Kelet-Magyarország, 1991. november (51. évfolyam, 256-281. szám)

1991-11-06 / 260. szám

1991. november 6., szerda OLVASÓINK LEVELEIBŐL Kelet-Magyarország 11 Véglet A házasság menny és pokol, nevetés és könny. A végle­tek a legtöbb házasság­ban jelen vannak. Ami­kor az ember oltár, vagy anyakönyvvezető elé megy választottjával, a jóban, a szépben, a kel­lemesben reménykedik, hiszi, hogy a rossz csak mással eshet meg. Azután elvesznek az il­lúziók. Nagy, viharos szere­lem volt B.-jéké, de egy esztendőig sem tartott, felőrölték a mindenna­pok. A két ifjú ember rádöbbent, nincs monda­nivalójuk egymásnak. Az asszony nem szült gye­reket — a férje őt hi­báztatta —, ezért ő a fő­zésbe menekült. Híres nagy konyhát tartott, odalett a karcsúsága. A férj viszont autókat bütykölt, és „dagadt ne­je” helyett tini lányká­kat furikázott. A pár észrevétlenül meggyű­lölte egymást, vádaskod­tak, marakodtak, ami­kor összetalálkoztak a pompásan berendezett, emeletes házukban. Vál­tak volna, de a javakon nem tudtak megegyezni, holott sokszor összeve­rekedtek miatta. Két éve, egy borús feb­ruári délutánon a férj teherautó alá esett, bal lábát combtőből le kel­lett vágni. Tolószékbe kényszerült, keservében rákapott az italra. Hogy kiszolgáltatottságát meg­torolja a róla köteles­ségből gondoskodó nején, kegyetlen hadjáratba kezdett, elhíresztelte, hogy a felesége meg­őrült, pörköltet tesz a tortára, hallucinál, lá­tomásai vannak. A falu­ban suttogni kezdtek B.- né megbomlott agyá­ról. A férfi most bolon­dok házába akarja csu- katni a gyötrelmektől meggyöngült idegrend­szerű asszonyt. Ez per­sze nem fog neki sike­rülni. De már régóta pokol a házasságuk, csu­pa könny és kín. És eb­ben a végletben illúziók sincsenek, amik elvisel­hetővé tennék kényszerű együttélésüket. Hások kaphatják Van számomra egy érthe­tetlen dolog, amiről bárkit kérdeztem, pontos választ nem kaptam. Itt Nyírszőlő­sön vannak olyan emberek, akik valamikor dolgoztak, de az utóbbi időben csak ámít­ják a népet. Ezek az embe­rek kapnak munkanélküli­segélyt, közel 8—9 ezer forin­tot. Csak nem tudom, mire fel, mert az egyik alkoholis­tább, mint a másik. Család­juk nincs, szépen félreveze­tik az államot, van az állam­bácsinak pénze, és jut az ilyen alkoholistáknak is. De egy olyan embernek, aki össze-vissza ledolgozott majdnem húsz évet, családja van, hat gyereket nevel, saj­nos, az egészségi állapota sem a legjobb, de keserves alkalmi munkával keresi a mindennapi kenyerét, annak nem jár, mert nem adnak ... Igaz, férjem 1987 őszétől nem áll munkaviszonyban, de itt nálunk vajon hogyan is tehetné, amikor évek óta nő a munkanélküliek száma. Hallottam olyat, hogy egy család megkérelmezte a két gyerekre való tekintettel, és a férj megkapta a munka­nélküli-járadékot ... Pólyák Györgyné volt Csernyik-bokori lakos (Kedves olvasónk bizony téved, mert a munkanélküli­járadék nem szociális segély, amely méltányosságból is adható. A jogosultság meg­állapításánál a járadék irán­ti kérelem beadásának idő­pontját megelőző négy évet kell vizsgálni. Ha a kérel­mező ez alatt a négy év alatt minimum 360 nap munkavi­szonnyal rendelkezik, öreg­ségi rokkantsági nyugdíjban nem részesül, az illetékes munkaügyi központ nem tud megfelelő munkahelyet fel­ajánlani neki és a munka­ügyi központtal együttmű­ködik, akkor a munkanélkü­li-járadékra való jogosultsá­ga megállapítható. Sem egészségi állapota, sem gyer­mekeinek száma nem jogo­sítja fel őt a járadékra, ha az egyéb feltételeknek — mint olvasónk férje — nem felel meg.) Szerencsére elkéstünk A múlt héten tették közzé levelünket, hogy a nyíregy­házi önkormányzat már egy hónapja beszedte a lakóktól a Szalonka