Kelet-Magyarország, 1991. november (51. évfolyam, 256-281. szám)

1991-11-05 / 259. szám

1991. nweeabei S.^keUé HATTER Kelűi-Magy,ar,ország 3 A szentkorina éjszakája Nagylalaban Tíz év alatt közel 300 új ház épült Seres Ernő Tiszán agyfalu (KM) — Már vége a beszélgetésnek. A jegyzetfüzet és a toll a zse­bemben. Megyünk az utcán és Kemecsei László Tisza- nagyfalu polgármestere meg­említi: úgy 1848 táján a szentkorona is itt volt egy éjszakára. A szentkorona és ■ a koronázási ékszerek. Me­nekítették: A szentkorona! Miközben látom, hogy iskolás gyerekek rajzórájukat az utcán tart­ják, buzgón pingálják rajz­lapjukra a tetszetős házakat, fákat és az ősz virágait, ar­ra gondolok, milyen viharos volt ez a magyar történelem. A szentkorona nemcsak Ti- szanagyfaluban, hanem Ame­rikában is járt. Az új iskola Tiszanagy falu ban. ELEK EMIL FELVÉTELE Egy kis ékszer És most nézzük a műem­léket, a 201 éves reformá­tus templomot. A Bónis csa­lád építtette. Egy kis ékszer, igazi remekmű, jobb olda­lán egy nagy tragédiát jelző tábla az 1888-as árvíz szint- jelzője. Az embermagassá­gú áradatot akkor minden valószínű csak a templom és a kúria élte túl. Nagyfalu — mert akkor még az volt, hiszen a Tisza előnevet 1905- ben kapta — újra építkezett. Üjra építkezik most is. Az utóbbi tíz évben — mondta volt még az irodában a polgármester — 293 új la­kás épült. — Gazdag község. — Nem mondanám. Kényszerűségből építkez­tek. Miután megépült a ti- szalöki erőmű, itt megemel­kedett a talajvízszint, a leg­több ház belvízkáros lett. Kénytelen-kelletlen építkez­ni kellett. — De legalább szép, ta­karos a község. Közel és tá­vol kevés helyen láttam ilyen rendezettséget, tiszta­ságot. — Ara volt. Mindennek ára van, de a polgármester egy kis kitérő­vel másról is beszélt. Hat éve tanácselnöknek került Nagyfaluba, és az akkori ál­lapotokat most úgy jellem­zi, hogy kriminálisak vol­tak. Sáros, szemetes, járha­tatlan utak és utcák. Ren­det csinált és csináltatott. — Sok minden megválto­zott. Az utak járhatók, a településnek emberi arca van, nincs szégyellni va­lónk. Látta az iskolát? — Láttam. Sőt beszélgettem az iskolába frissen kineve­zett igazgatónővel, Dolcsik Margittal, aki azt mondta, jobban szeretett pedagógus­nak lenni, mint igazgató­nak. Szóval, az iskola ott a köz­ség főterén a Makovecz- stílusú tetőszerkezetével feltűnően szép. Sajnos tor­naterme nincs, viszont a 19 pedagógus 204 gyermeket oktat a szépre, a jóra. Messzire kell etazoi — Jó a tanulmányi átlag. A gyermekeink képessége semmivel sem jobb, vagy rosszabb, mint az átlag. Ami hiányzik, csak az, hogy nem város vagyunk, hanem vi­dék. Egy színházi előadá­sért például messzire kell utazni. Van ugyan művelő­dési ház, működik színjátszó csoport, országos versenyt is nyertünk már, dehát mi mégiscsak Tiszanagyfalu- ban élünk. Értem én, amit az igazga­tónő mond, és értem a pol­gármesterit is. Nehéz a fel­felé ívelés. A orossbar-te- lefonhálózatot már kiépítet­Befejeződött a tiszabereeli Bessenyei-emlékház két hó­napig tartó rekonstrukciója. Ünnepélyes átadására no­vember 15-én a Bessenyei Társaság kihelyezett ülésével |^0fíi] sor. BALÁZS ATTILA FELVÉTELEI Üj üzem Kisvárda (KM) — Kis­várdán a helyi önkor­mányzat, a Piremon Vál­lalat és a Tungsram ösz- szefogásával új üzemet hoztak létre, amely no­vember 4-én hétfőn kezd­te meg működését. Az ön- kormányzat egy megszűnt bölcsődét adott át a Pi- remonnak, amély a ki­segítő létesítményekkel együtt 800 négyzetméter alapterületű. Ebben az épületsorban a Piremon védőruhákat, munkaru­hákat és különböző elekt­romos műszereket gyárt. Az új üzem létrehozását a Tungsram anyagilag is támogatta, ezért az új üzemben alkalmazzák a Tungsramtól elbocsátott harminc dolgozót. TÁRCA ték, jövőre működni fog, a gyógyszertár épül és a rengeteg fénymásolt mű­szaki rajz is jelez valamit: — Bevezetjük a gázt. Ezek a rajzok már ahhoz készül­tek. — És van rá pénz? — A költségvetésünk 40 millió forint. Nem sok. Ta­valy viszont megtakarítot­tunk 7 millió forintot, bank­ba tettük, tartós betétként 1 millió 200 ezer forintot ka­matozott. Most is van 9 mil­lió a barikban és kamatozik. A kamat a forrás a fejlesz­téshez. Sok a munkanélküli — Az egyéb bevétel, a la­kossági adó? — ötvenezer forint. Mi az ahhoz képest, hogy a gyógy­szertár 4 millióba került.. . Akad gond is. Vannak se­gélyre szorulók, és van már Tiszanagyfaluban is 60 mun­kanélküli. A munkahely ke­vés. A tsz földműveléssel 50 embert foglalkoztat, két melléküzemágában a faüze­mi és lámpatestgyártó kft.