke szikla, fa vagy tuskó tövében, olykor aláhajló bokor alatti kis mélyedés, amit száraz fűszálakkal, avarral bélel. Hét-tíz, barna pety- tyes, rőtes-drapp színű tojását kb. három hét alatt költi ki a tojó, s csak ő vezeti a csibéket, a kakas később csatlakozik hozzájuk. A nagy létszámcsökkenés oka mindenekelőtt az, hogy szaporodási időszakában teljes zavartalanságot kíván, ám mai viszonyok nem kedveznek ennek. Fokozottan védett, értéke 30 000 Ft. A TŰZÖK a természetes és erdős sztyeppek madara, de a hazai, egyre kisebb állomány nyolcvan százaléka kultúrnövényzetben él. Bár csökkenésének bizonyára evolúciós oka is van, leginkább a korszerű agrotechnika veszélyezteti. A fiókáit róka ragadja el, és tojásai néha fészekrabló szürke és vetési varjak eledele lesz, s egyes években a tavaszi esőzések, hűvös időszakok nehezítik szaporulatát. A tyúk a kakasok sok éven át használt, hagyományos dürgőhelyeinek közelében, a földbe kaparja fészkét. Egy-két, ritkán három tojást rak bele, s a fiókák kb. egy hónap múlva kelnek ki, ugyanennyi idő múlva repülősek. A túzoktojó 4, a kakas 5—6 éves korától ivarérett, ősi, természetes, monogám ivari kapcsolatuk természetellenes poligámiává, vagy csoportos párosodássá fajult a több évtizedes kakasvadászat miatt. Nem vonuló, csak nagyon zord, havas télben kóborol nagyobb távolságra a közép-európai túzok. 1969 óta nem. vadászható faj, fokozottan védett, értéke: 50 000 Ft. S zinte minden földrészen megtalálható a SZÉKI LILLE. Hazánkban kizárólag a Duna— Tisza közében és g Tiszántúlon, sekély vizű, szikes tavak közelében fordul elő. Itt futkározva szerzi főként rovarokból álló táplálékát. Jelenleg kb. 60—80 pár van. Gulipánpárokhoz társulva, vagy néhány párból álló telepen költ, fészke kicsiny gödör törmelékkel töltve. Két-három fiókája kb. 23—26 nap után kel ki, fészekhagyók. Vonuló madár, Afrikában telel, márciusban érkezik hozzánk. 1982 óta fokozottan védett, értéke: 30 000 Ft. (Folytatjuk) A végkielégítés