utca új útjának elkészítéséhez szükséges pénzhozzájárulást. A levél­ben megírtuk, így is nagy a Patyomkin-ház Nyíregyházán. Egy fal csupán a Luther utca 21. számú „ház”, az alsó kép a Kürt utca felől mu­tatja. Csak le ne dőljön egy szerencsétlen pillanatban. HARASZTOSI PÁI,, BALÁZS ATTILA FELVÉTELEI sár, szeretnénk, ha az esős, havas hónapok előtt megcsi­nálnák az utat. Szerencsére elkéstünk a kívánsággal, mert időközben megoldódott a problémánk, ugyanis az út elkészítéséhez hozzákezd­tek. Az illetékesektől elné­zést kérünk. A Szalonka utca lakói Nyíregyháza Egy szobor története Meghökkenve, kicsit értet­lenül olvastam, hogy a Pát- zay Pál alkotta „Kozák­szobrot” is el akarják vinni a nyíregyházi, volt Felszaba­dulás-térről. Én tősgyökeres nyíregyházi vagyok, itt nőt­tem fel a városban. Emlék­szem rá, hogy 1944-ben, mielőtt az oroszok megsza­badították a várost a néme­tektől, azok aláaknázták a Damjanich laktanyát, a kór­házat, a Róth malmot, a Honvéd utcai laktanyát, a jelenlegi Ady Endre út vé­gén lévő lovardát, stb. Egyik reggel tizennégy lovas kozák — fegyverük egy szál kard volt — belovagolt a városba és megzavarta a németeket aknatelepítés közben. Aztán, amilyen gyorsan jöttek, visz- sza is fordultak, de a néme­tek egy Tigris harckocsival üldözőbe vették őket, és mind a tizennégyüket lovas­tól belelőtték a Kállói úton lévő mocsárba. Ma is ott nyugszanak talán ... Ami­kor erről a történetről Mali­novszkij marsall tudomást szerzett, elhatározta, hogy ott állíttat nekik szobrot, ameddig eljutottak. Én így emlékszem, idős ismerőseim is. A szobor művészi értékét nem ismerem, csak azt tu­dom, hogy Pátzay Pál igen nagyhírű szobrász. A dön­tésnél bizonyára ezt is fi­gyelembe veszik. Akármi­lyen nemzetiségűek voltak a katonák, ha tettükkel meg­mentették a város egy ré­szét a pusztulástól, bátorsá­guk elismerésre méltó. Molnár Lászlóné Nyíregyháza (Pontos cím) Idősek hete a Sóstón Köszönetét szeretnénk mondani a kótaji kilósbolt tulajdonosának, a 21. számú Általános Iskola Tini-Show- ja tagjainak, Tóth László­nak, a Váci Mihály könyves­boltnak, hogy az intézetünk­ben megrendezett Idősek hetén részt vettek, szerepel­tek, műsoraikkal szebbé, színesebbé tették az idősek napjait. Külön köszönjük Bakti Éva és Bakti Károly festőművészeknek, hogy al­kotásaikkal egy hétre meg­tiszteltek bennünket. Egyesített Szociális Intézmény Sóstógyógyfürdő Az oldalt összeállította: TÓTH M. ILDIKÓ Nagy Mihály A kötelező végkielégítés rendszerét 1991. október ti­zenkilencedikétől törvény szabályozza. Olvasóink ké­rik, ismertessük az alapve­tő tudnivalókat. Végkielégítés annak a dol­gozónak jár, akinek a mun­kaviszonyát 1991. október 19-én és azt követően a mun­káltató rendes felmondás­sal megszüntette, megszün­teti, illetve a munkáltató jog­utód nélkül megszűnik és a dolgozó a törvényben előírt feltételekkel rendelkezik. To­vábbi feltétel, hogy a mun­káltatónál legalább három­éves munkaviszonnyal kell rendelkeznie. A munkavi­szonyban töltött idő kiszámí­tásánál az esetleges áthelye­zést megelőző munkaviszo­nyokat figyelmen kívül kell hagyni, vagyis csak annál a vállalatnál eltöltött idő számít a végkielégítés mér­tékének kiszámításában. A végkielégítés mértéke a feltételként megszabott, mi­nimum hároméves munka- viszony után egy, öt év után kettő, tíz év után három, ti­zenöt év után négy és húsz év után öthavi átlagkereset­nek megfelelő összeg. Ezen túlmenően, ha a munkavál­lalónak az öregségi nyugdíj- korhatár eléréséig öt év hi­ányzik (nőknél jelenleg 55 év az öregségi korhatár, fér­fiaknál 60 év), akkor a vég- kielégítés összegét három havi átlagkeresettel kell meg­növelni, azaz: az