- ben 100 ember dolgozik. Ti- szanagyfalu-Virányost a vas­út tartja el. Szóval, tÖDb munka, munkahely kelle­ne. De erről már nem be­szélgettünk. Nézzünk egy új csodát. Ti­szanagyfaluban holland ács­mesterek egy imaházat épí­tettek. Remekmű. Állítólag egyetlen szög sincs a geren- dázatban. Amíg az imahá­zat nézem kívülről, belül­ről, a polgármester arról be­szél, hogy gyakorta járnak náluk idegenek. Van némi idegenforgalmuk, sőt akik egyszer már ott jártak, rend­re visszatérnek. Hiszem, hogy így van. Expo-szomszéislás Bojté Gizella £ bben az évben már két nagyszabású nemzetközi expót tartottak megyénkben. Legutóbb Záhonyban nyi­tottak meg egy kiállítást, vásárlási lehetőséggel egy­bekötve. Közel kétszáz kiállító — köztük moszkvai, kijevi, ungvári, budapesti, portu- gál — mutatta be termé­keit és bizakodva várta az üzletkötőket. Hogy meny­nyien jártak szerencsével, nem lehet tudni. Az első bemutatkozásoknál talán még nem■ is nagyon szü­letnek „bomba” üzletek, inkább csak a lehetősé­gek, hiányosságok felmé­résére kiváló az ehhez hasonló alkalom. Az érdeklődés és az in­formációigény egyaránt óriási mind a szovjet, mind a magyar oldalon. Ezért olyan fontos, hogy e térség lakói egymásra utaltságukban minden elő­ítélet nélkül, jó szándék­kal fogadják a másik part­nert. Nagy szükség van az ilyen jellegű találkozások­ra, a személyes kapcso­latok kiépítésére, ame­lyeknek jó példájaként állhat előttünk a lassan már hagyományt teremtő román—magyar Barátság- expo is. Az expo szervezé­sében ugyanis már ez év tavaszán 36 szabolcsi cég mutatkozott be Románi­ában, s szeptemberben pedig ők jöttek el Nyír­egyházára. f%égi igazság az, hogy az ember a jó szom- 9 szédhoz megy sóért és kenyérért — írják a szervezők a záhonyi kiál­lítás katalógusában. S azt szeretnék, ha a résztvevők legalább megízlelnék egy­más sóját és kenyerét. A kelet-európaiságunk gaz­dasági bajait ugyanis egy­más megismerésével és segítésével elsősorban ne­künk kell megoldani. Ne játsszuk el helyzeti elő­nyünket, és ne adjuk el még a szegénységünket is a külföldi tőkéseknek, mert ők még abból is tudnak profitot húzni. Megújuló kisvasút Nyíregyháza (KM — Boj­té) — A tervező megnyom majd néhány gombot a szá­mítógépen és máris láthatja a monitoron, hol vezet a csatorna, milyen az ingatlan fekvése, az élképzelt épület illik-e a rendezési tervbe. Többek között az ilyen jel­legű tervezési munkát is se­gíteni fogja majd annak a térinformatikai rendszernek a kiépítése, amelynek létre­hozásán a Nyíregyházi Pol­gármesteri Hivatal most fá­radozik. Először is új térképet kell készíteni a megyeszékhely­ről, mivel a jelenlegi már elavult. A Geodéziai és Tér­képészeti Vállalat munka­Á z egykori malom helyén áll a városi fürdő prí­ma úszómedencével, iz­zasztó szaunával. Az elő­térben kényelmes fotelokban pihenhetjük ki a mozgás és a hőség fáradalmait. A fé­lig nyitott ajtón át ide hoz­za a szél a közeli konzerv­gyár és a dohánygyár őszi szagát, illatát. Ahogy kiné­zünk az üvegfalon, látjuk, hogy foltos ruhás ember a rozoga kétkerekűjén papir­és vascsomókat húz a szom­szédos átvevőtelepre. Lassan halad, a szegénység terhét cipeli. Miatta nem tud beállni azonnal a parkolóba a lu­xus kivitelű Ford. A volán mögött ülő úr türelmetlenül megnyomja a dudát, s mond­ja: „Haladjon már a rozsdás taligájával!" Testes malacképű férfi száll ki a kocsiból. Divatos, sportos ruhája csakúgy fe­szül rajta. Nyakát és mind­két karját aranyláncok éke­sítik. A gazdagság; a jólét jelképeit a közös öltözőben sem veti le magáról. Tudja, hogy a sokkarátos aranynak nem árt se a sós víz, se a nyolcvan fokos szauna. De­hogyis