Kelet-Magyarország, 1991. november (51. évfolyam, 256-281. szám)

1991-11-29 / 280. szám

4 Kelet-Magyarország Külpolitikai jogyxot Játék a szavakkal? Györke László eonyid Kravcsuk, Uk­rajna elnöke, jött (Kárpátaljára), lá­tott (ázsiai viszonyokat) és (le)győzött (önállósodási tö­rekvést). Az ismert mondás a lényeget takarja ugyan, ám némi kiegészítésre szo­rul. Kárpátalja társadalmi életében — kétségkívül — Ukrajna első emberének elnökválasztás előtti láto­gatása volt a legfontosabb esemény. Maga a gyorstal­paló ismerkedés és prog­ramjának ismertetése meg­különböztetett figyelemre nem volna érdemes, hiszen ő is csak egy az elnökje­löltek közül. Inkább azzal vert fel nagy port, hogy Kárpátalja autonóm státu­sáról szólva kifejtette: nem ellenzi ugyan a referendum megtartását, ellenben azt kéri, hogy a szavazólapo­kon ne az „autonómia" szó szerepeljen, hanem az „ön- kormányzat” kifejezés. ,.S ha ez így lesz, akkor én önökkel vagyok'’ — mond­ta. Mit ád Isten, a területi (megyei) tanács nyomban elhatározta, hogy módosítja a szavazólap szövegét ek­képpen: „Akarja-e Ön, hogy Kárpátalja, mint a független Ukrajna keretén belüli szubjektum, elnyerje a különleges önkormányza­ti adminisztratív terület státusát, rögzítve ezt tík- rajna Alkotmányában, és ne tartozzon semmilyen más közigazgatási területi kép­ződményhez?” Nem csoda, hogy az au­tonómia-pártiak értetle­nül állnak a fejlemények­kel szemben, hiszen bármi­lyen autonóm képződmény fogalma nem azonos a kü­lönleges önkormányzati ad­minisztratív státussal. A nemzetiségi kisebbségek nem értik, hogy a területi tanács miért szavazta meg ilyen gyorsan és könnyen a módosítást, hiszen az auto­nómia népszavazásra bocsá­tásának kérdését hetekig tartó kemény vita előzte meg, s most mindez füstbe ment...(?) Közben pedig a nem kár­pátaljai ukrán nacionalis­ták részéről tovább folyik a nemzetiségek egymásra uszítása. Egy kék röplap je­lent meg megyeszerte a na­pokban, melyen a magukat konkrétan meg nem neve­zők tudni vélik: ha valaki az autonómiára szavaz, az a szláv lakosság ellen vok­sol, mert vegye tudomásul, a magyarok felakasztják a szlávokat. (Nehéz lenne elképzelni, hogy kétszázezer magyar felakaszt egymillió szla- vot .) Európában ma már alig­ha lehet ilyesmivel félreve­zetni az embereket. Csak reménykedhetünk abban, hogy Kárpátalján sem hull termőtalajra az uszításnak ez a túlcsávázott magva ... Erre ad reményt a Kárpáti Ruszinok Társasága és a többi nemzeti kisebbségi szervezet nyilatkozata is, miszerint nem dőlnek be a kalandorok provokációjá­nak., Ügy legyen! Bár a megyei ukrán nyelvű sajtó is alaposan próbára teszi európaiságukat... Képtávírón érkezett Vatikán: a Szent Péter Bazilika főhajójában november 28- án összeült a pápai szinódus, melyen részt vesznek a kele­ti és a nyugati országok püspökei és II. János Pál pápa (balról hátul) jelenlétében megtárgyalják a keleti blokk romos templomainak újjáépítését. MTI — TELEFOTÓ A KELET-COOP KERESKEDELMI RÉSZVÉNYTÁRSASÁG IGAZGATÓSÁGA (4400. Nyíregyháza, Rákóczi u. 20.) ­értesíti a Tisztelt Részvényeseket, hogy a társaság közgyűlését 1991. december 30-án 9 órára összehívja. A közgyűlés helye: KELET ÁRUHÁZ III. emeleti helyisége (Nyíregyháza, Rákóczi u. 8.). Az Igazgatóság javaslata a napirendre: 1. Tájékoztató az 1991. évi üzleti tevékenységről. 2. 1992. évi feladatok meghatározása. 3. Egyéb indítványok. A közgyűlésen való részvétel feltétele az Alapszabály 11. 