elbocsátott, végkielégítésre jogosult, nők­nél 50., férfiaknál 55. élet­évét betöltött dolgozót mi­nimum hat, maximum nyolc havi átlagkeresetének meg­felelő végkielégítés illeti meg. Az egyhavi átlagkere­set kiszámításánál a mini­mális bér ötszörösén felüli részt figyelmen kívül kell hagyni. Nem jár végkielégítés a dolgozónak, ha ő maga mond fel a munkahelyén, vagy akinek a munkaviszonyát azért kénytelen a munkál­tató megszüntetni, mert „... a munkaviszonyából származó lényeges kötele­zettségét szándékosan, vagy súlyos gondatlansággal je­lentős mértékben megszegi, illetve egyébként olyan ma­gatartást tanúsít, amely a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi”, (rendkí­vüli felmondás). A felsorolt általános fogalmakat, pl. lehetetlenné tevő magatar­tást a törvény nem részlete­zi. Feltehetően a jelenlegi, súlyos fegyelmi • vétségeket lehet irányadónak tekinteni, illetve a munkaügyi vitát el­bíráló szervezeteknek kell tisztázni. Azt a dolgozót sem illeti meg végkielégítés, aki­nek a munkaviszonyát azért szüntette meg a munkáltató, mert a dolgozó öregségi, vagy rokkantsági nyugdíjra, ille­tőleg korengedményes nyugdíjra lett jogosult. A végkielégítés visszamenőleg nem érvényes, csak az a dol­gozó kérheti, akinek munka- viszonyát 1991. október ti­zenkilencedikén, vagy azt követő időpontban a mun­káltató felmondással meg­szüntette, és a közölt felté­telekkel rendelkezik. Ebben az esetben viszont utólag is lehet kérni, ha a munkálta­tó nem fizetett végkielégí­tést. Ha a vállalati kollektív szerződés egyes munkálta­tóknál a törvény életbelé­pése előtt tartalmazott olyan szabályt, hogy a munkálta­tói felmondással elbocsátott dolgozót megilleti a végki­elégítés, akkor azt kérni le­het. A feltételeknek termé­szetesen itt is meg kell felel­ni, de ilyen esetekben a kol­lektív szerződés hatálybalé­pésének időpontja számít a jogosultság kezdetének, nem pedig az említett - törvény életbelépésének napja, de csakis ezekben az esetekben. Szerkesztői üzenetek „EGY REMÉNYKEDŐ FELESÉG”, Tiszalök: Van, például a KPVDSZ Műve­lődési házban, amelynek címe: 4400 Nyíregyháza, Szarvas u. 95. De a Józan Élet Szövetség megyei meg­bízottja is bizonyára sokat segíthet önnek. Címe: Ju­hász Jánosné, Nyíregyháza, Kossuth u. 53. szám. KOCSMÁROS PÉTER, NAGYKÁLLÓ: Mind a fel­mondás, mind pedig a sza­badság idejére átlagkere­set jár. A felmondási - időt naptári napban kell elszá­molni. JÁNKMAJTISI OLVA­SÓNKNAK ÜZENJÜK: Az öregségi nyugdíjkorhatár nők esetében 55 év, a gyer­mekek megléte nem jelent korengedményt. A levelében leírt elképzelés megvalósít­hatatlan, még nem illeti meg az öregségi nyugdíj. Az egyéb feltételek meglé­te esetén ötvenszázalékos munkaképesség-csökke­nésnél rendszeres szociális járadékot, hatvanhét száza­lékos munkaképesség-csök­kenés esetén pedig rok­kantnyugdíjat kérvényez­hetne. A megfelelő szolgá­lati időt természetesen iga­zolnia kell. NÉVTELEN, BÖKÖNY; Szeretnénk elküldeni önnek a jogi tanácsot, de nem tudjuk, kinek címezzük a levelünket. A sajtó kérés­re titokban tartja a neve­ket, gondolja meg .. . Válaszol az illetékes Gy. Mihály nyíregyházi olvasónkat közel négy évti­zedes munkaviszony után elbocsátották a munkahe­lyéről. A vállalat kollektív szerződése szerint megillet­te a végkielégítés. Ezt ki is fizették neki, de majdnem egy negyedét adóelőlegként levonták. Olvasónk ezt so­kallja, ezért tájékoztatást kér arról, jogos-e az adó levonása, és ha igen, ho­gyan kérheti vissza az adó­előleget, ha esetleg tévesen számították ki a vállalat­nál? A Megyei Adófelügyelő­ség adott választ illetékes­ségből olvasónknak: A ma­gánszemélyek jövedelemadó­járól szóló (az 1990. évi