veti le ezeket. Hadd lássa mindenki, hogy ö nem társai korszerű eszközökkel mérik fel az ingatlanok fek­vését, amely eltarthat há­rom-négy évig ís.V így , jön létre az a digitális térkép, amelyre különböző informá­ciókat visznek fel, többek között a földhivatal nyilván­tartását, a közművesítési adatokat, a polgármesteri hi­vatal igazgatási információit. A számítógépes térinfor­matikai rendszer kialakítá­sával az országban több he­lyen kísérleteznek, de még igazán sehol nem működik. Az elképzelések között az szerepel, hogy Magyarország digitális térképe körülbelül húsz-huszonöt év múlva ké­szül el. 1 < zása. A füllesztő gőzben, me­legben egyre pilled, és egyre halkulnak a szavai. Aztán a kis hideg medencéből ki­csapnak a hullámok, ahogy behemót testével beugrik. Nyíregyháza (KM—B. A.) — Ilyen még nem volt az 1900-as évektől működő kis­vasút történetében. A Rét­köz személy- és áruszállí­tásában még ma is jelentős részt vállaló két szakasz sínpárja fekszintben és irányban -az idők során el­deformálódott, amit. az uta­zóközönség a kocsik hul­lámzásából vehetett észre. A MÁV pályafenntartási főnökségének dolgozói ezt javítandó két hónapra Csehszlovákiától bérel egy osztrák gépet, mely a leg­modernebb technikával na­ponta több száz pályamun- kós feladatát végzi a kis­vasút teljes hosszán. Kommentár Komputer, keresd! Tóth Kornélia akárki. Hadd irigyeljék a férfiak, hadd nézzenek fel rá a nők. Jobbra is, balra is vet egy- egy fél mondatot, és jópofás- kodva vonul be a kerek óra­kor feltöltött szaunába. Bent hangoskodik, karját egyre- másra a magasba emeli, mintha csak nyújtózkodna. (Ha leengedi, a zsúfolt helyi­ségben senki nem látja a két láncot.) Érdeklődik a törzs­vendégek felől, s bár senki nem kérdezte, bedobja, hogy neki is jól megy a vállalko­Szusszanásként négyen- öten beszélgetnek a lyuka­csos székeken. Egy sportos férfi talán ugratásként, talán félig komolyan ezt mondja az aranyosnak: r , ha az adóhatóság ki­megy hozzád, vagy ha valaki beköpi, hogy nem minden üzleted olyan tiszta, mint ez a víz, akkor kiszállsz a Fordból, és te is a kétkerekűn húzod majd a papírt, meg a rozsdás vasat. Nem mer nevetni senki... T alán riihes méssze az idő, amikor kutya helyett komputerre bízzák a bűnöző megkere­sését. Mégpedig nem a szag árulkodik majd a tettesről, hanem az elkövetés jellem­zői vezetnek nyomra. Ab­ban az esetben, ha számító­gépbe táplálják a koráb­ban hasonló módszerrel végrehajtott esetek adatait. Mivel a „stílus maga az ember”, feltételezhetően legközelebb is hasonló módszerrel „dolgozik” a bűn útjára tévedő. A kom­puternek pedig innen már gyerekjáték lesz kiválasz­tani a potenciális tettesek közül a valódit. No, persze úgy, hogy a számítógépet használó nyo­mozó a szürke agysejteket is csatasorba állítja. Ám­bár egyre fontosabb lesz a bűnüldözésben a számító­gép, ráadásul az igazán jó teljesítményre képes profi masina. Mindezekről mond­ták el tapasztalataikat a kriminálinformatikai napo­kon a szakemberek. Komputerhez edződő sze­münk is tágra nyílt a sok elmés szerkezet láttán. Igaz', kétkedésüknek is han­got adtak egyesek. Az Uni­óból érkezettek például egybehangzóan állították: a szovjet társadalom, a meg­lévő intézmények és a ki­alakult gyakorlat képtelen lenne egyik napról a má­sikra befogadni a bűnüldö­zés komputerizált változa­tát. Még abban az esetben sem árasztanák el a mo­dern technikával a rendőr­séget, ha lenne pénzük a hatalmas ország bűnözőit ily módon keresni. Azért mi sem tapsolha­tunk annyira. Vannak már szerény eredmények a rendőrök munkájának mo­dernizálásában — az új nyugati gépkocsik például — de éppen mi vagyunk a megmondhatói, hogy az emlékezetes postarablás el­követőit a Lada üldözte a földúton, a Volkswagen a műúton várakozott. N yilván nem célszerű párhuzamot vonni a két jelenség közt, de a bűnözők által használt technikai újdonságokkal akkor vehetik fel a ver­senyt a rend őrei, ha ők is segítségül hívják a tudo­mányt az informatikát a tettes felkutatásához. Digitális térkép Arany a szaunában Mbrádi Latos

Next

/
Thumbnails
Contents