3. §-ának előírásai szerint. KELET-COOP RT. KELET-COOP RT. IGAZGATÓSÁGA. (5604) TÚL A MEGYÉN 1991. november 29., péntek nenli az MK vezeűit Kormányszóvivői tájékoztató Budapest (MTI) — A kor­mány lényegesnek tartja gaz­dasági és szociális kérdések­ben az egyeztetést a szak- szervezetekkel — ebben egyetértés volt a miniszterek körében a csütörtöki kor­mányülésen. Juhász Judit szóvivő ennek kapcsán el­mondta: az MßZOSZ hétvégi kongresszusán megfogalma­zott felhívásra, illetőleg az ennek jegyében született Nagy Sándor-levélre várható­an pénteken válaszol Antall József kormányfő. A szakszervezetekkel való tárgyalás kérdése mellett a kormány foglalkozott a kár­pótlási jegyek életjáradékká történő átváltásával. A kabi­net tagjai úgy foglaltak ál­lást: a kárpótlási jegy 65 éves életkor fölött váltható át, s összegét a névérték, va­lamint az életkor függvénye­ként állapítják meg. A nyug­díjakhoz hasonlóan az élet­járadék összegét is évente korrigálják majd, mégpedig az adott évi nyugdíjemelés összegének egyharmadával növelve a járulékot. A kormányszóvivő — bár jelezte, hogy újabb informá­ciókkal nem rendelkezik — röviden szólt a csütörtöki nap szenzációját jelentő hír­ről, a Magyar Nemzeti Bank vezetőinek felmentéséről. Utalt arra, hogy az intézke­Ulánbátorban feldühödött diákok megverték a Nagy Népi Hurál (parlament) el­nökét. Zs. Urtnaszan az ülés szünetében ment ki a parla­ment központi bejáratánál összegyűlt fiatalokhoz, akik dést az MNB-re vonatkozó és december 1-jén hatályba lé­pő törvény tette szükségessé. Hozzáfűzte: jövő héten vár­hatóak a személyi javasla­tok az MNB vezető posztjai­ra, és a kinevezésekre az illetékes parlamenti bizotl- ságckbeli 'meghallgatást kö­vetően kerülhet sor. Külpolitikai témákra térve a kormányszóvivő azt mond­ta, hogy december elején Antall József miniszterelnök hivatalos látogatásra Moszk­vába utazik. A látogatás so­rán a magyar kormányfő és Mihail Gorbacsov aláírják a magvar—szovjet alapszerző­dést a jószomszédság és az együttműködés alapjairól. A Gorbacsowal folytatandó tárgyalások után magyar— orosz találkozóra is sor kerül Moszkvában. Antall József és Borisz Jelcin várhatóan ek­kor írják alá a Magyar Köz­társaság és az Oroszországi Föderáció közötti diplomáci­ai kapcsolatok létesítéséről szóló jegyzőkönyvet. A ma­gyar—orosz alapszerződést a két politikus az orosz elnök budapesti látogatása idején látja majd el kézjegyével. A tájékoztatón elhangzott az is, hogy a tervek közt szerepel a diplomáciai kapcsolatok fel­vétele Ukrajnával is. Az er­re vonatkozó dokumentumról a szakértői egyeztetés már a végéhez közeledik. követelték, hogy találkozzon a Legfelsőbb Bíróság tagjai­nak lemondásáért éhség- sztrájkot folytató társaikkal. Miután a parlament elnöke ezt feleslegesnek ítélte, a tüntetők erőszakkal kénysze­rítették erre. A Közép-Tisza vidékén meglehetősen változó a fo­lyóvizek és az ásott kutak vizének minősége, szennye­zettségének mértéke — álla­pították meg a tájegység környezetvédelmi felügyelő­ségének csütörtöki szolnoki fórumán. A felszíni vizek közül a Tisza vizének szeny- nyezettsége a közepesnél kedvezőbb, a víz első- és Budapest (ISB — D. Á.) — Csütörtök délelőtt több mint két órájába került a parla­ment alkotmányügyi, tör­vényelőkészítő és igazságügyi bizottságának, valamint az ügyrendi különbizottságnak, hogy egy héttel elhalássza állásfoglalásának megalkotá­sát. Mint ismeretes, Szabad György, az Országgyűlés el­nöke kilenc kérdést intézett a két bizottsághoz azzal kap­csolatban, hogy működhet-e egy párthoz tartozó képvise­lőknek párhuzamosan két frakciója. A mindenekelőtt ügyrendi kérdésekkel foglalkozó hosz- szadalmas vita során szinte ellenvélemény nélklü megfo­galmazódott: e két bizottság­nak tulajdonképpen legfel­jebb arra van