XX., LVIII. és XCII. tör­vénnyel módosított) 1989. évi XLV. törvény első pa­ragrafusa szerint „A ma­gánszemélyt összes jövedel­me után adókötelezettség terheli”. A második pa­ragrafus alapján ez a jöve­delem az általa bármilyen címen megszerzett vagyoni érték (bevétel) egésze, il­letve annak a törvényben meghatározott hányada, vagy elismert költségekkel csökkentett része. Az idézett jogszabályból eredően a munkáltató az általa kifizetett végkielégí­tés összegéből köteles sze­mélyi jövedelemadó-előleget levonni. Az 51. paragrafus hatodik bekezdése úgy ren­delkezik, hogy a tévesen levont adóelőleget az év végi adóelszámoláskor (az adóbevallás benyújtásakor) kell rendezni. Mindennek megfelelően olvasónknak az 1991. évi jövedelméről 1992. márci­us húszadikáig adóbevallást kell benyújtania. Ebben az 1991. évi összes jövedelmét szerepeltetni kell (több munkáltatótól, munkanélkü­li-segélyből) és az esetleg fennálló adófizetési köte­lezettségének a bevallás adatai alapján eleget kell tennie, illetve a visszajáró adóelőleget visszaigényelheti. Villanófényben Kipusztulásra ítéltetlek ? (5.) A madárfajok közül ki­halás fenyegeti az érintetlen „őserdei” jellegű gyertyános-tölgye­sek, köves hegyhátakon lé­vő kocsánytalan tölgyesek, öreg bükkösök, völgyalji égeresek, lucfenyvesek vál­tozásaira rendkívül érzé­keny CSASZARMADA- RAT. Szigetszerű populációi a Pilisben, Börzsönyben, Mátrában, Bükkben, a Ka- rancs-Medvesben, az Agg­teleki és a Zempléni-hegy­ségben fordulnak elő. Állandó madár, egész év­ben fészkelőkörzetében tar­tózkodik. A dürgés márci­us vége felé kezdődik és április végéig tart. Fészke szikla, fa vagy tuskó tövé­ben, olykor aláhajló bokor alatti kis mélyedés, amit száraz fűszálakkal, avarral bélel. Hét-tíz, barna pety- tyes, rőtes-drapp színű to­jását kb. három hét alatt költi ki a tojó, s csak ő ve­zeti a csibéket, a kakas ké­sőbb csatlakozik hozzájuk. A nagy létszámcsökkenés oka mindenekelőtt az, hogy szaporodási időszakában teljes zavartalanságot kí­ván, ám mai viszonyok nem kedveznek ennek. Fo­kozottan védett, értéke 30 000 Ft. A TŰZÖK a természetes és erdős sztyeppek madara, de a hazai, egyre kisebb ál­lomány nyolcvan százaléka kultúrnövényzetben él. Bár csökkenésének bizonyára evolúciós oka is van, leg­inkább a korszerű agro­technika veszélyezteti. A fi­ókáit róka ragadja el, és tojásai néha fészekrabló szürke és vetési varjak ele­dele lesz, s egyes években a tavaszi esőzések, hűvös időszakok nehezítik szapo­rulatát. A tyúk a kakasok sok éven át használt, ha­gyományos dürgőhelyeinek közelében, a földbe kapar­ja fészkét. Egy-két, ritkán három tojást rak bele, s a fiókák kb. egy hónap múl­va kelnek ki, ugyanennyi idő múlva repülősek. A tú­zoktojó 4, a kakas 5—6 éves korától ivarérett, ősi, ter­mészetes, monogám ivari kapcsolatuk természetelle­nes poligámiává, vagy cso­portos párosodássá fajult a több évtizedes kakasvadá­szat miatt. Nem vonuló, csak nagyon zord, havas télben kóborol nagyobb tá­volságra a közép-európai túzok. 1969 óta nem. va­dászható faj, fokozottan védett, értéke: 50 000 Ft. S zinte minden földré­szen megtalálható a SZÉKI LILLE. Ha­zánkban kizárólag a Duna— Tisza közében és g Tiszán­túlon, sekély vizű, szikes tavak közelében fordul elő. Itt futkározva szerzi főként rovarokból álló táplálékát. Jelenleg kb. 60—80 pár van. Gulipánpárokhoz tár­sulva, vagy néhány párból álló telepen költ, fészke ki­csiny gödör törmelékkel töltve. Két-három fiókája kb. 23—26 nap után kel ki, fészekhagyók. Vonuló ma­dár, Afrikában telel, már­ciusban érkezik hozzánk. 1982 óta fokozottan védett, értéke: 30 000 Ft. (Folytatjuk) A végkielégítés

Next

/
Thumbnails
Contents