kompetenciá­ja, hogy véleményezze: ala- kulhat-e egyáltalán egy új frakció, illetve lehet-e egy pártnak két parlamenti cso­portja. Az egyetlen konkré­tum Hack Péter hozzászólá­sából derült ki. Azaz a sza­baddemokratáknak az első kérdésre „igen”, a második­ra pedig „nem” a válaszuk. A kereszténydemokrata Füzessy Tibor világossá tette, hogy a névhasználatról, a probléma másodosztály közötti minő­ségű, így a Tisza hazánk leg­tisztább folyójának minősít­hető. Ez a megállapodás azonban Szolnok szempont­jából —- amely a Tiszából nyeri az ivóvizet — csak relative igaz, mert ott a víz­nek időnként a kívánatos­nál magasabb a szerves- anyag-tartalma. lényegéről még a bíróság sem tud majd dönteni, mivel a jog erre nem kínál lehetősé­get. Csakis politikai döntés várható, s ez minden bizony­nyal a parlament plenáris ülésén fog megszületni. Ader János (FIDESZ) azt kifogá­solta, hogy a két bizottság ülése nem volt előkészítve. A két MDF-es bizottsági elnök: Salamon László és Kónya Imre kifejtette, hogy a teljes előkészítésre nem volt idő. Együttesen azt ja­vasolták, hogy alakuljon egy hatpárti előkészítő bizottság, mely a két kisgazda frakció ügyét alaposan megvizsgálná. A három ellenzéki párt vi­szont csak a szakmai előké­szítést tartotta lényegesnek, semmiféle hatpárti egyezte- tőn nem kíván részt venni. A napirend tárgyalását azzal napolták el, hogy egy hét múlva folytatják ... Addig pedig továbbra is bizonytalan: ki a kisgazdák letéteményese a parlament­ben, melyik frakció állíthat szónokot, kik és hol ülnek az ülésteremben, miként válto­zik a bizottságok összetétele, és egyáltalán: e két parla­menti csoportot hogyan is kell szólítani. Megverték a mongol háznagyot I jog nem kinál lebeliségel Görgetik maguk előtt a problémát Közélet „Aktivizálódik a társadalom..." Tiszadob (KM — Baraksó Erzsébet) — A Tiszadobon szerveződő MDF-es csoport meghívására vett részt a no­vember 23-i falugyűlésen Kónya Imre parlamenti frakcióvezető, aki az indula­toktól sem mentes hozzászó­lások és a késő estébe hajló vita után válaszolt lapunk munkatársának kérdéseire. — Több ellenzéki vezető nyilatkozta a közelmúltban; pártja kész a kormányzásra, személyében alkalmas a mi­niszterelnökségre. Van-e er­re válaszul új parlamenti stratégiája az MDF-nek? — Én ezt éppen ellenkező­leg gondolom. Nem az ellen­zéki pártok viselkedése fog­ja meghatározni az MDF parlamenti stratégiáját, ha­nem az a szükségszerűség, hogy határozottabb politikát kell ma folytatni, amelynek révén legyen nyilvánvaló az ellenzéki pártok előtt: hatal­mi esélyeik csak az elkövet­kezendő választások alapján lehetnek. — A kormánykoalíció si­keres működését mennyire veszélyezteti a kisgazdáknak az utóbbi időben tapasztalt viselkedése? — Változatlanul úgy ér­zem, hogy a koalíció nincs veszélyben, tekintettel arra, hogy a parlamenti képviselő- csoport tagjainak többsége azokat a hagyományos kis­gazdaértékeket képviseli, amely értékek számunkra fontosaik és amelyekkel mi koalícióra léptünk. Két­ségtelen tény, hogy amegosz- tottság, ami a kisgazdákban tapasztalható, gyengíti ezt a frakciót, de biztos vagyok benne; a többség kiáll az eredeti kisgazdaértékek mel­lett. — Ma a magyar társada­lomra általánosságban jel­lemző a politikai közömbös­ség, amit sokan a pártok parlamenti szereplésének tu­lajdonítanak. Ön szerint a nép elfordulásának mi a po­litikai veszélye? — Szerintem nem a pár­tok parlamenti szereplése miatt van ez így, hanem sok oka van annak, ha az embe­rek kevéssé vesznek részt a politizálásban. A kérdés egyébként jogos, mert való­ban az a kulcsa a rendszer- változásnak, hogy az embe­rekben tudatosodjék; ez már egy más világ, amelyben nincs okuk a félelemre, de van esélyük a boldogulásra. A rendszerváltozásnak csak a kereteit tudjuk fentről megteremteni, azt tartalom­mal megtölteni az egyes em­berek fogják, lehetőségeiket kihasználva. Az a határozot­tabb politika, amit az MDF meghirdetett — melynek ré­sze a törvényes igazságtétel, a múlt lezárása — azt jelen­ti, hogy határozottabban kí­vánunk élni demokratikus többségi meghatalmazásunk­kal. Mindez elősegítheti, hogy az emberek érzékeljék a változásokat, és akkor ak­tívabban részt vesznek majd életük alakításában. — Ez eléggé optimistán hangzik, viszont van ma egy olyan közhangulat, hogy még szavazni se mennek el az emberek. — Nekem nincs kétségem affelöl. hogy a következő vá­lasztáson elmennek majd az emberek szavazni. Megjegy­zem, egy országgyűlési, vagy önkormányzati választást nem lehet összehasonlítani egy időközivel. Biztos vagyok abban, hogy az országos vá­lasztások időszakára aktivi­zálódni fog a magyar társa­dalom, minden tekintetben aktívabb lesz az elkövetkező években. Ennek jeleit tapasz­talom mostanában a hétvége­ken az MDF-gyűléseken az ország minden táján, egyre több ember vesz részt aktí­vabban a politikában, a ma­gyar politikai közélet egé­szen más, mint egy-két hó­nappal ezelőtt volt. Aktivizá­lódott az MDF is. — Talán azért, mert jövő­re már lehetnek némi gazda­sági reményeink. Lesz-e for­dulat 1992-ben? — Én nem úgy látom, hogy itt különböző határidők van­nak, amikortól már látni le­het az alagút végét, s van­nak ugyan különböző szaka­szok, de én a rendszerváltoz­tatást egy egységes folyamat­nak tartom. Az. MDF aktivi­zálódásának okát abban lá­tom, hogy határozottabb po­litikába kezdtünk, jobban merjük vállalni a konfliktu­sokat. — Itt Tiszadobon működött MDF-szervezet, ám tagjainak többsége Pozsgay Imre nem­zeti centrumához csatlako­zott. Nyíregyházán Csoóri Sándor nyilatkozta: nem tartja kizártnak vtajda egy pártban l- ini Póz: rayvtil. ön is elképzelhetőnek U:rtjt ezt? — Ne:: nem. Kizártnak tartom. Az MDF annyi, ide­jén mint egy nagy szellemi koalíció indult, amely a ke­reszténydemokráciától a re­formkommunizmusig össze­fogott bizonyos értékeket. Ma már az MDF egy modern nemzeti centrumpárt, amely­ről a reformkommunista, szocialista értékek váltak le — ezeket képviseli Pozsgay Imre. Ha ez a mozgalom a politikai realitásból kiindul­va ezeket a baloldali szociál­demokrata értékeket vállalja, akkor mint egy nemzeti el­kötelezettségű és nemzeti fe­lelősséget vállaló szociálde­mokrata párttal az együtt­működést lehetségesnek, sőt kívánatosnak tartom. — A Pető—Kónya penge­váltásokat, zajos parlamen­tünket tekintve kialakulhat ön szerint egy csak reánk hasonlító, sajátos magyar parlamenti demokrácia? — Azt hiszem, nincs csak reánk hasonlító demokrácia, a parlamenti demokráciák egymásra hasonlítanak. Biz­tosan vannak sajátosságok, vérmérséklettől függően, — habár a hűvösnek, hidegnek gondolt angolok parlamentje produkált már olyan össze­tűzéseket is, melyeket felhá­borítónak tartana a magyar közvélemény. Vita szempont­jából és más parlamentekhez viszonyítva, a mienk műkö­dése így megfelelő, a viták­ra szükség van, a pengevál­tások természetesek. Egészen más kérdés az, hogy jó len­ne, ha alapvetően konstruktí­vak lennének ezek a viták, és nem önmagáért valóak. Az ellenzék álljon készen a szá­mára elfogadhatatlan kor­mányjavaslattal szemben al­ternatív ajánlatokkal, vagy ha nem tud jobbat, ne szé- gyellje támogatni a kormány előterjesztését, ha a célt, aminek érdekében valamit tenni kell, elismeri. Tiszta a Tisza

Next

/
Thumbnails
Contents